Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 9. szám
2 ESZTERGOM «8 VIDÉKÉ 1939 febtuár 2 Glatz Gyula polgármester elnöki megnyitója után Deseő Győző ösz- szefoglalóan ismertette eddigi tapasztalatai alapján összeállított tervezetét az idegenforgalom fejlesztésére. Beszélt a szállodahiányról, a vendéglátás fejlesztésének feltételeiről, közönségünk idegenforgalmi tájékoztatásáról, a viziélet bekapcsolásáról, továbbá a párkányi részek folklorisz- tikus kihasználásáról. Utána Hal- lóssy István másfél órás kimeritő és minden vonatkozást szakszerűen feldolgozó, élvezetes tájékoztatója következett. HallóssylsivÁn kormányfőtanácsos először az általános elvekről szólt. Kiemelte annak nemzeti, kulturális és egészségügyi fontosságát, hogy necsak a gazdag külföldiek és belföldiek élvezhessék az utazást, hanem a kormány népies politikájának megfelelően a kevésbé tehetős belföldiek is. Necsak luxusutazás legyen az idegenforgalom, hanem a nemzet életében sokkal fontosabb tényező. A külföldi forgalom melleit a belföldit eddig nem karolták fel eléggé, pedig ez a szilárdabb, állandóbb, szolidabb. Kell, hogy a belföldi idegenforgalom nyomán a magyarság végeredményben kirándulások formájában, a magyar haza jellemző vidékeinek és értékeinek megismerésével, sokoldalúan és mélyen átélhesse a magyarság életét. Ezek alapján Magyarországot 16 térképban mintegy turisztikai leltárba osztották be. Esztergomot érdeklő ilyen csoport pl. az Árpádházi-túra része, amely Budapest—Visegrád— Esztergom — Tata — Zirc — Székesfehérvár—Veszprém útvonalon bemutatná az Árpád-ház királyainak születési, tartózkodási helyét, kultúráját, a királyi várát. Egy másik ilyen lenne az Esztergom—Sopron—Kőszeg vonal, amely Mária Terézia korának nevezetességeit mutatná be. így nemcsak a külföldi, hanem a belföldi forgalom is jellemző típusokhoz jut, ezekben pedig városunk tiszteletreméltó helyet foglal el. Esztergom külön helyzetét tekintve szólott Hallóssy István a közlekedés kérdéseiről, hogy városunk részben mint útbaeső hely, részben mint cél jusson nagyobb forgalomhoz. Ismertette a táíi-út bekapcsolását az országos autóbuszjáratba, valamint a visegrádi dunamenti szép útvonal kihasználásának lehetőségeit. Egy időszakos nagy vasúti kedvezmény lehetőségeinek mérlegelése után szó került a felvidéki autóbuszforgalom bekapcsolásáról, valamint a hajózás kérdésének javításáról is. A szállodakérdéssel is részletesen foglalkozott Hallóssy István. Ismertette ennek országos vonatkozásait, üzletszeéűségét, kitérve minden árnyalatra ; luxusszálló, villahotel, diákszálló, a nomádizáló hely és a magánszobák kérdésére. A propaganda ügyéről szólva kilátásba helyezte városunknak az egyes napi- és képeslapok oldalain a megfelelő teret, továbbá Budapesten az Orsz. Idegen- forgalmi Hivatal rendezésében a kirakati propaganda és esztergomi nap tartásának lehetőségeit. A továbbfejlesztés lehetőségeit mérlegelve Hallóssy István azt hangoz tatta, káros dolog a külföld helytelen utánzása, Magyarország maradjon meg magyarnak és adja azt, ami itt a jellemző és az értékes. Áll ez ez ország egyes vidékeire és városaira egyaránt. Esztergomnak van sajátos jellege, külön értékekkel is rendelkezik, tartsa ezt meg és ezt igyekezzék tovább fejleszteni. Legyen egyházi, iskolai, kulturális jellegű város, a maga decens, finom, előkelő jellegével és legyen annak a turisztikai egységnek a központja, amely Észtergomtól Budapestig ler jed a Duna mentén. Hallóssy István nagy tetszéssel fogadott, kimeritő és szép ismerte tése után élénk eszmecsere indult- meg, amelyben különösen a Vas kapu kifejlesztésének fontossága, továbbá a fizető-vandég rendszerének kifejlesztése került szóba. A sok szép gondolat és terv felvetése után a közeli napokra vár ható az Idegenforgalmi Bizottság egybehivása, hogy azok ott testett öltve tényleg biztosíthassák Esztergomnak azt a méltó helyet, amelyet az idegenforgalom terén megérdemel és amire a városnak égető szüksége is van. Búcsú Esztergomtól Nem sző többé álom fátylat fejünk köré a legördülő alkony, jó Bazilika. Hűs csarnokod nem hűti többé lehajlott homlokom. Búcsúzom tőled, Bazilika. Csak tőled és e tájtól, a melegbarna földtől s csendes parkjaidtól vén Dunapart, hol koraószi árnyak kúsztak ölembe és haldoklóit a táj, mit rőtarany takart. Elmegyek szótlanul, futó idegenként, az ég dalol csak nekem, mint idejövet, midőn vihar orgonázott a gesztenyefák billentyűsorán, s köszöntött a Sziget. Az emberekre dobok pár szánó mosolyt és agyő : szivemnek nem volt itt senkije, befűtve vár a vonat s tűnő lépteim visszhangja belevész a süket semmibe. ifj. Balázs János. EGYRÚL-MÁSRÓL A színészek csaknem kéthónapi esztergomi szereplés után elbúcsúztak városunktól. Nem lesz talán felesleges, ha néhány visszapillantást vetünk az esztergomi „szini- évadra“. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a színészek sok szép és kellemes estét szersztek városunk közön- ségének. Lemondtak arról — tavalyi figyelmeztetésünknek megfelelően —, hogy olcsó közönség-sikerre utazzanak, ócska ripacstrükkök és kétes értékű tapsok kedvéért lemondjanak a szinház kétségtelenül fontos hivatásáról. E téren már az idei szinlapok is megnyugtatóbbak voltak. Találtunk rajíuk klasszikus értékű prózai színműveket, klasszikus operetteket és modern irodalmi Ízléses alkotásokat. Különösen nagy sikere volt a 4 eredeti bemutatónak, amelyek jóformán Budapesttel egyidőben adtak Ízelítőt az idei fővárosi szini életből. Igen népszerűek voltak a kultúr- előadások, amelyek néhány fillérért lehetővé tették városunk szegényebb kispénzű lakósainak is a szinház látogatását. Mint Iá juk, a szinház munkájáról csak Őszinte elismeréssel alkothatjuk meg a mérleget. Ők minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy a vidéki színészet is megvalósítsa a színészet igazi hivatását; a szórá- koztatáson keresztül való nevelést. Az esztergomi közönség nagyjából meg is értette és honorálta ezt a törekvés'. Sok telt ház volt, volt sok taps és siker. De egy hiányzott: az esztergomi intelligencia. Pedig az intelligenciának kell a szinház működésére döntő hatást gyakorolnia, a színészeknek az ő, csiszoltabb, kultúráltabb Ízlésükhöz kell alkalmazkodni, mert komoly nevelő hatást másként elvárni nem lehet. Ha hiányzik az intelligencia, hiányának nyomán rögtön jelentkezik a tömegizlés. És megfordul a szerep ; a tömegizlés irányítja a színházat, nem pedig a szinház a tömeget. Ez pedig nagy baj, amin segíteni kelU Úgy tudjuk, hogy a városnak van szinügyi bizottaága. Miért nem hívták össze ezt a bizottságot a színé szék esztergomi látogatása alkalmából ? A szinügyi bizottság feladata lenne a szinház működését irányítani és a szükséghez képest ellenőrizni. Ügy hisszük: a bizottság alkalmas is erre, csak módot kellene adni neki arra, hogy munkásságát kifejthesse. Reméljük, hogy a jövőben így is lesz s akkor a szinház városunkban is teljesíteni fogja százszázalékosan igazi hivatását. Gyertyaszentelő Ezen a napon találkozott az öreg Simeon a kis Jézussal, akit édesanyja bemutatásra, egyházkelőre vitt a templomba. Két galambot áldozott az Istenember Anyja s égő gyertyával jelezte, hogy a világ Világosságát tartja ölében. Gyertyát szentelnek ezen a na pon, körmenetben hordozzák körül, a puriftkáció emlékezetére. A szi vek égő gyertyái gyulladnak lángra minden keresztény katolikus anyai szívben, hogy kövessék a felelősségben az Isten Anyját a gyermekért, akit Istentől kapott s akit Istennek kellett visszaadnia. A régi keresztények minden iü zet kioltottak a házban és a megszentelt tűzzel gyújtottak újra. A gyertyaszentelés is ehhez az ünnephez fűződik és a február 3-i Balázs-napi torokszentelés is. A Gyertyaszentelő a népi életben is szerepet játszó ünnep, amelyet a tavasz kezdő ünnepének számítanak. A medve mondája is Gyertyaszentelőhöz fűződik. Ha napfényes az idő, a barlangjából kikandikáló medve visszafordul a vackára, mert a szép napra zord idő kö vetkezik. De, ha Gyertyaszentelőkor borús, zord idő van, akkor künn marad, mert nemsokára jó idő következik. A népszokások a balázsolás idején azokat a lányos házakat keresik föl, ahol a farsangon hoppon maradt lányok laknak, akiket különböző tréfákkal bosszantanak. Bezzeg sok dolguk akad manapság, amikor igen sok a „hoppon maradt“ leányzó, a hét sovány esztendőben ! Farsangi napiár: Február 2-án Katolikus Legényegylet műsoros tánc- e-télye sajat helyisegében 4- én Fthérrózsa bál a Fürdő Szállodában 5- én Froniharcos Szövetség farsangi mulatsága a Magyar Királyban 11-én Vízivárosi Egyházközség műsoros táncestélye a Fürdő Szállodában. 16-án Belvárosi Kát. Olvasókör kövércsütörtöki vacsorája sajat helyiségében. 18- án Vitézi bál a Fürdő Szállodában. 19- én Belvárosi Földmives Ifjúsági Egyesület farsangi mulatsága a Belvárosi Kát. Olvasókörben. 19-én Kát Legényegylet álarcos balja saját helyiségeben 19-én Szentgyórgymezói Kát. Olvasókör műsoros tárcestélye saját helyiségében. 21 én Szentgyórgymezői Kát. Olvasókör far- sangzaró tancestéjo sajat helységében. A panonhalmi főapát névnapját ünnepelte Komárom. A felszabadult Komáromban nagy leikő sedéssel és szerető tisztelettel ünnepelték meg Kelemen Krizoszíom pannonhalmi főapát névnapját. A gimnázium épülete és a rendház zásza csekészcsapat és a Mária-kongre- gáció pedig ünnepélyt rendezett. Ez alkalommal vonultak fel először a diákok bencéssapkában ünnepi misére, a Szent András-templomba. Á cseh megszállás alatt nagy áhítattal emlegették Kelemen Krizosztom főapát nevét, mert hiszen a komáromi bencésgimnázium volt az egész Felvidék magyarságának a mentsvára. Kelemen Krizosztom főapát volt az egyetlen főpap, aki mindvégig megtartotta joghatóságát a megszállt területen lakó hívei felett. Ugyancsak ő volt az egyetlen magyar rendfőnök, akinek szerzetesei a megszállás egész idején szorosan együttműködtek az anyakolostorral, Pannonhalmával. Érdekes tudni, hogy a cseh kormány mindent elkövetett, hogy a komáromi bencéseket a csehországiakhoz kapesolja, azonban a főapát szívósan ragaszkodott a komáromi gimnázium magyarságához és a bencések ottani jogaihoz. Ezért ünnepelte Komárom oly lelkesen a főapát névnapját. Ma van a kongregációs nap Esztergomban. Mint már két ízben is megemlékeztünk róla, az esztergomi Mária-kongregációk ma február hó 2 án, Gyertyaszentelő Boldogasz- szony ünnepén kongregációs nagygyűlést rendeznek a helybeli kongregációk összességének részvételével. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe emlékünnepe annak a magasztos napnak, amikor az Istenanya bemutatta Szent Fiát a jeru- zsálemi templomban s két fehér galambot áldozott az Úrnak, gyertyát gyújtva, hogy annak világossága is jelképezze Annak fényét, Kit a szent hajlékba vitt. Az esztergomi kongre- ganisták is áldozatot mutatnak be e napon. Háromnapos lelkigyakorlat után közös szentáldozást végeznek, majd új tagokat avatnak és fogadalmat tesznek. Az egész ünnepnapra kiterjedő, szépen elgondolt kongregációs nap programja : 1. Reggel 8 órakor a lelkigyakorlatokat bezáró közös szentáldozás a vízivárosi zárdatemplomban. Kongregációs felvétel és fogadalom. 2. Délelőtt fél- 11 órakor ifjúsági gyűlés a bencés gimnázium nagytermében. A gyűlés szónoka P. Vid József S. J., az Orsz. Kongr. Központ vezetője. 3. Délután fél 5 órakor kongregációs nagygyűlés a vízivárosi zárda nagytermében. A megnyitóbeszédet mondja dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok. Majd a férfi és női szónokok beszélnek időszerű témákról. 4. „Mária, a Megváltás Anyja“ c. jelenet énekés mozdulatkórusokkal. Előadják a Vízivárosi Zárda Mária Kongregációi. 5. Vezetői megbeszélés. — A kongregációs nap nagysikerűnek Ígérkezik Esztergom összes férfi és női kongreganistáinak részvételével. A kongregációs napnak bensőségesen kedves, feledhetetlen és művészi élménye lesz a „Mária, a Megváltás Anyja“ c. vallásos jelenet el őadása. Halálozás A hivatalos lap vasárnapi száma közölte, hogy a felsza* badított Felvidék önálló póstaigaz- gatóságot kap, amelynek központja Kassán lesz és a póstaigazgatóság vezetésével Silhavy Aladár póstafő- igazgatót bízták meg. Silhavy Aladárnak hétfőn reggel kellett volna Budapestről Kassára elutaznia, hogy a postaigazgatóság vezetői állását elfoglalja. A póstavezérigazgatóságon hétfőn reggel nagy izgalmat keltett az a hír, hogy Silhavy Aladár, aki még nem utazott el Kassára, hétfőn korán reggel lakásán hirtelen rósz- szül lett és mire orvosi segítség érkezett, meghalt. Megállapították, hogy szívroham ölte meg. Ötvennyolc éves volt. Silhavy Aladár a békeidőben hosszabb szolgálatot teljesített az esztergomi póstahivatalnál és ezalatt igen sok barátot szerzett magának, lódiszben pompázott, a kik között e megdöbbentő hír mély gimnázium,i részvétet keltett.
