Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-07 / 19.szám

2 ESZTERGOM @s VIDÉKE 1987 március 7 Esztergom megyében tartott ezen első ilyen irányú tanfolyam nagy sikere biztatásul szolgálhat az idő­sebb gazdáknak arra, hogy a jövő évben rendezendő tanfolyamra ők is eljárjanak s elsajátíthassák a gazda­A hadikölcsönök valorizációja más­fél évtizede kisértő problémája a ma­gyar életnek s megnyugtató megol­dást még nem sikerült találni. Az ősjegyzők hadikölcsöneinek mérsé­kelt valorizációja volt eddig a leg­nagyobb eredmény, ami azonban még mindig közel sem az, amit kü­lönösen azok a kölcsönjegyzők el­vártak, akik annak idején egész va­gyonukat fektették bele hadikölcsön­be, amely vagyonuk aztán elértékte­lenedett, maguk pedig nyomorúsá­gos körülmények közé kerültek. Most azután több vidéki pénzin­tézet közös memorandumot dolgo­zott ki a hadikölcsönbe fektetett ösz­szeg jelentősebb valorizálására. A lényege a tervnek az, hogy lehe­A Magyarországi Vidéki Ltpok Országos Egyesületének egyik igaz­gatósági gyűlésén egyhangú határo­zattal kimondták, hogy mindennemű propaganda híreknek a lapokban való díjtalan közlését egyszersmindenkorra megtiltják és e határozatot tudomá­sulvétel és a legszigorúbb betartás céljából valamennyi vidéki lapnak megküldték azzal, hogy a laphoz érkező ilyenféle közlésre vonatkozó kérelmeket a fenti határozatra való hivatkozással feltétlenül utasítsák el. Mikor a mai válságos időkben va­lamennyi vidéki lap állandó és foly­tonos küzdelmet folytat, hogy aka­dálytalan megjelenését biztosithassa, lehetetlen az, hogy bárki ingyenes szolgálatot kérjen a laptól, amelynek minden közlemény ós hir leközlése a szedési, papír és egyéb kiadásait emeli és az amúgy is jelentékeny terheit fokozza. Visszaemlékezés a Tarkaságról irta O'svátn Andor­Visszaemlékezéseim során több­ször fognak találkozni az esztergomi Tarkaságnak későbbi utódjával : a FőTgá rf-Eg^^ülett eX^fe haragudja­nak ért el Minden visszaemlékezés egy-egy tükördarab abból az idő­ből, amikor még nem volt állandó a gond és a napi munka után egy­két pohár sörre-borra, meg kedélyes tereferére jöttek össze az esztergomi polgárok, lateinerek, kereskedők, ipa­rosok és a földmives osztályból sok olyan jóravaló ember, akiket az előb­biekhez a gyermekkor és az iskola kapcsolata elválaszthatatlanul fűzött. Ez utóbbiak rendszerint azok kö­zül kerültek ki, akik vagy a főgim­náziumban, vagy a reálban járták az alsóbb osztályokat és csak azután fogták meg az eke szarvát, sőt pl. az öreg-utcai (most Jókai-u.) Kiss István (Kara veje) kispap is volt s hogy letette a kék reverendát, annak oka az volt, hogy át kellett venni atyja gazdaságát. Érdekes különben, hogy Kiss István uram annak idején kispap tanítványa volt néhai Simor János bibornok-hercegprimásnak, aki prímás korában is minden nevezetes alkalomkor asztalánál látta ezt a derék földműves gazdát. A Polgári Egyesület csütörtök esti összejöveteleinek egyik vonzó egyé­nisége néhai dr. Helcz Antal volt polgármester volt. ö is kispap tanít­ványa volt Simornak, aki rendkívül sági tudomány legújabb vívmányait, amire oly nagy szüksége sohasem volt a magyar gazdának s az or­szágnak, mint épen a mostani nehéz és küzdelmes gazdasági viszonyok között. tővé teszik adók és illetéktartozások­nak 2—3°/o erejéig a 10—12^-os valorizált értékű hadikölcsönökkel való fizetést. Ha hátralékot; 'fizetné­nek hadikölcsönökkel, akkor a fize­tés 8—10°/<>-át vélnék kölcsönkötvé­nyékkel törleszteni. A tervezet nem tesz különbséget ősjegyző és nem ősjegyző között, miután ezáltal a hadikölcsönök meg­felelő árfolyamot érnének el, ami viszont biztosítaná, hogy a kölcsön­kötvénytulajdonosok valóban érték­hez jutnának. A memorandumot még nem nyúj­tották be illetékes helyen, ez azon­ban a közeljövőben már meg fog történni s hisznek abban, hogy ered­ménye is lesz. Fentieket azok figyelmébe és meg­szivlelésére ajánljuk, akik mégis adandó alkalmakkor valamely ügy propagálása végett díjtalan közlést kívánnak a lapkiadóvállalattól. árverési csarnok lesz Esztergomban Értesülésünk szerint városunkban nyílik meg az ország második .Ár­verési Csarnoka", mely a M. kir. Postaigazgatóság tulajdonát képsző budapesti „Árverési Csarnok" min­tájára fog működni. Elvitathatatlan, hogy Esztergom város közönságének mind kényelmi, mind értékesítési lehetőség szem­pontjából üdvös szolgálatot fog ten ni, mert az eladásra szánt, illetve feleslegessé vált tárgyaikat árverés szerette és a közöttük való bizalmas i viszony eredménye volt, hogy a nagy prímás Esztergomot maradandó alkotásokkal gazdagította. Dr. Helcz Antal klasszikus művelt­ségű, tudományosan képzett, sokat olvasott férfiú volt. Egy valóságos élő lexikon. Emlékező tehetsége bá mulatós, modora megnyerő. Mindig rögtönzött szónoklatai telve voltak gazdag és lebilincselő tartalommal. Nyugodtan megállapíthatom, hogy barátai és polgártársai valósággal bálványozták és hogyha a csüiör töki estéken megjelent, órák hosszán át lekötötte elbeszéléseivel és vissza­emlékezéseivel hálás hallgatósága figyelmét. Az ilyen esték a tagok között vitákra is adtak alkalmat Nem súrlódásokból eredtek ezek a viták, hanem egy egy téma felett s mindaddig eldöntetlenek maradtak, amíg dr. Helcz meg nem érkezett, amikor is az ő döntése szentírásnak bizonyult. Klasszikus műveltségét bizonyította az a tény is, hogy amikor valami ritka alkalomból XIII. Leó pápa kö­vete Esztergomba érkezett, ő — mint polgármester — a város közönsége részéről küldöttséget vezetett a csu­pán olaszul beszélő nuncius elé és azt egy rendkívül tömör latin beszéd ben üdvözölte. A pápa követe ezt a figyelmet hasonló *módon viszonoz ván, melegen gratulált a városnak jeles polgármesteréhez. A Polgári Egyesület békebeli ösz­s?ejövete!ei kü'önben arról is neve­útján értékesíthetik. Igy feleslegess 6 válik az is, hogy az eladni való dol" gaikat az ablakokban kínálják el­adásra és a venni óhajtókat várva egész nap otthonukhoz legyenek kötve, esetleg szégyenkezve a ve­vővel tárgyaljanak. Ezen felette értékes és hasznos ötlet megvalósítása nagy előnyére válik majd mindenkinek. Száz ós száz rászoruló kisegzisztencia tud majd ilyen módon magán segíteni, mert a mai nehéz gazdasági hely­zetben a szükséges költségeket köny­nyebben tudják előteremteni, mig a módosabbaknak az eladás lehető­sége annál egyszerűbb. Az ötlet igen figyelemreméltó. Meg vagyunk győződve, hogy a közönség ezen intézményt szívesen fogja felkarolni, mert alkalom nyílik a feleslegessé vált tárgyaknak ily módon való értékesítésére, "vagy esetleg a hiányzó tárgyak beszer­zésére. Hogyan ünnepeljünk ? Felhívás a TESz összes alakulataihoz és tagegyesületeihez I A közelgő március 15-ike a ma­gyar nemzet életében mindenkor a nemzeti gondolat ós faji öntudat, az egész nemzet testvéri egyesülésének felemelő ünnepe volt. A megpróbál­tatások nehéz évei alatt kissé meg­fakult ez ünnep régi fénye. Lüktető erejét közöny gyengítette. Lelkiisme­retlen elemek próbálkozása a dicső ősök célkitűzéseit a széles népréte­gek félrevezetésével lealacsonyítani ás a nemzet egyetemes érdekeit ve­szélyeztető célokra iparkodnak fel­használni. E megtévesztő próbálkozásokkal szemben minden igaz magyar ember­nek kötelessége gondoskodni arról, hogy a szabadság ünnepe a magyar sorsközösség örök, szent szimbóluma, a magyar nemzet testvéri egyesülé­sének magasztos emlékünnepe le­gyen. Idézzük fel minden magyar ember lelkében a független, öncélú Magyarország eszményét, azét a Magyarországét, amely sajátos tör­ténelmi hivatást tölt be itt a Duna­etesek voltak, hogy azokon soha­em esett viszálykodás, ki volt zárva a nyers hang és a durva tréfa. Érdekes, hogy a háború előtt való évtizedben egy kedves szokás is lábra kapott. A névnapok megün­neplése, ami úgy ingadozott, hogy akinek csütörtök előtt volt a név­napja, azt utólag ünnepelték, akié pedig a jövő héten következett an­nak az ünneplését előlegezték. Ezek­nek az ünnepléseknek e sorok írója volt egyik hivatásos szónoka. Ismert mindenkit egyénisége, foglalkozása, kedélye és szokásai szerint és úgy igazodott beszédeivel, amilyennek az ünnepeltet ismerte. Az csak termé­szetes, hogy minden Üdvözlés nyo mán felsorakoztak a közös hosszú asztalra a kitűnő esztergomi borok s azok nyomában magasra szökött a hangulat, de sohase fulladt tivor­nyába, mert hiszen másnapra min­denkire munka várt. A PJgári Egyesületnek Draxler Alajos tekintélyes iparos volt az el nöke, aki úri családból származó, iskolázott, intelligens, sokat utazott, világlátott ember volt s oár szerette a társaságot ós a tréfát, nagyon sze­rény, szelid természetű lévén, elnöki minőségében sokáig nem volt kap­ható arra, hogy pohárbeszédett mond­jon, azonban — hogy hogy nem, talán a folyton ismétlődő üdvözlő beszédek hatása alatt, egyszsr csak maga vette magához a felköszöntő szerepét és — remekelt. Volt a társaságnak egy másik medencében. Bizakodó érzéssel álla­pítsuk meg, hogy ezt a hivatást, amelynek fontosságára felfigyeltek már a világ sorsát intéző hatalma­sok is, egyedül a magyarság tudta ezer éven át betölteni és a |jövőben is csak ő fogja tudni teljesíteni. Eresze át mindenki, hogy soha­sem volt veszedelmesebb a közöny, szükségesebb a nemzeti összefogás, mint éppen ma, amikor mindenfelől pusztulás fenyegeti legszentebb in­tézményeinket. Ebből az összefogás­ból kell megszületni annak az erő­nek, amely a türelmesen és kitartóan dolgozó milliók munkájával egyedül építheti meg a kivezető utat. Csak ez az erő akadályozhatja meg azt az aknamunkát, amely az ország határain belül elpusztítására tör mindannak, ami szent és értékes előttünk. Csak ez az erő küzdhet meg sikeresen a kívülről jövő táma­dásokkal szemben. Csak az együtt­érző, egy célért dolgozó összefogás készítheti elő a boldog jövőt minden keresztény magyar ember számára. Adjunk ennek az együttérzésnek azzal is kifejezést, hogy most és ezután mindig még gondosabban lobogózzuk fel házunkat, mint eddig tettük. Hadd lássa a világ, hogy itt egy öntudatos nemzet ól, amely ki­heveri a csapást és maga készíti elő a jobb, a boldogabb jövőt. TESz Kontár ont-Esztergom vm. kerületi elnöksége. A HÉT KRÓNIKÁJA Kedden mult tizenhét eszten­deje annak, hogy a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává válasz­totta meg Horthy Miklóst, a nem­zeti hadsereg főparancsnokát. Az egész ország hódolattal és szeretet­tel üdvözölte e napon a kormány­zót és kérte az Egek Urát, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós még sokáig tartsa kezében az ország kormányrúdját. Darányi Kálmán miniszterel­nök a közigazgatási tisztviselők .ál­landóan fokozódó feladatairól. Da­rányi Kálmán hétfőn d. e. nyitotta rendkívül intelligens, de az elnöknél is szerényebb, nagyon csendes tagja : Schenkengel Antal. Igen mértékletes ember volt és egy fél liter borocska mellett a kedélyes baráti körben szinte hiányzott, hogy ha egy-egy alkalomról elmaradt. Róla emlékezve eszembe jut, hogy Antal-napját az ő tiszteletére megünnepelték. Az el­hangzott üdvözlés, amely az ő élet­pályáját, törekedését, szorgalmát és erényeit méltatta, voltaképen ováció is akart lenni abból az alkalomból, hogy valamely jubileumi évfordulót ért el. A lendületes beszéd után Schen­kengel Antal válaszolt és aki addig soha beszédet nem mondott, általá­nos meglepetésül tartott egy olyan orációt, amely tele volt Arany, Pe­tőfi és más klasszikus költők ver­seinek idézetével, tele a tiszta lélek frissen fakadt virágaival és igaz há­lával azok iránt, akik őt az ünnep­léssel meglepték. Hja l Ilyenek voltak a régi eszter­gomi iparosok polgárok valameny­nyien. Bizonyság erre az, hogy pl. az országos iparos kongresszusokon, avagy a régi időben híres esztergomi dalárdának idegen helyeken történt szereplései alkalmával a küldöttek és a képviselők fellépése, viselkedése, modora és felszólalása, avagy ünnepi válaszbeszéde általános feltünóst kel­tett. Mi volt ennek a titka ? Először az, hogy a családi életben választékos nevelésben részesültek, másodszor az, hogy általában a kö­A hadikölcsönök valorizálására érdekes tervet dolgozott ki pár vidéki pénzintézet Nem szabad az újságoknak ingyen reklámozni

Next

/
Oldalképek
Tartalom