Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 15. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 15. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. FEBRUÁR 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 ^OrÖSZtéllf pölltíküi éS társadalmi iäp Előfizetési ár i hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenklnt kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. magyarországi németség Évszázadokon keresztül békességben éltek velünk az idetelepített németek. Kitűnő földeket, sőt állami segélyt is kaptak a letelepülők. Senki sem tagadhatja, hogy a magyarországi németség jó anyagi viszonyok között él. A német lakosságú községek elsőrangú földekkel rendelkeznek. Nagyon sok német lakosú község jólétét nagyban mozdítja elő a főváros és más városok terményfelvevő képessége. Jó megélhető- ségük lehetőségét igen nagy százalékban mozdítja elő a magyar lakosság nyaralása. Minden tekintetben teljesen egyenrangú polgárai az államban velünk. Sem erkölcsi, sem anyagi, sem szellemi tekintetben háttérbe szoritva nincsenek. Magyarország mint állam a lehető legjobb viszonyban van a nagynémet birodalommal. A legodaadóbban harcoltunk négy éven keresztül együtt Németországgal. Becsülettel támogattuk egymást és most támadnak konkolyhintők, akik a magyar németséget uszítják a házigazda, a magyarság ellen. Ez az uszítás végeredményben nagyon alkalmas lehet arra, hogy a két ország között meglazuljanak a kemény harcok tüzében megedzett baráti kötelékek, Magyarország és Németország között fennálló és mindkét országra nagyon is szükséges barati és fegyvertársi viszony azt kívánja, hogy a német hatalmas szervezettség intse le a magyarországi német uszí- tókat és figyelmeztesse a felbujtatott itteni németséget, hogy túltengő viselkedése bizonyos retorziókra jogosíthatja fel a magyarságot. Minden politikai németbarátságunk dacára is, erélyesen kell fellépnie a magyar kormányhatalomnak, hogy a pécsihez hasonló gyalázatos esetek ne fordulhassanak elő. Az uszítókat vagy lakat alá kell tenni, vagy mint alkalmatlan idegeneket, ki kell utasítani. Ezt nemcsak Magyarország presztízse, hanem a magyarországi németség érdeke is megkívánja. Megkívánja pedig azért, mert kirobbanhat egy olyan magyar társadalmi mozgalom, amely bojkottálni fogja a német községi nyaralást és bojkott alá veszi a németség terményeit is. Elvégre a magyar nemzet nem tűrheti el, hogy az itt letelepült németség „disznó, kutya magyarénak tituláljon bennünket. Ha évszázadokon békében éltünk egymással, az nem kényszerítheti a magyarságot, hogy ilyesmit eltűrjön a Magyarországon letelepedett németségtől és azokat nem jogosítja fel a magyar türelem, hogy a pécsihez hasonló veszélyes ösvényekre lépjenek. Szűnjön meg a pángermán uszítás és térjen észre a józan magyar németség, mert meg íog mozdulni a magyar társadalom, mely ugyan nem fogja elnyelni a magyarországi németséget, de nem is nyeli le terményeit és nem fogja betenni lábát a sváb nyaralótelepekre. Vitái István Sander Antal miniszter vasárnapi látogatása Nagy érdeklődéssel várta Esztergom érdekelt polgársága Kunder Antal látogatását, amely alkalommal az iparosság és a kereskedő társadalom vezetőségével és tagjaival beszélte meg az őket érdeklő általános kérdéseket, utána pedig a Belvárosi Gazdakör hagyományos farsangi vacsoráján vett részt. Külön jelentőséget ad ennek a látogatásnak az a körülmény; hogy nemcsak több esztergomi ügynek gyors és alapos elintézésére nyílt kilátás, hanem több o'yan országos jellegű kérdés is megfelelő megvilágításba került, amely az egész ország iparos és kereskedőtársadalmát közelről érinti. Kunder Antal miniszter dr. Ra- docsay László főispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Marczell Árpád pártelnök, a miniszter titkárának, dr. Fluck István min. oszt. tan., valamint dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtaná- esős kíséretében este 6-kor jelent meg az Ipartestüietben, ahol dr. Etter Jenő városi főügyész, iparhatósági biztos, Hermann Lajos ipartestületi elnök és Farkas Dezső ipertestületi titkárral az élükön az iparosok nagy csoportja várta. A győri iparkamara részéről Marschall Béla elnök és Bayer János számvevő voltak jelen. Hermán Lajos ipartestületi elnök üdvözlő szavai után Farkas Dezső ismertette a helybeli iparosság főbb bajait és kéréseit. Szólt a tanonciskola, a kórház továbbfejlesztése, a szállodaépítési segély kiutalása, a vágóhíd felépítése és a községi reáliskola épületének kérdéséről, valamint a kisiparosoknak a közszállításokban való részesítésének fontosságáról. A továbbiak során még Hermán Lajos az iparosnyugdíjat, Schweiczer Vilmos a házalók tolakodását, Csákváry Mihály a 48 órás munkahetet, Kicsindy Géza az olcsó kisipari kölcsönt, Kiss Gábor a kontárok megbüntetését, Farszky János a közmunkák szükségességét, Bekő János a vizdij adóalapként való kezelését, Szölgyémy János a Citka cég veszélyességét tette szóvá. A bőséges és sokoldalú tárgysorozatra Kunder Antal miniszter együttesen és összefoglalóan válaszolt, részletesen megvilágítva mindegyik kérdés lényegét és a segítés mód jait. A tanoncképzés országos jellegű kérdés, amelyet a kormány megfelelő iskolaépület biztosításával, műhelyek berendezésével és a tánonc- versenyek rendszeresítésével kíván fejleszteni. A hitelviszonyok tényleg mostohábbak az iparban, mint más termelési ágban, de csupán ennek a rendezésével nem iehet a kérdést alaposan megoldani. Sokkal fontosabbnak látszik az iparosság képzése, a gyártási technika fejlesztése a korral való lépéstartás végett. Ezt a kormány minden eszközzel támogatja. A munkaalkalmak Esztergomban nagyon fontosak. Áll ez különösen az épitőiparra, amely a legtöbb iparágat foglalkoztatja. Kunder Antal miniszter közbenjárására biztosra vehető a kórház további fejlesztése. Megfelelő OTI kölcsön nyújtásával a vágóhíd megfelelő felépítésére is hamarosan sor kerül. Összege előreláthatóan 200.000 pengő körül mozog. A zsidótörvény végrehajtásával a magánvállalkozás bizonyos mértékben előreláthatóan meg fog csökkenni, ezt a kormány világosán látja, éppen azért közmunkákkal igyekszik azt kellően ellensúlyozni. Az iparosok öregségi biztosításának kérdése országos jellegű, ezt a kormány igy is akarja megoldani, már keresik a megfelelő formát rá, hogy pénzügyi tekintetben a legjobb legyen. Közszállítások terén a közeljövőre helyezett kilátásba Kunder Antal nagyobb mennyiségű megrendelést a helybeli iparosságnál, reméli azt, hogy az idegenforgalom fellendítése, amelynek érdekében szintén máris megtette a kellő intézkedéseket a saját hatáskörében, az iparosság foglalkoztatása terén is éreztetni fogja jótékony hatását. Az iparostartozásoknak a gazdatartozások módjára való kezelését nem tartja helyesnek Kunder Antal miniszter, mert ez együtt jár a kisiparos hitelének megszüntetésével, ez pedig megölője az iparnak. Sokkal fontosabbnak látszik a megfelelő kisipari hitel nyújtása, amely ma már 2 millió körül mozog. Sajnálattal kellett megállapítania, hogy ezt az esztergomi iparosság nem vette kellőképen igénybe. Két olyan város van Magyarországon, ahol ezt eddig nem használtak fel, az egyik Esztergom, másutt ezzel a rendszerrel az iparosság nagyon szép eredményt és nagy könnyebbséget ért el. HETI ESEMENYEK BELFÖLD A vissaacsatolt Felvidék lakosságának fele villanyáram nélkül él. —• A kormányzó személyesen tüntette ki a Munkácsnál megsebesült Kiss Ernő főhadnagyot. — Sállá János nyilasvezért tizennógynapí államfogházra ítélte a tábla. — Elfogták Cataraut, a 25 év előtti debreceni pokolgépes merénylet egyik tettesét Párisban. — Letartóztatták a dohányutcai bombamerénylet öt gyanúsítottját. — Betiltották egy hétre az Uj Fehérvár cimű lapot. — Amerika nagy érdeklődéssel várja a felolvasókörútra érkező Szent- Györgyi Albertet. — Schay Gusztáv gyalogsági tábornok meghalt. — Kormányrendelet visszaadta a győri iparkamara régi területeit és a kamarához csatolta még Pozsony-Nyitra vármegyét is. — Még e héten kezdik tárgyalni a zsidótörvényjavasla- toí a képviselőházban. — Egymillió pengő kölc-önt vesz fel Győr a nagvrepülőtér megvalósítására. — A belügyminiszter kívánatosnak tartja, hogy a közigazgatási tisztviselők a Felvidéken helyezkedjenek el. KÜLFÖLD Most helyezték 1919 óta a német Krupp gyárban a kétezredik mozdonyt. — Anglia adót emel és kölcsönt vesz fel fegyverkezésre. — Franco hozzájárult ahhoz, hogy a spanyol műkincseket Ganíben őrizzék. — Bezárták a müncheni katolikus fakultást. — A vasgárdisták lángszóróval akarták elfoglalni Bukarestet. — Koncentrációs táborba küldik Németországban a részeges embereket. — Mauzóleumot emelnek Ankarában Kemal pasának. — A japánok nagyobb mennyiségű fegyvert vásároltak Csehországban. — lisoék cseh tőke segítségével akarják iparosítani Szlovákiát. — A négy balkán állam külügyminisztere Bukaresten értekezletet tartott. — Beck lengyel külügyminiszter márciusban Londonba utazik. — Cristea pátriárka, román miniszter- elnök súlyosan megbetegedett. — Tizenöt terrorista megrohanta és agyonlőtte a kínai külügyminisztert. — Március l ón szavaz először a pápaválasztó konklávé. — A fellázadt perui belügyminisztert és híveit agyonlőtték. — Azonnali fizetést követelnek a cseh hitelezők a felvidéki adósoktól. — Kiadták az olaszok a lefoglalt „Taskend“ orosz cirkálót. — Csökkentik a cseh honvédelmi kiadásokat — Franco tábornok feltételek, engedmények nélkül követeli kormányának elismerését. — Fosztogatnak és pusztítanak Franciaorszagban a vörös spanyol menekültek. —Másfél milliárd fontot is meghaladják mar az angol fegyverkezés költségei. — Anglia gazdasági és politikai kapcsolatokat keres a szovjettel. — Hatvan zsidó tulajdonban lévő karlsbadi szálloda eladó. — Angliától bérbeve- szik az Egyesült Államok Trinidad szigetét és fiottabázissá építik ki,
