Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 85. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. november 6 útvonalat. Innen nagyjából egyenletesen kelet felé tart, Lévától északra halad el, megközelítőleg keleti irányban a nógrádmegyei Kékkőig. Kékkő alatt kanyarodik el, úgyhogy Kékkő Szlovákiáé. Innen északkeletre kanyarodik Losonc fölé. Losonctól északra ismét keleti irányban Rimaszombat fölött halad, azután észak felé kanyarodik, úgyhogy Jolsva magyar terület. Most ismét kelet felé tart a határ és Rozsnyótól északra a német nyelvterület határáig keleti irányban vonul el Szomolnoktól és Mecenzéftől délre, amelyek Szlovákiában maradnak. Mecenzéf alatt ívben Kassa fölé kanyarodik a határ és azt megkerülve keresztezi a Hernádot, majd Az elmúlt napok, hetek idegfeszitő várakozása után november másodika, a múlt szerda végre meghozta a döntést. Az olasz és a német birodalom megbízottai, Ciano gróf és Ribbentropp külügyminiszterek Bécsben összeültek és mint felkért döntőbirák megállapították a Magyarországnak Ítélt területek határait. Visszakapjuk Kassát és egy csomó várost, egymillió magyar kerül vissza az anyaországhoz, területben pedig 12.400 négyzet- kilométer. Ezzel megszűnt a múlt napok feszültsége, a magyar nemzet tízmilliós néppé nőtt meg, és amint remélhető, új korszak kezdődik nemcsak a magyarság, hanem Kelet- európa történetében. Ha valaki még csak a nyáron is azt mondta volna, hogy már most és ennyit kapunk vissza, a szeme közé kacagtunk volna, annyira lehetetlennek látszott. Annál nagyobb az eredmény, hogy mindez egy puskalövés és a legkisebb katonai erőszak alkalmazása nélkül történt. Most kezdjük csak látni, micsoda roppant nagy volt az a diplomáciai munka, amely az utóbbi időben, egészen az utolsó percekig folyt. Idegőrlő, megfeszített, halálos küz delem volt ez: emberekről, területekről, gazdasági javakról, drága, drága értékekről volt szó. Nem volt egyszerű dolog a kérdés megoldása. Az emberek és a nemzetek életét nemcsak a nemzeti együttlakás adja meg. A földrajzi körülmények, az abból származó gazdasági feltételek, a közlekedési, katonai és az érzelmi szempontok mind mértékadók. A most szereplő területeken pedig a nemzetiségi határ is elég elmosódott, vagy nagyon zeg-zugos vonalat mutat, ez is nehezített. A megállapítás nagyjából mégis elfogadta a müncheni alapelvet, a nemzeti szempontot. A többi szempont — úgy érezzük — egy kissé mégis politikai térre tólta át a határok kérdését. Fáj az, amit nem kaptunk meg abból, amire számítottunk. Ezt senki sem veheti rossz néven tőlünk. Fáj Pozsony, amelyet annyi szál fűz a magyarsághoz és amely sohasem volt sem cseh, sem tót, fáj Késmárk, Lőcse, Eperjes, Igló, Nyitra és a többiek mind. Fájnak a vissza nem kapott természeti kincsek, elsősorban pedig fáj az ott maradt magyarság. Nekik, szegényeknek, megfogyatkozott számuk mellett, az új Csehországban talán még rosszabb sorsuk lesz, mint eddig volt. Nagy örömünket, hogy ennyit visszanyertünk, még ez sem bírja csökkenteni. Aránylag milyen kicsiny terület ez Nagy-Magyarországhoz képest, vagy az elszakított részekhez viszonyítva, mégis milyen óriási jelentőségűi Istenem, most látszik meg, mik voltunk mi azelőtt, amikor még Magyarország együtt volt és micsoda szörnyű kárt okozott neaz ösva völgyét. Az eperjes-tokaji hegyláncban fekvő és Szlovákiának megmaradó Nagyszalánctól délre kanyarodik mostmár eléggé egyenesen keleti irányban, úgyhogy az ungvár— nagykaposi vasútvonal Magyarországé, szintúgy Ungvár városa is. Ungvárt megkerülve, a határ nagyjából délkelet felé tart. Munkácsot északon és északkeleten körülkerüli, úgyhogy Munkács Magyarországé. Munkácstól keletre ; kanyargó vonalban bocsátkozik le Ugocsa megyébe a határ. Nagyszőlőstől nyugatra halad el, körülbelül Feketeardóig, amely Magyarországé, azután egyenes vonalban metszve a királyháza—halmii vasútvonalat, a román határnál véget ér. künk a hász év előtti nagy összeomlás 1 Most visszacsatolt testvéreinket szeretettel öleljük magunkhoz. Az elmúlt két évtized mindnyájunkat sok mindenre megtanított. Ők egy elnyomott nemzeti kisebbség kálváriáját kínlódták végig, mi pedig egy letiport és kifosztott nemzet megalázó helyzetének minden nyomorúságát végigcsináltuk. De végigcsináltuk I ők is, meg mi is 1 Ellenségeink terve, hogy bennünket megsemmisítsenek, nem sikerült, ránkvirradt a feltámadás hajnala, a tanultakat, a tapasztaltakat pedig fel fogjuk használni mindnyájan a magyarság jövőjének érdekében I Mert súlyos tanulságokkal szolgált az elmúlt két évtized. Megmutatta, hogy a nemzeteket, épúgy mint az egyes embereket a saját erőtlenségük és önbizalmuk hiánya teszi tönkre. Ha ez megvan, nincs az a hatalom, amely elpusztíthatná, vagy tönkretehetné őket. Csehországgal kapcsolatban pedig talán nincs a világtörténelemnek még egy olyan paradoxon-komplexuma, mint ez a mostani. Csehországot biztosította a legtöbb biztonsági szerződés, — egyetlen egy sem lépett érvénybe ; a legtöbb, legszélsőségesebb és legerősebb katonai felkészültsége volt — és egyetlen puskalövés nélkül kénytelen területeit átadni; a csehek elejétől kezdve hangos szóval hirdették, hogy ők felszabadították az elnyomott nemzetiségeket és a demokrácia áldásaiban részesítik őket — és nem volt egyetlen a nemzetiségek közül, amely ott akart volna maradni a cseh állam kötelékében. Ebből a sorozatos logikai abszurdumból következik a bécsi határozatnak legnagyobb elméleti jelentősége : hivatalos megállapítást nyert, hogy a húsz év előtti békediktátumok jogi és erkölcsi igazságtalanságok voltak, amelyek nagy pusztulást okoztak mindenfelé. Igaz, hogy a történelmet gyakran a fizikai erők irányítják, de az is igaz, hogy a tények pedig valamely elvi jelentőségű alapra, vagy rúgóra vezethetők vissza. Esztergomnak különösen sokat jelent az elszakított túloldal — most már csak a Duna túlsó felének — visszacsatolása. Visszakerül a mező- gazdasági terület a rajta lakókkal. Akik eddig Érsekújvár felé, Ipolyság felé húzódtak, azok most városunk gazdasági életébe kapcsolódnak bele. Lesz munka, lesz kereslet, lesz jobb megélhetés, nekik is, nekünk is 1 . . . Úgy látszik, az elmúlt évek komorsága után kezd egy kicsit kisütni a napsugár Európában. Friss levegő, melegebb, vidámabb kezd lengedezni, talán dereng a mi hajnalunk is és az első sugarak után megjön a szebb magyar jövő hajnalhasadása. Adakozzunk a belvárosi plébánia templom berendezésére. Magyar zászlót lenget a szél odaát 1 Magyar zászlót lenget a szél odaát, Magyar él ott, nem pediglen csehszlovák. Párkány partján Himnusz hangját hallani... Él az Isten! Be kell bízón vallani. Garant vize kanyarog a hegy alatt, Húsz esztendő fejünk felett elszaladt. Felnőtt férfi az akkori kisgyerek — Nem látott még magyar bakát, csak csehet Nána mellett, a hegyfarki dombokon Sárgapiros szín ragyog a lombokon. Piros-jehér-zöld zászló már ott lobog: Magyar szivek mily igazán boldogok! Léva felé igyekszik most a vonat, Zselíznél és Nagysallónál nem tolat. Magyar zászló leng a vonat ablakán, Megcsókolja egy kéméndi kisleány. Bejárjuk e kedves földet csakhamar, Amerre csak árván tengett a magyar Mindenfelé öröm árad szerteszét •' Tett kellett már, nem az üres szóbeszéd! Esztergomi polgárok, nők, gye/mekek, Most dobbanjon a hazáért szivetek ■' Hogy szivünkben a szeretet hogy ragyog, Lássák meg a túloldali magyarok! Megalakult városunkban a „magyar a magyarért“ akció Dr. Radocsay Lászlóné csütörtök délutánra a város összes társadalmi rétegeinek vezetőit értekezletre hívta meg a Városháza nagytermében, hogy letárgyalja velük a „Magyar a Magyarért“ akció esztergomi lebonyolítását. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Radocsay Lászlóné bejelentette, “hogy visszacsatolt felvidéki testvéreink megsegítésére országos akció indult meg nagybányai Horthy Miklósné őfőméltóságának védnöksége és vitéz dr. Imrédy Béláné elnöksége alatt. Az akció mellé oda- állt az egész magyar társadalom, mert mindenkor tisztában van azzal, hogy felvidéki testvéreink hazájukba visszatérésükkor szükséget nem szenvedhetnek. Dr. Radocsay László meleg szavakkal hívta fel Esztergom közönségét az akció jérdekében való munkálkodásra és adakozásra. Dr. Radocsay László főispán az akció megszervezését és lebonyolí tásának módjait világította meg, majd rátért arra, hogy Esztergomban a gyűjtést az országostól némileg eltérően, a helyi szokásnak megfélőén rendezik meg. A hívatalfőnököket, az intézmények és intézetek vezetőit kérik fel a gyűjtés lebonyolítására, továbbá a nemesszivű vállalkozó hölgyeknek gyűjtőíveket adnak. A gyűjtőív teljesen egységes, úgyhogy a gyűjtés csak ezeken az íveken mehet végbe. A naponkint összegyűjtött összeget a gyűjtőknek rendelkezésére bocsátott postautalványon fel kell adni, ami azért szükséges, hogy az akció munkája anyagi szempontból állandóan biztosított legyen. Természetbeni adományokról a főispáni hivatalban működő szervezetet, vagy a polgármesteri hivatalt kell értesíteni, ahol intézkedés történik majd az adomány tárolásáról. Az értekezlet a főispán és főispánná szavait nagy lelkesedéssel tette a magáévá és a megjelent hölgyek közül máris sokan jelentkeztek gyűjtőívekórt. Az értekezletről szóló referádánkat azzal fejezzük be, hogy bizonyosak vagyunk abban, hogy városuuk minden lakója a legkisebbektől a leg- nagyobbakig segítségére siet a nemes akciónak és Esztergom a többi magyar városhoz méltóan kiveszi majd részét felvidéki testvéreink megsegítéséből. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Felavatták a budapesti olasz iskolát, — Közel 52 millió pengőt adott eddig kölcsön a Mabi a városoknak. — A Mabi tízezer pengőt adott a felvidékiek felsegítésáre. — Szeder Jánost választották meg a Move elnökévé. — Háromezer ki- logram csokoládét ajándékoztak a magyar cukorgyárosok a felvidékieknek. — Húsz százalékkal csökkentették az OTI Orvosok kereseti adóját. — A felvidéki szőlőtermelés 50 százalékkal kisebb, mint a tavalyi. — Szerdára összehívják a képviselőházat. — Két rendőrt agyonlőtt Budapesten egy őrült ember. — Tüdőbeteg kórházat kap Kalocsa. — Újra megkezdi működését az ipoly- sági járásbíróság. — A visszakerült Csallóközt híddal kötik össze Dunántúllal. — Nagy ünnepélyességgel fogadták Budapesten a Bécs- ből hazatérő magyar bizottságot. — A Sorbonne francia egyetem Szent- Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárt diszdoktorrá avatta. — 4000 kislakást épit Budapest 16 millió P befektetéssel. — 66 ezer pengő államsegélyt kapott Baja. — Házakat épít Mohács a sokgyermekes ínségeseknek. — Vasárnap vonulnak át katonáink a párkányi oldalra. — Az OTI bérházakat épít négy visszakerült felvidéki városban. KÜLFÖLD Az olasz trónörökös meglátogatta Hitlert. — Angliába özönlenek a szudétanémet zsidók. — A spanyol vörösök elkótyavetélték Madrid felbecsülhetetlen értékű műkincseit. — Varsóban zsidó nem lehet hatósági orvos. — Ausztriában olcsóbb lett a kenyér. — Hárommilliárd frank vesztesége van ezévben a francia vasúttársaságnak. — Napról napra erősödik a francia jobboldal. — Tizenhat cirkálót építtet Olaszország. — Lezuhant repülőgépével Franco tábornok testvérbátyja. — A görög király kölcsöntárgyalásokat folytat Angliában. — Véglegesen rendezték a cseh-lengyel határt. — Hatálytalanították a letartóztatásban lévő Bródy volt ruszin miniszterelnök rendeletéit. — Szlovákiában a szociáldemokrata pártot is betiltják. — yaffát megszállták az angolok. — Jeruzsálemben általános sztrájk ütött ki. — A japánok megsemmisítettek egy 50.000 főnyi kínai hadcsoportot. — Agyonlőtték az erdélyi magyarpárt főtitkárát. — Az angol királyi pár meglátogatja Rooseveltet. — A Palesztinái háborúnak októberben 500-nál több halottja volt. — Sztálin a bolondokházába záratta Blücher tábornagyot. — Gazdasági összeomlás fenyegeti Csehszlovákiát. — Szepes- ségi falvakat is kapott Lengyelország. — A ruszinok nem akarnak csehszlovák államszöveséghez tartozni. — Feloszlatták a ruszin nemzeti tanácsot. — 25 ezer szudóta- földi cseh menekült özönlött Prágába. — Országonként ezer-ezer bevándorlót befogad Mexico. — A lengyelek nem tartják teljesnek a magyar-csehszlovák határ megoldását. — Hatezer palesztinai zsidó önvédelemből fegyvert tarthat magánál. — Agyonlőtték a nagyváradi szociáldemokrata pártelnököt. — Franciaország fegyvert szállít Kínának. — Életbelépett az angololasz egyezmény. — Abesszínia a római szentszéktől új egyházi beosztást kapott. — Franco belügyminisztere rendeletet adott ki a káromkodás ellen. — Göring hivatalos látogatásra Angliába készül. — Elkobozzák Bródy volt ruszin miniszterelnök vagyonát. — Tiso látogatást tesz a pápánál. Döntés után Irta: dr. MARCZELL ÁRPÁD
