Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 85. szám
1988. november 6 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 8 Néhány szó a kisebbségi kérdésről, különös tekintettel a Felvidékre Irta: BORBÉLY GYÖRGY jogszigorló A világháború előtt Magyarország teljes földrajzi egységet alkotott. Az északi területei — vízrendszere következtében — belekapcsolódtak a déli részekbe és ezen bekapcsolódás révén kialakult egy megbonthatatlan gazdasági egység az északi és déli részek között. Úgy ahogy földrajzilag és gazdaságilag kiegészítette egymást ez a két terület, éppen úgy kisegítette egymást a két terület népe, a magyar és a szlovák, az idők viharain keresztül. így volt ez a török, tatár, cseh inváziók alkalmával és sokszor máskor. Az ország sza- badságtörekvéseí Thököli, Rákóczi és Kossuth idejében a tótság fiaiban találtak hős katonákra. A nemzetiségek önrendelkezési eszméjét a világháború termelte ki. A világháború utáni békekötések jogi szabályozás alá vették a nemzetiségeket, mert a nemzeti kisebbségekhez való tartozás jogok és kötelességek alapja. A nemzetiséghez való tartozás tehát státust jelent. A kisebbségi állampolgár és az állam között egy jogviszony jön létre, melynél fogva a polgár az államhoz fordulhat, ha egyéni vagy nemzeti érdekeit veszélyeztetni látja. Mindenesetre ez csak azokban az államokban van így, amelyek a kisebbségeik védelmét jogszabályokban biztosították. A háború utáni győző államok a legyőzőiteket arra kötelezték, hogy garantálják a területükön élő kisebbségek védelmét. Ezzel szemben a győztes államok semmiféle kötelezettséget nem vállaltak. Autonómia: államegyenlőség a kisebbségeknek a szabadság és poli tikai jogok tekintetében és az állam kötelezi magát, hogy lehetővé teszi a nemzetiségi kisebbségek gazdasági és kultúrális fejlődését. A politika tudománya kétféle autonómiát állapít meg: területi- és kultúrautono- miát. A területi autonómia egy bizonyos területre van kötve, míg a kultúr nincs, hanem mindazon személyekre vonatkozik, akik nemzetiségüknél fogva összetartoznak. Kérdés most már az, hogy mi is tulajdonképpen a némzetiség. A fogalom meghatározásánál két ismérv játszik szerepet. Az egyik objektiv: a nyelv, a másik szubjektív: a bevallás. Az utóbbi azonban csak befolyástól mentes légkörben vezet eredményre, ez pedig a legtöbb államban, így Csehszlovákiában is hiányzik és hiányzott. Csehszlovákia a hazug politikájával már az első népszámláláskor a nemzetiség ismérvéül a leszármazást tekintette, ami tág teret adott a visszaéléseknek. A nemzetiség tehát olyan népcsoport, amelynek tagjai nemzeti tradíciók, szokások, faj stb. szerint összetartoznak, de nem ők gyakorolják az állámhatalmat. Ebből a fogalom-meghatározásból kiindulva meghatározhatjuk a nemzet fogalmát is: a nemzet az államhatalmat gyakorló nemzetiség. Előfordulhat az az eset is, hogy az államhatalmat gyakorló nemzetiség kisebbséget tesz ki a többi nemzetiség mellett. Ez az eset fordult elő Csehszlovákiában. A kisebbségek jogait kisebbségi szerződéseknek kellene biztosítani. Ezek a szerződések általában biztosítják a szabad vallásgyakorlatot, az élet és szabadság védelmét és előírják a jogokat: törvény előtti egyenlőség, az anyanyelv használatának a joga, iskolák és társadalmi intézmények fenntartásának a joga, igény államsegély iránt kisebbségi kulturális célokra stb. Minden nemzet maximális politikai törekvése az önállósági gondolat megvalósítása, úgy a szlováké is. A szlovák nemzetnek a cseh államba való bekebelezése megtagadása volt minden politikai programmnak, amelyeket szlovákok vallottak. Nyilvánvaló volt, hogy a szlovák nemzetet kilátástalan jövő várja, mert a cseh hegemonikus törekvések el fogják söpörni nemcsak a szlovák nyelvet és kultúrát s nemcsak a nemzetisé- ségétől fogja megfosztani- a társult szlovák nemzetet, hanem gazdaságilag is alá fogja teljesen rendelni. A szlovák népet ezeréves múlt forrasztja össze a magyar állam testével. Az ideologikus felfogáson kívül, az érzelmi tényezők teljes kizárásával, a gazdasági és földrajzi egység feltételei megszabják, hogy Felső- magyaroiszágot vissza kell csatolni a magyar állam testéhez és a szlovák nemzetnek csatlakoznia kell Magyarországhoz. Európa és az egész világ érdeke az, hogy ez a terület visszacsatoltassék, mert évtizedek múlva fellépő bonyodalmak magvát képezné ezen kérdés. Úgy mint eddig gazdaságilag is teljesen aláásta, önrendelkezési jogát lábbal tiporta a cseh a szlovák nemzetnek, ezután is így lenne és a cseh hegemonikus törekvéseken kívül a bolsevizmus fogja hatalmába keríteni és tönkretenni. Amíg a világháború előtti időnek a pánszlávizmus volt a nagy eszméje, addig 1907 óta egy másik eszme lépett előtérbe, amely még sokkal veszedelmesebb, mint a pánszlávizmus. Az orosz szociáldemokrata párt balszárnyát képező „bolseviki“-ek 1917-ben Lenin vezérletével magukhoz ragadták a hatalmat. A bolsevizmus jellemzésére most nincs időm kitérni, csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy nagyobb szenvedéseket okoz és okozott Oroszországban, mint Rettenetes Iván uralkodása, pedig ő is kiérdemelte a „Rettenetes“ előnevet. Az általunk annyira gyűlölt cseh nép politikai támaszt keres Oroszországban az Isten-, vallás- és erkölcs- üldözők birodalmában. Pár szóval fogom csak fejtegetni azokat a kapcsolatokat, amik Csehszlovákia és a szovjet között a háború óta létesültek. 1934. Prágában székelt egy szovjet alkalmi megbízott, akinek ott tartózkodását azzal lehet megmagyarázni, hogy a két állam között mindig jó volt a félhivatalos viszony. A heves belpolitikai ellenzés dacára a cseh hinatalos kormánykörök mindig a nagy szláv szomszéd felé tekintettek, akitől sokat várnak és vártak külpolitikai és egyéb szempontokból is. Az első diplomáciai okmány a két állam között a londoni 1933. julius 3-i egyezmény, amely a támadó fél meghatározásáról szól. 1034. június 9-én Csehszlovákia elismeri a Szovjetuniót. 1934. december 5-én Csehszlovákia csatlakozik a szovjet-francia paktumhoz. 1935. március 25-én aláírják a cseh-orosz kereskedelmi szerződést. 1935. június 3-i hitelegyezmény lényege az, hogy egy cseh bank- konzorcium 200 millió hitelt bocsájt a Szovjetunió rendelkezésére és az összeg a cseh iparnak adott különböző megrendelések fizetésére fog fordíttatni. A német sajtó erős támadásokat intéz Csehszlovákia ellen akkor, amikor már nyilvánvaló lett, hogy Csehszlovákia elvállalta annak az útnak a szerepét, amelyen keresztül az orosz bolsevizmus Németországot megtámadhatja. A német sajtó támaMindenütt szükség von m*gf*I*M ródióíítífc lékre! A 88-os Orion ródió v5wzéUsség-»zob^ lyozóval működik s így a uelektlvi»6*é! legesen változtathatjuk. Ez o körülmény külföh^ vétel szempontjából rendkívül-lonto*. AL 5-Ö* óriás teljesítményű pentoda alkalmazása Tohp tón igen nagy hongerótortolékkal r^^elk^fe Űíim-88 ftMNDEN ORION RÁDIÖKERESKEDÖNÉI KAPHATÓ. Körzetképviselet: ifj. Juracsek Ferenc Esztergom, Rákóczi-tér. ^Telefon : 182. dásai nyugtalanságot keltettek Csehszlovákiában, amiért is sűrűn cáfolták azokat a híreket, melyek szerint Csehszlovákia katonai repülőtereket rendezett volna be orosz repülők részére. 1937. évben a vörös Spanyolország urain kívül csak Csehszlovákia ünnepelt tüntető módon a bolsevizmus kitörésének huszadik évfordulóján. Benes elnök meleghangú sürgönyt küldött Kaünin elvtársnak és gratulált az elért sikerekhez. Á prágai nemzeti színházban díszelőadás volt és a díszgyűlésen Alekszandrovszki orosz követ fejtegette az orosz-cseh kölcsönös fegyverbarátság előnyeit. Bohdán Pavlu cseh külügyminiszter ékes szavakkal válaszolt az orosz követ beszédére. A revízió kérdése igenis európai kérdéssé mélyül ezen a ponton. A logika és a természetes ész követelménye az, hogy Magyarország területi integritását visszaállítsák. Könnyű elképzelni azt, hogy mi lenne a szlovák autonómiával a cseh uralom alatt. Hogyan adna a szlovákoknak igazságot ez a hazug cseh nép szovjetbarát politikájával. Kétségtelen, hogy újabb összetűzéseket szülne akkor, amikor a szlovák nép rá fog eszmélni arra, hogy mivé lesz a cseh fennhatóság alatt. Antonio Scrlmali olasz egyetemi adjunktus értekezése szerint, melynek cime: „La regiona autonoma della Ruténia dopo il traktáto di san Germano“ : Csehszlovákiának azért van szüksége Ruszinszkora, mert ez képezi a szovjet felé a korridort. Az európai kultúrálllamoknak nem szabad tűrniök azt, hogy Ruszinszko cseh uralom alatti maradjon. Ruszinszko Magyarországtól való elcsa- tolásával példátlan nyomorba jutott. Közös lengyel-magyar határ! Nemcsak Magyarország és Ruszinszko, hanem az egész világ érdeke ez — fejezi be értekezését Antonio Scrimali. Vissza a Felvidéket 1 Közös lengyelmagyar határt I Mert addig nem lesz béke, amíg a hatalmat más gyakorolja, mint akié a jog és a jog erősebb, mint a béke 1 Fővárosi napilap keres helyi szervezőt 1 fixre és jutalékra. Ajánlatokat alanti címre : MAGYAR NEMZET kiadóhiv. Budapest 62, póstafiók 550. Mindent vissza! Irta: Buchnerné Nyárasdy Ilona. Megzenésítette: B. Búehner Antali Hív a Kárpát, zúg a Tátra, Sír a Garam, Vág forrása, Komárom és Párkánynána. Vígan néz a kék Dunárs. Falvak, puszták visszatérnek, Milljók ajkán zeng az ének : Jöjj már testvér I Várva várunk, Boldogan szivünkre zárunk. Lehel kürtje fel-fel hangzik, Dübörg a föld, úgy visszhangzik: Vissza, vissza, mindent vissza I Itt az óra, mindent vissza 1 Léva, Rozsnyó, Munkács tája, Boldog béke vár reája, Holtba visszatér az élet, Kérjük az új ezredévet. Nem hull a könny, nem hull a vér,’ Magyar zászlót lenget a szél, Száll az égbe hálaének : Kérünk áldd meg magyar néped 1 Lehel kürtje fel-felhangzik, Dübörg a föld, úgy visszhangzik : Vissza, vissza, mindent vissza I Itt az óra, mindent vissza 1 Ünnepelt Esztergom Az a nagy örömhír, amely a bécsi döntőbíróság döntését kísérte és egybeforrasztott minden magyar szivet, Esztergomban is spontán, lelkes ünnepségre késztette városunk egész közönségét. Szerdán este, mikor vitéz Intrédy Béla miniszterelnök bejelentette a rádión keresztül a bécsi döntőbíróság Ítéletét, katonazenekar vonult végig a városon. Mindenütt kinyíltak az ablakok és a közönség lelkesen és örömmel ünnepelt. A tanítóképző növendékei a kivilágított városházához és a vízivárosi templomhoz vo nultak fel a késői éjszakai órákban és a Felvidék felszabadulása [alkalmából lelkes ünnepséget rendeztek. Csütörtökön folytatódtak az ünnepségek, a házakat fellobogózták, este 6 órakor pedig a Kossuth Lajos- utcán ünnepi felvonuláshoz gyülekeztek a város intézetei, polgárai és egyesületei. Hat óra után elindult a hatalmas menet, amelyben mintegy 9000 .ember vett részt, a menet felvonult a Főszékesegyházba, hogy ünnepi hálaadó istentiszteleten vegyen részt. A hálaadó istentiszteletet dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás pon- tifikálta fényes papi asszisztenciával. A Te Deum előtt a hercegprimás magasszárnyalású beszédet intézett a Bazilikát zsúfolásig megtöltő közönséghez. Beszédéből a következőket idézzük: — Amint Isten akaratából van minden ember, Isten akaratából van a nemzet is. Az általános célokon kívül a nemzeteknek különös célokat tűzött ki az isteni Gondviselés,
