Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 75. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1940 szeptember 29 Százalékos kereseti adó: 79.000P (76.000 P). Az emelés alapja az 1940. évi kivetési lajstrom Alkalmazottak kereseti adója : 42 000 P (37.000 P). Az elmúlt évi tényleges eredmények alapján a bevételi többlet reálisan remélhető. Forgalmi és fényüzési adórészesedés: 74.700 P (61.266 P). Ennél a nagyösszegű emelésnél a számvevőség figyelembe vette azt, hogy a 38.700 P államsegélyen kívül a pénzügyminiszter az újonnan megállapított megosztási kulcs alapjan még havi 3.000 P-t helyezett kilátásba. A késedelmi kamatok: 4.000 P, végrehajtási díjak; 4.000 P, bírságok 1000 P. Ezzel a tételek a tavalyi adatokhoz képest változatlanok. A költségvetés második csoportja a közegészségügy: a kiadási oldal: 28.629 P, a bevételi oldal: 20.500 P (19.500 P). Ebben a csoportban a következő címek foglalnak helyet: közegészségügy, tüdőbeteggondozó intézet, mentőállomás, járvány elleni védekezés, nyilvános illemhely, temető és ravatalozó, háziszemét fuvarozás. Ebben a csoportban a kiadásoknál és a bevételeknél mutatkozó változások egészen lényegtelenek és kapcsolatosak a tapasztalatok szerint mutatkozó rendszeres ingadozásokkal. (Folytatjuk.) Különnevezőjü törtek összeadása Hát ezzel iskoláskorunkban sok bajunk volt, mert a legtöbb gyermeknek bizony ez kemény dió volt. Izzadtunk bele drukkoltunk tőle, amíg végre nagynehe- zen sikerült az első példát szerencsésen megoldani. Megkönnyebbülve lélegzettünk fel. A művelet, mint azt jól tudjuk, csak akkor sikerült, ha a küiönnevezőjű törteket egyenlő nevezőjű törtekké át tudtuk változtatni. A nemzet is számos, annyi amennyi az egyed, vagy inkább talán az egyedekből rekrutálódott foglalkozási ágból, mint mindmegannyi különnevezőjü törtekből tevődik össze, amely törteket csak akkor lehet összeadni, illetve egy nagy közös nevezőre hozni, mert e nélkül a feladat el nem végezhető és meg nem oldható. Amint a különnevezőjü törtek értéke kisebb-nagyobb, de a cél érdekében, közös nevezőre kell őket hozni, amikor is értékük tulajdonképpen ugyanaz marad, úgy a nemzetalkotó egyedek, vagy mondjuk egyedekből rekrutálódott foglalkozási ágak, csoportok tulajdonképpeni értéke sem változhat akkor, amikor a nemzettel, vagy a nemzeten összeadási műveletet akarunk végezni. Más szóval semmiféle csoportja vagy osztálya a nemzet nek a maga számára semmiféle előnyt nem vindikálhat magának a többi osztály, vagy csoport rovására, ha lészt akar venni az összeadásban, vagyis az ország, illetve nemzetépítő műveletben és munkában. Mikor még az emberek családi, vagy nemzetiségi szervezetben éltek, mikor tehát jobban tudták egymást szemmel tartani, kitaszították a családból, a törzsből azt, aki az összesség érdeke ellen vétett. Persze akkor még a protekció ismeretlen fogalom volt. Ez a tisztogatási művelet a protekció megszületésével ellanyhult és helyet adott az eltussolásnak, megvesztegetésnek, a koncon való osztozkodásnak, ami végül is az erkölcsök általános ellazulására és felfordulására vezetett és sok nép, nemzet és állam sírját ásta meg. Ha tehát fel akarjuk építeni és meg elakarjuk tartani Szent István országát, első és legsürgősebb teendőnk egyéni érdekeinket összhangba hozni a nemzet érdekeivel, hogy senki ez országban a köz rovására semmiféle jogosulatlan előnyre szert tehessen. Magyarán megmondom : le kell mondani az önzésről! Mert éneikül a legjobb törvények sem használnak semmit. Nem lehet minden ember mellé szuronyos csendőrt állítani, de legyen a lelkiismeretünk és a krisztusi evangélium a mi csendőrünk és akkor megtettük már a legelső lépést arra, hogy résztvehes- sünk a nemzetépítő munkában, a külön- "nevezőjű törtek összeadásában. Hazánk elsősorban mezőgazdasági állam. Erre praedesztinálja hazánkat földrajzi fekvése, klímája. Szerintem az iparosodás, — értve elsősorban a gyáripart, csak a mezőgazdaság után kÖvel.kezhetik, mind sorban a második fontosságú tényező, amely először a belföldi fogyasztás számára termel és igyekszik kiszorítani újabb és újabb iparágak meghonosításával a külföldi gyári termékeket és csak azután gondol külföldi exportra. Nézzünk csak vissza röviden pár évtizedre, hazánk mezőgazdasági, valamint ipari helyzetére. Népességünk abban az időben — hála Istennek — szaporodott. A kormányzat a gyáripart fejlesztette minden eszközzel, részben hogy a szaporodó nép munkát találjon. A mezőgazdaság mostoha gyermek volt. Annyi gyár nem épült és nem is épülhetett, hogy minden magyar munkásnak munkát adhatott volna. Az a magyar tehát, aki nem talált itthon munkát, kivándorolt és j ezt a kivándorlást a kormány elősegítette még pedig vétkes könnyelműséggel. Jó néhány hadtestünk hiányzott emiatt a világháborúban , . . De a mezőgazdasági politikánk stagnált és egy-két, inkább önkéntes telepítésen kívül semmi <.em történt a földnélküli és a dolgozni akaró magyarság megsegítésére, sem a meglévő mezőgazdasági nívó, vagy inkább ní- vótlanság emelésére. Mert míg iparos iskoláink — hála Istennek — örvendetes módon szaporodtak, mezőgazdasági iskoláink csak gazdatisztek képzésére szorítkoztak. Az a pár földműves iskola, ami volt akkoriban, csak csepp volt a tengerben. Ma már e téren is örvendetes javulás állott be, de még roppant sok és igen sürgősek a teendők ! Átlagos évi holdan- kéntí termésünk kb. 7 mázsa a gabonafélékből, holott szakértelem birtokában rövid idő alatt legalább 14—16 mázsára volna felemelhető. Kisbirtokosaink forgótőke hiányban szenvednek. A 10—12 holdas gazdáknak általában 3—4 darab jószáguk van, ez még a jobbik eset, holott legkevesebb 6 darab kellene, hogy legyen. Sok olyan gazdaságot tudok, ahol 60—80—120 holdon van egy pár ló és néhány szarvasmarha. Tehát szerintem nem elég csak telepíteni, hanem a hely- benmaradókat is elegendő forgótőkével kellene ellátni, hogy instruálhasák birtokukat. Gazdasági iskolák százait és százait kell felállítani, de nemcsak 12— 15 éves gyermekek számára, hanem a komolyabb korú, 18—20 éves ifjak számára is, akik az iskolában tanultakat előbb és biztosabban keresztül tudják vinni édesapjuk gazdaságában, mert erre, illetve a gazdasági nívó emelésére égető szükség van. El nem kerülhető szerintem az irányított gazdálkodás bevezetése sem és ez zel párhuzamosan az értékesítés megszervezése és a spekuláció kiküszöbölése. Amint egyes latifundiumok birtokosai jószágkormányzót tartanak és egyseges kidolgozott üzemtervvel dolgoznak, mert csak így reuzálhatnak, éppen így kell felfogni én szerintem az egész országot is, mint egy óriási latifundiumot, amely előre kidolgozott, részletes üzemtervvel dolgozik, nem pedig ötletszerűen, mert csak egységes üzemvezetés mellett tudjuk, egységes árakon előállítani és értékesíteni a terményeket. Hogy pedig ez megkönnyíthető és a termelés ellenőrizhető legyen, fel kell állítani a mezőgazdaságban a községi gazdasági ellenőri, vagy vezetői intézményt, aki a rábízott körzetet ellenőrzi, szaktanácsot ad és a hanyag, vagy ágaskodó gazdák ellen eljárhat. Mert ahogyan a gyárban nem tűrik a szabottáló, hanyag, megbízhatatlan munkást, úgy az ország domíniumában sem tűrhető meg ilyen gazda. Sok más egyéb tennivalót is tudnék még e téren felsorolni, de ezek már részletkérdések. Ha tehát a magyar gazda boldogulni akar és ki ne akarna, akkor meg kell tanulnia a különnevezőjü törtek összeadá- át, mert csak igy használható fel az országépítés nagy munkájában. Ez volna a második lépés. Az iparról nincs különös mondani *a- lóm, mert hisz e téren nagyot haladtunk, és a nívó is megvan : a magyar ipar be- I csületet és jó hírnevet szerzett már ma- I gának a világon, de ezt a becsületet és jó hírnevet igyekezzék már csak saját érdekében is megtartani és ha lehet, még fokozni. Legfeljebb csak annyit legyen szabad megjegyeznem, amit már említettem is, hogy igyekezzék újabb iparágakat megszervezni, hogy minél több magyar embernek tudjunk kenyeret adni, A magyar iparos már tudja, hogyan kell ösz- szeadni a különnevezőjü törteket, A harmadik lépést már nem nekünk kell megtenni ! Ez a kormányzat dolga. Azt mondja Vörösmarty : Áldjon vagy verjen a sors keze, itt élned, halnod kell ! Talán nem is volna igazán élet az élet, ha mindig jól menne sorsunk. Az élet szó küzdést is jelent, de jelent áldást is. Az olyan élet ellenben, amely csak küzdés és nincs benne semmi áldás, az nem élet, az pokol. Mindenki a maga életét — saját magát illetőleg — úgy rendezi be, ahogyan jónak látja, vagy tudja, de más, ha az összességhez — a nemzethez —• való életviszonylat szempontjából nézzük a kérdést, ez a berendezés nem épen az egyéntől függ. Ezt valakinek szabályozni, irányítani kell. Ez a valaki a földön: az államhatalom, Az államhatalomnak kell gondoskodni a nemzet életéről és sok tekintetben az egyén sorsáról, illetve az egyének a nemzethez, a társadalomhoz való viszonyáról, szabályozásáról. Különösen ma, mikor a múltban semmit sem tett, s épen ezért most ajtóstól és esőstől zúdult szociális problémák özöne, illetve ezeknek mielőbbi sürgős rendezése és nyugvópontra való hozatala oly fontos és égető kérdés, A szociális problémák megoldása tömören összefoglalva annyit jelent, mint az életnívónak magasabb szintre való emelése. Azt hiszem, nem túlozok, mikor azt állítom, hogy nálunk legalább is 50u/o- al kellene az életnívót emelni, hogy a szociális problémák legalább pillanatnyilag elintéződjenek. A pénzről való eddigi régi elméletek, azt hiszem, kell, hogy a sutba kerüljenek, mert máskép kátyúba jutunk. A pénz szerintem akkor teljesíti igazi hivatását, ha minél gyorsabb körforgást végez. Mert nagy különbség az, ha én pl. csak minden két-három évben tudok egy pár cipőt vagy egy öltöny ruhát magamnak beszerezni, vagy minden évben egy pár cipőt, vagy egy öltönyt. El kell múlni a havi 100—120 pengős fizetések korszakának, Még oly vállalatok is, amelyek könnyen tudnák alkalmazottaiknak ez összeg két-háromszorosát megfizetni, „elvből" sem fizetnek többet — hogy ,,elv"-ből minél több indokolatlanul magas hasznot, vagy nyereséget tartalékolhassanak. Tehát, ha a kormány megteszi ezt a harmadik lépést, vagyis az életnívó emeléséhez a modern pénzügyi elvek szerint fog hozzá, úgy ő is résztvesz a külön- szerü törtek összeadásának műveletében, mely műveletet — azt hiszem — az ország minden fizikai és szellemi munkása ! a legnagyobb örömmel üdvözölne. Kapuvári Koloszár Elemér. 1 Kuiturcsaport megszervezése a Népművelési bizottságban ! j Esztergom vármegye Törvényhatósági | Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága I kulturcsoportot szervez, A kulturcso- port megszervezésének az a célja, hogy a vármegye közönségének módot nyújtson kulturális igényeinek olcsó kielégítésére. A kulturcsoport munkája többirányú : 1. Kulturesték, irodalmi esték, hangversenyek rendezése, amelyekre a csoport tagjai 2 darab 50°/o-os kedvezmé- j nyű jegyet igényelhetnek. 2. Tanulmányi kirándulások szervezé- | \ se a vármegyében, a környéken, több i i esetben a fővárosban és 1941 nyarának | elején egy erdélyi tanulmányút. Ezeken a kirándulásokon kizárólag a kulturcsoport tagjai vesznek részt. Egy tag kettő résztvevővel. 3. Budapesti színházi előadások ked- , vezményes árú megtekintése, stb, A kulturcsoport tagjai minden hónap i 15-én nyomtatott munkatervet kapnak, : tartalmazza a következő hónap 15-ig a : kulturcsoport programját, előadások, kirándulások költségeit és a határidőt, ameddig a Bizottság titkári hivatalában I jelentkezni lehet. Az első munkatervet október 15-én ,adják ki. A kulturcsoport tagsági díja egy évre 2 pengő. Jelentkezni lehet a Bizottság titkári hivatalában (Héviz-utca 20.). TUDOD- B? Tudod-e, hogy Románia a világháború után több mint kétszeresére növekedett. Tudod-e, hogy Románia csak 1877-ben lett független állam. Tudod-e, hogy Románia 1881-ben lett királyság. Tudod-e, hogy az eredeti Oláhország azelőtt Havasalföld volt. Tudod-e, hogy az oláh pásztornép volt. Tudod-e, hogy az oláh a török háborúk alatt a hegyek között elrejtőzve élt és innen szivárgott be a később lakatlanná lett vidékekre. Tudod-e, hogy a román irodalomnak csak a XIX. század első felében vannak nyomai. Tudod-e, hogy Romániában van a legtöbb analfabéta a Balkán államok között. Tanári megbízatás. Dr. Sitiket István gimnáziumi tanárt és Király László testnevelési tanárt Esztergom város a folyó iskolai évr,e helyettes tanári minőségben megbízta a községi Szent Imre gimnáziumnál. Halálozás, özv. rétalapi Bayler Kálmánná szül. Kőváry Elza folyó hó 25-én, életének 60-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap, szombaton délután 4 órakor volt a belvárosi temetőkápolnából az ugyanottani temetőben, az elhunyt fia, b. e. Bayler István volt Szent Anna templomi plébános mellé. Lelkeüdvéért az engesztelő szentmiseáldozat ugyancsak tegnap, szombaton délelőtt fél 10 órakor volt a Szent Anna pjébánia-templomban. Erdélyért. Értesülésünk szerint Esztergom város tisztviselői, tanárai, tanítói és alkalmazottai havi fizetésük egy százalékát adják a kormány- zóné erdélyi akciójára. A Szent István városrész óvodájának létesítési költségeihez 400 pengő hozzájárulást szavazott meg a város képviselőtestülete. Az óvoda állami jellegű lesz. Népszámlálás. Köztudomású, hogy ebben az évben népszámlálás lesz, amelynek az előkészületei már folynak. A népszámlálás költségei, amelyek Esztergomban mintegy 3000 pengőt fognak kitenni, most a községek háztartását terhelik. Orvosi hír. Dr. Horeczky Géza OTI főorvos, belgyógyász, katonai szolgálatból hazatért és rendeléseit megkezdte. Az ingyenes olasznyelvi tanfolyam ismét megnyílik városunkban. Vezetője a Magyarországi Olasz Művelődési Intézet megbízásából dr. Csonkás Mihály gimn. tanár. A II. osztályba jelentkezhetnek azok, akik tavaly az I. oszt, hallgatói voltak, továbbá mindenki, ha elég erősnek érzi magát az anyag feldolgozására. Az I. osztályba bármely felnőtt je- lentkezhetik. A beírási díj 2 pengő. Tandíj nincs, Jelentkezni lehet a tanfolyam vezetőjénél a közs. Szent Imre gimnáziumban (Deák Ferenc-u. 2.) hétköznapokon (kedd kivételével) d. e. 11—1 óra között. A beírások okt. 9-én zárulnak, az előadások • 15 én kezdődnek. Erdélyért. Mai számunkhoz csekket mellékeltünk. Kérjük t. előfizetőinket, hogy adományaikat a Főméltóságú Kormányzóné Asszony „Erdélyért“ akciójára ezek felhasználásával juttassák rendeltetési helyére. Eultuszórák Erdélyért. Az Országos Szent Gellért Egyesület az országos Szent Gellért szoborünnepséggel kapcsolatban tartotta meg „Erdély-kultuszóráit“ f. hó 22-én este 7 órakor Budapesten, a Gellért- szállóban a legszebb siker jegyében. Az alkalmi beszédeket vitéz Markoczy Antal altábornagy, IYlihol- csek Miklós ferences házfőnök és dr. Tarcsay Tivadar alelnök mondottak. Kultuszismertetést dr. K. Kctmenszky Gyula alapító elnök tartott, dr. Fencik Sándor v. miniszter, orszgy. képviselő „Szent Gellért filozófiája“, Szik- lay dános kormányfőtanácsos, a jubiláns író „Szent László legendája“, Gy. Czikle Valéria „Erdély visszatéréséről“ szóló műveiket mutatták be, Lészkay Irén Éva felolvasta a „Magyar rapszódiák“ c. könyvéből az Erdélyről szóló fejezetet. Gazdák figyelmébe. Vetőmag- csávázás és műtrágyahasználatról ismertető előadás lesz ma, vasárnap d. e. 11 órakor a Belvárosi Olvasókörben. — Abovit-porcsávázószer kapható Tóth Józsefnél Erzsébet-út 9. szám. Német tanfolyam a Szenttamási Sörben. Az Esztergom-Szenttamás- Vizivárosi Kát. Polgári Körben, a köri ifjúság részére 60 órás tanfolyam indul. A tanfolyam tanagyaga: történelem, földrajz, helyesírás és ipari levelezés. A német tanfolyam előadója fiotnorné Szkalka Anna, aki az ő különleges rendszerével ismerteti hallgatóival a német nyelvet, amelynek elsajátítása igy igen köny- nyű. A történelmet és földrajzot Németh Kálmán adja elő. A helyesírás és ipari levelezésen kívül még
