Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 9. szám

2 ESZTERGOM «8 VIDÉKÉ 1939 febtuár 2 Glatz Gyula polgármester elnöki megnyitója után Deseő Győző ösz- szefoglalóan ismertette eddigi tapasz­talatai alapján összeállított terveze­tét az idegenforgalom fejlesztésére. Beszélt a szállodahiányról, a ven­déglátás fejlesztésének feltételeiről, közönségünk idegenforgalmi tájékoz­tatásáról, a viziélet bekapcsolásáról, továbbá a párkányi részek folklorisz- tikus kihasználásáról. Utána Hal- lóssy István másfél órás kimeritő és minden vonatkozást szakszerűen fel­dolgozó, élvezetes tájékoztatója kö­vetkezett. HallóssylsivÁn kormányfőtanácsos először az általános elvekről szólt. Kiemelte annak nemzeti, kulturális és egészségügyi fontosságát, hogy necsak a gazdag külföldiek és bel­földiek élvezhessék az utazást, ha­nem a kormány népies politikájának megfelelően a kevésbé tehetős bel­földiek is. Necsak luxusutazás le­gyen az idegenforgalom, hanem a nemzet életében sokkal fontosabb té­nyező. A külföldi forgalom melleit a belföldit eddig nem karolták fel eléggé, pedig ez a szilárdabb, állan­dóbb, szolidabb. Kell, hogy a bel­földi idegenforgalom nyomán a ma­gyarság végeredményben kirándulá­sok formájában, a magyar haza jel­lemző vidékeinek és értékeinek meg­ismerésével, sokoldalúan és mélyen átélhesse a magyarság életét. Ezek alapján Magyarországot 16 térképban mintegy turisztikai leltárba osztották be. Esztergomot érdeklő ilyen csoport pl. az Árpádházi-túra része, amely Budapest—Visegrád— Esztergom — Tata — Zirc — Székesfe­hérvár—Veszprém útvonalon bemu­tatná az Árpád-ház királyainak szü­letési, tartózkodási helyét, kultúráját, a királyi várát. Egy másik ilyen lenne az Esztergom—Sopron—Kő­szeg vonal, amely Mária Terézia ko­rának nevezetességeit mutatná be. így nemcsak a külföldi, hanem a belföldi forgalom is jellemző típusok­hoz jut, ezekben pedig városunk tiszteletreméltó helyet foglal el. Esztergom külön helyzetét tekintve szólott Hallóssy István a közleke­dés kérdéseiről, hogy városunk rész­ben mint útbaeső hely, részben mint cél jusson nagyobb forgalomhoz. Ismertette a táíi-út bekapcsolását az országos autóbuszjáratba, valamint a visegrádi dunamenti szép útvonal kihasználásának lehetőségeit. Egy időszakos nagy vasúti kedvezmény lehetőségeinek mérlegelése után szó került a felvidéki autóbuszforgalom bekapcsolásáról, valamint a hajózás kérdésének javításáról is. A szállodakérdéssel is részletesen foglalkozott Hallóssy István. Ismer­tette ennek országos vonatkozásait, üzletszeéűségét, kitérve minden ár­nyalatra ; luxusszálló, villahotel, diák­szálló, a nomádizáló hely és a ma­gánszobák kérdésére. A propaganda ügyéről szólva kilátásba helyezte vá­rosunknak az egyes napi- és képes­lapok oldalain a megfelelő teret, to­vábbá Budapesten az Orsz. Idegen- forgalmi Hivatal rendezésében a ki­rakati propaganda és esztergomi nap tartásának lehetőségeit. A továbbfejlesztés lehetőségeit mér­legelve Hallóssy István azt hangoz tatta, káros dolog a külföld helyte­len utánzása, Magyarország maradjon meg magyarnak és adja azt, ami itt a jellemző és az értékes. Áll ez ez ország egyes vidékeire és városaira egyaránt. Esztergomnak van sajátos jellege, külön értékekkel is rendel­kezik, tartsa ezt meg és ezt igye­kezzék tovább fejleszteni. Legyen egyházi, iskolai, kulturális jellegű város, a maga decens, finom, elő­kelő jellegével és legyen annak a turisztikai egységnek a központja, amely Észtergomtól Budapestig ler jed a Duna mentén. Hallóssy István nagy tetszéssel fogadott, kimeritő és szép ismerte tése után élénk eszmecsere indult- meg, amelyben különösen a Vas kapu kifejlesztésének fontossága, to­vábbá a fizető-vandég rendszerének kifejlesztése került szóba. A sok szép gondolat és terv fel­vetése után a közeli napokra vár ható az Idegenforgalmi Bizottság egybehivása, hogy azok ott testett öltve tényleg biztosíthassák Eszter­gomnak azt a méltó helyet, amelyet az idegenforgalom terén megérdemel és amire a városnak égető szüksége is van. Búcsú Esztergomtól Nem sző többé álom fátylat fejünk köré a legördülő alkony, jó Bazilika. Hűs csarnokod nem hűti többé lehajlott homlokom. Búcsúzom tőled, Bazilika. Csak tőled és e tájtól, a melegbarna földtől s csendes parkjaidtól vén Dunapart, hol koraószi árnyak kúsztak ölembe és haldoklóit a táj, mit rőtarany takart. Elmegyek szótlanul, futó idegenként, az ég dalol csak nekem, mint idejövet, midőn vihar orgonázott a gesztenyefák billentyűsorán, s köszöntött a Sziget. Az emberekre dobok pár szánó mosolyt és agyő : szivemnek nem volt itt senkije, befűtve vár a vonat s tűnő lépteim visszhangja belevész a süket semmibe. ifj. Balázs János. EGYRÚL-MÁSRÓL A színészek csaknem kéthónapi esztergomi szereplés után elbúcsúz­tak városunktól. Nem lesz talán felesleges, ha néhány visszapillan­tást vetünk az esztergomi „szini- évadra“. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a színészek sok szép és kelle­mes estét szersztek városunk közön- ségének. Lemondtak arról — tavalyi figyelmeztetésünknek megfelelően —, hogy olcsó közönség-sikerre utaz­zanak, ócska ripacstrükkök és kétes értékű tapsok kedvéért lemondjanak a szinház kétségtelenül fontos hiva­tásáról. E téren már az idei szinlapok is megnyugtatóbbak voltak. Találtunk rajíuk klasszikus értékű prózai szín­műveket, klasszikus operetteket és modern irodalmi Ízléses alkotáso­kat. Különösen nagy sikere volt a 4 eredeti bemutatónak, amelyek jó­formán Budapesttel egyidőben adtak Ízelítőt az idei fővárosi szini életből. Igen népszerűek voltak a kultúr- előadások, amelyek néhány fillérért lehetővé tették városunk szegényebb kispénzű lakósainak is a szinház látogatását. Mint Iá juk, a szinház munkájá­ról csak Őszinte elismeréssel alkot­hatjuk meg a mérleget. Ők minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy a vidéki színészet is megvalósítsa a színészet igazi hivatását; a szórá- koztatáson keresztül való nevelést. Az esztergomi közönség nagyjá­ból meg is értette és honorálta ezt a törekvés'. Sok telt ház volt, volt sok taps és siker. De egy hiányzott: az esztergomi intelligencia. Pedig az intelligenciának kell a szinház működésére döntő hatást gyakorolnia, a színészeknek az ő, csiszoltabb, kultúráltabb Ízlésükhöz kell alkalmazkodni, mert komoly nevelő hatást másként elvárni nem lehet. Ha hiányzik az intelligencia, hiá­nyának nyomán rögtön jelentkezik a tömegizlés. És megfordul a sze­rep ; a tömegizlés irányítja a szín­házat, nem pedig a szinház a tö­meget. Ez pedig nagy baj, amin segíteni kelU Úgy tudjuk, hogy a városnak van szinügyi bizottaága. Miért nem hív­ták össze ezt a bizottságot a színé szék esztergomi látogatása alkal­mából ? A szinügyi bizottság feladata lenne a szinház működését irányítani és a szükséghez képest ellenőrizni. Ügy hisszük: a bizottság alkalmas is erre, csak módot kellene adni neki arra, hogy munkásságát kifejthesse. Reméljük, hogy a jövőben így is lesz s akkor a szinház városunkban is teljesíteni fogja százszázalékosan igazi hivatását. Gyertyaszentelő Ezen a napon találkozott az öreg Simeon a kis Jézussal, akit édes­anyja bemutatásra, egyházkelőre vitt a templomba. Két galambot áldozott az Istenember Anyja s égő gyertyával jelezte, hogy a világ Világosságát tartja ölében. Gyertyát szentelnek ezen a na pon, körmenetben hordozzák körül, a puriftkáció emlékezetére. A szi vek égő gyertyái gyulladnak lángra minden keresztény katolikus anyai szívben, hogy kövessék a felelős­ségben az Isten Anyját a gyer­mekért, akit Istentől kapott s akit Istennek kellett visszaadnia. A régi keresztények minden iü zet kioltottak a házban és a meg­szentelt tűzzel gyújtottak újra. A gyertyaszentelés is ehhez az ünnephez fűződik és a február 3-i Balázs-napi torokszentelés is. A Gyertyaszentelő a népi élet­ben is szerepet játszó ünnep, ame­lyet a tavasz kezdő ünnepének szá­mítanak. A medve mondája is Gyertya­szentelőhöz fűződik. Ha napfényes az idő, a barlangjából kikandikáló medve visszafordul a vackára, mert a szép napra zord idő kö vetkezik. De, ha Gyertyaszentelő­kor borús, zord idő van, akkor künn marad, mert nemsokára jó idő következik. A népszokások a balázsolás idején azokat a lányos házakat keresik föl, ahol a farsangon hop­pon maradt lányok laknak, akiket különböző tréfákkal bosszantanak. Bezzeg sok dolguk akad manap­ság, amikor igen sok a „hoppon maradt“ leányzó, a hét sovány esztendőben ! Farsangi napiár: Február 2-án Katolikus Legényegylet műsoros tánc- e-télye sajat helyisegében 4- én Fthérrózsa bál a Fürdő Szállodában 5- én Froniharcos Szövetség farsangi mulat­sága a Magyar Királyban 11-én Vízivárosi Egyházközség műsoros tánc­estélye a Fürdő Szállodában. 16-án Belvárosi Kát. Olvasókör kövércsütör­töki vacsorája sajat helyiségében. 18- án Vitézi bál a Fürdő Szállodában. 19- én Belvárosi Földmives Ifjúsági Egyesü­let farsangi mulatsága a Belvárosi Kát. Olvasókörben. 19-én Kát Legényegylet álarcos balja saját helyiségeben 19-én Szentgyórgymezói Kát. Olvasókör mű­soros tárcestélye saját helyiségében. 21 én Szentgyórgymezői Kát. Olvasókör far- sangzaró tancestéjo sajat helységében. A panonhalmi főapát névnap­ját ünnepelte Komárom. A fel­szabadult Komáromban nagy leikő sedéssel és szerető tisztelettel ünne­pelték meg Kelemen Krizoszíom pan­nonhalmi főapát névnapját. A gim­názium épülete és a rendház zász­a csekészcsapat és a Mária-kongre- gáció pedig ünnepélyt rendezett. Ez alkalommal vonultak fel először a diákok bencéssapkában ünnepi mi­sére, a Szent András-templomba. Á cseh megszállás alatt nagy áhítattal emlegették Kelemen Krizosztom fő­apát nevét, mert hiszen a komáromi bencésgimnázium volt az egész Fel­vidék magyarságának a mentsvára. Kelemen Krizosztom főapát volt az egyetlen főpap, aki mindvégig meg­tartotta joghatóságát a megszállt területen lakó hívei felett. Ugyan­csak ő volt az egyetlen magyar rend­főnök, akinek szerzetesei a megszál­lás egész idején szorosan együtt­működtek az anyakolostorral, Pan­nonhalmával. Érdekes tudni, hogy a cseh kormány mindent elkövetett, hogy a komáromi bencéseket a cseh­országiakhoz kapesolja, azonban a főapát szívósan ragaszkodott a ko­máromi gimnázium magyarságához és a bencések ottani jogaihoz. Ezért ünnepelte Komárom oly lelkesen a főapát névnapját. Ma van a kongregációs nap Esztergomban. Mint már két ízben is megemlékeztünk róla, az eszter­gomi Mária-kongregációk ma február hó 2 án, Gyertyaszentelő Boldogasz- szony ünnepén kongregációs nagy­gyűlést rendeznek a helybeli kon­gregációk összességének részvételé­vel. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe emlékünnepe annak a ma­gasztos napnak, amikor az Isten­anya bemutatta Szent Fiát a jeru- zsálemi templomban s két fehér ga­lambot áldozott az Úrnak, gyertyát gyújtva, hogy annak világossága is jelképezze Annak fényét, Kit a szent hajlékba vitt. Az esztergomi kongre- ganisták is áldozatot mutatnak be e napon. Háromnapos lelkigyakor­lat után közös szentáldozást végez­nek, majd új tagokat avatnak és fogadalmat tesznek. Az egész ün­nepnapra kiterjedő, szépen elgondolt kongregációs nap programja : 1. Reg­gel 8 órakor a lelkigyakorlatokat be­záró közös szentáldozás a vízivárosi zárdatemplomban. Kongregációs fel­vétel és fogadalom. 2. Délelőtt fél- 11 órakor ifjúsági gyűlés a bencés gimnázium nagytermében. A gyűlés szónoka P. Vid József S. J., az Orsz. Kongr. Központ vezetője. 3. Délután fél 5 órakor kongregációs nagygyű­lés a vízivárosi zárda nagytermé­ben. A megnyitóbeszédet mondja dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok. Majd a férfi és női szónokok beszél­nek időszerű témákról. 4. „Mária, a Megváltás Anyja“ c. jelenet ének­és mozdulatkórusokkal. Előadják a Vízivárosi Zárda Mária Kongregációi. 5. Vezetői megbeszélés. — A kon­gregációs nap nagysikerűnek Ígér­kezik Esztergom összes férfi és női kongreganistáinak részvételével. A kongregációs napnak bensőségesen kedves, feledhetetlen és művészi él­ménye lesz a „Mária, a Megváltás Anyja“ c. vallásos jelenet el őadása. Halálozás A hivatalos lap vasár­napi száma közölte, hogy a felsza* badított Felvidék önálló póstaigaz- gatóságot kap, amelynek központja Kassán lesz és a póstaigazgatóság vezetésével Silhavy Aladár póstafő- igazgatót bízták meg. Silhavy Ala­dárnak hétfőn reggel kellett volna Budapestről Kassára elutaznia, hogy a postaigazgatóság vezetői állását elfoglalja. A póstavezérigazgatóságon hétfőn reggel nagy izgalmat keltett az a hír, hogy Silhavy Aladár, aki még nem utazott el Kassára, hétfőn korán reggel lakásán hirtelen rósz- szül lett és mire orvosi segítség ér­kezett, meghalt. Megállapították, hogy szívroham ölte meg. Ötvennyolc éves volt. Silhavy Aladár a békeidőben hosszabb szolgálatot teljesített az esztergomi póstahivatalnál és ezalatt igen sok barátot szerzett magának, lódiszben pompázott, a kik között e megdöbbentő hír mély gimnázium,i részvétet keltett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom