Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 82. szám

F»TTRfi(W JffllflíE ÖTVENKILENCEDÍK ÉVF 82 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. OKTÓBER 27 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztén? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: í Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkiní kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. á cseh kormányhoz intézett magyar jegyzék szövege A prágai magyar követ hétfőn, a déli órákban átadta a cseh­szlovák kormánynak a magyar kormány jegyzékét, amelyben a leg­utóbbi csehszlovák javaslatra részletes választ ad. A magyar kormány jegyzékében megismételve a csehszlovák kormánynak ama nyilatkozatát, hogy a szombaton átadott javas­lat az uj tárgyalásukra általános alapul szolgál és a későbbi mó­dosítások lehetősége fenn van tartva, a következőket állapítja meg : 1. Megelégedéssel szögezi le, hogy a magyar követelés tekin­télyes részére a két kormány között megegyezés áll fenn és ezért javasolja, hogy a magyar csapatok a nem vitás területet záros határidőn belül megszállhassák. További halogatást semmiképpen sem látja indokoltnak. 2. Megállapítja továbbá, hogy még mindig lényeges eltérések állanak fenn a két kormány között, amelyek elsősorban a vissza­csatolás alól elvont területek fontosságára vonatkoznak. A nézet- különbség mindenekelőtt azokra a városokra vonatkozik, amelyeket — Pozsony kivételével — 1918 bán túlnyomó többségben magya­rok laktak. Nyilvánvaló ennélfogva, hogy Magyarország ezekről még a müncheni megállapodás szellemében sem mondhatna le, mindazonáltal — folytatja a jegyzék — a magyar kormány még egyszer bizonyítékát kívánván adni legmesszebbmenő békülékeny- ségének, azt javasolja, hogy népszavazás tartassék azokon a terület­részeken, amelyek a magyar kormány áfái javasoft néprajzi határ­vonal és a csehszlovák kormány által legutóbb felsjánlott terület határvonala között feküsznek. A népszavazásnak november 30 ig véget kellene érnie. A népszavazásban csak azok a személyek ve­hetnek részt, akik 1918. október 28-án a szóbanfoigó területrésze­ken lakiak, vagy a halót idő előtt ott születtek, valamint ezek le­származol. A jegyzékhez csatolt térkép a két kormány között vitás területet nyolc szakaszra osztja. A népszavazás ezekben a szaka­szokban külön-külön folynék Je. A csehszlovák csapatok ezeket a területeket november 1-éig ürítenék ki és a közigazgatást november 15-ig kellene nemzetközi szerveknek átadni. Miután Pozsonyban 1918-ban egyik nemzetiségnek sem volt abszolút többsége, a m?gyar kormány ebben a kérdésben különleges megbeszéléseket javasol, amelyek & mostani tárgyalásokat követnek. A határvonal végleges megvonáséval kapcsolatban bizonyos, inkább helyi jelentőségű kisebb véleménykülönbségeket, amelyekre a népszavazási javaslat vonatkozik, közvetlen tárgyalások útján lehetne a két kormány között elintézni. 3. A magyar kormányt az az óhaj tölti el, hogy egy olyan állandó helyzet alapjait vesse meg, amely lehetővé tehetné a bé­kés együttműködést mindazoknak a népeknek, amelyek Közép- európa eme részében helyezkedtek el. De — mondja a jegyzék — a magyar kormány nézete szerint ez a cél csak akkor volna elér­hető, ha minden nemzetnek és természetesen a ruszinoknak is megadatnék a lehetőség, hogy saját sorsuk felől döntsenek egy nemzetközileg ellenőrzött népszavazás útján. Magyarország cssk eme feltétel teljesítése után tudna Csehszlovákia uj határaira szavatosságot vállalni. 4. Amennyiben a csehszlovák kormány nem volna abban a helyzetben, hogy a fentebb ismertetett népszavazási javaslatokat elfogadja, a magyar kormány a maga részéről kész volna az egész vitás területre, Pozsonyt beleértve, valamint a 3. pontban emiitett nemzetiségek önrendelkezési jogának érvényesítése kérdésében don- tőbiráskodásnak alávetni magát. A döntőbíráskodást a nyugati ré­szeken Olaszország és Németország gyakorolná, mig a keleten fekvő területek egyrésze felett olyan döntőbíróság hozna határozatot, amelyben Olaszország és Németország mellett Lengyelország is részívenne. Mindkét fél előre kijelentené, hogy a döntőbírósági Íté­letnek aláveti magát. A jegyzék végén a magyar kormány rámutat a veszedelmes feszültségre, amelyet a jelenlegi helyzet előidézett, továbbá arra, hogy a csehszlovák javaslatra 48 órán belül válaszolt és annak az alapos reményének ad kifejezést, hogy a csehszlovák kormány hasonló gyorsasággal fog cselekedni, A prágai magyar követ a jegyzék átadásakor a gyors elha­tározás szükségességére szóbelileg is rámutatott, mire a csehszlovák külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormány a legrövidebb időn belül válaszolni fog. Adakozzunk a felvidéki testvéreink részére Amikor a magyar kormány az elszakított Felvidék gyors visszacsatolása érdekében eu- rópaszerte szívós diplomáciai harcot folytat és a csehek pro- vokálására öt korosztályt fegy­verbe szólítottunk jogos ér­dekeink védelmére, az ország első asszonyai, Magyarország fenkölt lelkű hitvese és a fe lelős miniszterelnök felesége, íelhivást intézték a magyar tár­sadalomhoz. Áldozatot kérnek. A csaknem mindenükből ki­fosztott ínséges felvidéki ma­gyarok megsegítésére országos akciót szerveznek, hogy a fel­szabadulok már a szabadság első óráiban érezzék a magyar szív, a magyar lélek együttér­zését, gyámolitását és kenye­ret nyújtó jobbkezét. A beteljesülés reménye egy­beforrasztotta az ország népét. Az együvétartozás érzése most olyan elemi erővel tör ki, amely- lyel csodákat vihetünk végbe. Ä magyar becsület és a ma­gyar testvériség azt követeli a magyar néptől, hogy min­den áldozatot hozzon meg a Felvidék nyomorának enyhí­tésére. Riadót fújt a segíteni aka­rás és a riadó a maga egy­szerű, keresetlen szavaival el­jut az ország legeldugottabb részeibe is, megmozgatja a kas­télyok és kunyhók lakóit, min­den magyar szivét s a riadó nyomában megindul a nagy nemzeti adakozás: bankók es apró kis természetbeni adomá­nyok, arany és ezüst, gabona, tojás és árucikk vándorol a Felvidékre, hogy azok, akik húsz keserves esztendőn ke­resztül is rendületlenül meg­őrizték magyarságukat, a ma­gyar honvéd bevonulásakor nemcsak az erőt vagy a fényt, hanem az ország szivének meg- dobbanását is érezzék. Ok mindenüket feláldozták a magyar ügyért, a szebb, bol­dogabb magyar jövő eszmé­jéért. Rajtuk segíteni nemzeti és testvéri érzésből fakadó szent kötelességünk. Imponáló egységben fog meg­nyilvánulni a nagy adakozás, az ártatlanul szenvedők és nél­külözők felsegélyezése. A ma­gyar erő megmozdulásával egy­idejűleg induljon meg a ma­gyar szív a magyar szívért. Teljesítsük a két nagyasszony felhívására egyik legmagaszto- sabb kötelességünket, áldozzunk mielőbb a felvidékért, áldozzon minden magyar a magyarért! HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Kivégeztek Budapesten három ké­met. — Sónyi Hugó honvédfőpa­rancsnok titkos tanácsos lett. —• Ernőd Tamás neves magyar iró Nagyváradvin meghalt. — Egymil­lió pengővel megépítik a hajdúszo- boszlói fürdőt. — Ipolyság főterét Horthy Miklósról nevezik el. — Budapestre jön a holland királynő és a svéd trónörökös. — Magyar- ország négy nagyváros jelképes megszállását követeli. — Szülőtar­tást ítélt meg a bíróság Freystädt- ler pasának. — Kozma Miklós volt belügyminiszter lesz a propaganda­ügyek irányítója. — József főher­ceg egy vágón búzát ajánlott fel a felvidéki Ínségeseknek.) KÜLFÖLD Benes Londonba utazott s onnan Chicagóba. — A német gazdasági életet átszervezik. — Hitler huszon­ötéves békét ajánl föl Franciaország­nak és Angliának. — Krizosztomosz athéni érsek, Görögország prímása ineghak. —Tizenhétezer méter ma­gasra emelkedett egy olasz repülő. Kassa élére öttagú direktóriumot ál­lított a szlovák kormány. — Kara- gyorgyevics Arzén szerb herceg meghalt. — Postacenzurát vezet­tek be Csehországban a hadmozdu­latok miatt. — Csehország Német­országgal vámunióra akar lépni. — Tizenkilenc orosz tisztet agyonlőt­tek Blücher tábornok miatt. — A csehek kiürítik a ruszin postahiva­talokat. —■ Százezerre emelik a Hlinka-gárda számát. — Követet küld Franciaország Spanyolországba Franco tábornokhoz. — 220 ezer vagon buzafeleslege van Romániá­nak. — A szovjet szeretné megka­parintani Ruszinszkót. — Páris fel­mondja a szovjettel való szövetsé­get. — Tizennyolcéves koráig min­denki pogány Szovjet-Oroszország- ban. — Csehország felmondta az orosz szovjet fegyverbarátságát. — Gázbombákkal harcolnak az angol katonák Jeruzsálem utcáin. — Elis­merik a nemzeti Spanyolország had­viselő jogát. — Jugoszláviában már erős havazások vannak. — 40 ezer zsidót utasítanak ki Szlovákiá­ból. —- A japánok bevonultak Kan­tonba. — Olasz területen letartóz­tattak egy francia kommunista kép­viselőt. — Zsidóellenes tüntetések voltak ismét a varsói egyetemen. —* Feloszlatták Kassán a városi kép­viselőtestületet; — ló milliárddal újjáépítik a francia katonai repülést. — A Skoda-gydr részvényeit el­adták a Krupp gyárnak. — Fellá- sadt a cseh 19. gyalogezred.— Vé­res csatát vívott a csehekkel Uj- Jablonka lakossága. — A népszö­vetség statisztikai évkönyve szerint 2,115.800,000 ember él a világon. — Svájc 10 000 vágón búzát vá­sárolt Ausztriától. — A kínai köz­társaság elnöke lemondott. — 50 ezer német munkás látogat el Olasz­országba. — A cseh oldalon rekedt a keítősbirtokosok termése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom