Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 57. szám
2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1938. Július 24 gosan gondolkozó embernek el kell ismernie. Hogy művészi és épité szeti szempontból esetleg elhangozhatnak figyelemreméltó vélemények és kritikák, az más kérdés. A készülő Szent István-emlékmű- ről szólva azonban hangsúlyoznunk kell azt is, hogy ez a mű amellett, hogy Esztergom szépségét emeli és érdekességeit gazdagítja, tulsjdonkép- pen Szenttamás hegy és a szenttamási városrész új jövőjét és sorsát alapítja meg olyan távlatokban, amilyenekre eddig alig gondoltunk. A Szenttamás-hegy soha nem álmodott díszt és koronát, a városrész pedig ma még alig felbecsülhető kincset és fejlődési objektumot kapott ezzel. Szenttamás-hegy ezzel a művel belépett a város közepébe, hiszen még legmagasabb és eddig legeldugottabb pontjai is percek alatt közelíthetők meg. A Szent Istvámmű megadja Szenttamás szépítésének stílusát. A szenttamási városrész házai és telkei 100 és 200%-kai emelkedtek értékben azzal, hogy az oldalában ékeskedő mű lépcső- és útrendszere a város központjával köti össze a Szenttamás-hegynek eddig körülményes ne hézségekkel megközeiíthető utcáit. Komoly formában beszélhetünk most Miheztartás és tudomásvétel céljából a jelzett tárgyban folyó évi julius hó 8 án kelt 78.500—1938. VI. ü. o. szám alatt kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletét teljes egészében az alább közöljük : „Az államháztartás helyzetének fokozatos javulása lehetővé tette, hogy a nem áll. népiskoláknál működő kisegítő tanerők szociális helyzetének javítására az 1938—1939. évi tárcaköltségvetésben megfelelő fedezetről gondoskodjam. Ez alapon az 1938. évi julius hó 1-től kezdődően a nem állami népiskolákhoz kiküldött kisegítő tanerőknek az iskolafenntartó politikai községek, egyházközségek és egyéb iskolafenntartó érdekeltségek által biztosított helyi javadalmát havi 100 pengőre egészítem ki és az így felmerült fizetéskiegészítő államsegélyt a teljes naptári évre, azaz július és augusztus hónapokra is engedélyezem. Midőn a nem állami népiskoláknál működő kisegítő tanítók illetményeinek rendezése tárgyában a m. kir. központi illetménybivatalhoz intézett rendeletemet másolatban van szerencsém a Főtiszt. Egyházi Fő hatóságnak szives tudumásvétel végett megküldeni, tisztelettel arra ké rém a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot, méltóztassék odahatni, hogy a bölcs főhatósága alatt álló iskolafenntartó községek méltányolva azt az áldozatkészséget, mellyel az államkincs tár a nem állami kezdő tanítóság szociális helyzetének javítására törekszik, az általuk biztosított helyi javadalmat julius és augusztus hó napokban a maguk részéről is cson- kitatlanul kiszolgáltassák. Fogadja Főtiszt. Egyházi Főhatóság kivá ó tiszteletem őszinte nyilvánítását;.“ Nagyon természetes, hogy az egy házi főhatóság mindezek alapján ezen nel kötelezi az érdekelt iskolafenntartókat, hogy az egyházközségükben működő kisegítő tanerők részére az általuk biztosított helyi javadalmat 1933. évi julius hó 1 -tői kez- dődőíeg, július s augusztus hónapokra is szolgáltassák ki. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter úrnak 78.500—1938. VI. szám alatt a m. kir. központi Illetményhivatalhoz intézett rendele tónek másolata : „A nem állami népiskoláknál működő általam kiküldött kisegítő tanmár Szenttamás városrész gazdasági, szociális és népegészségügyi felemeléséről és talán nem lesznek hiábavalók itt a városrendezési és város- szépítési kísérletek, amelyek új tápot és friss lehetőségeket nyertek. Szenttamás népe pedig a legkomolyabban becsülje meg ezt a szép és hasznos értéket, amit kapott. Gondozására, főként tisztán és rendbetartására maga is vigyázzon és aki teheti — különösen a hátvédek és bástyafalak végződéseinél és a legfelsőbb körutak'' mellett — saját házának csinosításával és Ízléses bekerítésével, virágdíszek elhelyezésével segítsen a mű környezetének rendezésében. Hiszen a sajátját védi, a mKga házatáját csinosítja, városát szépíti és a maga jobb jövőjét is munkálja. Eddig mindig csak Szenttamás szegényeiről beszéltünk, akiken segíteni kellett, — beszéljünk ezentúl a szenttamási városrész önérzetes, magabiró polgáréiról is, akik tudnak és akarnak sorsukért és jövőjükért élni és tenni s akik méltókká lesznek ahhoz a Szenttamás városrészhez és ahhoz az új Szenttamáshegyhez, amely ma a Szent István- emlék építésekor lelkűnkben felvi- láglik. erők illetményeit 1938. évi július hó 1-től kezdődően havi Egyszáz (100), évi 1200 P-ben állapítom meg. Erről a m. kir. illetményhivatalt tudomásvétel és további intézkedés végett azzal értesítem, hogy a havi 100 P illetmény a nem állami népiskoláknál működő, általam kiküldött kisegítő tanítók részére az 1938. évi július hó 1-től kezdve egész évben, tehát julius, augusztus hónapokban is kifizetendő. Csatoltan megküldöm azon kisegítő tanítók jegyzékét, akik részére az államsegély a fenti rendelkezésemnek megfelelően folyóvá teendő“. & fnszerkereskedök országos kongresszusának sorrendje Mint már megírtuk, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete ma, vasárnap tartja nagyszabású kongresz- szusát városunkban. A kongresszus résztvevői délelőtt 10 óra 42 perckor érkeznek külön vonaton mintegy 500 an a vasútállomásra, hol ünnepélyes fogadtatás lesz. A város nevében dr. Brenner Antal h. polgármester, az Esztergomi Kereskedelmi Társulat nevében pedig Kovancsek Jenő h. elnök üdvözli a megjelenteket. $$ A vasútállomástól menetté felfejlődve a Hősök-szobrához vonulnak, hol dr. Kőhalmy László városi aljegyző alkalmi szavalata után elhe lyezik a magukkal hozott koszorút. Innen a bencésgimnázium dísztermébe vonulnak és 11 óra 15 perckor megkezdik a kongresszust, melynek sorrendje a következő: 1. Üdvözlő beszéd. Tartja : Gr óh József dr., az Esztergomi Kereskedelmi Társulat diszelnöke. 2. Elnöki megnyitó. Mondja : Tóth Gábor, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének elnöke, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja. 3 A képesítés kérdése. Előadó: Ratkóczi János dr. a debreceni Ke reskedelmi Társulat főtitkára. 4. A vasárnapi munkaszünet. Előadó : Piros Sándor, a Szombathelyi Kereskedelmi Társulat főtitkára. 5. A szövetkezetek és bányavrdé- kek élelemtárai. Előadó : Gyöngyösy József, a Füszerkereskedők Országos Egyesületének alelnöke. 6. Az élelmiszerszakma forgalmiadó alól való mentesítése. Előadó: Licht Vilmos, a Székesfehérvári és Fejérmegyei Kiskereskedők Társulatának titkára. 7. A éielmiszeríartozások behajtása. Előadó: Reichardt Károly, a Fűszerkereskedők Országos EgyesüKözépiskoláink értesítőinek keresztmetszetét minden évben ismertetjük lapunk olvasóközönségével, hogy igy is bemutassuk azt az intenzív, eléggé nem értékelhető pedagógiai munkát, amely a középiskolákban folyik, s amely munka városunkat az ország egyik legelőkelőbb iskolavárosává teszi. Beszámolónkat a szentbenedek- rendi katolikus Szent István gimnázium értesítőjével kezdjük, amelyet dr. Balogh Albin igazgató tesz közzé. Az értesítő az idén szokatlanul bő terjedelemben jelent meg, minden sorában igazolva azt az áldásos, körültekintő működést, amely dr. Balogh Albin igazgató bölcs, előrelátó, igazi diákszerető vezetése alatt folyik. Az értesítő első helyen Radványi Kálmán remekbe készült „Hol vagy István király“ című ódáját közli, majd egymásután a szebbnél-szebb beszédek, amelyek részint az intézet, részint a Szent István évvel kapcsolatos ünnepségeken hangzottak el. Dr. Trikál József, a Pázmány Péter Tudományegyetem prorektorá- nak avató-beszéde a gimnáziumi Szent István emlékművének felavatása alkalmából, dr. Kemenes Illés tankerületi főigazgató ünnepi beszéde dr. Mattyasóvszky Kasszián emléktáblájának leleplezése alkalmával; dr. Drahos János ált. érseki helynök szentbeszéde a kongreganisták felvételére ; dr. Mértan János prelátus- kanonok ünnepi beszéde Szent Benedek napján, dr. Balogh Albin igazgató az Esztergomi Katolikus Kör diszgyűlésén Szent István és Esztergom géniusza címen tartott előadása. A ritka irodalmi becsű előadások és ünnepi beszédek után következik az intézet múltjáról szóló beszámolás. A rendkívül tanulságos fejezetből az alábbiakat ismertetjük: A mai gimnázium őse az esztergomi káptalani iskola, amely 1000 körül mar bizonnyal állott, ennek első mesterei bencések voltak. Később világi papok tanítottak, az új iskolának, már mint gimnáziumnak alapítója Széchenyi György esztergomi érsek volt (1687). A tanítást először jezsuiták, majd világiak, világi papok és szentferencrendiek vegyesen tarlete Kispesti Körzetének elnöke. 8.’ Indítványok. Délután 2 órakor diszbéd lesz a Fürdő Szálloda éttermében. Délután 4 órakor a kongresszus folytatása és hozzászólások a határozati javaslatokhoz. A kongresszusi vendégek az esti 8 óra 10 perckor Budapestre induló vonattal hagyják el városunkat. tották. A gimnázium vezetését a Szent Benedek-rend 1808-ban vette át. A fejezet további része közli az intézet volt tanítványainak gazdag névsorát, akik a magyar közéletben jelentős szerepre emelkedtek. Az iskola hatóságai: az intézet fenntartója a Pannonhalmi Szent Benedek-rend. Rendfőnök Kelemen Krizosztom m. kir. titkos tanácsos. Az intézet a Katolikus Középiskolai Főhatóság igazgatása alatt áll, ennek elnöke : dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás, katolikus középiskolai főigazgató : dr. Kocsis Lénárd, az áll. felügyeleti jogot a kultuszminiszter dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató útján gyakorolja, a vallásoktatás érseki felügyelője: dr. Szó- kolay Antal prelátus-kanonok, érseki főbiztos Krywald Ottó pápai prelátus, c. prépost. A tanári kar iskolai és társadalmi működésének ismertetése után az értesítő az iskolaév történetére tér ki. Az intézeti látogatások közül kiemelkedik dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás, dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató, dr. Szokolay Antal prelá- tus-kanonok, dr. Mohay Ádám országos légvédelmi felügyelő és dr. Csonkás Mihály tankerületi szakfelügyelő látogatása. Az intzéet létesítményei között szerepel: az épület tatarozása, Pro- hászka József festőművész a hercegprímást ábrázoló művészi alkotása, Bory Jenő szobrásztanár mesteri alkotása : a diszterem Szent István reliefje, az intézet Kossuth Lajos- utcai frontjára elhelyezett Mattya- sóvszky-emléktába. Az intézet sporttelepén is jelentős építkezések folytak. A nyilvános tanulók száma az idén 361, a magántanulók száma 92 volt, összesen 453. A magántanulók jóformán teljes számban a szalézi-rend nyergesúj- falusi előkészítő tanfolyamának növendékei, akik számára a szalézi rend nagy áldozatokkal teljesen modern, kétemeletes épületet emelt. A tanulók létszámával kapcsolatosan igen érdekes táblázat mutatja a növendékek szülei foglalkozásának megoszlását, továbbá az intézet népesedésének adatait 1920 tói. iiiniiiiiiiBiiiiiBiiiiiiiiiiiBiiBiiiiniiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiinii vmk tsSZÁNTÓ i SZÖVET I SELYEM MOSÓ- i KELME I % \%N FÉRFI PORÓZUS I INGEK AHIJ&ITAS 4-80-töi iiiiiianiiiaiiiiiBiJiJiBiuiiwiiiwiikBiiijiBiiiiiaiiiiiaiiiiiaiiiiiBiiiiiaJHiiBiüiiauiiiaiuiiaiuiiBiiiüaBiUBiuMnonaiHiiaiiiiOBBuaDiiui Felemelték a nem állami kisegítő tanerők díjazását Középiskoláink az értesítők tükrében 1. Szentbenedekrendi gimnázium
