Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 78. szám

1938. október 13 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 Emlékezzünk Prohászka Ottokárról Nyolcvan esztendővel ezelőtt 1858. október 10-én adta őt nekünk az Isteni Gondviselés, hogy Rómában, Szent Péter árnyékában nevelkedve Egyházának Pázmány Péter óta leg­nagyobb misszionáriusa és a ma­gyarságnak pedig „Vátesze“ legyen. Agya folyton a nagy problémák megoldásának feszült neki, a hit, a tudomány és az élet nagy kérdései­nek. Az élet nagy problémái közül a szociális kérdés volt az, amely kezdettől fogva mindvégig lekötötte. Prohászka Ottokár élete pályája a nagy XIII. Leó pópának légköré­ből indult ki, aki a „Rerum Nova­rum“ kezdetű enciklikájában a szo­ciális kérdésnek Krisztusi szellemben való megoldását sürgette. Amikor kinevezték székesfehérvári püspökké, első főpásztori beszédében ekóp nyilatkozott: „Dolgozni jöttem. Dolgozni akarok a züllésnek indult magyar nép megmentésének nagy napszámában.“ Leikével lelkeket gyúj­tott. Azt a szót, hogy fáradt vagyok, nem ismerte sohasem. Az Ő szelleme kell, hogy ma is itt éljen közöttünk. Nemcsak az ün­nepi alkalmakkor, hanem a hétköz­napokon is. Lélekben zarándokoljunk el Szé­kesfehérvárott pihenő hamvaihoz és gyermeki hódolattal kérjük, hogy ezekben a sorsdöntő órákban is le­gyen a vezérünk. HIHGK Még'a történelmi órákban is figyelemreméltó az az erélyes fel­szólalás, amely a nemzeti egység esztergomi szervezetének értekezletén hangzott el és amely arról szól, hogy a hatóság és a nép között gyenge a kapcsolat és amely az aktuális nem­zeti eseményekkel foglalkozva figyel­mezteti az illetékeseket, hogy kiváló, apostoli lelkű magyarokat kell kül­deni a felszabaduló túlsófélre, nem pedig protekciósokat. (Hozzáfűzve megállapítjuk, hogy a ketiő között összefüggést látunk, mert minél ki­válóbbak és minél inkább apostoli lelkűek azok, akik a nép vezetésére hivatottak és akik a hatóságok és a nagyközönség szükséges együttműkö dési és találkozási területein dolgoz­nak, annál biziosítottabb és erősebb a hatóság és a nép közötti kapcso­lat.) Szabad-e süket fülekkel, úrhatnám fölényességgel elhaladni az ilyen fel szólalás mellett ? Szabad-e meghall­gatni vagy elhallgatni ezt anélkül, hogy mérlegeljük jelentőségét, számot- vessünk igazságosságával és — ha egyesekre kellemetlen is — levonjuk belőle a következtetéseket ? Azt hisszük, hogy ebben az eset­ben vitatkozás nélkül felelünk mind­annyian; nem szabad! Lelkiismere­tesen körül kell néznünk és a jelen­ségeket vizsgálva, a dolgok mélyére tekintenünk. A mai helyzet követelte cselekedetek és a mai időkkel járó feladatok nem tűrik a félmunkát, a kényelmes okoskodásokat és napi- rendretéréseket olyan x kérdésekben, amelyek a nemzet életére, jövőjére vonatkoznak. A hatóság és a nép különélésének meglehetősen kietlen világa elhalóban van. Ma már elképzelni is nehéz a régies elzárkózottság világát, amikor — talán a túlzott osztrák vagy kö zös hivatalnoki rendszer maradvá­nyainak hatására — szinte két részre szakadva élt a nemzet: az egyik rész hivatali szobákban, aktacsomók közé temetkezve, száraz közjogi témákon vitatkozva, rendeleteket gyártva, — a másik, mindettől távol, kinn az élet­ben, a napi gondokkal küzdve ke reste megélhetését. A nemzet élete és jövője végre is egységet és együttmunkálkodást követel, amely elsősorban úgy való­sítható meg, hogy ha a régi úgy­nevezett hivatali elzárkózottságot és érzéketlenséget a magyar élet kérdé­seivel való komoly foglalkozás váltja fel és ha a magyar közigazgatás be­lép a magyar életbe és a néppel együtt gondolkozik, a nép és a kö­zönség problémáit magáévá téve vele és érte dolgozik. Az új hatósági és hivatalnoki szel­lemet nem az úrhatnámoskodás jel­lemzi, hanem inkább a lelkiismere­tes szolgálatkészség. Különösen nem a fölényes nemtörődömség, hanem inkább az udvarias figyelmesség még a legegyszerűbb emberrel és a leg­kisebb üggyel szemben is. Az új ma­gyar idők hatósági személye, hiva­talnoka kétségtelenül csakis kiváló, apostoli lelkű egyéniség lehet. Csakis ilyenek áldásos, emberies, finom, megértő és szociális működése teheti biztossá és erőssé a kapcsot a ható­ság és a nép között. A kiválóság és az apostoli lélek princípiumának megkövetelése, azonban új mélyebb jelentőségű értékelési mértéket kíván a magyar közfelfogástól is. A gondtalanabb megélhetést biztosító pozíció, a kiva­salt külső és a fölényes magatartás alapján nem jár többé megbecsülés senkinek ebben az országban. Ahol egyéb alap nem volna a nemzeti és társadalmi szempontból való értéke­lésre, ott ugyan nem lehetne csodál­kozni a hatóság és nép közötti kap­csolat gyenge voltán. Ennek elvilathatatlan igazságáról — azt hisszük — ma már minden felelős állásban lévő hatósági sze­mély, minden magyar köztisztviselő és minden komolyan gondolkozó ma­gyar ember meg van győződve. Bizonyára erre gondolt az eszter­gomi NEP-értekezlet felszólalója és jóakaratú figyelmeztetője is. A Magyarok Nagyasszonyának hódolt vasárnap az ország kato­likus lakossága. Ebben az évben üli a magyarság annak is 900 éves jubileumát, hogy Szent István a bol- dogságos Szűz oltalmába ajánlotta hazánkat. Ebből az alkalomból az idén fokozottabb fénnyel ünnepelték meg országszerte Magyarország Nagy­asszonyának ünnepét. Budapesten a Szent István bazilikában Serédi Jusz- tinián dr. bíboros hercegprímás mon­dott ünnepélyes főpapi szentmisét. Esztergomban a főszékesegyházban Meszlényi Zoltán dr. felszentelt püs­pök mondott ünnepélyes szentmisét, melyen a hivatalos világ és a tanin­tézetek ifjúsága nagy számban vet­tek részt. A szentbeszédet Lépőid Antal dr. prelátus-kanonok mon­dotta. Esküvő. Laping Rozika és Kovács Géza f. hó 11.-én, kedden délelőtt tartották esküvőjüket Budapesten, a Szent Imre herceg-úti cisztercita plébánia-templomban. (Minden külön értesítés helyett.) Egyházi hir. Nóga Mihály űjmi- sést dr. Breyer István győri megyés püspök Szőnybe nevezte ki segéd­lelkésznek. Jegyzőválasztás. Szabó Dénes naszályi főjegyző nyugalombavonu- lásával a megüresedett főjegyzői szé­ket a múlt héten megtartott válasz­táson töltötték be. A főjegyzői ál­lásra Kocsis Endre naszályi, Gutái János kecskédi és Moró László ko­csi adóügyi jegyzők pályáztak. A választók két szavazat kivételével Kocsis Endrére szavaztak, aki már régebbi idők óta és közmegelége­désre végzi a községben a nehéz közigazgatási teendőket. A vármegye táviratilag üdvö­zölte a miniszterelnököt. Komá- rom-Esziergom vármegye kedden tartott kisgyűlése az alábbi távirat­ban üdvözölte vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnököt: „Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék mai napon tar­tott törvényhatósági kisgyűlése egy­hangú lelkesedéssel üdvözli Nagy­méltóságodat és a bölcs vezetése alatt álló magyar királyi kormányt az elszakított Felvidék visszacsatolá­sára irányuló tárgyalások megindu­lása alkalmából. Megcsonkított vár­megyénk közönsége a nagyobb és boldogabb Magyarország és benne az ősi Komárom és Esztergom vár­megyék történelmi határainak meg­teremtésére irányuló hazafias és fá­radhatatlan küzdelmeit őszinte biza­lommal támogatja és azokra a jó Isten további áldását kéri. Frey Vil­mos alispán.“ Katonai temetés. Szabó József m. kir. honvéd hazafias kötelességé­nek teljesítése közben hősi halált halt. Temetése vasárnap délután volt teljes katonai dísszel a belvárosi te­metőben óriási részvét mellett. A temetésre kivonult egy katonai disz- szakasz és a katonai zenekar is. A helyben állomásozó katonaság tisz­tikara is nagy számmal vett részt a hős katona temetésén. A szertartást és a gyászénekeket az érseki tani- tőképző énekkara énekelte Geyer Béla énektanár vezényletével, A fris­sen hantolt sírra sok koszorút és rengeteg virágot helyezett el a ke­gyelet. Hazafias kérelem. A nagy időkre való tekintettel felkérem Esztergom és környéke asszonyait és leányait, hogy egy hazafias szent kötelesség­nek tegyenek sürgősen eleget. Csi­náljanak nemzeti színű lobogócskákaí minél többet, hogy a megszállott területen, Párkány és környékén élő magyar testvéreink ebben ne szűköl­ködjenek és kellő zászlódísszel fogad­hassák a bevonuló honvédeket. A zászlókat a Mária Valéria-hidnál lévő vámhivalalnál kell leadni. Hazafias üdvözlettel Egy Magyar. Prohászka Ottokár születésé­nek nyolvanadik évfordulója. F. hó 10-én volt boldogemlékű Pro­hászka Ottokár püspök születésének nyolcvanadik évfordulója. E napon városunk is kegyelettel adózott a lánglelkű püspök áldott emlékének. A kegyúri plébánia-templomban az Oszíge szentmisét szolgáltatott. Majd a kegyelet virágaival halmoz­ták el a püspök szobrát a szeminá­rium előtt. Itt működött Prohászka 22 évig. Sokan emlékeznek még a teológiai tanárra, a kiváló szó nokra, a publicistára városunkban és ez évfordulón sokan imádkoztak boldoggáavatásáért. Nemzetiszinű zászlók a fel­szabadult testvéreinknek. Buda­pest Székesfőváros XIII. ügyosztály gépészeti alosztálya mérnökei Esz tergom város polgármesteréhez 10 drb. nemzetiszinű zászlót küldtek azzal, hogy azokat a felszabaduló felvidéki testvéreinkhez továbbítsa. Az esztergomi áilomásfőnökség ugyan csak 4 drb. nagy nemzeti zászlót juttatott a polgármesterhez a felvi­déki testvéreinkhez való továbbítás végett. Az ajándékozott zászlókat a város polgármestere összegyűjti és az első alkalomal a felszabaduló magyar testvérekhez fogja továbbí­tani. Búcsúzás. Frontharcos Bajtársak! Ezúton mondok köszönetét az Or­szágos Frontharcos Szövetség esz­tergomi főcsoportja vezetőségének azért a támogatásért, mellyel állás­hoz segített főaknászi minőségben. — Ezúton búcsúzom a Bajtársak­tól és kérem, legyenek továbbra is jó magyar hazafias tagjai a Szövet­ségnek. Bajtársi üdvözlettel Palotai Vilmos, Ernszt Sándor a Világegyház helyzetéről. Ernszt Sándor dr. a Világegyház helyzetéről vallott fel­fogását a Katolikus Népszövetség 1939. évi naptárában mondja el. Glattfelder Gyula Csanádi püspök a Nagy Kongresszus tanulságairól, Hu­szár Károly v. miniszterelnök pedig Az Oltáriszentség Világkongresszu­sáról és a Szent Jobb Országjárásá­ról értekeznek az új hangokat és formákat kereső kalendáriumban. Az elmúlt év története, a nevezetesebb évfordulókról való megemlékezés, el­beszélések, hasznos tudnivalók és rövid karcolatok teszik változatossá és hasznossá a Katolikus Népszö­vetség nagy naptárát. A 116 oldal terjedelmű, a kettős szentév ünnep­ségeinek képeivel díszített, rendkí­vüli csinos kiállítású naptárt a Ka­tolikus Népszövetség tagjai tagillet­ményül, a Népújság előfizetői 20 fillér portómegtérités fejében, az ér­deklődők pedig 50 fillér megküldése ellenében kapják a Katolikus Nép- szövetségtől (Budapest, IV., Veres Páiné-utca 9., I. 2.), vagy a helyi­igazgatóktól és csoportvezetőktől. Futballistáink zászlót külde* nek a túlsófélnek. Kmetty Ernő indítványára az Esztergomvidáki Liga elnöksége elhatározta, hogy a túlsó­féli Köbölkúti A. C. futballcsapatá­nak magyar zászlót küld. Október 31 — takarékossági nap* Október utolsó napja — a vi­lág valamennyi művelt és fejlett gaz­dasági államához hasonlóan — tizen­két év óta MagyaJországon is orszá­gos takarékossági nap. Tizenkét év előtt alakult meg nálunk az Orszá­gos Takarékossági Propaganda Bi­zottság, amely kormánymegbizás folytán arra törekszik, hogy a taka­rékossági eszme a magyar társada­lomnak minél s zélesebb körében termőtalajra találjon és a takarékos­ság erénye minden magyar család életében otthont nyerjen. Ebben az évben kerül megrendezésre a tizen­kettedik országos takarékossági nap. Zongoratanitás. Dr. Borbély Zol­tánná szül. Dankó Sarolta zongora- tanárnő a zongoratanitást f. hó 15-től ismét megkezdi. Jelentkezni lehet naponkint d. e. 10—12, d. u. 3—5 óráig Kölcsey-utca 20. szám alatt. Felvidéken lakó anyjától nem kapott hirt — öngyikos lett. Szerda este borzalmas öngyilkosság történt Felsőgallán. A mésztelep- élelemtár főnöke: Sugár László, a Komárom felől jövő személyvonat elé vetette magát és a vonat kere­kei a szerencsétlen embert darabokra vágták. Azért lett öngyilkos, mert az utóbbi időben semmi hirt nem kapott Csehszlovákiában élő édesanyjától. Bangó Lajos cigányzenekará­val estenkint a Központi Kávéházban muzsikál. linden igaz magyarnak hő vágya, hogy a napok­ban bekövetkező boldog pillanatokat megörökítse. Ezért kitűnő minőségű filmeket csak 10 napig filléres áron árusít IESZES drogéria Kultur Mozi épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom