Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 63. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 EerOSZtéliy politikai 0S társadalmi lap Előfizetési ár I hóra: 1 Dengő 20 fillér

Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Hálaadás Nagyboldogasszony napján

Nem először borul térdre a magyar az esztergomi Várhegyen. Az ezeréves magyar történelemnek ez a megszentelt orma, ahonnan először ragyogott fel a kard és a kereszt, nemcsak az államalkotás és országépítés műhelye, nemcsak a kereszténység és magyarság védőbástyája, az apostoli királyság fellegvára, nemcsak a lovagok, vitézek és hősök véráztatta földje, hanem a magyar hálaadások hegye is volt a nagy idők s 'rsfordulóin.

Ezen a hegyen dübörgött évszázadokon át a magyar történelem, volt itt elég ok a nagy erőfeszítésekre, a veres harcokra és elszánt védelmekre, de a hálaadásokra, térdreborulásokra is, amikor a sorsüldözte nemzet ég felé emelve tekintetét, alázatosan hálát adott a ma gyarok Istenének, hogy él még, nem pusztult el a magyar és új jövő, új hivatások előtt áll megmaradt és mindig megújuló nemzeti és erkölcsi erőtartalékaival.

Egy pillantás az ezeréves magyar történelembe : a határ- mesgyéken, ott, ahol korszakok lealkonyulnak és újak derengenek, mindenütt elénkvil- lanik az esztergomi Várhegy, a magyar hálaadásoknak ez a csodálatos hegye.

Talán nem az első, de a magyarság sorsára nézve legnagyobb, évezredes kihatású hálaadás az 1001. évben tört az ég felé az esztergomi Várhegyről, amikor Szent István király fején ott ragyogott először a magyar szent korona a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templomban. A pogány világ haláláért és a keresztény Magyarország megszületéséért adott hálát akkor a nemzet.

Kétszáznegyven évvelkésőbb- ről is elénk villan egy nagy hálaadás emléke a Várhegyről. A második honalapító, IV, Béla király borult akkor terdre a megszentelt köveken, hogy megmaradt nemzetével együtt hálát adjon a borzalmas tatárpusztítás megszűnéséért és erőt kérjen az ország újjáépítésének munkájához.

Megpróbáltatásokkal, vésszel, könnyel, szolgasággal, harccal

és végvári tusákkal teli pár évszázad véres ködén átvilágít a dicsőséges 1683. esztendő. Micsoda halaadás volt az akkor a Várhegyen a törökvilág megmaradt templomromjai között. A nagy felszabadító, törökverő Sobieski lengyel király fellovagol a várba lengyel és magyar vitézeivel az üszkös bástyafalak között, azután itt imádkozik, itt ad hálát a Mindenhatónak a világraszóló, dicsőséges fegyvertényekért.

Alig pár évtizedet fut át a

történelembe pillantó szem és újra felpiroslik a nemzet szive az esztergomi Várhegyen. Ott leng a hősi kuruc zászló, a „Pro Patria et libertate!“ még vértől nedves, ádáz harctól tépett zászlaja. „Hasad az szép hajnal, piros az hegyoldal, Esztergom várában Rákóczi felnyargal, Esztergom utcáin szikrát hány patkója ..." A Nagyságos Fejedelem vitézei élén megy a Várhegyre hálaadásra.

Hosszú, küzdelmes évszázadok után, pontosan húsz esztendő távolából is elénktűnik most egy várhegyi hálaadás képe, amelynek emléke inkább a reménycsillag bizakodó felvillanásához hasonló, de amely mégis odaillik egy új történelmi korszak feltámadásának élére.

Az esztergomi kortársak közül ki ne emlékeznék erre a szivet-lelket megindító, nagy hálaadásra, az 1919. évi Nagyboldogasszony ünnepére?! A porbasújtás után akkor emelkedtünk féltérdre, a bolseviz- mus letörése után akkor rázta meg először megszégyenített fejét, megkínzott testét a magyar, mi pedig akkor vonulhattunk fel a sötét ünnepek és fekete vasárnapok után végre először a velünk öregedett és szenvedett Csernoch János bíboros főpásztorunkkal a főszékesegyházba.

Virággal díszítettük hintáját, puskát, kaszát ragadtunk és így alkottuk meg a kisérő díszőrséget, a bazilikában pedig Vele együtt könnyezve adtunk hálát az Istennek és a Magyarok Nagyasszonyának.

Azóta ismét eltelt két történelmi évtized a magyarság életében. Ne beszéljünk arról, hogy milyen nehéz, küzdelmes húsz esztendő volt ez az idő, hány életet, apát, fiút, családot sodort el a kegyetlen sors és hogy milyen rengeteg munkát, áldozatot követelt a jövő, hanem inkább állapítsuk meg azt, hogy a húsz év előtt feltérdelt nemzet azóta felegyenesedett, körüljárt és elrabolt hazája egy részét visszaszerezve, emelt fejjel és bizakodva jutott el ehhez a nagyboldagasszonynapi ünnephez. A húsz év előtti hálaadás azért zengett fel a Várhegyen, hogy a szennyes, véres áradat nem pusztított el bennünket, — a mai nagy- boldogasszonynapi hálaadás már a testében-lelkében megerősödött nemzet hálaadása.

Húsz év előtt a halálra csonkított haza borult a várhegyi Nagyboldogasszony lábainál, ma az életre megnagyobbodott ország reménykedik, hogy Csernoch hercegprímás akkori szavai szerint ismét Mária országa lesz a magyar föld, azaz nem csonka, nem kis néptöredékek

Az esztergomi augusztus 15-iki nagyboldog- asszonynapi ünnepségek részletes sorrendje:

Augusztus hé 13-án, vasárnap:

Délután 5 órakor: Országos Szent Gellért Egyesület ünnepélye az

egyesület Szent Gallért-utcai ;zékházában.

Augusztus 14-én, hétfőn:

Délután 2 órától: a zarándokok fogadása a párkányi hidfőnél és a vasútállomáson.

„ 5 órakor: zenés őrségváltás az Országzászlónál.

Este fél 8 órától: ünnepi harangzúgás az összes templomokban. „ fél 8 órakor: Bárt, Bény, Kéménd, Kőhidgyarmat, Zsigárd községek népviseleti küldöttsége, a dorogi bányászzenekar, a leventezenekar és a levente- diszszakasz gyülekezése a Városház előtt.

„ 8 órakor: zenés és fáklyás felvonulás a Primás-térre, a

fenti küldöttségek köszöntői, szerenád a bíboros hercegprímás tiszteletére, a dorogi bányászzenekar és ieventezenekar hangversenye, utána tűzijáték a várfokon. (Megafonközvetités.)

Augusztus 15-én, kedden:

Reggel 5 órakor: ünnepi harangzúgás az összes templomokban.

„ fél 9 óráig: a zarádokok érkezése a párkányi hídon és a vasútállomáson. Ugyanekkor Esztergom város egyházközségei, a leventék, a bencés gimnázium, a városi gimnázium, a vízivárosi nőnevelő, az alerdész szakiskola, az esztergomtá- bori fiúnevelő növendékeinek felállása a Bibliotékától a Ferenc József-úton, a Kossuth Lajos-utcán, továbbá Dorog és Tokod zarándokai.

„ 9 órakor: hálaadó ünnepi felvonulás a Bazilikába.

Délelőtt 10 órakor: ünnepi szentmise a Bazilikában. A szentmisét dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás mondja. Mise közben szentbeszéd és a mise végén pápai áldás. A helybeliek részére szentmise az oszlopcsarnokban lesz.

D. u. fél 3 órakor: a népviseleti küldöttségek és a leventezene- gyülekezése a Városháza előtt.

„ 3 órakor: a népviseletek felvonulása a MOVE szigeti

sporttelepére.

„ 4 órakor: a fenti küldöttségek ősi magyar népszokásokat, dalokat és táncokat mutatnak be. Utána vigasság a MOVE sporttelepen.

Az ünnepi felvonulás sorrendje a Kossuth-utcán :

1. Nemzeti, vármegyei, városi zászlók. 2. Bart, Bény, Kéménd, Kőhidgyarmat, Zsigárd községek népviseleti küldöttségei és az érkező népviseleti küldöttségek. 3. Kéménd község ifjúsága. 4. Az Érseki Nőnevelő Intézet diszmagyarruhás növendékei. 5. Esztergom-tábori ministránsok. 6. Ereklyék. 7. Papság. 8. Hatóságok, hivatalok, intézmények, egyesületek képviselői, utánuk a sorfalként felállított intézetek és testületek csatlakozása.