Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 57. szám
2 ESZTERGOM 68 VIDÉKÉ 1939. Julius 23 Esztergom, Széchenyí-tér 24. tilalmát Dől-Amerikába. — Megsemmisítenek 60.000 szövőszéket Angliában. — Nem ad többé valutát magánfeleknek a román nemzeti bank. — A legtöbb könyvet a világon Németországban adják ki. — Pilsenben kitiltották a zsidókat a fürdőkből és strandokról. — A külföldre szakadt németek tömegesen vándorolnak vissza a birodalomba. — Newyork és Brookly között hadiszempontból nem engedélyezték a függőhíd megépítését. — — Félmillió vagon kukoricatermésre számítanak Romániában. — A német ipar a világtermelésnek 15 százalékát szállítja. — A tűrhetetlen állapotok miatt zendüléstől kell tartani Romániában. — Európát és Ázsiát a Boszporus alatt alagúttal akarjak összekötni. -— Megindult a harc a hedzsászi és egyiptomi uralkodók között a kalifátusi cimért. — Általános sztrájk ütött ki Palesztinában a bevándorlási tilalom miatt. — Anglia és Franciaország pénzzel és fegyverrel támogatja Kínát. — Göring német vezértábornagy megtekintette a nyugati erődövet. — Lengyelor ssdg háborús oknak tekintené Danzig megszállását. — Anglia fel ajánlotta nyersanyagjait Spanyolországnak. — Hatalmas emlékművel örökítik meg Addis Abbebában az olaszok Abesszínia meghódítását. — 148 milliárd pengő értékű vagyon van külföldön. — Benes Angliában egyetemi előadásokat akar tartani. — Anglia jelentékenyen növelte háború idejére felhalmozott búzakészleteit. — Julianna holland trónörökösnő anyai örömöknek néz elébe. — Tizenöt méter magas Sta- lin-szobrot állítanak fel Moszkvában. — Kairo újra egy angol hadsereg- főparancsnoksag székhelye lett. — Varsó Washingtonhoz fordult gazdasági támogatásért. — Zsidó nem tanulhat a cseh protektorátus német iskolaiban. — Angol térdszalagren det kapott Pál jugoszláv régens-her- ceg. — Hollandia is megkezdte a fegyverkezest. — 7örökorseág visz- szaköveteli Dodekanezosz szigetcsoportot Oroszországi ól. — Indiát háború esetére önellátóvá teszik. — Csehországban a német hatóságok lepecsételik a cséplőgépeket. — 44 millió olasz él a római királyság és Líbia területén. — Teherpróba közben elsüllyedt egy francia hadihajó. Pánikszerűen menekülnek az Írek Angliából. — Spanyolország visz- szabapta Francit-orszegiöl 9117 lada kincseit. — Roosevelt újra jelölteti magát elnöknek. — A bolgár király Berlin után Londonba is elmegy. — Németország 3000 vagon gyümölcsöt vásárolt Jugoszláviában. — Megtalálták az új dalai Iámat egy öteves paiasztfiú személyében. — Háromszáz oroszlánt akarnak letelepíteni London közeié n n —Mussolini bejelentette a szicíliai földreformot. — 7örökország 20 millió font kölcsönt kap Angliától. — Mar coni villáját az olaszok emlékházzá Alakítják át. kongresszusunk a cukor-, szesz-, malom- és konzerviparban igyekezett előbbre vinni. Nem hunytunk szemet azonkívül azon iparágak problémái előtt sem, amelyek még hosszú múlttal ugyan nem rendelkeznek, de amelyek a mezőgazdasági nyersanyagok felhasználásának új munkaterületeit tárták fel. E kérdések sorába tartoznak a cellulózé és növényrostok újabb felhasználására, valamint a kazeinből való műgyapjú készítésére vonatkozó eljárások. Vitán felül áll itt aktualitás tekintetében, a technikai problémákon kívül, a mezőgazdasági iparágakkal kapcsolatos gazdasági jelentőségeknek egész sora. Például azok a problémák, amelyek a termelés időszerű ségéből és abból származnak, hogy az éghajlati viszonyok befolyása milyen méretű a kérdéses vidék iparára. Evvel szemben azonban rá akarok mutatni egy, a mai kor mezőgazdasági iparát döntően befolyásoló problémára, amely abban jelentkezik, hogy a legtöbb európai állam mindinkább önellátó gazdaságpolitikát követve, maga törekszik feldolgozni nyersanyagait. A nagy fogyasztópiaccal rendelkező, de mező- gazdasági importra szoruló államok kiépítik mezőgazdasági iparaikat, viszont az agrártermékekkel és mező- gazdasági iparokkal rendelkező, ilyen cikkeket nagymértékben szállító államok mezőgazdasági iparának kihasználása kedvezőtlenül alakul. E jelentőségnek beszédes példáját mutatja a mßgyar malomipar nehéz helyzete. Ennek az autarkiára törekvő gazdaságpolitikának jelentős hatása lesz az, hogy míg egyrészt Európa számos országában a mező- gazdasági ipar üzemei kihasználatlanul állanak, addig másrészt az ez iparághoz tartozó üzemek egyre több országban vernek gyökeret és igy a világon egyenletesebb elosztáshoz jutnak. És éppen, mert az autarkikus politika nem engedi érvényesülni a klasszikus közgazdaságtannak leg- cé sztrűbb településre vonatkozó elveit, különösen szükséges, hogy ezek között a földrajzilag szétszórtan te lepülő iparagaknak vezetői között fokozottabb tapasztalatkicserélődés létesüljön. Amire alkalmas helynek bizonyult ez a kongresszus is. A gazdasági jelenségek sorában érdekes jelenség az is, hogy a különböző üzemnagyságú mezőgazda- sági ipari vállalatok mind fokozottabban fordulnak a kartelizáiódas felé. Sőt ez a folyamat — mint például a cukoriparban látjuk — nemzetközi síkra is áttolódik. Mivel az államhatalom mindgyak- rabban találkozik az érdekelteknek natalmas szervezeteivel, felmerült Európa számos országában annak szüksegessege, hogy világnézetektől és politikai rendszerektől függetlenül, a mezogazdasagt iparágakkal kapcsolatban az állami beavatkozás erősen kifejlődjél*. E beavatkozás előnyeit a mezőgazdasági ipar ágazatain kívül maga a mezógazdasag is élvezi. Igen érdekes gazdasági jelentőségek tarutnak elénk annak revén is, hogy manapság a mezőgazdasagi ípaiok minünagyobb talalekonysag- gal igyekeznek a fogyasztók fokozottabb igényeihez hozzaidomuini. az ember aital nyersen elfogyasztott cikkek száma csökken, a másodlagos iparok száma nű, tápszereink minősege állandóan javul es a fogyasztás az egészségügy követelményeihez mindjobban hozzásimul. atHMmttttiMimiMiMn Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. megemlékezés egy felvidéki vértannról Szomorú évfordulót tartott július hó 4-ón Köbölkút község népe, midőn a szorgos idő dacára is a templomot teljesen megtöltve gyászistentiszteletre gyűlt egybe, hogy a megjelent családtagokkal, jóbarátokkal együtt kegyeletes megemlékezéssel áldozzon 1919. julius 4-én a megszálló cseh katonaság fegyverétől vértanúhalált szenvedett néhai Be- rényi József községi főjegyző emlékének, kit e szomorú nap éjjelén a cseh megszállócsapatok parancsnoka a községi temetőben kegyetlen módon agyonlövetett. A későbbi vizsgálatok során, — mint az akkori hiteles okmányok bizonyítják, — kiderült, hogy a község derék és közkedvelt jegyzője ártatlanul halt meg. A Párkányban akkor megjelent „Délslovenskói Magyar Lapok“ c. hetilap 1921. május 22-én megjelent számában a lap tudósilója abból az alkalomból, hogy az ily tragikusan elhunyt jegyző árván maradt Mária kiskorú leánya ellátási ügyét tárgyalta Komárom vármegye akkor már természetesen cseh irányítás alatt álló közigazgatási bizottsága, igy ir róla: „A párkányi járás jegyzői karának általános tisztelettel körülvett, kiváló tagja volt Berényi József, ki harminc esztendőn keresztül volt Köbölkút községjegyzője. Higgadt komolyság, a kötelességteljesités becsületes végzéséből származó lelki nyugalom volt jellemző vonása. Községe lakósainak köztudatában az igazság megtestesülése volt.“ A megszállott Komárom vármegye közigazgatási bizottságának határozatát kivonatosan igy közli az említett szlovenszkói lap : „a hadikárok megállapítása tárgyában működő II. fokú vegyes politikai bizottság által Köbölkúton 1920. nov. 25-ón felvett jegyzőkönyv szerint a csehszlovák katonaság által Kötölkúton 1919. julius 4-én ártatlanul agyonlőtt Berényi József közel 30 évet töltött a község szolgálatában s működését kötelességtudás, szorgalom és becsületesség jellemezte s e tulajdonságai révén úgy fellebbvalói, mint a közönség elismerését megszerezte s miután után semmi néven nevezendő vagyon nem maradt, figyelembe véve Berényi Józsefnek közszolgálatban önzetlenül eltöltött hosszú idő alatt szerzett érdemeit s végül azt a szerencsétlen körülményt, hogy a családfenntartó atya ártatlanul a legszo morubb halálnak lett áldozata, a közigazgatási bizottság erkölcsi kötelességének tartotta, hogy kiskorú árvája megélhetését biztosítsa s a neveltetési összeg megszavazását indokoltnak, méltányosnak és igazságosnak találta.“ Az a szomorú hivatalos megállapítás, hogy Berényi József ártatlanul szenvedett vértanúhalált, már nem támaszthatta életre a derék tisztviselőt s a jó családapát s nem másíthatta meg a cseh katonai parancsnok bizonyára elhamarkodott, embertelen rendelkezésének szörnyű következményeit. Berényi József húsz év óta nyugszik a köbölkúti ákácos temető rögei alatt, mint a visszacsatolt Felvidék egyik magyar vértanúja, hivatali állásának áldozata, kit a világkatasztrófa vihara végzetszerű erővel rabolt el pillanatok alatt népe s családja köréből. Most, hogy leközöljük kivonatosan a „DélszloVenszkói Magyar Lapok“ akkori cikkét s ezúttal hirt adunk Köbölkút község népének kegyeletes gyászmise keretében megnyilvánuló szeretetteljes megemlékezéséről, — a húsz éves szomorú évforduló napjaiban mi is bensőséges kegyelettel s hazafiúi érzéssel áldozunk a magyarság vértanúja, Berényi József emlékének, ki a fenti hivatalos cseh jegyzőkönyv szerint is kötelességteljesítő, derék és kiváló tisztviselő s jó családapa volt. De meg kellett halnia, mert igy kívánta az idegen bitorlók érdeke. Álljunk meg egy pillanatra a huszadik évforduló napjaiban mi is a rohanó élet kalandos országútján s e néhány sornyi megemlékezést s egy kegyeletes fohászt szenteljünk néhai Berényi József köbölkúti főjegyző emlékének . ., 5000 magyar ifjú vonult be a munkatáborokba. Mint ismeretes, az uj honvédelmi törvény értelmében minden magyar férfi katonaköteles. Vagy fegyverrel szolgálja hazáját mint katona, vagy ásóval a kezében a munkatáborok honvédje lesz. A törvény értelmében az első munkaszolgálatosok a múlt héten vonultak be. Jelenleg az 1916-os korosztály kapott behívót. A budapestiek a soroksáriúti rokkanttelepen gyülekeztek, a vidékiek a különböző állomásparancsnokságok székhelyein. A munkaszolgálatosok behívásával kapcsolatban vitéz Fábry Dániel tábornok, a munkaszolgálatosok legfőbb parancsnoka nyilatkozott a sajtónak a tábor céljáról és szervezetéről. A nyilatkozat értelmében a mun- kaszolgalatosok közérdekű munkát végeznek, igy az egész nemzetnek nyereség ez a munka. A magángazdasági életet nem érinti a munkaszolgálatosok munkája, mert csak olyan munkát végeznek, amire vállalkozó nincs és amelyet a vállalkozók átengedtek a munkaszolgálatosoknak. A munkatábor az egyénre nézve is értéket jelent, mert megfelelő kiképzésben, egészséges életmódban részesül. Egy-egy csoporttaÉMMMMMtoMMMMMMMMftlMMIMMMMMMMMMMMMM Mintás női divatselymek, férfi nyáriöitöny különlegességek legolcsóbban, nagy választékban
