Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 7. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 7. SZ. VASÁRNAP, 1938. JANUÁR 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár i hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A népmttveltség emelésére többek között lelkes közéleti férfiakból álló, hatalmas bizottság működik, amelynek hatásköre a kettős vármegye egész területére kiterjed. Éppen ezek a téli napok a hivatalos népművelési előadások ideje és ismerjük azokat a statisztikaszerű beszámolókat, amelyek a Vármegyei Népművelési Bizottság előtt évről-évre bemutatják a kettős vármegye minden egyes községében folyó népművelési munkát. A nagyközönség is megnyugszik azután a népművelési beszámolók alapján és amikor megtudja például azt, hogy az elmúlt évben hány tanító, hány pap, orvos, jegyző és egyéb értelmiségi foglalkozású előadó hány előadását hányán hallgatták és megtudja, hogy hány ezer előadással és hallgatóval zárult a népművelési évad, akkor nyugodtan vár a másik beszámolóig abban a tudatban, hogy a következő is meghozza az ezres és tizezres számokat. A népműveltség valódi emelkedése azonban nemcsak bizottságból és számokból áll. A beszámolók alapján inkább csak elismeréssel adózhatunk azoknak, akik a néppel való ilyen irányú foglalkozás nehéz munkáját végzik inkább önzetlen lelkesedésből, mint a szűkén szabott előadói tiszteletdíjért, — de nem ismerhetjük meg a lényeget, azt, hogy a művelődés mennyit haladt lélekben és gyakorlatban és hogy mennyit jelent ez a haladás egyéni, emberi, társadalmi és nemzeti szempontból. Pedig erre is kell gondolnunk, mert mégis csak ezek a mélyenjáró dolgok szolgálják a célt és ezek kétségtelenül előbb- revalók, mint az érdemszerzés a népművelés széles és sok mindent elbíró területén. Ebben a gondolatkörben azután feltétlenül arra a megállapításra jutunk, hogy a sok jó- akaratú toldozás-foldozás helyett elsősorban a magyar népművelés generális megalapozására van szükség. Arra van szükség, hogy a népművelési előadásokat és tanfolyamokat hallgató nép az előadások megértéséhez és élvezéséhez, továbbá a műveltség fejlesztéséhez szükséges elemi ismeretekkel és lelki műveltséggel kivétel nélkül rendelkezzék. Azt kell keresztül vinni, hogy ne a három-négy elemi osztály hiányos elvégzése jelezze a falusi nép — különösen a földműves lakosság — nagy részének műveltségi fokát és mávelődési képességét, hanem legalább a hat elemi osztály, sőt majd a nyolc osztályú népiskola rendes elvégzéséről szóló bizonyítvány. Tagadhatatlan, hogy az alap- műveltség hiányos volta a népművelési akció ideális sikerének egyik legnagyobb kerékkötője. Ez teszi csaknem lehetetlenné a népi tehetségek kellő érvényesülését, ez teszi oly nehézzé a jóakaratú előadó munkáját és ez állítja nehéz, kellemetlen helyzetek elé a jóakaratú hallgatót is. Ezért történik meg sokszor az, hogy a A budapesti vegyesdandár-parancs- nokság kedd estére légoltalmi gyakorlatot rendelt el Esztergom város területére. A gyakorlat tudnivalójáról, a lakosság kötelező magatartásáról már jó pár nappal előzőleg hirdetmények jelentek meg. A gyakorlat kedd este szabályszerűen, a lakósságnak fegyelmezett magatartásával, igen értékes tanulságokat nyújtva folyt le. A gyakorlat lefolyásáról kiküldött tudósítónk a következőkben számol be: Esztergom lakóssága kedden este lezajlott első légoltalmi gyakorlatára már napok óta komoly és lelkiismeretes munkával készült fel. Különösen nagy munkát végzett László István tűzoltóparancsnok és Székely Gyula légoltalmi parancsnok a rendező gárda élén a gyakorlat sima és előírásszerű lebonyolítása érdekében. A gyakorlatot megelőzően kedden délután 5 órakor gyülekeztek Glatz Gyula polgármester városházi szobájában a budapesti kiküldöttek, Esz tergom hatóságainak képviselői és az intézmények vezetői. A gyakorlaton a budapesti légvédelmi parancsnokságnak részéről a következők jelentek meg : Juhász ezredes, légoltalmi parancsnok Am- brózy, Harányi, dr. Vrabey és Gye- nes századosok. A dorogiak külön megfigyelőket küldtek ki, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek az esztergomi gyakorlaton. A polgármesteri szobában gyülekező bizottság rövid megbeszélés után a Szent István várfokra ment fel, hogy onnét szemlélje meg az elsötétítési gyakorlat lebonyolítását. legszebb, legszükségesebb tárgyak iránt olyan nehéz az érdeklődést felkelteni, vagy ha van is érdeklődés, az csak erőszakolt, lankadó, — ebben az esetben pedig a várt kulturális haszon lényegileg elmarad. A kultuszkormány és a népművelési körök is ismerik ennek a körülménynek hátrányos kihatásait, tisztában vannak azzal, hogy hol a baj gyökere és keresik is a sürgős orvoslás módját. A népoktatás intenzivebbé tétele, modernizálása és kiterjesztése — majd a főiskolai tanítóképzés bevezetése, — a tanítási és iskolai reformok a kultuszkormány részéről mind a magyar népműveltség, az új, modern nemzetnevelés és a nemzeti életben gyökerező új magyar kultúra alapvetésének célját szolgálják. Mi magunk pedig a légoltalmi parancsnokság szívességéből autón in - dúltunk útnak, hogy megtekintsük az elsötétített Esztergomot. Eiső utunk a tűzőrségre vezetett. A tűzőrségan már negyed 6 órakor hatalmas munka folyt. Itt osztották be a különböző légoltalmi készültségeket és innét is indultak el a készültségek kijelölt őrhelyeikre. (Segédrendőri osztag, tűzoltó osztag- gázfelderítő és mentesítő csapat, műszaki és helyreállító osztag, egész* ségügyi és mentőcsoport). A város egyes fontosabb középületében külön őrségek tartották fenn a rendet. Bent a tüzoltóparancsnokságon a katonaság rádiót szerelt fel. A tűz- óltóság ennek a segítségével érintkezett a várfokon tartózkodó légoltalmi parancsnoksággal. Még a tűzőrségen folyó előkészületeket szemléltük, bekövetkezett a 8A 6 óra, amely a csökkentett megvilá gítás kezdetét jelentette. A Hungária R. T. a világításnak félperces kikapcsolásával figyelmez tette a közönséget a gyakorlat megkezdésére, azután pedig elojtotta a közvi'ágítást. Mikor a tűzoltóságról elindultunk, hogy rövid körsétát tegyünk a városban, Esztergom már egész sötét volt. Itt ott még kiszűrődött némi világosság, de a rendőrőrszemek figyelmeztetésére itt is megtették a fény kiszivárgásának megszüntetésére a kellő intézkedéseket. A főútvonalakon csak az u. n. irányfények égtek, az üzletek redőnyeit, lehúzták az utcákon pedig csak a légoltalmi osztagok és a rendőrőrszemek cirkáltak, hogy a veszély esetén készenlétben legyenek. Autónk végigrobogott Ferenc Jó- zsef-úton és az Uri-utcán, közben találkoztunk a visegrádi autóbusszal, amely már teljesen a légoltalmi intézkedéseknek megfelelően érkezett be a városba. A kocsi belsejében kikapcsolták a világosságot, az autóbusz első lámpáin pedig kék papírral tompították a fényt. Rövid körutazás után a vasútállomásra hajtottunk ki. A máskor ilyen időben forgalmas pályaudvaron nagy sötétség fogadott. A jelzőlámpák közül csak a legszükségesebbek égtek, azok is kék papírral letakarva. Az érkező budapesti vonat teljesen világítás nélkül érkezett be, csak a mozdony elején égett a két biztonsági fény. Az érkező utasok a várótermekben helyezkedtek el, hogy ott várják be a gyakorlat végét. 3A 7-kor a teljes elsötétítés megkezdését a belvárosi templom tornyában elhelyezett sziréna zúgása és a félrevert harangok jelezték. Amikor autónk visszafelé indult a városba, az utcák már teljesen kihaltak voltak, itt-ott akadtak ugyan még kíváncsiskodó csoportok, de ezeket is hamar feloszlatták a rendőrőrszemek. 7 óra után néhány perccel a várfokon elhelyezkedő légoltalmi parancsnokság rádióriadót adott le a Tűzoltóságnak: „Ég a Fürdő Szálloda.“ A tűzoltóság mintaszerű fegyelemmel, nagy gyorsasággal, érkezett meg a Fürdő Szállóhoz és ott a feltevésnek megfelelően tűzoltási gyakorlatod: hajtott végre. A tűzoltóság kivonulása után néhány perccel megszólalt a sziréna jelezve, hogy a légi veszély megszűnt. Az utcák közvilágítását bekapcsolták, a közönség újra megjelent az utcákon és Esztergom újra felvette rendes hétköznapi külsejét. A gyakorlat után a polgármesternél megbeszélés volt, amelyen először Juhász ezredes köszönte meg a gyakorlaton közreműködők buz- gólkodását, majd Ambrózy százados vázolta Esztergom első elsötétítési gyakorlatának tapasztalatait. Értékes előadásáról megszívlelendő tudnivalókként a következőket jegyeztük fel: — A elsötétítési gyakorlat célja kettős volt; hozzászoktatni a lakós* ságot a korszerű követelményekhez : és tapasztalatokat gyűjteni a jövőre nézve. — A légvédelmi készültség Esztergomban mint határvárosban a háború legelejétől a legvégéig fog tartani. Tehát a lakósságnak hozzá kell szoknia az elsötétítéshez anélkül azonban, hogy a rendes forgalom megszűnne. (A jelen gyakorlat alkalmából például a csökkentett világításnál egyes üzletek becsuktak, ez nem helyes ; a rendes életnek tovább kell folynia, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedésekkel.) — Esztergom annyira közel fekszik a határhoz, hogy itt a csökkentett világítás, mint más városban, nem oldható meg, mert nem lesz Fegyelmezetten viselkedett városnak közönsége a kedd esti légvédelmi gyakorlaton
