Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 15. szám
2 ESZTERGOM «• VIDÉKE 1939 febtuár 23 Az iparosokat terhelő sokféle adóval kapcsolatban a pénzügyminisztérium már dolgozik az általános adóreformon, amely lényegesen egyszerűsíti a jelenlegi rendszert. Itt figyelembe veszik a szociális szempontokat, mint a gyermekek számát, az elaggott iparos csökkent munka- készségét, stb. A munkaidő szóró san összefügg a kontárkérdéssel, ezt törvény rendezi. A kivételeket azonban figyelembe akarják venni, azért kéri az iparosság részletesebb óhajait, hogy országos rendezést készíthessen elő. A Bata-kérdés kétélű, megvizsgálása most van folyamatban, minden körülmények között az általános érdekeket fogja a rendelkezések kiádásánál figyelembe venni úgy, hogy azért a szakiparosságot kár ne érje. Az esztergomi Kereskedelmi Társulat Kovancsek Jenő elnök vezetésével vonult fel Kunder Antal miniszter elé. Az üdvözlés után Kovancsek Jenő utalt a kereskedőknek az iparossággal megegyező panaszaira, továbbá megemlítette a kereskedelem képesítéshez kötésének fontosságát, a forgalmi adónak fázis adóvá való átalakítását, a visszacsa tolt területek gyárainak előnyösebb gazdasági helyzetét. Az elnöki előterjesztés után itt is többen szóltak szólaltak még fel, igy Scheiber Rezső, Amon Károly, Philipp József és Jodobronya Béla, akik a telefonnal kapcsolatos bajokat, a kereskedelmi segédszemélyzet munkabérét, a kartellek árdrágítását, a magas vámokat, a haszonkulcs magas megállapítását, a szabott árak elrendelését tették szóvá. Kunder Antal miniszter összegezve válaszolt és nyújtott tájékoztatást. A kereskedelem képesítésének kérdése megvalósúlás eiőtt áll. A forgalmiadó átalakítása folyamatban van. A visszacsatolt területek árolcsóságát átmenetinek tekinti, amely a készletek elfogyásával és a valuta ügyek rendeződésével önmagától megoldódik. A telefon tarifájának olcsóbbá tételére Lel fogja rendelni, hogy az emelés alapszamául ne a 200, hanem a 300 előfizető szolgáljon, ezen kívül az interurban beszélgetéseket 30%-kal olcsóbbá teszik. Leszállítják a személyautó készítési diját, valamint csökkentik a kisteherautó behozatali vámtételét: ezzel mindkettő olcsóbb lesz. A kartelek árait a kormány a leggondosabban és legszigorúbban ellenőrizteti, ezt az árvizsgaló bizottság végzi. Mar eddig is több téren megfelelő csökkentést érlek el, a jövőben sem fogj® s vásárlóközönséget méltánytalanul magas ár terhelni. Megnyugtató je lenség, hogy a közelmúlt nagy gazdasági erőpróbáját minden áremelkedés nélkül és megrázkódtatás nélkül kibírtuk, pedig nagy pénzügyi megpróbáltatás volt. Kunder Antal miniszter a felszólalások után még hosszabban elbeszélgetett mind az iparosokkal, mind a kereskedőkkel, behatóan érdeklődve általános és egyéni ügyeik iránt. Este nyolc óra után Kunder Antal miniszter és kísérete a Belvárosi Gazdakörbe vonult át, hogy részt vegyen a szokásos farsangi vacsorán. Dr. Feiber Gyula c. kanonok, belvárosi plébános üdvözlő szavai után után néhány keresetlen szóval mutatott rá, hogy nem a nagy szavak, hanem a tettek embere akar lenni, kifejezte örömét, hogy olyan szép számmal látja együtt az egybegyűlteket, valamint azólt arról a tisztelet ről és megbecsülésről, szeretetről amely őt a külföldön is annyira megbecsült gazdatársadalomhoz fűzi. A jólsikerült vacsora befejeztével Kunder Antal miniszter felkereste a gazdák egyes csoportjait és küíön- külön beszólt velük, alaposan megtárgyalva a helybeli gazdakérdéseket. Több súlyos probléma itt is mindjárt megtalálta a helyes megoldás módjait. Kunder Antal miniszter a legjobb benyomásokat nyerve, de talán még jobbakat hagyva maga után késő este utazott vissza titkárával Budapestre. Akik csak ott voltak a miniszteri látogatásokon és hallották a megbeszéléseket, egyhangúan a legnagyobb tetszéssel szóitak róluk. Valójában az az általános vélemény alakult ki, hogy Kunder Ari tál miniszter a legjobban megtalálta azt az utat, amely városunk helyzetének megjavításához, valamint a polgárság szeretetének megnyeréséhez vezet. Az a kijelentése is teljes mértékben beigazolást nyert, amire városunknak igen nagy szüksége van : nem szónoki beszédeket, hmem konkrét tetteket akar Kunder Antal városunk polgársága érdekében. Kunder Antal miniszter, ország- gyűlési képviselőnk legközeleobi látogatását a legnagyobb szeretettel és tisztelettel varja Esztergom egész társadalma, de különösen azok, akik majd akkor beszélik meg fontos kérdéseiket Kunder Antal miniszterrel. Megjár az, aki nyugdijkönyv nélkül alkalmaz mezőgazdasági munkást Ismételten leírjuk és az alábbiak igazolják igazunkat, hogy a modern élet ontja a rendeleteket és új törvényeket. A mai ember akár külön alkalmazottat is tarthat, aki folyton olvassa ezeket a rendelkezéseket, végzi az Írásbeli munkákat és viszi illetékes helyre, ami nélkül ilyen rendelkezés nincs, a pénzt. Aki pedig figyelmeztetésünket nem fogadja meg, vállalja a kártérítések s kihágasi büntetések egész sorát és nem védekez- hetik azzal, hogy jaj kérem én engedelmes polgár vagyok, én rendesen fizetem az adómat, de bizony Isten, ezt az új rendeletet vagy törvényt nem olvastam. Most következik a mezőgazdasági cselédek gazdaváltozása. Kezdődik a mezei munka, nyitják a szőlőket. Jelentkezik a munkás ki a gazdaságba, ki a szőlőbe. Tegnap még úgy volt, hogy menjen fiam és dolgozzon, holnap már másképen lesz és ha nem hallgatod meg tanácsomat szives olvasó, ki mezőgazdasági munkavállalóval szoktál dolgoztatni, keservesen ráfizetsz nemtörődömségedre. A mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvény értelmében ugyanis 1939. január 1-től kezdve biztosítani kell a gazdaságokban szokvanymunkásként, béresként, napszámosként, vagy havibé- resként alkalmazott összes munka- vállalókat. A biztosítási kötelezettség 18—60 évig mindenkire kötelező az említett foglalkozási kategóriákban. A biztosítási kötelezettség alól csak azok az 50 évet betöltött munkások mentesek, akik a legutóbbi öt esztendőben nem vállaltak alkalmazást. Sajat elhatározásukból azonban ők is beléphetnek a biztosítottak közé, ami a kötelező tagság heti 50 filléres biztosítási dijával szemben csak heti 40 fillér fizetési kötelezettséggel jár. A biztosítási dijakat a munkaadók kötelesek befizetni az OMBl-nál (Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet), de ezt az összeget levonhatjuk a biztosítottak fizetéséből. Az öregségi munkásbiztosítási dijakat bélyegben is le lehet róni. Az ehhez szükséges bélyegeket a posta árusítja. A törvényes intézkedések értelmében a gazdaságoknak 1939. január 1-től minden elszerződni kívánó gazdasági cselédtől be kell kérniük biztosítási könyvecskéjüket, mert azzal nem rendelkező munkavállalót szerződtetni tilos. Ezekután azt ajánlom az érdekelt olvasónak, hogy menjen a városhá zára, vidéken a községházára és tudassa munkásaival, hogy hol válthatják ki biztosítási könyvüket, különben nem alkalmazhatja őket. Mert ne tessék elfelejteni, hogy a heti 50 filléres dijért a gazda, a szőlőtulajdonos saját zsebével felel és ha nem lesz beirva, hogy a munkás kifizette a heti járulékot, úgy azt kérlelhetetlenül behajtsák a munkaadón 1 Csak a jövő évben juthatnak földhöz az érdekeltek A kormány nagyszabású földbirtokpolitikai tervei egyes vidékek mezőgazdasági munkásaiban azt a hiedelmet keltették, hogy már a folyó gazdasági évben földhaszonbérlethez, illetőleg földtulajdonhoz juthatnak. Ezzel kapcsolatban hivatalos helyen hangsúlyozzák azt, hogy az új földbirtokpolitikai törvényjavaslat alkotmányos tárgyalásainak befejezése, majd pedig a törvény végrehajtási utasításainak megalkotása és végül magának a földhöz, haszon- bérlethez juttatásnak számos műszaki, gazdasági és pénzügyi feladattal járó lebonyolítása hoszabb időt vesz igénybe. Bármennyire is igyekszik tehát a kormány földbirtokpolitikai elgondolásait a leggyorsabb ütemben megvalósítani, teljesen kizárt, hogy a föidhöz és haszonbérlethez juttatás előnyeit az érdekeitek már ebben a gazdasági évben élvezhessék. Ezért súlyosan vétenek mind saját, mint családjuk érdekei ellen azok a mezőgazdasági munkások (cselédek és sommások), akik nem igyekeznek az idehaza kínálkozó munkaalkalmakat maguk számára mielőbb biztosítani. A kínálkozó munkaalkalmak mielőbbi biztosítása már csak azért is érdeke a mezőgazdasági munkásságnak, mert Németországban a folyó évben sem juthatnak többen elhelyezkedéshez, mint tavaly. Teljesen alaptalan egyes gazdasági cselédeknek és munkásoknak az az aggodalma is, hogy ha már most leszerződnek, elesnek a hivatalos munkabérmegállapitás előnyeitől. A mezőgazdasági munkabérmeg- áüapitás törvényes rendezése ugyanis el sem képzelhető másként, mint hogy a bérmegállapítás ki fog terjedni a már előbb létrejött szerződésekben kikötött bérösszegekre is. Szép eredménnyel zárait a varmegye „Magyar a magyarért" akciója A .Magyar a magyarén“-akció céljaira a volt egyesitett vármegyék területén lefolytatott gyűjtés be fejeztetvén, a beérkezett gyűjtőivek alapján összeállított elszámolás igen szép eredményt mutat. E szerint az egyesített vármegyék területéről a vármegyei munkabizottság gyűjtőivein összesen 67.656 pengő 45 fillér folyt be. Ezenkívül azonban igen so kan és számottevő összegeket köz vétlenül a központba fisettek be, úgy, hogy a vármegyék területéről ténylegesen mintegy 120 000-130 000 pengő adomány jutott a fenti célra. Ezen igen szép eredmény elérésében kifejtett önzetlen és hazafias munkát dr. Radocsay Lászlóné, a vármegyei munkabizottság elnökének vezetése és irányítása mellett városunk és vármegyénk hazafias hölgyei, nemkülönben az egyházak és intézmények vezetői végezték, akiknek ezúton köszönjük meg az áldó zatos és eredményes munkájukat. Ugyancsak hálás köszönetét mun- dunk mindazoknak, kik a sokat szenvedett felvinéki testvéreink fel- segitésóre az akció céljaira adakoztak. A városunkban lefolytatott gyűjtés eredményét — a gyűjtő nevének és a gyűjtött összegnek feltün tetésével — az alábbiaköan tesszük közzé: Ágfalvi Imrónó 20, dr. Csics Ákosné 139.36, Dangelmayer Rafa- ella 42, dr. Eggenhofer Bóiáné i85 05 M. kir. Erdőfelügyelőség (gyűjtő : Hajdú Gyula) 180, Evangélikus Nőegylet 75 50, Belvárosi plébánia 80.02, Főispáni hivatal 1.408.67, dr. Frey Vilmosné 333.87, Glatz Gyula 1.333.49, Hoinz Éva 33.70, Iparies- tület (Hermann Lajos) 132 30, Illés Mária 73.50, özv. dr. Katona Sán- dornó 65.20, Kereskedelmi Társulat 600, Koffier Gyulánó 62.50, Leány Iparostanonciskola 5 90, Malatinszky Anna 1.300, Női Kereskedelmi Szaktanfolyam 73.32, Obermüller Fe- rencné 38, Oltóssy Mária 29.90, Pal- kovits Maria 91.70, dr. Prokopp Gyu- láné 17, dr. Rajner Jánosné 124.50, Református Nőegylet (Kassay Zsófia) 138.17, Református Eegyházközsóg (Páli Sándor) 111.50, M. kir. Rendőrség 49.30, Reviczky Élemérné 111, özv. Scnneider Lajosné 86.70, Segítő Boldogasszony Egyházközség 24.50, vitéz Szabó Istvánná 148.90, dr. Szemessy Ferencné 63.50, Szent Anna Kongregáció 35.50, Szent Anna Egyházközség 40.30, Esztergomi Takarékpénztár Rt. 240, Takarékpénztár tisztviselőnői 70, dr. Vécsei Kálmánné 63, Vízivárosi Egyházközség 187.50, Vízivárosi Kongregáció (Makk Judit) 52 80 pengő. Népművelés vármegyénkben. Tokod község Helyi Népművelési Bizottságnak legutóbbi megtartott előadásán dr. Juhász Sándor körorvos a falusi lakás egészségtanáról beszélt hallgatóságának, kik nagy figyelemmel kisérték az előadást. Bankó Mihály tanító elbeszélő órát tartott. Lukácsi Rozália és Csipke Margit ügyesen szavaltak. Az elemi iskola énekkara és filmek vetítése szórakoztatta a közönséget. A Himnus eléneklósével ért véget a szép és tartalmas előadás. „Mit köszönhet a világ Magyar- országnak“ cimen értekezett Miskey Lajosné áll. tanítónő Csóv községben a f. hó 9.-én megtartott népművelési előadás keretében. A hadak útjáról mesélt a hallgatóságnak Gárdonyi Aurél áll. s. tanító. Kedves kis költeményeket szavaltak az elemi iskola tanulói: Herceg István, Farda Brigitta, Valovics Mária, ugyancsak az elemi iskola II. osztályos növendékei ügyesen és kedvesen adtak elő több kis jelenetet. Az annavölgybányai népművelési előadássorozat legutóbbi előadója Szlávik Mihály tanító volt, ki a százéves Nemzeti Színházról beszólt hallgatóságának, katona József Bánk bánját Csenke István ig. tanító ismertette. Szalay Lajos levente „Pe-
