Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 85. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. november 6 útvonalat. Innen nagyjából egyenle­tesen kelet felé tart, Lévától északra halad el, megközelítőleg keleti irány­ban a nógrádmegyei Kékkőig. Kékkő alatt kanyarodik el, úgyhogy Kékkő Szlovákiáé. Innen északkeletre ka­nyarodik Losonc fölé. Losonctól északra ismét keleti irányban Rima­szombat fölött halad, azután észak felé kanyarodik, úgyhogy Jolsva ma­gyar terület. Most ismét kelet felé tart a határ és Rozsnyótól északra a német nyelvterület határáig keleti irányban vonul el Szomolnoktól és Mecenzéftől délre, amelyek Szlovákiá­ban maradnak. Mecenzéf alatt ívben Kassa fölé kanyarodik a határ és azt megke­rülve keresztezi a Hernádot, majd Az elmúlt napok, hetek idegfeszitő várakozása után november másodika, a múlt szerda végre meghozta a dön­tést. Az olasz és a német birodalom megbízottai, Ciano gróf és Ribbentropp külügyminiszterek Bécsben összeül­tek és mint felkért döntőbirák meg­állapították a Magyarországnak Ítélt területek határait. Visszakapjuk Kas­sát és egy csomó várost, egymillió magyar kerül vissza az anyaország­hoz, területben pedig 12.400 négyzet- kilométer. Ezzel megszűnt a múlt napok feszültsége, a magyar nemzet tízmilliós néppé nőtt meg, és amint remélhető, új korszak kezdődik nem­csak a magyarság, hanem Kelet- európa történetében. Ha valaki még csak a nyáron is azt mondta volna, hogy már most és ennyit kapunk vissza, a szeme közé kacagtunk volna, annyira lehe­tetlennek látszott. Annál nagyobb az eredmény, hogy mindez egy puskalövés és a legkisebb katonai erőszak alkalmazása nélkül történt. Most kezdjük csak látni, micsoda roppant nagy volt az a diplomáciai munka, amely az utóbbi időben, egészen az utolsó percekig folyt. Idegőrlő, megfeszített, halálos küz delem volt ez: emberekről, terüle­tekről, gazdasági javakról, drága, drága értékekről volt szó. Nem volt egyszerű dolog a kér­dés megoldása. Az emberek és a nemzetek életét nemcsak a nemzeti együttlakás adja meg. A földrajzi körülmények, az abból származó gazdasági feltételek, a közlekedési, katonai és az érzelmi szempontok mind mértékadók. A most szereplő területeken pedig a nemzetiségi ha­tár is elég elmosódott, vagy nagyon zeg-zugos vonalat mutat, ez is nehe­zített. A megállapítás nagyjából mégis elfogadta a müncheni alapelvet, a nemzeti szempontot. A többi szem­pont — úgy érezzük — egy kissé mégis politikai térre tólta át a hatá­rok kérdését. Fáj az, amit nem kaptunk meg abból, amire számítottunk. Ezt senki sem veheti rossz néven tőlünk. Fáj Pozsony, amelyet annyi szál fűz a magyarsághoz és amely sohasem volt sem cseh, sem tót, fáj Késmárk, Lőcse, Eperjes, Igló, Nyitra és a többiek mind. Fájnak a vissza nem kapott természeti kincsek, elsősorban pedig fáj az ott maradt magyarság. Nekik, szegényeknek, megfogyatko­zott számuk mellett, az új Cseh­országban talán még rosszabb sor­suk lesz, mint eddig volt. Nagy örömünket, hogy ennyit visszanyertünk, még ez sem bírja csökkenteni. Aránylag milyen kicsiny terület ez Nagy-Magyarországhoz képest, vagy az elszakított részek­hez viszonyítva, mégis milyen óriási jelentőségűi Istenem, most látszik meg, mik voltunk mi azelőtt, amikor még Magyarország együtt volt és micsoda szörnyű kárt okozott ne­az ösva völgyét. Az eperjes-tokaji hegyláncban fekvő és Szlovákiának megmaradó Nagyszalánctól délre ka­nyarodik mostmár eléggé egyenesen keleti irányban, úgyhogy az ungvár— nagykaposi vasútvonal Magyaror­szágé, szintúgy Ungvár városa is. Ungvárt megkerülve, a határ nagy­jából délkelet felé tart. Munkácsot északon és északkeleten körülkerüli, úgyhogy Munkács Magyarországé. Munkácstól keletre ; kanyargó vonal­ban bocsátkozik le Ugocsa megyébe a határ. Nagyszőlőstől nyugatra ha­lad el, körülbelül Feketeardóig, amely Magyarországé, azután egyenes vo­nalban metszve a királyháza—halmii vasútvonalat, a román határnál vé­get ér. künk a hász év előtti nagy össze­omlás 1 Most visszacsatolt testvéreinket szeretettel öleljük magunkhoz. Az elmúlt két évtized mindnyájunkat sok mindenre megtanított. Ők egy elnyomott nemzeti kisebbség kálvá­riáját kínlódták végig, mi pedig egy letiport és kifosztott nemzet meg­alázó helyzetének minden nyomorú­ságát végigcsináltuk. De végigcsinál­tuk I ők is, meg mi is 1 Ellenségeink terve, hogy bennünket megsemmi­sítsenek, nem sikerült, ránkvirradt a feltámadás hajnala, a tanultakat, a tapasztaltakat pedig fel fogjuk hasz­nálni mindnyájan a magyarság jövő­jének érdekében I Mert súlyos tanulságokkal szolgált az elmúlt két évtized. Megmutatta, hogy a nemzeteket, épúgy mint az egyes embereket a saját erőtlensé­gük és önbizalmuk hiánya teszi tönkre. Ha ez megvan, nincs az a hatalom, amely elpusztíthatná, vagy tönkretehetné őket. Csehországgal kapcsolatban pedig talán nincs a világtörténelemnek még egy olyan paradoxon-komplexuma, mint ez a mostani. Csehországot biztosította a legtöbb biztonsági szerződés, — egyet­len egy sem lépett érvénybe ; a leg­több, legszélsőségesebb és legerősebb katonai felkészültsége volt — és egyetlen puskalövés nélkül kénytelen területeit átadni; a csehek elejétől kezdve hangos szóval hirdették, hogy ők felszabadították az elnyomott nemzetiségeket és a demokrácia ál­dásaiban részesítik őket — és nem volt egyetlen a nemzetiségek közül, amely ott akart volna maradni a cseh állam kötelékében. Ebből a so­rozatos logikai abszurdumból követ­kezik a bécsi határozatnak legna­gyobb elméleti jelentősége : hivatalos megállapítást nyert, hogy a húsz év előtti békediktátumok jogi és erkölcsi igazságtalanságok voltak, amelyek nagy pusztulást okoztak mindenfelé. Igaz, hogy a történelmet gyakran a fizikai erők irányítják, de az is igaz, hogy a tények pedig valamely elvi jelentőségű alapra, vagy rúgóra ve­zethetők vissza. Esztergomnak különösen sokat je­lent az elszakított túloldal — most már csak a Duna túlsó felének — visszacsatolása. Visszakerül a mező- gazdasági terület a rajta lakókkal. Akik eddig Érsekújvár felé, Ipolyság felé húzódtak, azok most városunk gazdasági életébe kapcsolódnak bele. Lesz munka, lesz kereslet, lesz jobb megélhetés, nekik is, nekünk is 1 . . . Úgy látszik, az elmúlt évek komor­sága után kezd egy kicsit kisütni a napsugár Európában. Friss levegő, melegebb, vidámabb kezd lengedezni, talán dereng a mi hajnalunk is és az első sugarak után megjön a szebb magyar jövő hajnalhasadása. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia templom berendezésére. Magyar zászlót lenget a szél odaát 1 Magyar zászlót lenget a szél odaát, Magyar él ott, nem pediglen csehszlovák. Párkány partján Himnusz hangját hallani... Él az Isten! Be kell bízón vallani. Garant vize kanyarog a hegy alatt, Húsz esztendő fejünk felett elszaladt. Felnőtt férfi az akkori kisgyerek — Nem látott még magyar bakát, csak csehet Nána mellett, a hegyfarki dombokon Sárgapiros szín ragyog a lombokon. Piros-jehér-zöld zászló már ott lobog: Magyar szivek mily igazán boldogok! Léva felé igyekszik most a vonat, Zselíznél és Nagysallónál nem tolat. Magyar zászló leng a vonat ablakán, Megcsókolja egy kéméndi kisleány. Bejárjuk e kedves földet csakhamar, Amerre csak árván tengett a magyar Mindenfelé öröm árad szerteszét •' Tett kellett már, nem az üres szóbeszéd! Esztergomi polgárok, nők, gye/mekek, Most dobbanjon a hazáért szivetek ■' Hogy szivünkben a szeretet hogy ragyog, Lássák meg a túloldali magyarok! Megalakult városunkban a „magyar a magyarért“ akció Dr. Radocsay Lászlóné csütörtök délutánra a város összes társadalmi rétegeinek vezetőit értekezletre hívta meg a Városháza nagytermében, hogy letárgyalja velük a „Magyar a Magyarért“ akció esztergomi lebo­nyolítását. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Radocsay Lászlóné beje­lentette, “hogy visszacsatolt felvidéki testvéreink megsegítésére országos akció indult meg nagybányai Horthy Miklósné őfőméltóságának védnök­sége és vitéz dr. Imrédy Béláné el­nöksége alatt. Az akció mellé oda- állt az egész magyar társadalom, mert mindenkor tisztában van azzal, hogy felvidéki testvéreink hazájukba visszatérésükkor szükséget nem szen­vedhetnek. Dr. Radocsay László me­leg szavakkal hívta fel Esztergom közönségét az akció jérdekében való munkálkodásra és adakozásra. Dr. Radocsay László főispán az akció megszervezését és lebonyolí tásának módjait világította meg, majd rátért arra, hogy Esztergomban a gyűjtést az országostól némileg el­térően, a helyi szokásnak megfélőén rendezik meg. A hívatalfőnököket, az intézmé­nyek és intézetek vezetőit kérik fel a gyűjtés lebonyolítására, továbbá a nemesszivű vállalkozó hölgyeknek gyűjtőíveket adnak. A gyűjtőív tel­jesen egységes, úgyhogy a gyűjtés csak ezeken az íveken mehet végbe. A naponkint összegyűjtött összeget a gyűjtőknek rendelkezésére bocsá­tott postautalványon fel kell adni, ami azért szükséges, hogy az akció munkája anyagi szempontból állan­dóan biztosított legyen. Természetbeni adományokról a főispáni hivatalban működő szerve­zetet, vagy a polgármesteri hivatalt kell értesíteni, ahol intézkedés tör­ténik majd az adomány tárolásáról. Az értekezlet a főispán és főis­pánná szavait nagy lelkesedéssel tette a magáévá és a megjelent höl­gyek közül máris sokan jelentkeztek gyűjtőívekórt. Az értekezletről szóló referádánkat azzal fejezzük be, hogy bizonyosak vagyunk abban, hogy városuuk min­den lakója a legkisebbektől a leg- nagyobbakig segítségére siet a ne­mes akciónak és Esztergom a többi magyar városhoz méltóan kiveszi majd részét felvidéki testvéreink megsegítéséből. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Felavatták a budapesti olasz is­kolát, — Közel 52 millió pengőt adott eddig kölcsön a Mabi a váro­soknak. — A Mabi tízezer pengőt adott a felvidékiek felsegítésáre. — Szeder Jánost választották meg a Move elnökévé. — Háromezer ki- logram csokoládét ajándékoztak a magyar cukorgyárosok a felvidékiek­nek. — Húsz százalékkal csökken­tették az OTI Orvosok kereseti adó­ját. — A felvidéki szőlőtermelés 50 százalékkal kisebb, mint a tava­lyi. — Szerdára összehívják a kép­viselőházat. — Két rendőrt agyonlőtt Budapesten egy őrült ember. — Tü­dőbeteg kórházat kap Kalocsa. — Újra megkezdi működését az ipoly- sági járásbíróság. — A visszake­rült Csallóközt híddal kötik össze Dunántúllal. — Nagy ünnepélyes­séggel fogadták Budapesten a Bécs- ből hazatérő magyar bizottságot. — A Sorbonne francia egyetem Szent- Györgyi Albert szegedi egyetemi ta­nárt diszdoktorrá avatta. — 4000 kislakást épit Budapest 16 millió P befektetéssel. — 66 ezer pengő ál­lamsegélyt kapott Baja. — Háza­kat épít Mohács a sokgyermekes ínségeseknek. — Vasárnap vonul­nak át katonáink a párkányi oldalra. — Az OTI bérházakat épít négy visszakerült felvidéki városban. KÜLFÖLD Az olasz trónörökös meglátogatta Hitlert. — Angliába özönlenek a szudétanémet zsidók. — A spanyol vörösök elkótyavetélték Madrid fel­becsülhetetlen értékű műkincseit. — Varsóban zsidó nem lehet hatósági orvos. — Ausztriában olcsóbb lett a kenyér. — Hárommilliárd frank vesztesége van ezévben a francia vasúttársaságnak. — Napról napra erősödik a francia jobboldal. — Ti­zenhat cirkálót építtet Olaszország. — Lezuhant repülőgépével Franco tábornok testvérbátyja. — A görög király kölcsöntárgyalásokat folytat Angliában. — Véglegesen rendez­ték a cseh-lengyel határt. — Ha­tálytalanították a letartóztatásban lévő Bródy volt ruszin miniszterel­nök rendeletéit. — Szlovákiában a szociáldemokrata pártot is betilt­ják. — yaffát megszállták az an­golok. — Jeruzsálemben általános sztrájk ütött ki. — A japánok meg­semmisítettek egy 50.000 főnyi kínai hadcsoportot. — Agyonlőtték az erdélyi magyarpárt főtitkárát. — Az angol királyi pár meglátogatja Rooseveltet. — A Palesztinái há­borúnak októberben 500-nál több halottja volt. — Sztálin a bolon­dokházába záratta Blücher táborna­gyot. — Gazdasági összeomlás fe­nyegeti Csehszlovákiát. — Szepes- ségi falvakat is kapott Lengyelor­szág. — A ruszinok nem akarnak csehszlovák államszöveséghez tar­tozni. — Feloszlatták a ruszin nem­zeti tanácsot. — 25 ezer szudóta- földi cseh menekült özönlött Prá­gába. — Országonként ezer-ezer bevándorlót befogad Mexico. — A lengyelek nem tartják teljesnek a magyar-csehszlovák határ megoldá­sát. — Hatezer palesztinai zsidó önvédelemből fegyvert tarthat ma­gánál. — Agyonlőtték a nagyvá­radi szociáldemokrata pártelnököt. — Franciaország fegyvert szállít Kí­nának. — Életbelépett az angol­olasz egyezmény. — Abesszínia a római szentszéktől új egyházi be­osztást kapott. — Franco belügy­minisztere rendeletet adott ki a ká­romkodás ellen. — Göring hivata­los látogatásra Angliába készül. — Elkobozzák Bródy volt ruszin mi­niszterelnök vagyonát. — Tiso lá­togatást tesz a pápánál. Döntés után Irta: dr. MARCZELL ÁRPÁD

Next

/
Oldalképek
Tartalom