Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 75. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 75 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivaíai: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer leresziény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1938. OKTÓBER 2 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. dalmi és emberi szempontból természetesen megjegyzünk magunknak a jövőre azokkal együtt, akik ezt a magatartást tanúsították. A válságos napoknak tehát ilyenféle tanulságai is vannak. Most, amikor — hála az isteni gondviselésnek, hatalmas barátainknak, a magyar nemzet józan mérsékletének és az igazság feltartóztathatatlan feltörő erejének — túl vagyunk a nehéz napokon, visszagondolunk a szorongás és a minden eshetőségre való felkészülés, majd a bizakodás és remény válságos óráira és mindent összevéve megállapíthatjuk, hogy a legnehezebb viszonyok között is az cselekszik leghelyesebben, akinek helyén van a szive és az esze, tiszta a lelkiismerete, él benne a kötelességérzet hazája, városa és embertársai iránt és legfőképpen akinek őszinte magyar hazafiasságához és hazaszeretetéhez szó nem férhet. Ezekből a szempontokból az elmúlt hét a megpróbáltatás ideje volt. A magyar feltámadás óraütésekor, amikor végre visszaké- szülőben van az édes anyaföldhöz egy darab az elszakított részekből és amikor Párkány felé nemsokára szabad lesz az út, leszögezzük és hangsúlyozzuk ezt a tanulságot. Ez a nehéz időkben szerzett tanulság irányt szab a jövőre nézve. Az egyelőre még a trianoni határok közé szorított ország és a közeljövőben felszabaduló magyar föld azoké, akik mint emberek és magyar hazafiak mindenkor méltók hozzá. Erre esküszünk! Komárom-Esztergom vármegyék frontharcosai a Felvidékért Tanulság a válságos napokból az emberi és társadalmi magatartást illetően az a tapasztalati tény, hogy a végletek a legrosszabbak. Abban bizonyára mindannyian megegyezünk, hogy mind a két véglet káros és rossz, inkább abban térnek el a vélemények, hogy vájjon a könnyelmű és nyaklónélküli optimizmus vagy arérnlátó pesz- szimizmus a károsabb. A nehéz napok az esztergomiak között is kitermelték mind a két fajtát. Volt olyan, aki fölényesen lesajnálta vagy adott esetben letorkolta a józanul gondolkozó és mindennel számot- vető polgártársait. 0 biztos volt a dolgában. Magáévá tett egy bizonyos jogon és igazságon alapuló következtetést és felfogást, amelyet azután a nagyhatalmaknak is el kellett fogad- niok és jaj volt azoknak, akik ellenvéleményt mertek nyilvánítani, de még azok is szorultak vele szemben, akikről sikerült kikémlelnie, hogy lelkűkben az övével nem azonos véleményt tápláltak. Ezek a nevető optimisták azután nehezen voltak kaphatók például a légvédelmi előadások hallgatására vagy esetleg komolyabb védelmi közreműködésre. Különben ezek azok a nemkatonák, akiknek stratégiai magyarázatai és ítéletei megfellebbezhetetlenek. A másik fajtából, a rérnlátó pesszimisták fajtájából szintén nem kérünk. Eltekintve attól, hogy a kishitűség minden nagy ügy halála, ezek mindig a tragikus ellenkezőjét gondolják annak, amit hallanak vagy olvasnak, minden hivatalos vagy nemhivatalos rendelkezést ijedten magyarázzák tovább saját keserű szájízük szerint, mindig többet tesznek, mint kellene és mindig úgy, hogy embertársaik figyelmét felhívják esetleg asszony- és gyerekijesztgető módszerekkel. Azonban ezeknél komolyabb dolgokkal is számot kell vetnünk. Az emberi gyengeségekkel vagy egyeb tulajdonságokkal magyarázható túlzásokon kívül másféle magatartás is volt tapasztalható — igaz, hogy ez ritkábban előforduló és nem általánosítható jelenség — amelyet hazafias, magyar, társa1938. szeptemberének világeseményei : mini a nagy német nép nagy vezérének, Hitler kancellárnak nürnbergi szózata, s a nyugati nagyhatalmakhoz és Prágához intézett határozott hangú üzenete, az olasz nép hatalmas Ducéjének trieszti nagyhatású beszéde s az ősz kormányelnök megható és megértő, humánus közbelépése és türelmes közbenjárása, a szudétanémetek, majd Csehszlovákia többi elnyomott nemzetiségének: a felvidéki magyarok, a szlovákok, lengyelek és ruthének impozáns megnyilatkozása az önrendelkezési jog immár nyílt követelése mellett, a magyar kormányelnök és miniszterek váratlan németországi útja, viszont a másik félen : a csak Moszkvában hivő és bízó, csak a Szovjetre és a nemzetközi szabadkőművességre támaszkodó cseh köztársasági elnök és vezetőkörök kétségbeesett erőfeszítése, amelynek megnyilvánulásaként — sajnos — német vér öntözte és öntözi napról-napra a szudétaföldet s a cseh elnyomás alatt szinylődő magyar, szlovák és ruthén nép véres verejtéke áztatja a Kárpátok déli lejtőjét. Középeurópa történelmének eme világeseményei hallatára kell, hogy felpezsdüljön mindnyájunkban a vér és tettekre késztesse az egész magyarságot, mely eddig a magyar nemzeti imádságunk szavai szerint az egy Istenbe, egy Hazába, az isteni örök igazságba és Magyarország feltámadásába vetett szilárd hittel, de igaz keresztényi béketűréssel és fegyelmezetten várta az igazság napjának felvirraaását, várta azt a boldog napot, amikor a tőlünk igazságtalanul elszakított és embertelenül megkínzott felvidéki véreink s a találóan mozik-áliamnak nevezett Csehszlovákia többi nemzetiségének megpróbáltatása, elnyomatása és szén» védésé véget ér. A felvidékiek iránti szeretettel és hő vágyakozással szivünkben, fegyelmezett türelemmel vártuk az igazság feltámadását, s most, amikor már kétségtelen, hogy dereng a hajnal, a vármegyéink hazafias érzésű és nemzeti gondolkodású népével együtt mi, tűzharcosok is őszinte szívvel, imádságos lélekkel és bízó hittel rebegünk hálát az isteni Gondviselésnek, hogy megérhettük a virradatot. Ezalkalommal a vármegye hadviseltjei, a véres rohamok- és a szenvedéssel kikövezett lövészárkok immár deresedő hajú, talán már hajlott hátú népe, az ádáz íusák rokkantjai, akik legnagyobb szomorúsággal láttuk, a legmélyebb részvétellel kisér tűk és velük együtt átéltük felvidéki véreink tengernyi kínját és szenvedését, ebben a rég várt ünnepélyes és felejthetetlen órában, amikor Komárom és Esztergom szab. kir. megyei városok és lélekben velünk az egész vármegye lakósága impozáns tömegben és osztatlan egységben tett hitet a Felvidék visszacsatolása mellett, az önrendelkezési jog útján, a vármegyék hadviseltjei az ellenséges rideg világból a családi tűzhely melegéhez visszavárt és visszatérő jó fiút megillető szeretettel köszöntjük és a közeli viszontlátás reményében üdvözöljük a ma még cseh terror alatt sínylődő véreinket s a felszabadítást szintén epedve váró szlovákokat és ruthé- neket. Mert nemcsak hisszük, henem bizton tudjuk, ha megkapják és szabadon gyakorolhatják az önrendelkezési jogot, nemcsak a másfélmillió magyar, hanem a szlovákok és ruthének is visszatérnek hozzánk, akiket 1918-ban csak az ármány, a meg HETI ESEMENYEK BELFÖLD A kormány megakadályozza az árdrágítást. — Elmaradt a debreceni református kollégium 400 éves jubileuma. — Debrecenben nyílik meg az első ipari középiskola. —- A biztosító intézetek nem folytathatnak ipari és kereskedelmi tevékenységet. — Tragikus hirtelenséggel meghalt Szentgyörgyi István szobrászművész. — Sopronban 20 százalékkal emelkedett a születések száma. — A felvidék magyarságának üldözése egvre elviselhetetlenebb. — Ab igaBságügyminisater meg akarja szigorítani a válást. — Kilenc tőzsdest valutavisszaélés miatt letartóztatott az ügyészség. — Debrecenben 4805 kihagyott választót újra felvettek a választók lajstromába, — Kéteser pengőt ad Debrecen a sok- gyermekes anyáknak. — Október 1-én kell hefizetni a beruházási hozzájárulás első részletét. — Nyolc- ssáa eljárást indítottak éleimiszerki- hágás miatt. KÜLFÖLD A pápa rádión békeszőzatot intézett a világ népeihez. — Kivontak 500 olasz repülőt a spanyol polgárháborúból. — Chamberlain sógora vette át a román követség vezetését. — Merényletek és ösz- szetűzések vannak napirenden Palesztinában. — Besztercebányán szervezik a csehek a Felvidék központját. — Súlyos cseh terror alatt állnak a szlovák nemzetiségű képviselők. —Romániában száznál több vállalatot büntettek meg, mert nem alkalmaztak elég románt. — A finn kormány kiegészítette a fegyverkiviteli tilalmat. — Uj amerikai expedíció indul a Délisarkra. — Hét- százmillió pengőt ér Románia idei búzatermése. — Hadimunkára hajtanak a csehek magyar asszonyokat és gyermekeket. — Münchenben a szudétanémet kérdésben teljesen létrejött a négyhatalmi megegyezés melyen résztvettek Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier. —- Ha Praga nem fogadja el a döntést, a nyugati hatalmak teljes érdektelenséget nyilvánítanak. — Cseh és zsidó menekülők árasztották el a Felvidék északi városait. — Közös magyar-lengyel határt követeinek a lengyelek. — Az ország belsejébe menekül a cseh kormány. — Október 1 -tői 8 ig megszállják a németek a sxudétanemetek 50 százalékon felüli német területeit. — A népszavazást a vegyes területen november végéig megtartják angol ellenőrzés mellett. — Olaszország 1940- től önellátásra rendezkedik be. — A magyar és lengyel követelések jogosságát elismerték a nagyhatalmak. — A kiürítendő területeken történő károkért a cseh kormány felelős. — A csehek rengeteg összegeket áldoztak külpolitikai vesztegetés céljaira. — Nagyenyeden fellázadtak a fegyencek. — A Sárga folyó áradása hajléktalanná tett másfélmillió kínait.
