Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 57. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 57. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. JULIUS 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Beszéld számok. Amióta a gazdasági helyzetre vonatkozó számadatok hónap- ról-hónapra a mérsékelt, de állandó jellegű javulás képét mutatják, megszoktuk már, hogy ezt természetesnek tekintsük. Éppen ezért hasznos és tanulságos dolog néhanapján a számok mögé is tekinteni és lemérni azt az útat, amelyet az ország nagy áldozatok árán és és céltudatos politikai irányítás következtében az utóbbi esztendőkben megtett. Kitűnő alkalom erre a külkereskedelmi forgalomról nemrég közzétett legutolsó hivatalos jelentés, amely szerint az év első felében Magyarország behozatala 243.8 millió pengőre, kivitele pedig 281.8 millió pengőre rúgott, a félesztendei kiviteli többlet tehát 38 millió pengő. Ezek a számadatok az előző év hasonló időszakához mérten is határozott javulást jelentenek. Behozatalunk mintegy 24 százalékkal, kivitelünk 13 százalékkal volt nagyobb a tavalyi forgalomnál s e mellett kiviteli többletünk mérsékelt csökkenése ellenere is megtartottuk külíorgalmunk nagy aktivitását. Ez annyit jelent, hogy már az esztendők hosszú sora óta többet adunk el a külföldnek, mint amennyit tőle vásárolunk. Magyarország tehát nem adósodik el többé a külfölddel szemben, sőt állandóan rendelkezik azzal az anyagi erővel, amely a külföldi árubeszerzéseket és a régebbi külföldi adósságok letör- lesztését lehetővé teszi. Ha visz- szagondolunk arra, hogy a háborúutáni években, sőt még a válságot megelőző esztendőkben is többszázmillió pengővel adtunk ki több pénzt külföldi árukért, mint amennyit külföldi áruszállításainkból bevettünk, világosan áll előttünk az óriási haladás képe. De nemcsak az a fontos a külkereskedelmi forgalom alakulásában, hogy el ne adósod- junk, hanem az is, hogy a hazai fogyasztás, különösen pedig az ipari nyersanyagfogyasztás szükségleteit fedezzük. Ebből a szempontból nagyon örvendetes tény az, hogy most már behozatalunk mérsékelt emelésére is gondolhatunk. Egyébként pedig a külkereskedelem élénkségének, körforgásának nagyságát, gyorsaságát leginkább az összforgal )m nagysága fejezi ki. A mostani félév forgalma egy évi ezer millió pengőn felüli összforgalomra enged következtetni. Ha tekintetbe vesszük, hogy a válság idejében hatszázmillió és hétszázötvenmillió pengő között mozgott esztendőkön keresztül a magyar külkereskedelem vo- lumenje, akkor világosan kitűnik, hogy milyen nagy haladást tettünk, Végeredményben azonban nemcsak a számszerű eredmények a fontosak. Nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy időközben a magyar külkereskedelem összetétele is olymódon alakult át, hogy az ma jobban megfelel az ország érdekeinek. Az említett régebbi években több iparcikket és kevesebb nyersanyagot hoztunk be az országba. Ma behozatalunk túlnyomó hányada már az ipar nyersanyagaira és a fél- gyártmányokra jut, amelyek más szóval azt is jelentik, hogy időközben hatalmas ipart építettünk fel itthon s ezáltal a munkások százezrei számára teremtettünk megélhetést. Kivitelünkben is állandó nagy tétel a kész magyar iparcikk, amely az exportnak általában harmadrészét szolgáltatja. A másik kétharmadresz a mezőgazdaságra esik. De míg régebben csak egy, vagy két cikktől, legfőképpen pedig a búzától fügMűhelyekben és üzemekben zakatol a munka, — milyen nagyszerű látni a cukorgyárak füstölgő kéményeit, a szesz- és sörgyárak hatalmas tartányait, a malmok sebesen torgó hengerszékeit, a tej-, konzerv-, csokoládé-, keményítő- és olajipar üzemeit, a borfeldolgozással kapcsolatos iparágakat, a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó cellulóze- gyárakat és a trópusi vidékek iparüzemeit, — és összejöttek Budapesten öt világrész tudósai, kormány- férfiai, magánvállalatok vezetői, szakértői — a világ mezőgazdasági ipari vezérkarának kitűnő képviselői —, hogy megvitassák ezeknek az iparágaknak problémáit. Tökéletesíteni a termelési folyamatot, javítani ennek hatásfokát, E tudományos kutatás első cső portjának célja : felderíteni, hogy hogyan lehetne a nyersanyagot a legtökéletesebb termelési folyamat segött a magyar kivitel sorsa, addig ma már sokféle, jobbminőségű cikket exportálunk s éppenezért állandóbb is a mezőgazdaságnak a kereskedelemben való részesedése. További igen jelentős változás, amely a kedvező fordulatot meghozta, a magyar külkereskedelmi politika irányával függ össze. Mig régebben teljes mértékben a szeszélyes világpiacnak voltunk függvényei, addig az európai újjárendezés óta a tengelyhatalmak képviselik számunkra mezőgazdaságunk legál-landóbb és legmegbízhatóbb piacait. Az idei év első feleben például egész szarvasmarhakivitelünk, egész sertéskivitelünk, baromfiki vitelünk negyven százaléka, zsír- és szalonnaexportunk száz, húskivitelünk nyolcvan, tojáskivitelünk hetven, toll- és búzaexportunknak pedig kb. 75 százaléka irányult ezekbe az országokba. Kedvező és biztató jelenség e mellett, hogy távolabbi piacokat is sikerült időközben megnyernünk egyes agrárcikkek számára. így például baromfikivitelünknek felét, tojáskivitelünknek egyharmadát Anglia vásárolja meg stb. Mint látjuk, egyetlen statisztikai jelentés sok érdekes következtetésre ad alkalmat s azt mutatja, hogy a magyar külkereskedelmi politika nemcsak céltudatos, hanem eredményes is. gitségével úgy feldolgozni, hogy a gyártást és raktározást befolyásoló tényezők megjavuljanak, a termelési hatásfok emelkedjék és az áruk minősége a lehető legjobb legyen. A malom-, cukor-, sör-, tej- és konzervipar területén ennek a gondolatnak számtalan alkalmazási példájával találkozunk. A tudományos vizsgálatok másik csoportja a minőségi egységesítés kérdésével, á standardizálással foglalkozik és ennek révén igyekszik különösen a malom-, gyümölcslé- es konzerviparban az áruk megbízható egységes minőségét lerögzítve, a termelési folyamatnak segítségére sietni. Nem lehetne azonban helyes az előállítási módszereket az életbe átültetni, hogyha az ellenőrzésnek és a gyártási folyamat alatt szükséges mintavételnek kérdéseit egységes elvek szerint nem oldanák meg. Ezek nek a problémáknak a megoldását HETI ESEMENYEK BELFÖLD A berlini magyar iskola tanulói Magyarországon töltik szünidejüket. — Hatalmas Bata-gyár alakul 20 millió pengő beruházással Magyar- országon. — Nagyszabású papírgyárat alapítanak Kárpátalján. —• Tömegesen szöknek át a román katonák a magyar határon. — Tátrában tartják meg a mag/ar-szlo- vák kereskedelmi tárgyalásokat. — Pestvármegyében Összeírják a munkakerülőket. — Köttel 5000 vagon volt júniusi búza- és lisztexportunk. — Csak 30 holdig marad meg október 31-től a gazdavédelem. — A ferencvárosi és újpesti csapat bekerült a középeurópai kupa döntőjébe. — Tömeges gyermekparalizis megbetegedések vannak Debrecenben- — Budapestnek 1732 utcája, 30.317 épülete és 1.090.531 lakója van. — Májusban Budapesten ül össze az első agrármunkaügyi kongresszus. — Budapesten 2000, vidéken 4000 öngyilkosság történik évenkint. — Eddig 6 millió métermázsa búza kivitelét biztosítottuk. — Karcagon rövidesen megkezdik az üveggyár épitését. — A Ganz• gyár 40 darab csomagszállítási kocsit szállít Bulgáriának. — Két hét alatt 1600 borjút szállítottunk Bécs- nek. — 3 milliós költséggel 67 kilométeres vasútvonalat épít a Máv. — A postánál a levélforgalom 31.3, a csomagoké 33 2, a postautalványoké 34'1 százalékkal növekedett. — Elkészült a zsidótörvény végrehajtási utasításának nyer tervezete. — A hazafias magyar sváoság nagy tiltakozó gyűlésre készül Baranyáéin Baschék ellen. — Kgy- millió pengő a bueapesti aiamizs- namegajánlás múlt évi eredménye. — Az év első öt hónapjában íiz százalékkal eme kedett az idegenforgalom. — A múlt évben nem volt veszettségi eset Magyarországon. — Budapest 13 millió pengővel több adót fizetett ez év első felében, mint tavaly ugyanezen időben. — Kecskeméten kivégezték Laczi Ferenc rablógyilkost. KÜLFÖLD A németek nagy gyapjúvásárlá- sokat eszközöltek Törökországban. —* — Zog volt albán király mindenütt arannyal fizet. — Magyarellenes céira adta első fizetését az új román pátriárka. — Lettországban minden asszonynak magánvaiiaiatoknál és közhivataloknál el kell hagyni állását. —- Az amerikai repülő- gépgyárak elbocsátják külföldi munkásaikat. — Oroszország visszaköveteli Romániától Besszarábiát. — Háborúban a lengyel fővezérség független marad. — Csökkentik a font és a frank értékét. — Sivatagi betegség pusztítja Kínában a japán katonákat. — Megépítik a La Manche-csatorna alatt az alagutat Franciaország és Anglia között. — Amerika flottabázist épit Porto- rico szigetén. — Pelfüggesztették az Egyesült Államok fegyverkiviteli Mezőgazdasági ipar Irta: dr. vitéz GUÓTHFALVY DORNER ZOLTÁN miniszteri tanácsos, egyetemi magántanár
