Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 9. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 9. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. FEBRUÁR 2 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 £0rÖSüÍ3ü? politikai ŐS társadaiöll lap Megjelenik hetenkiní kétszer Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kedvező megoldás Ígérkezik a kaszárnya ügyben Az a kalkulussorozat, amelyet a tanári kar megfel­lebbezhetetlen ítélete juttat a diáknak és amely ilyenkor, fél­évi értesítőosztáskor aktuális, látszatra csak a diák belső ügye. Csak az ő számára je­lenti az év egyik legfontosabb eseményét és csak neki jelenti a bú vagy az öröm, a dicséret vagy a büntetés okát, esetleg szenzációt, meglepetést sőt ta­lán sorsfordulót. A bizonyítvá­nyok érdemsorozatának csupán a diáksorssal való kapcsolódása azonban csak látszólagos­A kis és nagydiák érdemso­rozattal való minősítésének ér­deke nem záródik ilyen kis egyéni köröcskére, hanem a gyermek réven a szülőkhöz, a család réven a társadalomhoz, a társadalom réven pedig a nemzet egyetemességének ér­dekkörébe fűződik. A nemzet és a társadalom jövője szempontjából ugyanis nem lényegtelen az a körül­mény, hogy a kis magyar diák jó vagy rossz bizonyítványt visz haza és hogy milyen ta- nultsággal kerül ki az életbe a kultúra és életképesség gyara­pítására. Ennyit meg annak is el kell ismernie, aki nem hisz a tanítás-nevelés iskolántúli ko­moly hatásaiban és aki a peda­gógiát és az életet elvben sze­reti elkülöníteni egymástól, Egyébként ami igaz, az igaz ; nincs is szebb és tisztább do­log egy becsületesen megérde­melt jó bizonyítványnál. Kár, hogy az elet sokszor nem bánik velünk úgy, mint az igazságos tanár ésbizony gyakran kell bosz- szankodnunk és szomorkodnunk az élet igazságtalan osztályozá­sai és minősítései miatt. Hány derék, jó embert isme­rünk, aki lelki kultúrából, ké­pességből és becsületből jelest érdemel, de az apró-cseprő ér­vényesülési tülekedés szemér­metlen és fáradhatatlan machi­nációi „jóvoltából“ alkalomad­tán mégis a hátára írják az elégtelent! ? És hányat isme­rünk — megfordítva! ? Sok tekintetben más az . is­kola és més az élet, mégis a kettőnek szoros kapcsolatban kell lennie egymással. Végül is nem az iskola az oka • annak, hogy az élet sokszor rácéfol az iséola igazságaira .és ideáljaira, hanem az emberi gdnoszság. Ismeretes az a nagy megmozdu­lás, amely városunkban a helyőrség elvitele és a kaszárnya bérletének felmondása nyomán támadt. Meg­mozdult mindenki: iparos, kereskedő, gazda, tisztviselő egyaránt, mivel va­lamilyen formában mindenki érde­kelve volt ebben a kérdésben, to­vábbá mindenki átlátta azt a rop­pant nagy kért, amely az üresen maradt kaszárnyával városunkat gaz­dasági és társadalmi téren érné. A Nemzeti Egység Pártjának he­lyi szervezete is azonnal permanen- ciába lépett és felvette a szükséges kapcsolatokat az előzetes tájékozó­dásra, hogy kellő formában állást foglalhasson és minden erejét érvé- nyesi.hesse a kérdésnek városunkra nézve a lehető legkedvezőbb meg­oldására. A város vezetőségének eddigi ér­deklődésére és eljárása nyomán meg­állapítást nyert, hogy a most elvezé­nyelt katonaság helyett októberre egy utászzászlóalj idehelyezését vet­ték tervbe, átmenetileg pedig tan­folyamokkal hidalják át a néhány hónapot. 600 főnyi létszám már a közel jövőben várható. Kunder Antal ipar- és kereskede­lemügyi miniszter, országgyűlési kép­viselőnk közvetlenül a honvédelmi miniszterrel lépett összeköttetésbe, en­nek eredményeként tekinthető, hogy a honvédelmi minisztérium illetékes ügyosztályai már dolgoznak a ja­vaslaton Esztergom helyőrségének biztosítása tárgyában. A katonai létszám emelésével kap­csolatban a helyőrségek létszámá­nak és számának emelése szüksé­gesnek mutatkozik, ebben Eszter­gomnak természetszerűen megfelelő helyet kell biztosítani. Kunder An­tal miniszternek is az a határozott véleménye, hogy Esztergom semmi­képen sem maradhat helyőrség nél­kül. A város vezetősége nem velte tu­domásul a kaszárnya bérletének a felmondását, amely a hadtestparancs nokság részéről történt. Módosítja a helyzetet az a körülmény, hogy a kaszárnya bérösszegének I. negye­dére szóló összegét a honvédelmi kincstár már folyósitctta és kiutalta a városnak. Az ősz óta beállott változások ter­mészetszerűen megváltoztatják a kü­lönböző csapattestek és fegyverne­mek eddigi elhelyezését, a katonai öná lóság felszabadulásával kapcso latban szintén több új helyzet adó­dik elő. Mindenki teljesen tisztában van ennek jelentőségével, de egyút­tal azzal is, hogy Esztergom város gazdasági életében múlhatatlan szük­ség van arra, hogy Esztergom nem lehet helyőrség nélkül. Ez birta rá a Nemzeti Egység Pártjának vezetőségét arra, hogy a múlt pénteken megtartott értekezle­tén elhatározta, hogy felterjesztés­sel fordul városunk képviselőjéhez, Kunder Antai miniszterhez és ismé­telten a legnyomatékosabban figyel­mébe ajánlja a fenti kérdést, kifejti anu&k egész jelentőségét és felkéri arra, hogy minden erejének laíbave- tésével segítsen ezt a kérdést ked­vezően megoldani. Ugyancsak foglalkozott a pártve zetőség azokkal a hírekkel is, ame­lyek ebben a kérdésben nem min­dig a legszerencsésebb és leghitele­sebb formában, városunkban elter­jedtek. Ezek egyik okát abban a tá­jékozatlanságban látta, amellyel kö­zönségünk az eseményekkel szem­ben állott. Elhatározta ezért a pártvezetőség, hogy felkéri Glatz Gyula polgármes­tert és a város vezetőségét, hasz­nálják fel többször azt a lehetősé­get, amelyet a helyi sajtóban való tajékoztatas, vagy nyilatkozat köz­zétételének lehetősége nyújt és is­mertessék gyakrabban a közönség­gel azokat a kérdéseket, azok állá­sát és megoldását, amelyek a város polgárságát a legszélesebb rétegben és a legteijesebb mértékben teljes joggal érdeklik. Tudja nagyon jól mindenki, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem lehet a nyilvánosság előtt tár­gyalni, vannak továbbá olyanok is, amelyeknek nyilvánosságra hozatala és tárgyalása talán akkor még nem időszerű. De ezeknek a kereteknek a hatá­rain belül a város polgársága teljes joggal számot tarthat arra, hogy a helyi sajtó felhasználásával az őt érintő kérdésekről kellő mértékben tájékoztassák, mint ahogy azt is megkívánhatja, hogy az ő vélemé­nyét és felfogását kifejező közlemé­nyek megfelelő figyelemre és meg- haligatásra találjanak az illetékes kö­röknél. A pártvezetőség ezek alapján re­méli, hogy Kunder Antal miniszter nyomatékos közbenjárására Eszter­gom városának jogos igényei nem szenvednek sérelmet a katonai csa- patíestek áthelyezésével kapcsolat­ban, továbbá azt, hogy a helyi kér­dések megfelelő beállítása a város polgárságát is meg fogják kimélni a felesleges izgalmaktól. Nagyjelentőségű értekezlet volt szombaton délután Glatz Gyula pol gármester elnöklete alatt a város­házán, amelyen egy szűkebD bizott­ság — dr. Radocsay László főispán, dr. Lépőid Antal prel. kanonok, vi­téz Szívós-Waldvogel József ny. tá­bornok, Obermüller Ferenc, Einczin- ger Ferenc, Szatzlauer Gyula, dr. Marczell Árpád, Philipp József — előtt Kunder Antal miniszter, ország- gyűlési képviselőnk megbízásából és nevében Hallóssy István kormány­főtanácsos, az Orsz. Idegenforgalmi Hivatal elnöke beszélte meg teljes alapossággal és szakszerűseggel Esz­tergom város idegenforgalmi kérdé­seit. A helybeli Idegenforgalmi Hiva­tal részéről Deseö Győző ismertette a helyzetet. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Nagy átalakulás történt a magyar- országi szociáldemokrata pártban. A zsidó vezetők lemondtak. — Négy­ezer szótöbbséggel Kolozsváry Bor­osa Mihály miniszteri tanácsos lett GyÖmrő képviselője. — Sómeaőt fedeztek fel a németek a Fertő-tó vidékén. — A honvédelmi minisz­ter és a vezérkari főnök megkapták az első osztályú magyar érdemke­resztet. — Magyar követséget állí­tottak fel Kairóban. — Szolnokon lesz Európa eiső gabonakeveró tár­háza. — Kilencezer magyar mun­kás megy idénymunkára Németor­szágba. — Mdrkajeggyel látják el a magyar paprikát. — Huszonnégy­ezer nő van a magyar légoltalmi szolgálatban. — Emlékérmet kap­nak Przemysl hős védői. — Hűszesz- tendős jubileumát ülte meg a Fütura. — Meghalt Gadó István, a bünte- tőtörvényszék elnöke. — Szendy polgármester Németországba utazott. KÜLFÖLD Hetvenezer pengő jóvátételt fizet­nek a csehek a munkácsi rombolá­sért. — Katalonia valamennyi ha­dianyaggyára a nemzeti spanyolok kezére került. — Teljes az egység Lengyelország és a Nametbirodalom között. — Betiltották a ruszinszkói Magyar Párt működését. — Török­ország megtagadja a zsidók befo­gadását. — Tizenhatmillió font köl­csönt kapott a maradék Csehszlová­kia. — Ab erdélyi magyar Íróknak 50 000 leit adományozott a román miniszterelnök. — A spanyol nem­zetiek rövidesen megkezdik Valen­cia ostromát. — Harmincezer ha­lottja és ötvenezer sebesültje van a chilei földrengésnek. 7ömegesen bo­csátják el a magyar munkásokat a pozsonyi közművektől. — Német­ország egyelőre elejtette a Nagy- ukrajna feltámasztásának tervét. — Tilos a magyar és az orosz beszéd Ruszinszkóban. — Kétéves katonai szolgálatot vezetnek be Franciaor­szágban. — Május 17-én népszám­lálás lesz Németországban. — Az albán királyné családi örömöknek néz elébe. — Egymillió maláriás beteg van Kínában. — Német ka­tonai szállítmányok szabadon mehet­nek keresztül Cseh-Szlovákián. — Súlyos zavargások voltak Indiában. — Zsidóellenes tüntetések voltak Morvaországban. — Helyreállt a diplomáciai viszony Perzsia és az Egyesült Államok között. — Száz­ezer vörös spanyol menekül Fran­ciaország felé. — Franciaország nem fogadta el az ujonan kinevezett japán nagykövetet. — Kárpátalján felrobbantották a határmenti cseh ál­lásokat. — A cseh köztársasági el­nök nem fogadja el a diszpolgársá- gokat. — Tűzharcban agyonlőtték a román vasgárda második vezérét. — Régi címeit kéri vissza a cseh főnemesség. — A román király meg­erősítette Márton Áron erdélyi kato­likus püspök kinevezését. — Az olasz fellépéstől megijedt a francia tőzsde. Esztergom nagyszabású idegenforgalmi lehetőségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom