Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 55. szám

megtartani, melyet egy magát kul- túrállamnak tartó ország igényei meg­követelnek. •-/ Sajnos, ma már aggasztó tény­ként kell megállapítanunk — mondja a félévi jelentés —, hogy az elmúlt ősz óta szakadatlanul tartó, véksőkig fel­fokozott, gyakran kapkodásra kény­szerítő és idegőrlő munka természe­tes következményeként a kimerülés jelei mutatkoznak és ha a kormány­zatnak gazdag, de elsősorban a köz- igazgatás munkakörét szaporítani hi­vatott programja meg fog valósulni, úgy tartani kell attól, hogy annak gyakorlati kivitele és üdvös hatása a közigazgatás munkaképességének hiányán fennakadást fog szenvedni. Amikor a kormány — folytatja az erélyes hangú jelentés — helyesen felismert nemzeti szempontokból ren­deletileg szabályozza a magánalkaí- piazottak munkaidejét, hogy azokat a munkaadók testet és lelket őrlő munkauzsorájától megóvja, akkor érthetetlenül kell látnunk az állam­nak mint munkaadónak a régóta esedékessé vált létszámszaporitással szemben elfoglalt merev álláspontját. A továbbiakban utal a jelentés arra, hogy a kis létszám miatt ki­merült és a rossz előmenetel miatt deprimált tisztviselői kar — beleértve a legjobban megterhelt segéd- és ke­zelőszemélyzetet és községi alkal­mazottakat — képtelen az erejét meghaladó munkakört pontos lelki­ismeretességgel betölteni, mely az állami gépezet akadálytalan menete és a közönség jogos követelményei szempontjából szükséges volna. Ha e téren nem jön gyors, alapos és az igényeket kielégíteni tudó re­vízió, akkor a megíelelő képzettségű és megbízható elemek el fogják ke­rülni a közigazgatási pályát, amely ily körülmények között a könnyű lelkiismeretű és máshol érvényesülni nem tudó egyének prédájává fog válni. Ez pedig nemcsak a jó köz- igazgatás, hanem veie együtt a rend, a nyugalom, a gazdasági és poli­tikai biztonság pusztulásának remét fogja felidézni. A továbbiakban beszámol a jelen­tés arról, hogy az első hónapok kü­lönös gondját képezte a párkányi járás magyar közigazgatasának meg­szervezése. Ez a nehézségek dacara aránylag rövid idő alatt sikerült. Biz­ton remélhető, hogy a tanfolyamot most hallgató felvidéki jegyzői kar minden nagyobb nehézség nélkül fog beilleszkedni a magyar közigaz­gatás rendes menetébe. A vármegye a párkányi járás visz- szacsatolása folytán csak ideiglenes költségvetéssel dolgozik, ennek da­cára a háztartásban fennakadás nin­csen. Közlekedési és útügyi szempont­ból megemlítésre méltó a Szőgyén— Bart és a Muzsla—Béla—Libád-i köz- Útak építése, amellyel elsősorban a párkányi járás munkanélküliségén óhajtott enyhíteni a vármegye. A vármegye közegészségügye ki­elégítő, egészségügyi intézményei­nek karbantartására, modernizálására és fejlesztésére — főleg a párkányi járásban — nagy gondot fordít. Mezőgazdasagunk helyzete jónak mondható. Nagyobb elemi károkat csak a Garam aradása okozott, miért is a Garam szabályozása mielőbb megoldandó, fontos közgazdasagi ér­deke volna nemcsak az egész part­menti lakosságnak, hanem közvetve az országnak is. A félévi jelentés végül utal arra, hogy az inségakció folyamán a leg­nagyobb gondot a visszacsatolt pár­kányi járásra fordította a vármegye és hogy a legnehezebb időben min­den nagyobb zökkenő nélkül tudta levezetni, azt a kellő számban fel­kutatott munkaalkalmakon kívül fő­leg a „Magyar a Magyarért" akció hathatós és eredményes támogatá­sának köszönheti. Példa, amely követésre kötelez Az alábbi levelet kaptuk : Igen tisztelt Szerkesztő Úr 1 Szigorúan névtelenül irok, nehogy valaki hizelkedésnek vegye soraimat, de azért igen kérem levelem közié sét a közérdekre való tekintettel. Jóleső örömmel és megelégedés­sel olvastam a b. lapjának múlt vasár­napi számában megjelent szép ve­zércikket, amely abból az alkalom­ból íródott, hogy dr. Radocsay László főispán öt éve áll vármegyénk élén hivatali és közéleti működésével Esztergom város és vármegye min­den egyes polgárának őszinte be­csülését és ragaszkodó szeretetét ki­érdemelve. Engedje meg Szerkesztő úr, hogy a cikkhez én is hozzáfűz­hessek valamit, amiről kár volna megfeledkeznünk és amelynek hang- súlyozása* különösen helyénvaló és azt hiszem, hogy sok polgártársam helyeslésével találkozik. Ez pedig nem más, mint az esz­tergomi főispáni hivatalnak finom és jóleső udvariassága és előzékenysé­ge, amelyről mindenki tanuskodha- tik, aki valaha is ott járt. A főispán szigorúan példát adva maradéktala­nul megvalósítja hivatalában azt az ideális módot, ahogyan a mai viszo­nyok között hatóságnak és hivatal­nak a felekkel érintkeznie keil. A város és vármegye első hivatalában sohasem fogadjak fölényesen, bal­kézről, vagy urhatnámoskodast érez­tetve az ügyes-bajos embereket, eb­ből a hivatalból nem távozunk ke­serű szájízzel vagy bántó érzések­kel. Ezt nem azért iram le, mintha minden más hivatalról ennek az el- lenkezőjét kellene állítanunk, — mé­gis jó ezt a szép példát követésre ideállitani, mert lehetséges az is, hogy vannak olyan hivatalnokok, akik a felekkel való érintkezés és bánásmód legszerencsésebbjét akar­nák gyakorolni, kde nem sikerül ne kik. Szerény véleményem szerint a fe­lekkel való helyes érintkezés nyitja elsősorban a hivatalnok lelki mű­veltségében rejlik, másodsorban an­nak tudatos megismerésében és at- érzésében, hogy az ügyes-bajos ma­gyar ember érzékeny is és hogy a hivatalnok udvarias, előzékeny ma­gatartása kötelesség. Azt hisszük, hogy nincs is Esz tergomban és a vármegyében hiva­talnok, akiről ezt ne állítanánk szí­vesen — és hisszük, hogy nincs olyan esztergomi hivatal, amely za­varba jönne akkor, amikor az első hivatal példájára célzunk. Soraim közlését köszönve, mara­dok tisztelettel: egy olvasója. Aana-báii előzetes híradás. Szétfuíottak az Anna-bál várva- várt meghívói s megindult a készü­lődés az egész vonalon: rendezők és vendégek között egyaránt. Az érdeklődés felülmúl minden eddigit, hiszen multheti híradásunk után tö­megével érkeztek a meghivóigóny- lések helyből, Budapestről és a kör­nyékről egyaránt. Éppen ebből a nagy érdeklődésből keletkezett az a meglepetés, ami a meghívóból olvas­ható, hogy augusztus hó 5.-óre is mulatság készül, az Öreg Hollók ren­dezésében az egyre kedveltebbé váló Tenisz bál. Arra a rendkívüli érdeklődésre való íekintettel, ami az Anna-bált meg­előzi, a rendezőség a torlódás elke- iülése végett ezúton is felkéri a bál résztvevőit, hogy asztalfoglalásról idejében szíveskedjenek gondoskodni. A fedett teraszon és a kerti tánche­lyen lesz a tánc s ez utóbbi körül a terített asztalok. Esetleges kedve­zőtlen idő sem lesz akadálya a mu­latságnak, mert ez esetben a nagy- teremben terítenek és a tánc a fedett teraszon lesz. Ez a megoldás vált be a legjobban az eddigi tapasztalatok alapján. Ebből is látszik, hogy a rendezők mindenre kiterjedő szeretői gondossággal készittik elő a várható 1 legnagyobb sikert. Meghívók még igényelhetők. A mulatság zártkörű és a jegyváltás­nál a meghívó felmutatandó. Egy hét még és kigyulladnak a lampionok, megszólal a zene és áll majd a bál, az Anna-bál, a gyönyörű, a pompás mulatság, ahol az urak lehetőleg fehér nadrágban és sötét kabátban jelennek meg, ezzel is ki­hangsúlyozván az Anna-bál nyári mulatság jellegét. „Egyesület, melynek maltja eredményes, jövője reményteljes I“ Hazánk legnagyobb és teljesen ka­tolikus vezetés alatt álló temetkezési egyesülete a Katolikus Népszövet­ség Országos Temetkezési Pénztár- •egyesülete. Az egyesület feladatul az. egyik legnagyobb szociális probléma megoldását, az özvegyek és árvák megsegítését tűzte ki és ezzel kap­csolatban célja, hogy a katolikus hí­veket tagonként egy táborba tömö­rítse, csekély havi tagságidij megfi­zetése ellenében haláluk esetére olyan összegű készpénzsegélyben részesítse, amelyből a tag tisztessé­gesen vallásos érzésének megfelelően eltemethető és amelyből a legszük­ségesebb kiadások is fedezhetők* Ezen alapszabályszerű kötelezett­ségen kívül az Egyesület anyagi ere­jéhez képest jelentékeny összegeket juttat rendkívüli temetési és szülési segélyekre, valamint egyéb katolikus szociális, karitativ és kulturális célokra is. Felemelő érzés és bátran állítható, hogy a hasonló célkitűzésű intéz­mények között a legnagyobb fejlő­désre és legeredményesebb tevékeny­ségre ez az intézmény, a Katolikus Népszövetség Országos Temetkezési Pénztáregyesülete hivatkozhatik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egyesület kimondottan katolikus családvédelmi intézmény és szilárd erkölcsi és megbízható anyagi alapon álló működésével kiérdemelte a ka­tolikus társadalomnak bizalmát. így érthető, hogy az edd ig beiratkozott tagoknak száma meghaladja a 212.000 főt. Az egyesület a jövőben is arra törekszik, hogy minden tevékenysé­gével katolikus családvédelmi szoci­ális és karitativ célokat szolgáljon és Mintás női div férfi nyáriöltöny legolcsóbban, na MG és továbbra is kiérdemelje és meg is tartsa azt a bizalmat, amelyben a4ka- tolikus társadalom részesíti. Kérelem a közönséghez 1 A Nemzeti önállósitási Alap köl­csönével önállósultak kérését sze­retném ezúton Esztergom és vidéke mélyen tisztelt közönsége elé juttatni. Támogassanak minket 1 Mi a nemzet jóvoltából önállósul tak, magunk választottuk ezt a so­kat ajánlott, de a kezdés pillanatá­tól magunkra hagyott új életpályát. Emberfeletti munkával és erőfeszí­téssel küzdünk, — hogy haszonról nem beszélve — legalább a rezsi- költségeket elővarázsoljuk. Szándéko­san irom „elővarázsoljuk“, mert a még mindig uralkodó állapotok a tisztes keresetet, bár igen komoly munká­val járó, de csaknem bizonyosra ve - hető szerény megélhetést, a legtöbb esetben lehetetlenné teszik. Itt bizony már a szokásos üzlet­szerzői tevékenységet túlhaladva, a rendes kereteken messze felülemel­kedő elszántsággal és kitartással kell azt a pár százalékot elővarázsolni, mely százalékért az arra nevelt és rátermett őskereskedő és vállalkozó körnek leszármazottai alig koptat­nák a közszállításokat intéző hiva­talok küszöbét. Mi örömmel és boldogan teszünk eleget a rendelésnek, csakhogy ki­fogás fel ne merülhessen, ellenszenv ne támadjon, mert hiszen a sok kérés és beadvány ellenére is még sok közintézmény és sok ember érthetetlen ridegséggel kezel benün- ket csak azért, mert árják vagyunk, mintahogy ezt alkalmunk van ta­pasztalni. Pedig sokan megfelelő szakmai gyakorlat után kezdtük el pályánkat. Nem kérünk kivételezést, csak azt, amit néhány igazi magyar úr már megtett, hogy magyar testvéri együt- érzéssel, megbízással, munkával tá­mogatják azt az új ipart, kereske­delmet és vállalkozást, amit a köz- intézményeknek támogatni erkölcsi kötelessége. Esztergom, 1939. jul. 11. Vdcay-Burdny Ambrus oki, gazda Nemzeti önállósitási Alapból bútar és teher­szállítási vállalkozó Esztergom, Kossuth-u. 32. Telefon 6. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel- kutat, úgy bel-mint külföldön. latselymek, í • különlegességek gy választékban mid

Next

/
Oldalképek
Tartalom