Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-25 / 16.szám

helyen bevetetlenül, sőt szántatlanul maradtak. Tanulmányozta az ifjú ság a mintaszerű trágyakezelést, az erjesztett istálótrágya készítési módját, a legváltozatosabb mezőgazdasági gépeket és azok alkalmazását. Nem mulasztották el megtekinteni a malom üzemet, a különféle célszerű műhely berendezésekel, a mag tárkezelóst stb. stb. és már délfJé járt az idő, amikor a hírneves méntelep megtekintésére került a sor Petiké-Szandtner Tibor m. kir. alezredes, méntelep parancsnok szives ségéből. Ott voltak láthatók a gyönyörű telivér arabs és lipicai mének, tenyészkancák, csikók és egyéb gyönyörű lóállomány, amelyek mindannyia bámulatba ejtették a kirándulókat. Nem mindennapi látványosságot nyújtott a ritka ssép kocsipark, továbbá a lószerszám kamara, amely ben a legváltozatosabb díszes magyar és angol lószerszámok voltak láthatók. A végnólküli sok látnivaló után a bábolnai kaszinóban bőven terített aszíal fogadta a társaságot, ahol dr. Kelemen Imre jószágigazgató, a tőle megszokott barátságos házigazdái szerepében váltotta ki ifjú vendégeinek szeretetét. A íanulmánykiránduláson részi vett Láng József Bánhida nagyközség érdemes főjegyzője is, aki a tanulmányú jukban végig kisérte az ifjúságot. Ismeretekben és tapasztalatokban gyarapodva, emlékekkel eltelve, a legjobb hangulatban mondott búcsú; a gazdaifjúság Bábolnapusztának. Érdemes tisztviselőnek általános megbecsülés a jutalma Esztergom város képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésén helyt adott egyik tisztviselője, Bálint Lajos kérelmének és teljes szolgálati idővel nyugdíjazta. A képviselőtestület egyik illusztris tagja, dr. Gróh József sűrű helyeslő közbeszólások között szokatlan melegséggel és elismeréssel átszőtt beszódben búcsúztatta el Bálint Lajost a várostól, mint olyan tisztviselőt, aki nehéz és szimpatikusnak éppen nem mondható hivatalában mindenki szeretetét, becsülését és elismerését vivta ki maga részére. Bálint Lajos nyugdijbavonulásának hire a város közönsége körében elterjedvén, minden oldalról jövő elismerő ós sajnálkozó megnyilatkozások elől, mint a közönség szócsöve kitérni nem akarván, hivatásunknál fogva búcsúzót kell mondanunk. Készséggel teszünk eleget olvasóink kérésének annál is inkább, mert Bá lint Lajost úgy ismerjük, mint előzékeny, szolgálatkész, lelkiismeretes és pontos hivatalnokot ós egyéniségében kedves, udvarias úriembert. Most amikor olvasóközönségünk nevében búcsút veszünk Bálint Lajostól, a tisztviselőtől, nem mulaszthatjuk el, hogy röviden vissza ne tekintsünk az ő negyvenéves nehéz, nagyon sokszor kellemetlen hivatali működésére. Tudjuk, hogy sokszor összeszorított fogakkal és sajnálkozó szívvel tett eleget nehéá hivatásának, de tudjuk azt is, hogy a hozzáforduló feleknek nagy udvariasság gal állott rendelkezésére és talán az ő lelke örült legjobban, ha valakinek nehéz ügyén segíteni, vagy enyhiteni tudott. Nem szabad elismerés nélkül hagynunk Bálint Lajosnak egy másik ténykedését sem. Amikor városunkra teljes súlyával ránehezedtek a közélelmezés rettenetes nehézségei, Bálint Lajos szinte emberfeletti felelősséggel, fáradságos utazásokkal, lehetetlen közlekedési viszonyok között, vagonokban töltve nappalokat és hideg éjszakákat, szállította a városnak mindennapi kenyérrevalóját az ország távoli vidékeiről. Elismerést ezért nem kapott mást, de a legdrágábbat, mint tiszta lelkiismeretének megnyugtató szavát. A vészes, nehéz, megpróbáló idők elmentek és Bálint Lajos újra viszszaült hivatali székébe és dolgozott a lelkébe beieedzett szorgalmával és készségével sokszor az éjjelt is nappallá és az ünnepet is hétköznappá téve. A kényelem, a pihenés fogai ma hiányzott belőle mindaddig, amig valami hivatalos dolga elintézve nem volt. Talán akkor pihent igazában, mikor dalostestvórei közöit volt, ámbár ott is dolgozott, hisz dalárdista volt és háznagya, lelke a Turista Dalárdának. Vagy talán akkor volt igazi pihenője, amikor a természet szépségeinek ragyogó sugarában fürösztheite meg lelkét. Mint a szabad természetet imádó, áhítatos lélekkel járta a lankákat és épp?n ezért a MTE Esztergomi Osztálya keresve sem találhatott volna jobb, rátermettebb gondnokot a Vaskapu menedékház részére nálánál. Most, amikor búcsút mondunk Bálint Lajosnak a hivatalnoknak, azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy jól megérdemelt nyugdíj idejét boldog békességben soká, nagyon soká élvezze és maradjon meg továbbra is a városnak polgára, a turisztikának törhetlen bajnoka ós a dalárdának tevékeny tagja. V. I. Uj autóbuszjáratokat indít vármegyénkben a START autóbuszvállalat A START autóbuszvállalat f. hó 27-től, szombattól kezdve az Esztergom — Dorog — Tát autóbuszjáratot szombati napokon kiterjesztette Bajnáig és pedig két járattal. Ezek szerint tehát az autóbusz minden szombaton indul Esztergomból az első reggel 5 órakor a „Központi" kávéház elől és Bajnára érkezik Do;og, Tokod, Tát, és Nagysáp érintésével 6 óra 15 perckor. Innen indul viszsza reggel 6 óra 25 perckor és érkezik Esztergomba 7 óra 45 perckor. A második járat indul a „Központi" kávéháztól délután 1 óra 20 perckor ós Bajnán van 2 óra 35 perckor, innen 2 óra 40 perckor indul vissza és Esztergomba érkezik délután 3 óra 45 perckor. A többi járat indul reggel 6 óra 20 perckor (szombat kivételével naj ponta), 7 óra 50 p., 11 óra 30 p, í délután 1 óra 20 p., 5 órakor és 7 óra 30 perckor hétköznaponként, ünnepnap pedig délelőtt 10 órakor. Az egyes állomásokra a viteldíj a j következő : Esztergomból az Ujvámig 20 fii., Lötérig 30 fii, Fiúnevelőig 40 fii., Táborig 40 fii., Csere vendéglő 40 fii., Schmidt villa 50 fii., Dorogig 60 fii., Tokod-Altáró 80 fii., Tokod-Üveggyár 80 fii., Tát 80 fii., Nagysáp 1 50 P, Bvjna 1"80 P. Térti jegyek : Észrergom—Bajna között 280 P, Esztergom—Nagysáp 2'50 P, Esztergom—Tát VQQ P, Esztergom—Tokod üveggyár 1'40 P, Esztergom — Tokodaltáró 1 '30 P, Esztergom—Dorog 1 P, Esztergom— Tábor 60 fi!, Dorog—Bajna 2 P, Dorog—Nagysáp 160 P, Dorog— Tát 1 P, Dorog—Altáró 60 fii. Havi iskolás bérletek napi kétszeri útra : Esztergom—Tokod-üveggyár 13 P, Esztergom—Tokod Altáró 12 P, Esztergom—Dorog 12 P, Esztergom—Schmidt-villa 10 P, Esztergom—Tábor között 8 P. Gyermekek, amennyiben külön helyet nem foglalnak el, menetdijat nem fizetnek, egyébként egy méternél nem magasabb gyermekek a vonaljegy árának a felét fizetik 10—10 fillérre felkerekítve. A csomag dija annak nagysága és súlya szerint Táborig 10—-20 fii., Dorogig 20—30 fii., Tatig 30—40 fii. A kereskedelmi minisztérium engedélye alapján a START autóbuszvállalat március 1 tői menetrendszerű autóbuszjáratokat indít Tatáról Dunaalmáson és Dorogon keresztül Esztergomba. Az autóbusz reggel G óra 20 perckor fog indulni Tatáról, megérkezik Esztergomba 7 óra 50 perckor, indul vissza délután 1 óra 10 perckor, érkezik Tatára 2 óra 45 perckor. Előnye ezen autóbuszjáratnak a vasúttal szemben az lesz, hogy a Tatáról érkezőknek nem kell Almásfüzitőn átszállani, továbbá rövidebb idő alatt teszi meg az autóbusz az utat, mint a vonat és a viteldíj nem lesz drágább a vasút viteldijánál. Az autóbusz által érintett községek utasainak hasonló előnyeik lesznek. Ezen autóbusznak Dorogon csatlakozása lesz az Esztergom—budapesti autóbuszhoz úgy, hogy a Tatáról jövő autóbuszon megváltott jeggyel Budapestig lehet utazni. A menetidő a vonat menetidejénél majd egy órával rövidebb lesz Budapestig, ahova 8 óra 37 perckor a Fő-utcára, 8 óra 58 perckor a Vörösmarthy-tórre és a Mussoüni-térre 9 óra 5 perckor érkezik naponkint. Mii tartalmaz a frontharcos törvénytervezet? A tervezet általános része kimondja többek között a „frontharcos* megkülönböztetés rendeleti szabályozását, továbbá, hogy a Frontharcos Szövetség, mint érdekképviseleti szerv, a községi képviselőtestületekbe, a vármegyei és városi törvényhatóságokba, az országgyűlés felsőházába egy-egy tagot delegál. A front harcos előadások és mulatságok engedély iránti kérelme és befolyó bevételei teljesen díj- és illetékmentesek a javaslat szerint. Külön fejezet szól a közalkalmazásban álló frontharcosokról, akiket a közalkalmazottaknál előnyben kell részesíteni és ennek megfelelően módosítani az e tekintetben esetleg másképp intézkedő törvényeket vagy rendeleteket. A közszolgálati alkalmazásnál az alkalmazási korhatár úgy állapítandó meg, hogy a frontharcos életkorból levonásba kell helyezni a hadiszolgálatban töltött idő kétszeresét. A harctéri szolgálat mindenképpen állami szolgálatnak tekintendő, ezért az összes hadiszolgálat (hadifogság is) a nyugdíj szempontjából beszámítandó még akkor is, ha a katonai és a közszolgálat között 30 napnál hosszabb idő telt el. A hadiévek kétszerese a fokoza tos előléptetés szempontjából várakozási időnek tekintendő és ezért elvileg minden közalkalmazásban álló frontharcos legalább egyszer fokozatos előléptetésben részesítendő. A közhatósági munkálatoknál frontharcosokat elsőbbségi jog illeti meg és az áilam, a törvényhalóságok és községek és ezek által fenntartott intézmények ós üzemek alkalmazottai legalább 10 % ának frontharcos nak kell lennie. A magánalkalmazásban álló frontharcosokról is gondoskodni kivan a javaslat, amennyiben kimondja, hogy a legalább husz munkást állandóan foglalkoztató ipari és kereskedelmi vállalatokban ós üzemekben munkásnak a létszám legalább egytized része arányában frontharco t kell alkalmazni. Ha pedig a vállalat nyugdíjpénztárral rendelkezik, a frontharcos alkalmazott háborús szolgálati ideje is beszámítandó. Az OTI, MABI öregségi és rokkantsági osztályába és a mezőgazdasági munkáspénztárba tartozó frontharcosok anynyiszor magasabb járadékosztályba tartoznának, ahány esztendei igazolt frontszolgálatuk van. Az adó- és egyéb kedvezményeket illetően az összes frontharcosok részére az adóalap nagyságára való tekintet néikül az eddig biztosított adókedvezmény kiterjesztését és fenntartását kívánja a javaslat. Az igy mutatkozó jövedelem pótlására 2°ío os fronimentességi adót kell kivetni minden olyan állampolgárra, aki a hadrakelt évfolyamok valamelyikéhez tartozott, de hadiszolgálatot nem teljesített A világháború időtartama alatt az állammal vagy a hadsereg* gel üzleti összeköttetésben állott cégek, vállalatok fronimentességi adója 5—25 °/olenne. A szállítások odaítélésénél, az állami jogosítványoknál, árusításoknál előnyt biztosit a tervezet a frontharcosoknak, a frontharcosok gyermekeinek pedig a középiskolákban és egyetemeken a megállapított százalékon belül tandíjmentességet, — az arra rászorultaknak pedig félárú-jegy váltására jogosító igazolványt kivan a vasútvonalakon. Szép emberbaráti intézmény kérdése vár végül parlamenti tárgyalásra. Az elszegényedett, rokkant, elaggott, munkaképtelen, beteg frontharcosok ápolására, istápolására köteles minden törvényhatóság frontharcos menhelyet létesíteni. Az esztergomi frontharcosok a város polgármesterét, országgyűlési képviselőjét és a vármegyei törvényhatóságot kérik fel a törvényjavaslat pártfogására. 1HEK Sík Sándor-irodalmi est a Kat. Körben. Az Esztergomi Katolikus Kör rendezte Sík Sándor-irodalmi est iránt érthetően nagy az érdeklődés. Hallani fogjuk a szerző muzsikáló száján át hárfazengésű szelíd hangján a maga szerezte megejtő ritmusú, sokszor döbbenetes hangolású és mélységű költeményeket. Esztergom dédelgetett, kedvenc énekesnőjének énekszámai, az érseki hittudományi főiskola énekkarának szokásos, remekbe öntött énekei, a kitűnő dorogi bányász vonóskar darabjai művészetük javát áldozzák az est sikeréért. A Kör vezetősége örömmel hívja ezen estjére mindazokat, akik a költészet üde, harmatos rózsái között, az ének és zene csodás harmóniáin át szebb világ ígéreteit, szépségeit engedik szivükhöz, lelkükhöz. A meghívók a hét végén mennek szét. Legközelebbi számunkban az irodalmi est teljes műsorát hozzuk. Manci néni temetése. Szombation d. u. 3 órakor temették a szentgyörgy mezői temető kápolnájából Ipolyi Mária 83 éves ny. párkányi óvónőt, akinek súlyos lábbaja miatt korán kellett elhagynia állását. Több mint 40 esztendeig Esztergomban tanítóképzős diákok kosztoltatásából éldegélt. Temetésére kivonult a tanítóképző ifjúsága is az igazgató és több tanár vezetésével. A képzősök szép énekkel vettek búcsút elődeik fogalommá vált jó „ Manci néni*-jétől, akivel a háború előtti diákromantika jellegzetes alakja dőlt ki soraink közül.