Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-25 / 16.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 16. SZ. Szerkesztőség,kiadóhivatal: Símor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. FEBRUÁR 25 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kilencezer állástalan tanító Rengeteg furcsaságot termelt már ki magából a háború után következő nyomorúság, amelyek közül a legkeserűbb gyümölcsök egyike a tanítók állástalansága. Véleményünk szerint eddig három foglalkozás állástalanságát nem tudtuk elképzelni: a katona, a pap és a tanerőét. Ha az első kettőből talán nincs is, vagy csak nagyon kevés, most a közvélemény egy rettentő jaj kiáltásból meghallhatta, hogy a tanerőkből nem kevesebb mint kilencezer járja kenyértelenül az országot. A szabad pályán működő diplomások közül elszomorítóan sok a nyomorgó orvos, mérnök, ügyvéd, gazdász stb. nem is említve a temérdek egyetemet végzett megalapozatlan egzisztenciát. Nem ismerjük a természetes népszaporulat statisztikáját, de bármennyire a kívánalmak és a természetes népesedés követelményei alatt állók is a kimutatott számadatok, — érthetetlenül állunk meg ez előtt az orditó szám előtt. Ha nem is mindenütt, de vannak iskolák, amelyekben ma is túlzsúfolt osztályokban folyik a tanítás és nagyon sok iskolában, — főleg falun, — két osztályra való tanuló szorong egy tanteremben egy tanitó munkájára bízva. Arról is tudunk (a fővárosban), hogy bizonyostokú elnéptelenedés miatt több osztályt meg kellett szüntetni, de szerintünk még mindig több a fentebb említett túltömöttség. Az utóbbi évtizedben felfokozott tananyag, ismeretközlés mellett csaknem lehetetlen tökéletes munkát várni attól a tanítótól, aki nemcsak tanítója, hanem lélektani alapon képzett gondos nevelője, szülőhelyettese is a gondjaira bízott tanulónak. Nem szabad elfeledni, hogy ma nem a kiegyensúlyozott polgári jólét otthonából járnak a gyermekek az iskolába, hanem az emésztő gondok, a laza családi élet, a kenyértelenség fészkéből repülnek a jobb sorsra érdemes tanító szárnyai alá. Ma még a legtöbb falusi gyermek sem jóllakottan indul az iskolába. Az olvasókönyvében, meg a beszéd- és értelemgyakorlatban szereplő nagy bögre édes tej, a pompás, friss rozskenyér, a ropogós péksütemény, az izes szalonna helyett legjobb esetben az üres rántott leves, a zsírtalan hajában főtt krumpli ez eledele. Az ilyen gyermek bizony nem a jóllakottság nyugalmával ül a tudományok asztalánál. Ennek a gyermeknek nehezebb a szellemi táplálékot, az isteni igét a lelkébe úgy átönteni, hogy ott meg is kapaszkodjék ! Ahol ilyenek az állapotok, elegendő volna 20—25 gyermeket adni egy tanitó gondozására, hadd kapnának helyet azok a tanítók is, akik ma a kenyértelenek egyesületében várják a lelkük és testük mielőbbi megmentését. Sokat hallanak ma a kultúráról, a jövendő kiépítéséről és hasonló paszomántoson díszített szavakról, amelyek bizonynyal komoly gondját képezik azoknak, akik őszintén akarják testben és lélekben megépíteni a nemzet testének alapját: az ifjúságot. A soha elemeire nem bontható nemzet ezen a ponton juthat el álmaihoz. Kell azonban, hogy ennek az álmodói őszintén akarják a nemzetépítés munkáját. Az egészségvédelem mellett a lélek becsületes ápolása, a hit igazságos megalapozása, a népnevelés tökéletes egyszerűsége vezessék az erre hivatottakat. Gondoskodni kell arról, hogy véletlenül se akadhasson kenyérért futkosó, a lábát térdig koptató tanító. Higgadt mederben folyt le az esztergomi ipartestület ezévi közgyűlése Vasárnap, f. hó 21-én tartotta meg az esztergomi Ipartestület évi rendes közgyűlését a Magyar Király-szálloda nagytermében. A közgyűlés lefolyása higgadt és méltóságteljesjjvolt. Hermann Lajos elnök megnyitó szavai előttTTTMágyar Hiszekegy" elmondására kérte fel a nagy számban megjelent iparosokat, majd megnyitó szavaiban a nehéz időkről panaszkodott. Már néhány éve szinte állandóan kell hangoztatnia e panaszokat — mondotta. — Rámutatott az iparosság széthúzására, és arra az általános hideg közönyre, amely nagyrészben oka az iparosság nehéz helyzetének. Több öntudatot kért az iparosságtól. Csak két kezük munkájából élnek, nincs semmi más, amire a kisiparos támaszkodhat. Becsüljék meg saját munkájukat és ne rontsák egymás árait, mert ez csak a nyomorúsághoz vezet. Van munka, de nincs kellő eredménye, mert a bevételből nem jut sem ide, sem oda, ha a munka nincs rendesen megfizetve. Annak pedig nincs értelme, ha az iparosság egymás elől elkapkodva a munkát, a saját keze munkáját nem értékeli kellőképpen, mert igy nem segítenek helyzetükön, s nem szűnik meg a mai áldatlan állapot soha. A kontárkórdésről szólt ezután. Sajnos, vannak mesterek, akik fillérekért állnak jót a kontármunkákért. Ismerjük ezeket a mestereket — mondotta az elnök. — Az iparosságot nehéz helyzetéből csak jól felfogott érdekeinek kellő felismerése, egymás megértése és a becsületes összefogás fogja kisegíteni. Ehhez azonban szükséges az Ipartestület elöljárósága tan való bizalom és tisztelet, annak minden közös ügyért való fáradozásában jóakaratú támogatása. Sz erőt a vezetőségnek minden tény kedésében. Ezt kéri tehát az.elnök és hiszi, hogy ezzel az öntudatos ipa rosság sorsa is jobbrafordul. A jegyzői jelentést Farkas Dezső jegyző olvasta fel. Kimerítő és az ipartestületi élet minden mozzanatát hűen visszatükröző jelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A titkári jelentés kegyeletes szavakkal emlékezett meg az évközben elhunyt Kleppek Alajosról, a testület hosszú -éveken át volt buzgó pénztárosáról s a testület elhunyt tagjairól: Pittner Kálmán, Szilágyi János, Gálicz József, Komár András, Hencd Ferenc, Király László ós Palotai János iparosokról. Ugyancsak egyhangúlag vették tudomásul a számvizsgáló-bizottsági és a pénztárosi jelentést, valamint a jövő évi költségvetést is. A tisztújítás során a régi tisztikart és vezetőséget újból megválasztották lelkes éljenzéssel. A megválasztottak névsorát alább közöljük : Elnök: Hermann Lajos, alelnök : Csákvári Mihály, pénztáros: Perneczky Gyula. Elöljárósági rendes tagok : Ányistik Lajos, Toldy József, ifj. Cseh Sándor, id. Rangl Antal, Fenyvesi Sándor, Iványi Gyula, Kulauzov Márton, Guszmann János, Király Mór, Ladányi János, Machacsek Gusztáv, Muzslai Ferenc, Hrablik Rezső, Németh G. Alajos, Németh Lajos, Pásztor József, Pick Jenő, Preszlik Lajos, Siklósi Imre, Hock János, Sommermann Márk, Szapinszky Ferenc, Kicsindi Géza, Székely Imre, Szeleczki Ignác, Kovács Sándor, Venczel Fe renc, Sörös Ede. Póttagok : Timár (Strasszer) Bertalan, Szarvas Jenő, Szupak Ferenc, Büchler Zsigmond, Kurinyec József, Barti József, Német Gyula, Iványi Antal, Láng Károly, Meszes Gyula, Micheller Márton. Számvizsgálók: Giegler Ferenc, Erdélyi Lajos, Jankovics Gyula és Schönbeck Mihály. Ipartestületi szék: Elnök: v. Matus Gyula, alelnök: Kósik Ferenc. Tagok: Dautsch Samu, Pfalcz Tivadar, Farkas Jenő, Pnilipp József és Vodicska István. — Póttagok: Szatzlauer Gyula, Aiberti József, Faragó Béla, Lévárdy Károly ós Szölgyémy Ernő. Ezidén nem estek választás alá az elöljáróság következő tagjai: Alelnök: Faragó István. — Tagok: Aubély József, Bádi Ferenc, Sáska József, Paul Béla, Farszky János, Harcsa Dániel, Kiss Gábor, Mészáros János, Nelhiebel Ferenc, Schweiczer Vilmos, v. Selmeczi Ignác, Sógor János, Szokob János, Zajda Ferenc. — Póttag: Bulyovszki Béla, Hermann Lajos elnök megköszöni a bizalomnak ily szép és egyhangú megnyilvánulását és ígérte, hogy a jövőben mind maga, mind a megválasztottak a legnagyobb jóakarattal és teljes tudásukkal fogják szolgálni az iparosság ügyét. Az új ipartörvények értelmében szükségessé vált alapszabálymódositást foganatosította a közgyűlés, majd az elnöknek több életrevaló indítványát fogadták el. Köztük a tagdíjhátralékoknak 10 filléres blokkrendszer alapján való behajtását. Éz igen praktikus módszer és könnyítés az iparosság mai nehéz helyzetében. A másik indítvány a megcsappant létszámú csizmadia temetkezési egyletnek az Ipartestület által való átvétele. 50 filléres beíratási dij mellett és halálcsetenkint (6—8—10 egy évben) 30 fillér temetkezési dij fizetése által egy szociális és üdvös intézménnyel gazdagodott ennek elfogadásával iparos társadalmunk. A közgyűlést a Hymnus elóneklésóvel fejezték be. Gazdasági tannlmáoyi kirándulás Bábolnapnsztára A 21. számú m. kir: téli gazdasági tanfolyam hallgatói Bánhidáról és a Vármegyei Továbbképző Tanfolyam kisgazdaifjúsága Tatáról, szám szerint 67-en, Kutas János igazgatótanár v.zetése alatt f. hó 17-ón tanulmánykirándulást rendeztek Bábolnapusztára az ottani m. kir. ménesbirtok és a m. kir. méntelep tanulmányozása céljából. A mónesbirtok tisztikara, ólén dr. Kelemen Imre jószágigazgatóval, a legszívesebb fogadtatásban részesítette a kirándulókat. Már a kora reggeli órákban megkezdődött a birtok megtekintése, amidőn pusztáról-pusztára járva haladott a belső központi major felé a kiránduló csapat. Mindenütt volt látnivaló bőven, mert egyik helyen a gyönyörű szimmentáli tehenészet és növendékállat állomány, a másik helyen a sertéstenyésztés, hizlalás és juhászat, majd a célszerűen berendezett mintaszerű istállók és gazdasági épületek ragadták meg a figyelmet. Meglepő volt a talaj meglazítása és forgatása az őszi mély szántás kapcsán, amikor egyéb számos nagy birtok szántóföldjei, az őszi csapadókos időjárás következtében sok