Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 63. szám
J/lfKF ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 63. SZ. SZOMBAT, 1938. AUGUSZTUS 20 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai éS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10. vasárnap 16 fii. Hol vagy István király?... sírja bele a sötét, gyászos magyar éjszakába ma sokmilliónyi magyar. Ez az ősrégi magyar egyházi ének a magyarság legszomorúbb századaiban keletkezett, amidőn Szent István birodalma darabokra tépve, a hajdan erős magyar pártokra szakadva, az ország már-már a sír szélén állott. Ezekben a fergeteges időkben zúgott fel az ének: „Hol vagy István király, Téged magyar kiván,“ Ma is vészterhes idők járnak felettünk. Ma is a szent- istváni példához menekülünk. Szent István egy évtizedekre átgondolt, az ő korának viszonyaihoz képest emberfölöttinek látszó programmal fogott hozzá Magyarország megszervezéséhez. Az ő átfogó szelleme kapcsolta bele nemzetünket a nyugateurópai sorsközösségbe. Alapul vette az evangéliumot s arra építette fel Magyarországot közjogilag, politikailag és kultúrájában is. Évszázadokon át ezért a nyugati civilizációért küzdöttünk Európa keletén: a mi mellünkből domborodott erősre a kereszténység védőfala, a mi hulló vérünk festette pirosra a történelem naptárának pirosbetűs ünnepeit. Egy évezredes dicsőséges múlt után Szent István népe ma gondbaborult arccal, révedező tekintettel, tanácstalanul áll az új ezredév küszöbén. Ha a görög monda regélhetett a titokzatos pálcáról, amelynek érintésétől minden arannyá vált, akkor mi hódoljunk a királyi Jobb előtt, amelynek érintésétől acéllá válik az elernyedt lélek. Az új szentistváni program sem lehet más, mint a régi. Alapja csak az evangélium lehet, krisztusi szeretet a kartel- kapzsiság és az osztálygyűlölet helyett. Nagy-Magyarország : minden magyarok közös hazája, országroncs helyett. Kicsinyek felemelése, gyengék megerősítése a hatalmasok le- gyezgetése helyett. Szent István napján, ha köny- nyes szemmel és aggódó lélekkel is, de bizakodva tekintünk jövőnk felé. Forró fohász- szál kérjük a Szent Jobbot, hogy kulcsolja imára kezünket, azokét is, akik már elfelejtettek imádkozni s acélozza munkára karunkat azokét is, akik már- már reményvesztetten csüggesztik azt alá. Reszkessen végig minden magyar szivén egy új ezer évet Ígérő krisztusi ritmus azokon a magyar sziveken is, más megindító imája a teljes magyar haza feltámadásáért, a Kormányzó Őfőméitóságának jelenléte, az Árpádházi királyok várpalotájának, a szenttamáshegyi Szent István-emléknek felavatása, az eddig Esztergomban soha nem látott tízezres tömegek részvétele az ünnepségeken : kiemelkedő eseményei két ünnepi nap történelmének. A program szerint lefolyt ünnepi eseményekről az alábbiakban számolunk be olvasóközönségünknek : akiknek az átkos Trianon miatt nem szabad e napon Szent Istvánt ünnepelniük. S». MM Még a nagy ünnepek hangulatos varázsa alatt vagyunk és még friss elevenséggel él minden esztergomi ember szivében-lelkében az ünneplő Esztergom képe, az augusztus 14—15-iki Szent István jubileumi napok emléke felejthetetlen szépségével, fényével és pompájával. Lelkesebb, felemelőbb eseményeket aligha fog megérni a ma élő nemzedék. A vitézek zászlóavatása, a Balassa-szo- bor lelkes, szivigható ünnepélye, a bíboros hercegpriAz OSzTGE diszgyülése és kultuszdélutánja A jelentőségteljes jövőre nézve eredményekben gazdag Szent István- ünnepséget tartott augusztus 13-án, pénteken délután az Országos Szent Gellért Egyesület Jókai-utcai otthonában dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán és Glatz Gyula polgármester jelenlétében. A megnyitás után dr. Ramenszky Gyula alapitó elnök hódolatteljes szeretettel üdvözölte dr. Ernszt Sándor v. miniszter, országgyűlési képviselő diszelnököt, majd megemléke zett elődjéről, Túri Béláról, a keresztény nemzeti egység apostoláról. A diszelnöki szék elfoglalása után Ernszt Sándor megtartotta székfoglaló ünnepi beszédét, melyben Szent Istvánról és Szent Gellértről úgy emlékezett meg, mint apostoltársakról. Magasszárnyalású és gondolatokban gazdag beszédjében kiemelte, hogy Szent Gellért már ifjú korában Velencében fogadást tett, hogy Szentföldre zarándokol és ott tanulmányozza Szent Jeromos iratait Krisztus életéről. E fogadásától Szent Gellért csak Szent István rábeszélésére és csak akkor állt el, mikor őt apostoli királyunk meggyőzte, hogy a kereszténység csemetéinek megerősítése a nyugat kultúrája érdeké ben is nagyobb jelentőségű, mint a Szentföldre zarándoklás. A székfoglaló beszédért az e'nök köszönetét fejezte ki, majd pedig elhatározták, hogy a diszelnöki beszédet teljes terjedelmében diszjegy- zőkönyvbe foglalja és felveszi disz- albumába. Az alapitó elnök kultuszismertetésében rámutatott a szentistváni al kotások gyümölcsöző erejére. Bemutatta dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás szerkesztésében megjelent „Szent István király “ című emlékalbumot. Különösei kiemelte azt a körülményt, hogy az emlékalbum Szent Gellért életével és munkáival is foglalkozik. A vitézek zászlóavatása és szoborleleplezése Augusztus 14 én délután fél 4 órakor Komárom-Esztergom vármegye vitézei felsorakoztak a Hősök- szobra előtt. A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara a Himnuszt játszotta, majd vitéz Pongrácz- Bartha Ede tábornok, vitézi székkapitány letette a vitézek koszorú ját a szoborra. A lélekemelő aktus után, amelyet nagy közönség nézett végig, a vitézek felvonultak a Balassa-szobór előtti térre. Itt a felállított tribünön és a széksorokban gyülekezett a meghívott közönség. A tribünön foglaltak helyet az országos és városi előkelőségek, akik között ott láttuk Ernszt Sándor v. miniszter, országgyű ési képviselőt, dr. Meszlényi Zoltán félsz, püspököt, a főkáptaian tagjait csaknem teljes számban, dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgármestert, vitéz Lipcsey Márton ny. tábornok, vitézi törzskapitányt, vitéz báró Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnokot, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsost, vitéz Zákányi Győző, vitéz Pongrácz-Bartha Ede, vitéz namé- nyi Koncz Erba-Odescalchi Viktor és vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokokat, vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnököt, dr. Hegedűs Zoltán rendőrtanácsost és másokat. Nagy tetszést váltott ki Sziklay János Szent István ódája és hasonló tetszést arattak Gergelyffy Gábornak irredenta versei. Balázs János költő hazafias versei is nagy tetszéssel találkoztak. Vigh Endre zeneszerző, a Magyar Dalosszövetség elnöke nagy művészi érzékkel egy pár csellószámot adott elő, majd Szentistvány Juliska Szent István-korabeli dalgyűjteményéből a kor jellemzésével lelkes hangulatba emelte az ünneplő közönséget. Müller Ant alné hazafias és vallásos énekei Eitler József kísérete mellett szintén nagy lelkesült- séget váltottak kj. Végül az egyesületi tevékenységben oly erősen érvényesülő alapitó elnök neje, dr. Ka~ menszky Gyuláné felkérésre zongorán eljátszotta még Schubert A ve Ma- ria-ját. A szépen sikerült diszgyűlés a Himnusz hangjai mellett fejeződött be. Elhatározta még a diszgyűlés, hogy szeptember 25-én a budapesti disz- gyűlés keretében fogja ünnepélyes formák között dr. Radocsay László főispánt diszelnökké avatni. Hatalmas ünneplő közönség szorongott a téren, a Scitóvszky, a Ferenc József- és a Batthyányi-úton, amikor fél 5 órakor megérkezett dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímással a kormányzó képviselője, vitéz szinai Szinay Béla altábornagy. A zenekar a Himnuszt játszotta, a hercegprímás és a kormányzó képviselője elfoglalta helyét és megkezdődött az ünnepély. Vitéz Sághy Antal járási vitézi hadnagy mondotta el szép és lelkes zászlóavató beszédét, amelynek során Szent István királyról emlékezett, akinek képe a zászlót díszíti, majd a szentistváni eszmék mellett tett fogadalmat a vitézek nevében. A lelkes beszéd elhangzása után vitéz Szabó István tanügyi tanácsos a szobor elé vezette a zászlóanyát, vitéz Pongrácz-Bartha Edénó nem- zetesasszonyt, aki felkötötte a szalagot a zászlóra e szavakkal: „Hatalmas Isten, áldd meg e zászlót, segítsd a magyart I“ Sághy Éva a zászlót és a vitézeket üdvözlő kedves szavalata után következett a Balassa-szobor leleplezése. Elsőnek dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, a szoborDizottság elnöke ismertette a szobor keletkezésének történetét, amely szerint az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság már tiz óvTízezres tömegek az esztergomi J) nagy ünnepeken A kormányzó és az országnagyok jelenlétében felavatták az Arpádházi királyok feltárt palotáját
