Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 62. szám
2 ESZTERGOM ét VIDÉKÉ 1938. augusztus 14 és lelki erőt, — mialatt az idezarándokló világ bámulja azt a nagyságot és dicsőséget, amiről az Árpádkori palota romjai beszélnek és azt a kultúrát, amely élőkelőségével és magas színvonalával jogot szerzett az államalkotásra és vezetésre a Kárpátok alján és a Duna Tisza közén. Szent István halálának 900-ik évfordulóján hiszünk Szent István Magyarországának gondviselésszerű elhivatottságában és ennek a magyar hitnek jogosságára figyelmezteti ez a jubileum a világ minden művelt emberét. Ennek a hitnek ereje és fényé sugárzik szét a mai Nagyboldogasz- szonyünnepen az esztergomi Várhegyről. Töredelmesen vallja meg a magyar: ez tartja benne a lelket István király halala óta. Ami az Árpádok palotájából maradt a Várhegyen A várhegyi szerpentinen felfelé haladva meg-megállunk a hatalmas bástyafalak és a délkeleti erődítmények előtt, ahonnan egy tekintélyes hegyre való földet hordtak el az elmúlt évben, nézzük az újabban felszínre került Csókás- és Budai-tornyot, a második kaput a felvonóhíd helyével, majd elgondolkozva tekintünk a török sírkövek soraira, távolabb a rejtélyes nyílások és a kapu felé, amelyen keresztül az ásatások színhelyére, az Árpádok várpalotájának feltárt maradványai közé juthat az érdeklődő. Kívülről is szép, érdekes, felejthetetlenül romantikus és nagyszerű a Várhegy e részének képe, hiszen tudjuk, hogy a most megerősített és feltárt falak és bástyatornyok már álltak az Árpádházi királyok alatt a vízivárosi Veprech-toronnyal, a déli Fehér- és az északi Csonka-toronnyal együtt. ha körülnézünk a Csókás-, vagy a Csonka- és Fehér-tornyok tetejéről a városon túl a Duna-völgyén a Kis-Alföld felé, akkor megértjük, miért építettek ide várpalotát és miért laktak itt a királyok ... Mi mindent vészeltek át ezek a falak tatártól, töröktől, némettől, amióta a Szent István-építette ősi fundamentumokra a dicső 111. Béla palotát épített itt magának ?! ha a Várhegy külseje történelempatinás falaival és bástyáival megragadja és fogvatartja a szemlélő lelkét és képzeletét, mennyivel inkább átjárja lelki világunkat a történelem levegője, amikor belépünk az ásatások színhelyére, a királyi lakosztályokba és kápolnába, ahol Árpádházi királyaink és történelmi nagyságaink jártak, éltek, dolgoztak és imádkoztak egykor... Különös, szent varázsa van ennek a helynek, ahol összezsúfolódtak a magyar történelem beszédes emlékei és súgnak szüntelenül... Külföldi és magyar tudományos folyóiratokban és újságokban cikkek sora dicsőítette és méltatta az esztergomi Várhegy szépségeit és érdekességeit és a várhegyi ásatások világraszóló jelentőségét, sok jeles újságíró számolt be az elragadtatás hang ján szubjektív élményeiről a várhegyi ásatások megtekintése alkalmából. Mi, akik éveken át együtt lelkesedtünk az ásatások vezetőivel és mindenkor a kitörő öröm hangján számoltunk be az új leletekről, helyénvalónak tartjuk a mai ünnepélyes alkalomból, amikor Magyarország kormányzójának jelenlétében felavatják az Árpádok ősi fészkét, a feltárt királyi palotát, hogy tárgyilagos ösz- szefoglalásban tájékoztassuk olvasóközönségünket a várhegyi ásatások eredményeiről. Az első és legszebb ered mény mindjárt 1934-ben mutatkozott, amikor a Műemlékek Országos Bizottsága a hercegprímás engedélyével a fennálló várbástyákból a betömésre szolgáló föld eltávolítását megkezdte és megindult a szakavatott munka dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok irányításával és önzetlen, lelkes közreműködésével, akinek ma hálával és köszönettel adózik minden esztergomi polgár és minden jó magyar. Ekkor került felszínre az Árpádházi királyok várpalotája, amely a viszontagságok dacára lényegében megtartotta eredeti román stílusát. Igaz, hogy a második emelet hiányzik és az első emelet boltozatai is beszakadtak, de a falak állnak és a letört épületrészek nagyrészt eredeti mivoltukban előkerültek. A déli bástyán, amely 13 m magas, 42 m hosszú és 22 m széles, a munka nyomán előtűnt a királyi torony, amelyben a királyi család lakott. Ennek hatszobás második emeletét már a XVI. század közepén lebontották. Az első emeleten három keresztboltozatos román szobát, folyosót, a második emeletre vezető csigalépcsőt és egy sekrestyehelyiséget tártak föl, a földszinten keresztboltozatos szobát és lépcsőházat. Közvetlenül a toronyhoz kapcsolódik keletről a 13x17 méteres román kápolna kis mellékkápolnával, majd a földszinten még két, illetve nyugat felé négy szoba. Az emeletek hiányoznak. A toronnyal kapcsolatos két szárnyat udvarok választják el. Ezek a feltárt épületek nemcsak megható történeti emlékek, hanem felbecsülhetetlen értékű műtörténeti kincsek is. A torony és a kápolna architektúrája a XII. század második feléből, III. Béla idejéből való, aki a korábbi palotát átépíttette és bővíttette. A torony és kápolna földszinti padlója alatt vonulnak z Szent István-korabeli palota alapépítményei. Nem tudjuk, melyikben gyönyörködjünk inkább : a kápolna vagy a torony kapujában, a kápolna remek rózsaablakában, szép záróköveiben, nagyszerű oszloprendszerében, bordáiban, vagy a toronyszobák csodaszép oszlopjőiben! A román építészeti faragás pompás emlékei mind. Á román festészetnek is ragyogó emlékeit találjuk a XII. századból a királyi kápolnában. Ilyen a királyi trón dísze, jobbra-balra az Árpádok festett címere, hét-hét oroszlán a szentély falának alján. Becses gótikus festés III. Béla kepe a toronykapu timpanonján, amely a XIV. század közepén készült és talán Nicolo di Tomaso műve. A figurális képek körül a hajó oldalfalainak fülkéiben teljesen látható négy próféta és szibilla mellképe. A gazdag ornamentikái leletekhez méltóan sorakoznak ezek is, noha a próféták, szibillák, Krisztus és az apostolok és hat jelenet Krisztus életéből csak töredékekben maradt meg. A külső falakon és a királyi szobákban sok helyen reneszánsz festés látszik. Az egyik szobát a négy sarkalatos erény és az állatkor csillagainak jelképei díszítik. Érdekes az igazságosság jelképe alatt a krónikás jelképe a jelmondatszalaggal a kezében: „Utero amissa gessit...“ Állítólag a nagy reneszánsz püspök, Vitéz dános lakott itt. A történelem játszott itt tovább, mert ugyanezen képen bekarcolt török irás van : Piri Aga várparancsnoki kinevezésének dátuma. A három isteni erény és a hét szabad művészet képei díszítették még ezeket a falakat, a mennyezeten pedig a csillagos égbolt ragyogott. A 12 hónap munkáinak képei díszlenek a másik szoba falain. A folyosó is ornamentálisan festett, a királyi csigalépcsőn pedig az Árpádcímer maradványait találjuk a román korból. A XV. századból való a kápolnakapu ívmezején Szent Anna, Szűz Mária és a kis Jézus képe, ugyancsak a XV. század végén, Bakócz Tamás idején készültek a királyi hálószoba ablakainak gyönyörű reneszánsz faragásai. Az északkeleti épületszárny feltárása volt az ásatási munkálatok második szakasza, melynek eredménye román alapokon nyugvó gótikus épület négy földszinti és emeleti szoba maradványaival. Itt sok értékes tárgyat találtak a kőtörmelékben. A királyi palotának ebben a részében az Árpádkori székes- egyház épületmaradványait gyűjtötték össze. A Várhegy délkeleti oldalán az új Bazilika építése előtt felhalmozott föld elhordása folytán látható lett a két bástyatorony a felvonóhiddal, a , száraz árok, a fal a Csókás- és Fehér torony között és egy alagút.1 Az ásatások további során az északi oldalon feltárták még a meglévő várfalakat, rendezték a vár- A királyi kápolna kapuja. XII. század, . ..... Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, aki a várhegyi ásatásokat megkezdte A romok alól kiásott bástya. Várkapu a felvonóhid helyével.
