Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 78. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. október 13 Csütörtökön az aradi vértanúk emlékezetének szentelt napnak estéjén is sokan hallgatták a prágai pro pagandahíreket. A szlovákokat preparálták, nagy buzgalommal ígérve nekik mindent, ami jó és szép, ha bennmaradnak a cseh államközös- ségben. Sirovy Speaker je monoton hangon, minden meggyőződés nélkül hadarta a minden bizonnyal nagy gonddal összeállított propagandasorokat, amikor a Bujdosó szlovák megszólalt és végig kisérte a prágai adást szlovákul, ruténul és magyarul, mint ahogyan az elkerülhetetlen végzet nyomon követi áldozatát: — Tótok, rutének, magyarok! Fogjatok fegyvert, ne hagyjátok magatokat kirabolni, verjétek ki a cseheket, akik a szudétaterületekről is ide tolakodtak, hogy mindent felegyenek előlünk. Ha nem vigyáztok, a trágyadombot is felfalják ezek az éhes rablók. Hallgassatok rám, a bujdosó szlovákra, akit a cseh csendőrök falkája üldöz. Vegyetek rólam példát. Nekem van bátorságom az életemet is kockáztatni hazámért. Aki gyáva, nem nyer, aki gyáva elvész. Ébredjetek fel, mielőtt a cseh felébred, mert nem birtok ravasz alattomosságával. Testvérek! Minden éjszaka megszólalok, mint a lelkiismeret szava, ha az életembe kerül is. Megszólalok, hogy felrázzalak benneteket: magyarok, szlovákok és ruténok. Tettek kellenek most, különben elpusztultok. Cselekedjetek! Cselekedjetek ! * * * A „Bujdosó szlovák“ igy zengi panaszát, igy tüzeli testvéreit minden este, mialatt a prágai, pozsonyi és kassai leadó cseh speakerje egyhangú mormolással olvassa be a hazug híreket. Hej ! szabad magyarok, de jó volna példát venni bátorságból és áldozatkész hazaszeretetből a bujdosó szlovákoktól. Ha másért nem, hát Pozsonyért, Kassáért, Eperjesért, Késmárkért, Munkácsért . . . Ezért talán mégis érdemes volna megemberelni magunkat . . . (H. L.) Fölemelték a büntetéseket a vasúton A legújabban Bernben kötött vas úti új nemzetközi egyezmény folytán a részes összes európai vasútak igen jelentékeny módosításokat tettek most október elseji hatállyal a vasútüzleti szabályzatok terén. Ezekhez képest a MÁV most október elsejétől kezdve a személyforgalomban az alábbi újításokat vezetíe be, illetve rendelte el: 1. Eddig a vasúti kocsik nem dohányzó szakaszaiban dohányzáson rajtaért utasok esetenkint egy pengő büntetést tartoztak fizetni. Most ezt felemelték két pengőre. 2. Aki eddig a vasúti vészféket bebizonyithatóan ok nélkül megrántotta s ezzel a vonatot megokolatla- nul megállásra késztette, fizetett 20 pengő bírságot. Ezentúl 50 pengő* fog fizetni. 3. Ellenben vannak az új MÁV rendeletben az utasokra a korábbinál előnyösebb intézkedések is. így a többek között: eddig a sérült vagy elveszett feladott utipodgyásznál (nem tévesztendő össze az utasfülke pod- gyászhálójába felrakott csomagokai, bőröndökkel), a bebizonyított kár esetén a MÁV kgr-ként 22 pengő, nem bizonyítottnál pedig kgr-ként 11 pengő kártérítést fizetett. Az új rendelet ezt kétszeresére, vagyis 44, illetve 22 pengőre emelte fel. Vagyis az ilyen károkért az utasoknak a jövőben az eddigi összegek kétszerese jár. Légoltalmi szempontból osztályozták az ország városait és községeit A hivatalos lap egyik legutolsó számában a honvédelmi miniszternek négy rendelete jelent meg. Az egyik a légoltalom megszervezését szabályozza, ami a légvédelmi törvény kiegészítését jelenti. E rendeletben a miniszter pontosan és részletesen megállapítja a légoltalom szervezetét, a hatósági légoltalmat és a Légoltalmi Liga feladatait. Intézkedik továbbá arról, hogy a honvédelmi miniszter katonai, közgazda sági, vagy egyéb közszempontból a városokat veszélyeztetettségük szerint A, B, C és D oszólyokba sorozza. A osztályozásúak azok a kijelölt városok és községek, amelyek előreláthatólag légitámadások keresett céljai lesznek és amelyeknek eredményes légi megtámadásai katonai, köz- gazdasági, vagy egyéb közszempontból különös veszélyt jelentenek. B osztályba azok a városok és községek tartoznak, amelyek légitámadások keresett céljai előreláthatólag nem lesznek, de katonai, közgazdasági és egyéb szempontból fontosabb és különös veszélyeteteít telepek, építmények, vagy berendezések közelében fekszenek. C osztályozású minden város és minden 10.000 lakosnál népesebb község, ha nincsenek az előbb említett osztályok valamelyikébe sorolva. D osztályozású az a község, amely az A, B és C osztályokba sorolva nincs. Árellenőrzés a győri iparkamara területén Az árellenőrzés országos kormány- mánybiztosa szükségesnek látta, hogy működését helyi megbízottak útján a vidékre is kiterjessze. Az elmúlt hetek háborús izgalmaival kapcsolatban ugyanis egyes közszükségleti cikkek árában olyan kiugrások mutatkoztak, amelyek indokolatlannak tekinthetők, vagy legalább is részletes és alapos vizsgálatot követelnek. A kormánybiztos a győri kereskedelmi és iparkamara területén — tehát Győr törvényhatóságú városban, valamint Győr-, Komárom Esztergom és Veszprém vármegyék területén — az árak hatósági vizsgálatával és ellenőrzésével, valamint szükség esetén feljelentések megtételével Székely Rezső főrevizort bízta meg, aki Győrbe meg is érkezett és hivatali helyiségét a városháza I. emelet 46. számú szobájában foglalta el. A kereskedelmi és iparkamara elnöksége ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja felhívni a kamarához tartozó érdekeltek figyelmét a hatósági árellenőrzés szigorúságára és annak esetleges súlyos következményeire. Éppen azért az érdekelteknek nyomatékosan figyelmébe ajánlja, hogy a reális kalkulációt a közszükségleti cikkeknél minden esetben tartsák be, mely kalkulációhoz hozzátartozik természetesen a tisztességes polgári haszon is. Ezen túlmenő haszonkulcs alkalmazása azonban, különösen a jelenlegi külpolitikai helyzetben, teljesen indokolatlan és megengedhetetlen. ‘“mttittttmmiimmi Ünnepély a Szenttamás-Vízivárosi Sat. Polgári Körben Az Esztergom-vizivárosi egyház- község bensőségesen szép műsoros ünnepélyt rendezett vasárnap este 6 órai kezdettel a Szenttamás-Vízivárosi Kát. Polgári Kör nagytermében Magyarország Patrónája tiszteletére abból az alkalomból, hogy Szent István királyunk 900 éve felajánlotta Szűz Máriának országunkat. A kör nagyterme zsúfolásig megtelt a közönség válogatott résztvevőivel. Az ünnepélyt »Nagyasszonyunk, hazánk reménye“ c. egyházi ének nyitotta meg. A bevezetőt dr. Almássy József plébános mondotta, aki megkapó szavakkal ecsetelte, hogy még soha sem ünnepeltük úgy a Nagyasszonyt, mint most, amikor a legjobban rászorulunk az ő támogatására. A bevezető után a Szivgárda a „Mindörökké-sohatöbbé“ c. hatásos szavalókórust adta elő lendületes, csengő hangon, melyben hűséget fogadtak Jézus Szivének és Szűz Máriának. A gyermekkórust az „Ezüstfátyol legendájáénak elsza- valása követte, amelyet Holdampf Anna, a Boldog Margit Kör tagja adott elő lelkesen. Utána Varga Anna, a Boldog Margit Kör elnöknője emlékezett meg a Boldog- asszonyról, akinek felajánlotta a Kör munkáját és minden törekvését . „ó, áldott Szűz Anya . . .“ elének- lése után Szkalka Lajos gyakorlóiskolai tanító, c. tanár, a kulturális szakosztály vezetője lépett a közöm ség elé, hogy ünnepi beszédét megtartsa. Apostoli leikülettel és kiváló szónoki lendülettel vázolta, hogy e percekben ül össze Komáromban a vegyes bizottság, hogy az igazságosabb magyar jövőről döntsön Segítsük az ő munkájukat a mi buzgó imáinkkal. Azután a Mária-tisztelet fontosságát és lényegét vázolta. Tartsunk ki híven a Szent Szűz mellett, akkor ő is megsegít bennünket. A tisztelet azonban ne legyen csak külsőség, hanem cselekedeteinkkel mutassuk meg, hogy igazán buzgó és hithű katolikusok vagyunk. Az értékes és tüzes beszédet a közönség lelkes tapssal köszönte meg. Az ünnepi beszéd után Majorán Anna Szent Erzsébet-köri tag „Magyarország Nagyasszonyához“ c. költeményt szavalta el meleg átérzés- sel és művészi tehetséggel. Utána Markotics Irén, a Szent Erzsébet Kör részéről mondott ünnepi szavakat a Nagyasszonyról. Az iparostanulók cserkészcsapata bátor lendülettel adta elő a „Nem, Nem, soha“ c. hazafias melodrámát tárogatókisérettel. Ezután dr. Bánk József káplán megköszönte a szereplők fáradozásait és a nagyszámú közönség érdeklődését és össze fogásra hívta fel a közönséget e sors* döntő napokban, amikor a Nagyasszony palástja ismét nagyobb lesz. A zárószót dr. Etter Jenő városi főügyész, az egyházközség világi elnöke mondotta, aki szeretettel kö szöntöíte az egyházközség apraját és nagyját, és megkapó szavakkal vázolta, hogy a katolikusság és magyarság milyen csodás módon forrott össze a történelem folyamán és most is egyesült erővel kell küzde- nünk a szebb jövőért. A megkapóan szép ünnepséget a pápai és magyar himnusz eléneklése zárta be. kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Mindent vissza! Az égen hajnalpir ragyog, Ébredjetek bús magyarok! Miénk lesz a Tátra, Fáira, fíármashalom vesztett tája ! Pozsony, Kassa, Munkács vára Mienk lesz hát valahára l Tizmillió magyar zúgja: Mindent vissza ■' Mindent vissza! Rákóczi harangja kondul, Rab sorsotok jobbra fordul, Omlóban a börtönfalak, Cseh rabló fut Trencsén alatt! Él még a magyar Istene ! Jaj, aki támad ellene! Tizmillió magyar zúgja: Mindent vissza! Mindent vissza! Ne sírj kislány az Ipolyon, Csak a lovam megitaiom, Elűzzük a rabló csehet, Ülünk mámoros ünnepet' Felvidék minden harangja: Azt kongja, hogy rajta, rajta! Tizmillió magyar zúgja ■ Mindent vissza! Mindent vissza! Előre hát jó magyarok, Mig az égen csillag ragyog! Magyar csillag fenn az égen, Erre vártunk régesrégen! Betlehemi csillag támadt, Visszavesszük szép hazánkat l Tizmillió magyar zúgja: Mindent vissza! Mindent vissza! EGYRÖL-MÁSRÓL Pozsonyba készül mindenki, Írja a „Mosonvármegye“ c. újság. „Itt nálunk mindenki Pozsonyba készül. Abba a kedves és szép Pozsonyba, ami a mi vidékeinknek is szemefó- nye volt. Messze kéklő várhegyére csak könnyezve tekintettünk húsz hosszú éven keresztül. És most meg fog nyílni oda az út ismét vám nélkül, sorompó nélkül, vizűm nélkül, mert oda is haza mehetünk.“ Meghatottan olvastuk a „ Moson- vármegye“ boldog vezércikkét. Húsz hosszú év után végre ezt is lehet már írni: hazamegyünk Pozsonyba. Ebből az alkalomból hadd üzenjük meg a jó mosoniaknak, hogy mi is ott leszünk Pozsonyban. Meg fognak bennünket ismerni szives mosolyunkról, a szemünkből kisugárzó boldog örömről és a legbarátságosabb magyar köszöntésről, amivel szólani fogunk : Adj’ Isten .. . Adj’ Isten minden jót mindnyájunknak 1 A humor és a politika általában nem egy úton szoktak járni, viszont bármilyen komoly dolog is a politika, a rakoncátlan humor ezt a tekintélyt sem kiméli. A nehéz, válságos napokon, melyekben az esetleges világháború lehetősége húzta gondterhes ráncokra a homlokokat, a humor azért megtalálta, mint mindig most is a maga útját. Rengeteg tréfa, vicc, szójáték született meg. Ez utóbbiak közül a legjobb talán az a szójáték, melyet a cseh-len- gyel viszály idején faragtak az egyik bohém asztaltársaságban. Aznap történt, mikor a lengyel jegyzék megérkezett Prágába: tessék azonnal átadni Teschent és vidékét, különben bevonulunk fegyveres erővel. A társaság azt vitatta, mi lesz a jegyzékre a cseh válasz, el- lentállanak-e a lengyel követelésnek, vagy sem? A kérdést legszellemesebben és mint másnap kiderült, a legtalálóbban a társaság tagja igy fejtette meg : — Ellentállás!?.... Ugyan ! .... Világos, hogy a cseh válasz igy fog szólni a lengyelekhez: „Teschenek csak szépen besétálni I“
