Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 55. szám
1939. Julius 16. BflZXBRÖDll li X ID fl KB 3 Természetesen csak HENKO, a régi, bevált, olcsó £s jó háziszer! 26 fillérbe kerül az áztatás, ez a kis befektetés sokszorosan megtérül pénz- és munkameg* takarításban Mert ha Henko-ban ázik a ruha, nem kell erőt és időt pazarolni a fáradságos dörzsölésre és a káros kefélésre. A nagymosás legdurvább részét elvégzi helyettünk —-26 fillérért „Esztergomi Nyaralók Híradója“ A mai számunkhoz mellékelve vidéki előfizetőinknek tiszteletpéldánynak küldjük a ma megjelent „Esztergomi Nyaralók Híradója“ c. alkalmi lapot. Az ügyesen összeállított idegenforgalmi értesítő Glatz Gyula polgármester bevezető cikke után tájékoztatja az idegent arról, hogyan és hányféle módon lehet Esztergomot megközelíteni. A közlekedési eszközöknek csoportosítása és az Esztergomba utazás lehetőségeinek felsorolása élénken igazolja, hogy Esztergom, mint idegenforgalmi gócpont az első helyen áll a magyar vidéki városok között. Az általános tudnivalókban tájékoztatja a nyaraló közönséget a szállodai, elszállásolási, étkezési és fürdőzési lehetőségekről és árakról. Röviden ismerteti a város történelmét és a legfontosabb látnivalókat. Közli a június és július hónapokban megfordult nyaralók kivonatos névsorát. Felsorolja a vizi-, turisztikai és egyéb sportlehetőségeket, a környéken megtekintésre érdemes ipartelepeket, népviseleti vidékeket és kirándulóhelyeket. Végül idegenforgalmi és nyaralási hírek zárják be az ügyesen szerkesztett értesítőt. Örömmel üdvözöljük a város idegenforgalmi hivatalának ezt az újabb megmozdulását. Az „Esztergomi Nyaralók Híradója“ megjelenése hézagpótló munka Esztergom nyaralóvárossá való fejlesztésében és reméljük, hogyftnyaranta többször is meg fog jelenni nyaraló vendégeink tájékoztatására. A lap, mint értesültünk, több ezer példányban készült és az ország minden nagyobb szállodájába, éttermébe és kávéházába tiszteletpéldanyként küldték szét. Esztergomban 20 fillérért kapható. EGYROL-MÁSRÓL A takarékpénztár fürdőtelepének ujonan létesített Ferenc József- úti parkjában ott áll vitéz Holló Kornél új kútszobra: a gyermekét fürösztő anya. Akár térdisznek, akár a tisztaságszeretet szimbólumának, akár a fürdőváros cimszobrának szánta a művész, minden tekintetben kedves, megnyerő, vonzó művet alkotott. Lehet, hogy formaszépség szempontjából talán nem abszolút értékű a szobor, de mi itt nem műkritikát akarunk Írni. Ezt rábízzuk másokra, hiszen Esztergom a kritikusok világvárosa. (No nem ?) Igen, a szobor megnyerőén kedves, nagyban emeli a fürdőtelep s a város szépségét, kár, hogy zárt helyen van s a városon végigsétáló idegen csak a keritésen túlról gyönyörködhetik finom szépségeiben. Mennyivel jobban érvényesülne ilyen szobor — ha már „fürdőváros“ vagyunk — valahol egy köztéri szö- kőkúton, hová — mondjuk — a város állíthatna ilyent, fürdővárosi jellegünk dokumentálására s a szép iránti rajongásnak méltó igazolására. Esztergomban ugyanis csaknem túltengő elv : mindent az idegenért. Nagyon bölcs dolog és hogy szükségszerű és korszerű, azt mindenki kiórezheti az idegenforgalmi bizottság üléseinek munkájáról szóló hírlapi közleményekből, amelyeket olvasgatva önkéntelenül is azon tűnődünk, hogy ennyi szépség mellett, amit itt nálunk az idegen élvezhet, milyen jól hatna, ha például mellékutcáink is, ahol a nyaralóvendég lakást keres — rendezettebbek volnának, ha nem csörgedeznének bennük szennyfolyócskák, ha nem volnának olyan veszedelmesen, lábtö- rően gidres-gödrösek, ha többször öntöznek} ha rendesebben s gyakrabban söpörnék, ha gazolnák s nem legelésznének például tehénkék a Jókai-utca porcfű legelőjén és egyéb hasonló és szép dolgokra is gondolna valaki s nem várna mindent a Szépitő Egyesülettől, meg a Taka rékpénztártól, meg a háztulajdonosoktól, hadd jutna ezekből az apró szépségekből az idegen mellett nekünk szegény esztergomiaknak is. Igen, tudjuk, szegény a város, nincs mindenre pénz, de legalább az apró szépséghibákat kellene fokozatosan eltüntetni, melyek a na gyobb stilű rendezések mellett olyan bántóan hétköznapiak. Ezt nem mi mondjuk, hanem a nálunk járó idegenek. Minden elismerésünk és köszö- netünk azoké, akik kényszer nélkül, csupán jó ízlésből (Szépitő Egyesület), vagy — mondjuk — üzleti szempontokból hoznak komoly áldozatokat városunk szépítéséért, fejlesztéséért, de ha az idegenforgalom — mint azokon a gyűléseken halljuk — a város polgárságára, a közre nézve is hasznothajtó üzlet, akkor mindent el kell követni, hogy a boltajtó küszöbén ne nőjjön ki buján és vastagon az a bizonyos porcfű. Ezek jutnak úgy ötletszerűen az eszünkbe, mikor vitéz Holló Kornél szép kútszobrát, a fürdőváros jellegét szimbolizáló „nem kell félni a tisztaságtól“ elvet kőbe vésve, innen a drótkerítésen kívülről a csendes nyári reggel napsugaras derűjében gusztáljuk, miközben a hátunk mögött serény köztisztasági-kirendeltség keveri söprűjével a fehér szob rőt is lassan belepő, szürkén szálló utcaport ... Egyetemi tanári kinevezés. A kormányzó a vailás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére dr. Ibrányi Ferencet, a helybeli szeminárium tudós tanárát, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem erkölcstudományi tanszékére egyetemi nyilvános rendkivüli tanárrá nevezte ki. Gyászhir. Fehde Ipoly kegyesrendi aranymisés áldozópap, érd. gimnáziumi rendes tanár, a szegedi Dugonits Társaság rendes és igazgatósági tagja életének 81., szerzetesi életének 62., áldozópapságának 57. évében július 12-én Szegeden meghalt. Az elhunyt földi maradványát pénteken délután 5 órakor szentelték be a szegedi belvárosi templom kupolacsarnokában és onnan helyezték végső nyugalomra. Fekete Ipoly évtizedekig volt a szegedi piarista gimnázium tanára és a tanítványok ezrei kerültek ki kezei alól. Az elhunyt esztergomi születésű és kiterjedt rokonság gyászolja. Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi miniszter észtországi és finnországi utazásáról repülőgépen visz- szaérkezett Budapestre, ahol ünne pélyesen fogadták. A miniszter a MTI munkatársa előtt kijelentette, hogy a legnagyobb benyomást az észt és finn testvérnemzetek szívből megnyilvánuló szeretete, fogadásának szívélyessége tette rá. Esküvő. Gárdonyi Aurél csévi állami tanító ma, vasárnap déli fél 1 órakor tartja esküvőjét Faragó Valikéval, Faragó Béla helybeli jónevű asztalos mester leányával a belvá rosi plébánia templomban. Esty Miklós magas pápai kitüntetése. XII. Pius pápa Őszent sége a Szent Szilveszter rend közép- keresztjét adományozta Esty Miklós pápai világi kamarásnak. A magas kitüntetést Maglione bíboros államtitkár személyesen nyújtotta át Rómában a kitüntetettnek. Halálozás. Lacza Ferenc, a Dorog és Vidéke Ipartestületi jegyző felesége szül. Palika Erzsébet folyó 9 én életének 47-ik, házasságának 21 ik évében Budapesten, a Rókus kórházban történt súlyos operáció következtében elhunyt. Temetése f. hó 12-én délután volt az esztergomi belvárosi temetőben meleg részvét mellett. Komárom megye akciója az egyke ellen. Komárom vármegye közigazgatási bizottságának ülésén Boncz Nándor vármegyei árvaszéki elnök mozgalmat sürgetett a vármegye területén az egyke ellen. Indít ványára a közigazgatási bizottság el- határotza, hogy a megindítandó mozgalommal kapcsolatban feliratban kéri a kormánytól az örökösödési törvény módosítását. Egy fiatalasszony tragikus halála. Jó-Dobronya Béláné szül. Gyarmathy Rozália f. hó 12.én, szer- dán, délután életének 34-ik évében tragikus körülmények között elhunyt. A szerencsétlen fiatalasszonyt kerékpárkirándulásra hívták a túlsófélen fekvő kies vidékre. Örömmel fogadta a meghívást és el is ment két fiatal asszony ismerősével. Hogyne ment volna. Egy kereskedőasszony örül, ha egy kellemes délutánra kiszaba dúl egy kis üdülésre. Talán szép napjuk is volt, bizonyára. De . .. már hazafelé tartottak, hogy boldogan beszámoljanak otthon : mily kedves napjuk volt, mily szép, csendes a falusi táj, a felszabadult túlsóféli hegyes vidék, a garammenti falvacs- kák s az innen messzire benyúló kis magyar alföld, a kövesdi hegyről szinte laposon fekvőnek látszó esztergomi bazilika . . . igen, hazafelé tartottak, amikor a szerencsétlen fiatalasszony a garamkövesdi hegytetőről gyönyörei pillantotta meg bazilikánkat, körülötte a bogárhátú, szenttamási házacskákat és köztük a kis boltocskái, ahonnan kirándult, ahová visszasiet boldogan, kedves emlékkel: férjéhez, fiacskájához ... A lefelé vezető lejtős út aljában éles kanyar, a gyenge nő nem volt ura gépének, a kerékpár felborult, ő maga egy ház falához csapódott és szörnyethalt. Két társnője könnyebb sérüléssel s a megdöbbentő szerencsétlenség borzalmas emlékével megmenekült. Pénteken délután 6 órakor temették el a szerencsétlen véget ért fiatalasszonyt, Jó-Dobronya Béla törkevő fiatal kereskedő hitvesét, a szentgyörgymezői temető kápolnájából, óriási részvét mellett. Nyugodjék békében ! Kettős országzászlőavatás folyt le f. hó 9-én a vármegyénkkel határos Madar komárommegyei községben fényes külsőségek közt megtartott hazafias ünnepély keretében. Tarnay Endre Máv főfelügyelő pé- celi főgondnok és a péceli íef. gyülekezet a madari egyháznak, a pó- celi 910-es Fáy András cserkészcsapat és Zalatnay Dániel cserkészparancsnok és felesége Madar községnek címeres országzászlót ajándékoztak, melyet az egyház nevében Mohos Kálmán lelkész, a község nevében pedig Bajcsy Ferenc községi főjegyző vettek át. Az avatóünnep a Himnusszal kezdődött, utánna Sods Károly ref. esperes mondott ünnepi beszédet. A Magyar Hiszekegy el* éneklése közben félárbocra húzták a zászlót, majd az Éreklyés Országzászló Nagybizotlság felkérésére s annak képviseletében dr. Bérényi Róbert esztergomi ügyvéd, vm. tb. főügyész tartotta meg nagy hatást
