Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 78. szám
1938. október 13 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 Emlékezzünk Prohászka Ottokárról Nyolcvan esztendővel ezelőtt 1858. október 10-én adta őt nekünk az Isteni Gondviselés, hogy Rómában, Szent Péter árnyékában nevelkedve Egyházának Pázmány Péter óta legnagyobb misszionáriusa és a magyarságnak pedig „Vátesze“ legyen. Agya folyton a nagy problémák megoldásának feszült neki, a hit, a tudomány és az élet nagy kérdéseinek. Az élet nagy problémái közül a szociális kérdés volt az, amely kezdettől fogva mindvégig lekötötte. Prohászka Ottokár élete pályája a nagy XIII. Leó pópának légköréből indult ki, aki a „Rerum Novarum“ kezdetű enciklikájában a szociális kérdésnek Krisztusi szellemben való megoldását sürgette. Amikor kinevezték székesfehérvári püspökké, első főpásztori beszédében ekóp nyilatkozott: „Dolgozni jöttem. Dolgozni akarok a züllésnek indult magyar nép megmentésének nagy napszámában.“ Leikével lelkeket gyújtott. Azt a szót, hogy fáradt vagyok, nem ismerte sohasem. Az Ő szelleme kell, hogy ma is itt éljen közöttünk. Nemcsak az ünnepi alkalmakkor, hanem a hétköznapokon is. Lélekben zarándokoljunk el Székesfehérvárott pihenő hamvaihoz és gyermeki hódolattal kérjük, hogy ezekben a sorsdöntő órákban is legyen a vezérünk. HIHGK Még'a történelmi órákban is figyelemreméltó az az erélyes felszólalás, amely a nemzeti egység esztergomi szervezetének értekezletén hangzott el és amely arról szól, hogy a hatóság és a nép között gyenge a kapcsolat és amely az aktuális nemzeti eseményekkel foglalkozva figyelmezteti az illetékeseket, hogy kiváló, apostoli lelkű magyarokat kell küldeni a felszabaduló túlsófélre, nem pedig protekciósokat. (Hozzáfűzve megállapítjuk, hogy a ketiő között összefüggést látunk, mert minél kiválóbbak és minél inkább apostoli lelkűek azok, akik a nép vezetésére hivatottak és akik a hatóságok és a nagyközönség szükséges együttműkö dési és találkozási területein dolgoznak, annál biziosítottabb és erősebb a hatóság és a nép közötti kapcsolat.) Szabad-e süket fülekkel, úrhatnám fölényességgel elhaladni az ilyen fel szólalás mellett ? Szabad-e meghallgatni vagy elhallgatni ezt anélkül, hogy mérlegeljük jelentőségét, számot- vessünk igazságosságával és — ha egyesekre kellemetlen is — levonjuk belőle a következtetéseket ? Azt hisszük, hogy ebben az esetben vitatkozás nélkül felelünk mindannyian; nem szabad! Lelkiismeretesen körül kell néznünk és a jelenségeket vizsgálva, a dolgok mélyére tekintenünk. A mai helyzet követelte cselekedetek és a mai időkkel járó feladatok nem tűrik a félmunkát, a kényelmes okoskodásokat és napi- rendretéréseket olyan x kérdésekben, amelyek a nemzet életére, jövőjére vonatkoznak. A hatóság és a nép különélésének meglehetősen kietlen világa elhalóban van. Ma már elképzelni is nehéz a régies elzárkózottság világát, amikor — talán a túlzott osztrák vagy kö zös hivatalnoki rendszer maradványainak hatására — szinte két részre szakadva élt a nemzet: az egyik rész hivatali szobákban, aktacsomók közé temetkezve, száraz közjogi témákon vitatkozva, rendeleteket gyártva, — a másik, mindettől távol, kinn az életben, a napi gondokkal küzdve ke reste megélhetését. A nemzet élete és jövője végre is egységet és együttmunkálkodást követel, amely elsősorban úgy valósítható meg, hogy ha a régi úgynevezett hivatali elzárkózottságot és érzéketlenséget a magyar élet kérdéseivel való komoly foglalkozás váltja fel és ha a magyar közigazgatás belép a magyar életbe és a néppel együtt gondolkozik, a nép és a közönség problémáit magáévá téve vele és érte dolgozik. Az új hatósági és hivatalnoki szellemet nem az úrhatnámoskodás jellemzi, hanem inkább a lelkiismeretes szolgálatkészség. Különösen nem a fölényes nemtörődömség, hanem inkább az udvarias figyelmesség még a legegyszerűbb emberrel és a legkisebb üggyel szemben is. Az új magyar idők hatósági személye, hivatalnoka kétségtelenül csakis kiváló, apostoli lelkű egyéniség lehet. Csakis ilyenek áldásos, emberies, finom, megértő és szociális működése teheti biztossá és erőssé a kapcsot a hatóság és a nép között. A kiválóság és az apostoli lélek princípiumának megkövetelése, azonban új mélyebb jelentőségű értékelési mértéket kíván a magyar közfelfogástól is. A gondtalanabb megélhetést biztosító pozíció, a kivasalt külső és a fölényes magatartás alapján nem jár többé megbecsülés senkinek ebben az országban. Ahol egyéb alap nem volna a nemzeti és társadalmi szempontból való értékelésre, ott ugyan nem lehetne csodálkozni a hatóság és nép közötti kapcsolat gyenge voltán. Ennek elvilathatatlan igazságáról — azt hisszük — ma már minden felelős állásban lévő hatósági személy, minden magyar köztisztviselő és minden komolyan gondolkozó magyar ember meg van győződve. Bizonyára erre gondolt az esztergomi NEP-értekezlet felszólalója és jóakaratú figyelmeztetője is. A Magyarok Nagyasszonyának hódolt vasárnap az ország katolikus lakossága. Ebben az évben üli a magyarság annak is 900 éves jubileumát, hogy Szent István a bol- dogságos Szűz oltalmába ajánlotta hazánkat. Ebből az alkalomból az idén fokozottabb fénnyel ünnepelték meg országszerte Magyarország Nagyasszonyának ünnepét. Budapesten a Szent István bazilikában Serédi Jusz- tinián dr. bíboros hercegprímás mondott ünnepélyes főpapi szentmisét. Esztergomban a főszékesegyházban Meszlényi Zoltán dr. felszentelt püspök mondott ünnepélyes szentmisét, melyen a hivatalos világ és a tanintézetek ifjúsága nagy számban vettek részt. A szentbeszédet Lépőid Antal dr. prelátus-kanonok mondotta. Esküvő. Laping Rozika és Kovács Géza f. hó 11.-én, kedden délelőtt tartották esküvőjüket Budapesten, a Szent Imre herceg-úti cisztercita plébánia-templomban. (Minden külön értesítés helyett.) Egyházi hir. Nóga Mihály űjmi- sést dr. Breyer István győri megyés püspök Szőnybe nevezte ki segédlelkésznek. Jegyzőválasztás. Szabó Dénes naszályi főjegyző nyugalombavonu- lásával a megüresedett főjegyzői széket a múlt héten megtartott választáson töltötték be. A főjegyzői állásra Kocsis Endre naszályi, Gutái János kecskédi és Moró László kocsi adóügyi jegyzők pályáztak. A választók két szavazat kivételével Kocsis Endrére szavaztak, aki már régebbi idők óta és közmegelégedésre végzi a községben a nehéz közigazgatási teendőket. A vármegye táviratilag üdvözölte a miniszterelnököt. Komá- rom-Esziergom vármegye kedden tartott kisgyűlése az alábbi táviratban üdvözölte vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnököt: „Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék mai napon tartott törvényhatósági kisgyűlése egyhangú lelkesedéssel üdvözli Nagyméltóságodat és a bölcs vezetése alatt álló magyar királyi kormányt az elszakított Felvidék visszacsatolására irányuló tárgyalások megindulása alkalmából. Megcsonkított vármegyénk közönsége a nagyobb és boldogabb Magyarország és benne az ősi Komárom és Esztergom vármegyék történelmi határainak megteremtésére irányuló hazafias és fáradhatatlan küzdelmeit őszinte bizalommal támogatja és azokra a jó Isten további áldását kéri. Frey Vilmos alispán.“ Katonai temetés. Szabó József m. kir. honvéd hazafias kötelességének teljesítése közben hősi halált halt. Temetése vasárnap délután volt teljes katonai dísszel a belvárosi temetőben óriási részvét mellett. A temetésre kivonult egy katonai disz- szakasz és a katonai zenekar is. A helyben állomásozó katonaság tisztikara is nagy számmal vett részt a hős katona temetésén. A szertartást és a gyászénekeket az érseki tani- tőképző énekkara énekelte Geyer Béla énektanár vezényletével, A frissen hantolt sírra sok koszorút és rengeteg virágot helyezett el a kegyelet. Hazafias kérelem. A nagy időkre való tekintettel felkérem Esztergom és környéke asszonyait és leányait, hogy egy hazafias szent kötelességnek tegyenek sürgősen eleget. Csináljanak nemzeti színű lobogócskákaí minél többet, hogy a megszállott területen, Párkány és környékén élő magyar testvéreink ebben ne szűkölködjenek és kellő zászlódísszel fogadhassák a bevonuló honvédeket. A zászlókat a Mária Valéria-hidnál lévő vámhivalalnál kell leadni. Hazafias üdvözlettel Egy Magyar. Prohászka Ottokár születésének nyolvanadik évfordulója. F. hó 10-én volt boldogemlékű Prohászka Ottokár püspök születésének nyolcvanadik évfordulója. E napon városunk is kegyelettel adózott a lánglelkű püspök áldott emlékének. A kegyúri plébánia-templomban az Oszíge szentmisét szolgáltatott. Majd a kegyelet virágaival halmozták el a püspök szobrát a szeminárium előtt. Itt működött Prohászka 22 évig. Sokan emlékeznek még a teológiai tanárra, a kiváló szó nokra, a publicistára városunkban és ez évfordulón sokan imádkoztak boldoggáavatásáért. Nemzetiszinű zászlók a felszabadult testvéreinknek. Budapest Székesfőváros XIII. ügyosztály gépészeti alosztálya mérnökei Esz tergom város polgármesteréhez 10 drb. nemzetiszinű zászlót küldtek azzal, hogy azokat a felszabaduló felvidéki testvéreinkhez továbbítsa. Az esztergomi áilomásfőnökség ugyan csak 4 drb. nagy nemzeti zászlót juttatott a polgármesterhez a felvidéki testvéreinkhez való továbbítás végett. Az ajándékozott zászlókat a város polgármestere összegyűjti és az első alkalomal a felszabaduló magyar testvérekhez fogja továbbítani. Búcsúzás. Frontharcos Bajtársak! Ezúton mondok köszönetét az Országos Frontharcos Szövetség esztergomi főcsoportja vezetőségének azért a támogatásért, mellyel álláshoz segített főaknászi minőségben. — Ezúton búcsúzom a Bajtársaktól és kérem, legyenek továbbra is jó magyar hazafias tagjai a Szövetségnek. Bajtársi üdvözlettel Palotai Vilmos, Ernszt Sándor a Világegyház helyzetéről. Ernszt Sándor dr. a Világegyház helyzetéről vallott felfogását a Katolikus Népszövetség 1939. évi naptárában mondja el. Glattfelder Gyula Csanádi püspök a Nagy Kongresszus tanulságairól, Huszár Károly v. miniszterelnök pedig Az Oltáriszentség Világkongresszusáról és a Szent Jobb Országjárásáról értekeznek az új hangokat és formákat kereső kalendáriumban. Az elmúlt év története, a nevezetesebb évfordulókról való megemlékezés, elbeszélések, hasznos tudnivalók és rövid karcolatok teszik változatossá és hasznossá a Katolikus Népszövetség nagy naptárát. A 116 oldal terjedelmű, a kettős szentév ünnepségeinek képeivel díszített, rendkívüli csinos kiállítású naptárt a Katolikus Népszövetség tagjai tagilletményül, a Népújság előfizetői 20 fillér portómegtérités fejében, az érdeklődők pedig 50 fillér megküldése ellenében kapják a Katolikus Nép- szövetségtől (Budapest, IV., Veres Páiné-utca 9., I. 2.), vagy a helyiigazgatóktól és csoportvezetőktől. Futballistáink zászlót külde* nek a túlsófélnek. Kmetty Ernő indítványára az Esztergomvidáki Liga elnöksége elhatározta, hogy a túlsóféli Köbölkúti A. C. futballcsapatának magyar zászlót küld. Október 31 — takarékossági nap* Október utolsó napja — a világ valamennyi művelt és fejlett gazdasági államához hasonlóan — tizenkét év óta MagyaJországon is országos takarékossági nap. Tizenkét év előtt alakult meg nálunk az Országos Takarékossági Propaganda Bizottság, amely kormánymegbizás folytán arra törekszik, hogy a takarékossági eszme a magyar társadalomnak minél s zélesebb körében termőtalajra találjon és a takarékosság erénye minden magyar család életében otthont nyerjen. Ebben az évben kerül megrendezésre a tizenkettedik országos takarékossági nap. Zongoratanitás. Dr. Borbély Zoltánná szül. Dankó Sarolta zongora- tanárnő a zongoratanitást f. hó 15-től ismét megkezdi. Jelentkezni lehet naponkint d. e. 10—12, d. u. 3—5 óráig Kölcsey-utca 20. szám alatt. Felvidéken lakó anyjától nem kapott hirt — öngyikos lett. Szerda este borzalmas öngyilkosság történt Felsőgallán. A mésztelep- élelemtár főnöke: Sugár László, a Komárom felől jövő személyvonat elé vetette magát és a vonat kerekei a szerencsétlen embert darabokra vágták. Azért lett öngyilkos, mert az utóbbi időben semmi hirt nem kapott Csehszlovákiában élő édesanyjától. Bangó Lajos cigányzenekarával estenkint a Központi Kávéházban muzsikál. linden igaz magyarnak hő vágya, hogy a napokban bekövetkező boldog pillanatokat megörökítse. Ezért kitűnő minőségű filmeket csak 10 napig filléres áron árusít IESZES drogéria Kultur Mozi épület.
