Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 75. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 75. SZÁM. VASÁNRAP, 1940. SZEPTEMBER 29 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Teleki gróf miniszterelnök meg­kapta a Szent István rend nagyke­resztjét. — 50 000 pengőt adott a főváros a Vörös Keresztnek. — Meghalt Iványi-Grünwald Béla hír­neves festőművész, — Megindult a repülőforgalom Budapest és a visz- szacsatolt erdélyi részek között. — 110.000 erdélyi biztosított kerül visz- sza az OTI-hoz. — Erdély lakossá­ga is bekapcsolódik az új Osztály­sorsjátékba. — Hevesmegyében tilos a zsidóknak a búcsúkon való üzér­kedés. — Megvontak 87 zsidó rum- és likőrgyári engedélyét. — Szep­tember 30-ig váltják be a lejbank­jegyeket a visszacsatolt területen. — Kétszeresere emelkedett a me­zőgazdasági szeszgyárak termelése. — Hammerli keztyűgyáros gyárat épít Vácon. KÜLFÖLD Balkánon is megkezdik a békés revíziót. — Bemard Shaw híres irót elhallgattatták. — Norvégiában elő­állított villanyáramot Németországba vezetik. — Belgiumban ismét üzem­be helyezték a bányákat. — Toll bél prémet és műgyantából ruha anyagot készítenek Németországban. — Örökre kitiltották Norvégiából a királyt. — Többszázezer személy­autót alakítanak át a németek te­herautóvá. — Olaszországban már­vánnyal cserélik ki a bronz emlék­műveket. — á francia repülők me­nekülésre kényszerítették a gibral- tári angol hajóhadat. — Az ango­lok repülőgépgyárat építenek Indiá­ban. — Vatikanvaros kapuit este 8 órakor bezárják. — Növekszik Ame­rikában a zsidóellenes hangulat. — Amerika még jobban megszorítja a kiviteli tilalmat Japán felé. — Bog* tönbiraskodást vezettek be Francia- országban az árulókra és az üzér­kedőkre. — Ffireszporból cukrot és alkoholt állítanak elő a finnek. — Megkezdték az angolok London ki­ürítését. — A győzelemig folytatják a tengelyhatalmak a háborút. — A francia repülők összebombázták Gib­raltárt. — Dakar afrikai francia gyar­mati kikötővárost bombázták az an­gol hadihajók. — A bnkaresti új­ságíró szindikátus kizárta zsidó tag­jait. — A japánok a francia Indo- Kina megszállásával elvágták a kí­naiak utánpótlását. — Hat hét óta 23 millió kilogram bomba hullott Londonra. — Megszűnt a szuezi csa­torna forgalma. — Ötmillió fülvédőt osztottak ki Londonban. — Szlová­kiában nem szabad a zsidóknak ha­lászni. — Egyiptomban kihirdették az ostromállapotot. — A román fő­tisztviselők örököseinek vagyonát is felülvizsgálják. — Megint felrobbant egy amerikai hadianyaggyár. — Be tiltottak Romániában a sinajai já­tékkaszinót. — A polgárháború óta csak most kezdik meg a sörgyár­tást Spanyolországban. — Megszün­tették Romániában a tartományi helytartóságokat. — Gyulafehérvárra költözött a kolozsvári egyetem jogi kara. — Felszámol a cseh-román kereskedelmi kamara. — Súlyos vesz­teségek érték Dakar előtt az angol hadiflottát. — Kötelező lett a mun­kaszolgálat Törökországban. — Ang liaban csökkentették az élelmiszer­adagokat. — Lefoglaltak Angliában a külföldiek aranyát. — Légvédelmi pincében mondta el rádióbeszédét az angol király — Hétezer^olaszt internáltak Egyiptomban. — Paris utcáin ismét megjelentek az autó­buszok. Ä városi önkormányzatot a szó valódi értelmében képzeljük el, azaz úgy, hogy a város önma­gát kormányozza. A város élő kö- zülete irányít, cselekszik és fele­lős városáért. A város közületé- nek képviselete megtárgyalja az ügyeket és határoz, a polgármes­ter pedig végrehajtja a határoza­tokat. A javaslatokat a polgár- mester hozza, a képviselőtestületi közgyűlés elveti, vagy megsza­vazza. A képviselőtestület fele­lős a határozatokért s főként ab­ban a tekintetben terheli nagy lelkiismereti felelősség, hogy va­lóban, tisztán és érdektelenül a város, a közület java érdekében határozott-e vagy nem, viszont a polgármestert inkább a határoza­tok pontos, hű végrehajtásáért terheli a felelősség. Ahol a képviselőtestület szó­rtoka — mint ez a legutóbbi kép­viselőtestületi közgyűlésen történt — azt veti a polgármester szemé­re, hogy túlságosan ritkán hívja össze a bizottságokat s így a vá­ros közönségének képviseleti szer­vei nem vehetnek részi kellően a város ügyeinek intézésében, vi­szont erre a polgármesterhelyet­tes azzal a panasszal és váddal felel, hogy egyes bizottságok tag­jainak nagy része nem jár el a gyűlésekre s így a ritkán tartott bizottsági gyűléseken is csekély az érdeklődés, — ott valami hiba van a kréta körül, Ott hiányzik, vagy legalább is gyenge az elen­gedhetetlen kapcsolat a városi autonómia kormányzó, intéző és elhatározó, másrészt a végrehajtó szerve között. Mi lehet ennek az oka ? A képviselőtestületi közgyűlés egyik költségvetési szónoka, vitéz Szívós-W aldvogel József ezt az okot azzal jelölte meg, hogy a bi­zottsági tagok nagy része elked­vetlenedett, mert úgy látja, hiá­bavaló a felszólalás, a tárgyalá­sokon való részvétel és fáradozás, mert haározataik végrehajtásá­ról úgysem történik kellő gondos­kodás. De akárm iis legyen az ok, a legsürgősebben ki kell kutatni, a hibát ki kell küszöbölni, mert en­nek az áldatlan állapotnak a vá­ros java és közönségének boldo­gulása válj a kárát. Azért van pénzügyi-, jogügyi-, gazdasági-, idegenforgalmi-, vá­rosépítésig iskolaügyi stb. bizott­ság, mert ezeken a bizottságokon' keresztül él, működik és fejlődik a városi közélet, itt, ezekben a bi­zottságokban, ahol részletes meg­tárgyalásra és előkészítésre ke­rülnek a város jelen és jövő életé­vel kapcsolatos összes aktuális ügyek, fejlődik ki igazában a vá­rosi önkormányzati élet. Csakis ezeknek a bizottságoknak gyakori, élénk ülésezésével és a bennük helyet foglaló hozzáértő, lelki- ismeretes közférfiaknak lelkes munkásságával felelhet meg a vá­ros vezetősége a városfejlesztés korszerű színvonalának és a közü­let érdekében kifejtett kötelesség­teljesítésnek, amelyet a város minden egyes polgára joggal el­vár tőle a mai súlyos időben. A város költségvetése Városunk 1941. évi költségveté­sének két főtétele: szükséglet: 1,214.830 P, fedezet 1,027.087 P, tehát 187.743 P-ös hiány mutatko­zik , amelynek fedezésére a képvi­selőtestület 102 °/o-os pótadó kive­tését határozta el. A kereseti adó az előző éveknek megfelelően 6 %- bán van előirányozva. A költségvetésről a hozzáfűzött hivatalos magyarázat alapján el­mondhatjuk, hogy az előző évhez ké­pest végösszegben nincs nagy vál­tozás. A bevételek 14.616 P-vel, a kiadások 9.557 P-vel csökkentek. Ál­talánosságban a kiadási oldalon meglátszik az anyagárak és mun­kaébrek jelentős emelkedése, a be­vételi oldal is mutatja a gazdasági élet általános fellendülését olyany- nyira, hogyha a kormány városunk kövezetvámszedési jogát fel nem függeszti, akkor lehetőség nyílott volna a pótadónak bizonyos mér­tékű csökkentésére. A víz- és csatornaműalap költ­ségvetési előirányzata úgy a bevé­teli, mint a kiadási oldalon : 230.920 P. Ami a költségvetést részleteiben illeti, arról a következőkben számol­hatunk be. (Az egyes tételek mö­gött zárójelben lévő adatok a ta­valyi állapotot mutatják.) Az első csoport az általános igazgatást tárgyalja. A szükséglet: 390.120 P (382.543 P), fedezet: 352.770 P (329.736 P). Ennél a csoportnál a személyzeti kiadásoknál mutatkozó kisebb jelen­tőségű emelkedés a tisztviselők és alkalmazottak törvény szerinti elő- lépésének a következménye, a sze­mélyi kiadások ennél a csoportnál egyébként 233.945 P-t (228.866 P) tesznek ki. A dologi kiadások sem mutatnak a tavalyihoz képest jelentősebb el­tolódást: 23.720 P (22.600 P). A rendészeti kiadások: államren­dőrségi kiadásokhoz hozzájárulás: 26.000 P, a mezőrendőrség fenn­tartása: 17.400 P (17.374 P). A tűzrendészet 30.715 P-ős (30.137 P) végösszege a következő tételek­ből tevődik össze: személyi járan­dóságok: 21.315 P, jutalmak: 600 P, dologi kiadások 6.700 P, lég- és gázvédelmi kiadások: 2.000 P (8.500 P), Horthy Miklós Nemzeti Repülő­alap támogatása: 100 P. Tűzrendészeti kiadásoknál na­gyobb összegű emelkedés a fizetés­nél és világításnál látható. A beál­lított összeg a tavalyi 900 P-vel szemben 1.300 P. Ennek az emel­kedésnek az oka a hivatalos indo­kolás szerint a bővített laktanya és az újonnan felállított javítóműhely szükséglete. Erősen csökkentek a lég- és gáz­védelmi kiadások 8.500 P-ről 2.000 P-re. Az eddig előirányzott összegek az ötéves tervezet végrehajtására voltak rendelve, míg a fenti elő­irányzat az elsötétítési gyakorlatok és az állandó légoltalmi szervek mű­ködési költségeit fedezi. A katonaügy és népmozgalmi nyil­vántartás összes kiadása: 6.625 P (4.475 P). Az emelkedés oka az, hogy a népmozgalmi nyilvántartás­sal járó teendők elvégzésére új állá­sokat kellett szervezni. Az adókezelés kiadásai összesen: 39.355 P (38 833 P), tehát a vál­tozás lényegtelen, a javadalmi hi­vatalnál már lényegesebb változás tapasztalható: 12.360 P (9.258 P). „Ä többlet onnét származik, hogy a vámsorompók megszüntetése követ­keztében a vámosok által ellátott ellenőrzési szolgálatra a vámosok alkalmaztatásának megszűnte miatt kisegítő szemlészeket kellett beállí­tani, nehogy a fogyasztási, különö­sen a húsfogyasztási adók terén nagyobb összegű visszaesés álljon be. Az első csoport bevételi előrány- zatáról részletekben a következők­ről számolhatunk be: A közigazgatás bevételei (anya­könyvi díjak, hivatalos eljárások, bizonyítvány kiállítási díjak stb.) összesen 17.800 P-t (17.100 P) tesz­nek. Tehát egész kis összegű emel­kedés tapasztalható. A rendészeti bevételek végösszege: mezőrendőri díjak 17.400 P (16.600 P.) Ez a kiadási oldalon mutatkozó tényleges szükségletnek megfelelően van előirányozva. A tűzrendészetnél az előző évi 4.100 P-vel szemben az idén nem szerepel bevételi előirányzat, mert régebben az előző években el nem használt kiadási tételek szerepeltek bevételként, erre a jövő évben szá­mítani nem lehet, így tehát a be­vételi összeget előirányozni sem le­hetett. A katonaügy és népmozgalmi nyil­vántartásnál változatlan a tavalyi évi 200 P-ős előirányzat. Az adőkezelés összes bevételei: 317.370 P (291.736 P). Az egyes tételek a következőké­pen alakulnak : Vigalmiadó 3.000 P (2.300 P). Az elmúlt esztendő eredményei indo­kolták az emelést. A fogyasztási adók: 89.100 P (87.600 P). Az emelkedés arányla- gosan jelentéktelen. Az italmérési illeték változatlan: 6.570 P. Az ingatlanvagyon átruházási il­letéknél azonban emelkedés mutat­kozik: 14.000 P (12.000 P), Az eme­lés itt is a tapasztalati adatok alap­ján vált lehetségessé. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom