Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-07 / 19.szám

1937. március 7 OÖM is VIDEKlü 3 meg a második közigazgatási tovább­képző tanfolyamot. Megnyitó beszé­dében többek között a következőket mondotta: „Ha magunkévá tesszük azt a régi állítást, hogy minden nem­zet alkotmánya annyit ér, amennyit közigazgatása meg tud valósítani, előttünk áll a köztisztviselői munká­nak á nemzet életében való nagy jelentősége. A kormány célkitűzése a fokozatos, állandó alulról felfelé való javítás. A kormányzati refor­mokban szemmel tartják az egész magyar közszolgálatot." Az új országgyűlési képviselők. Vasárnap két helyen is volt időközi választás, Szombathelyen és az ipoly­szalkai kerületben. Szombathelyen Hallá Aurél a Nep hivatalos jelöltje lett a képviselő 11.260 szavazattal, Csekonics Iván gróf 5431 szavaza­tával szemben. Az ipolyszalkai ke­rületben nagy harc folyt Nagy Emil Nep párti és Mátéffy Géza kisgaz­dapárti jelöltek között a mandátumért. A küzdelemből Nagy Emil került ki győztesen 187 szavazattöbbséggel. Kánya Kálmán külügyminisz­ter beszédének nevezetesebb részei: „Bizom benne, hogy a Duna-meden­cében sikerülni fog idővel olyan álla­potot teremteni, amely a valódi, tar­tós béke zálogát foglalja magában." „A magyar külpolitika célkitűzései: hű és feltétlen ragaszkodás bará­tainkhoz, minden kalandtól való tar­tózkodás és végül egyengetése a kor­rekt viszony útjainak amaz államok felé, amelyektől ma még több keve­sebb ellentét elválaszt. A lispei hatalmas szénhidro­gén-kincs világra szóló magyar tu­dományos siker. Mintegy három hét­tel ezelőtt vezettek nagyszerű ered­ményekre a Lispe község határában végzett fúrások. Az eddigi adatok alapján a feltárt kút napi gázhozama 500—600.000 köbméterre becsül­hető. Eden angol külügyminiszter e heti beszédének fontosabb részletei : „A világbéke fenntartása teszi szük­ségessé az angol fegyverkezést." „Nem akarom kisebbíteni a Népszö vétség kudarcát, amelyet az abesszin ügyben szenvedett, de attól még messze van a Népszövetség, hogy zépiskolákból kerültek ki és azután vették át atyáik iparát, harmadszor pedig az önképzés, amely őket ha­ladókká tette. Vagy kinek lehetett kifogása idb. Heischmann Ferenc szappangyáros, Laiszky János könyv­nyomdatulajdonos, Philipp Konrád könyvkereskedő, Frey Ferenc vas­kereskedő, Frey János üzletvezető, Wanitsek Rezső cipész, Magyary László kályhagyáros, Dóczy Ferenc pókmester, Waldvogel József és Ko­vács Albert asztalosmesterek, Sze rencsés Mihály, Sziklay Nándor, idb. Brenner József, Rudolf Mihály, Grosz Ferenc, Paulovits Géza, Vö­rös József, Jedlicska Rezső keres­kedők, Szatzlauer János és Hübner Antal cukrászok, Farkas Tivadar, Bayer Antal, Bayer Károly és Ma­tus Gyula kékfestő iparosok, Oltósy Ferenc, Oltósy Lajos botgyárosok, Schalkház Ignácz, Gyula és Ferenc mészáros és hentes iparosok, Lindt­ner János liszt, Brukner Albert gyar­matáru, Mihalik Bálint textil keres­kedők, Draxler Ferenc női szabó­mester, Leitgeb János kereskedő, Schleiffer Lajos, Bokross Károly, Meizler János vendéglősök, Neubauer János, Porgesz Béla kávéháztulajdo nosok és még sok-sok más de­rék polgárral szemben ? 1 Mind­mind talpig uri viselkedésű, tanult, közbecsült polgár volt s valamenyi egy volt abban, hogy a közbékét óvni, a társadalom egységét ápolni a város kultúráját, gazdasági hala­dtát és javát közös összetartással fejleszteni kell I eltemessük." „Az egész világon meg­nyugvással köszöntik fegyverkezési politikánkat, mert köztudomású, hogy nem indítanánk olyan háborút, amely ellenkeznék alapokmányszerű köte­lezettségeinkkel." Az olasz nemzet teljes milita­tizációját határozta el a fasiszta nagytanács. E téren a legfőbb fel­adatokat a következőkben jelölték meg : „az olasz haderő továbbfejlesz­tése, az önellátás lehető legmagasabb fokának elérésére." Nagyböjti szentbeszédeket tart a belvárosi plébánia templom­ban március 11., 12. és 13án, csütörtökön, pénteken és szom­baton este 8 órakor DR. LEPOLD ANTAL prelát u s-kan on ok. A lelki magunkbaszállás, megúju­lás és megerősödés ezen óráira minden katolikus hivői szeretet­tel vár a belvárosi plébánia hivatal. A magyar főváros 1936. évi népesedési viszonyairól érdekes és egyben megdöbbentő je­lentést adott ki Budapest statisz­tikai hivatalának igazgatója. A számok rengetegéből kettő komoly figyelmet érdemel. A magyar fő­városban Budapesten lakó anyák­tól 11.465 gyermek született 1936­ban s ugyanékkor 12.003-an hálták meg. Eszerint tehát egyetlen év alatt ahelyett, hogy milliós fővá­rosunk népe megszaporodott volna, a lakosság 538 lélekkel fogyott. A statisztikust az a tény vigasztalja, kogy tavaly még rosszabb volt a helyzet mint most, 1935-ben 834 volt a halálozások számának több' leié az újszülöttek száma felett. Am a statisztika irgalmas valami, mert a pesti újszülöttek közé szá­míthatja azt a 4622 gyermeket, akik a főváros különböző kórhá­zaiban vidéki anyáktól születtek. Ez esetben a pesti kórházakban meghalt vidékieket is levonva a halottak számából, a szaporodás 749 el tenne ki. Végeredményben az adatokból szomorúan ütközik ki a tanulság, hogy Budapest népe önmagában nem szaporodik s a népesség növekedése azon vidékiek révén következik be, akik folyto­nosan szivárognák a fővárosba, hogy ott megélhetést találjanak, egzisztenciát alapítsanak. A vidék tehát nemcsak terményeivel, de emberanyaggal is táplálja a fő várost. A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Ernszt Sándor Győrött. Szom­baton, március 6-án délelőtt 11 óra­kor Győrött, a Katolikus Kör nagy­termében a Keresztény Gazdasági és Szociális néppárt Vármegyei Szer­vezete nagyválasztmányi ülést tartott. A gyűlésen felszólaltak Ernszt Sándor dr. v. miniszter Friedrich István v. miniszterelnök, Meizler Károly és Drobni Lajos dr. országgyűlési kép­viselők. Vida Jenőt a Bánya- és Kohó­vállalatok Egyesülete újból el­nökké választotta. A magyar Bá­nya- és Kohó váll álatok Egyesülete most tartolta meg 1937. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az Egye­sület elnökévé újból Vida Jenő fel­sőházi tagot, társelnökké Bíró Pál dr. országgyűlési képviselőt és Chorin Ferenc felsőházi tagot választotta meg. Sik Sándor irodalmi-est. A ma, vasárnap délutáni Sik Sándor iro dalmi est elé nem lohadó érdeklő­déssel tekint Esztergom társadalma. Csak egy nap választ el attól, hogy körünkben üdvözölhessük azt, aki­nek megjelenése kitüntető, jóleső öröm mindnyájunk számára. Azzal a szeretettel fogadjuk, a katolikus lyra vezéregyéniségét, amely kijár azoknak, akiknek lelke a küldetés tüzes lázától jegyes és ragadott. Imi akarunk a költészet, az ének és zene, ama forrásairól, amely az örök szép­ségek, az Isten-, emberszeretet s az emelkedett világok kútjaiból csorog­nak. Az illetődött tisztelet halk him­nuszával köszöntjük: Isten hozta nálunk 1 A városi tisztikar búcsúja Bá­lint Lajostól. Esztergom város tisz­tikara f. hó 3-án a „Fácán" ven­déglőben tartott társasvacsora kere­tében ünnepelte Bálint Lajos városi tisztviselőt nyugalomba vonulása al-' kalmából. Vacsora közben a városi tisztikar nevében dr. Brenner Antal főjegyző, h. polgármester tolmácsolta a felsőbbség legteljesebb elismerését s a tisztikar legőszintébb jókivána­tait a mintaszerű tisztviselőnek. Glatz Gyula polgármester levelét Matló László ellenőr olvasta fel. A polgár­mester ugyanis betegsége miatt nem jelenhetett meg a vacsorán s ezért tolmácsolta levélben elismerését és jókívánságait. László István pénzügyi tanácsnok mint közvetlen főnöke az ünnepeltnek, meleg szavakkal mél­tatta Bálint Lajos érdemeit, három kiváló lelki tulajdonságát: engedel­mességét, feltétlen megbízhatóságát és a közönséggel szemben tanusitottt udvarias bánásmódját emelte ki. Schalkház Ferenc főintéző kedélyes szavak kíséretében játékpuskát és játékkutyát nyújtott át az ünne­peltnek, jeléül annak, hogy az örök­vidám kedélyű „Lajos bácsi" nem tűnhet el nyomtalanul hallgatósága szivéből. Dr. Sántha József közigaz­gatási tanácsnok visszaemlékezés formájában Nyirő József egyik re­génye alapján meleg képet rajzolt meg Bálint Lajos megnyerő egyéni­ségéről ós mély emberi tulajdonsá­gairól. — Bálint Lajos meghatva köszönte meg az iránta megnyilat­kozó elismerést és szeretetet. Vála­szában köszönetet mondott a város vezetőségének, a város közönségé­nek a megtisztelő elismerésért és megbecsülésért, a jelenlevőknek pe­dig azon szeretetért, amellyel iránta viseltetnek. Elismerésükre mindig büszke lesz, szeretetüket örömmel zárja szivébe. Többek köszöntője után a kedélyes társaság még sokáig együtt maradt az ünnepelt tiszteletére. A Belvárosi Árpádházi Boldog Margit Leánykongregáció 1937 márc. 7-én d. u. fél 5 órai kezdettel a Kat. Legényegylet nagytermében a Kongregáció céljaira „Perpetua vértanusága" c. 4 felv. őskere sztény színművet adja elő gyönyörű ének­kel, táncokkal és időképekkel. Belé­pődíj nincs, műsor megváltás (I hely 60, II. h. 40 f.) kötelező. Tekintettel a nemes célra és arra a körül­ményre, hogy a színdarab a nagy­böjt hangulatának igen megfelelő, minél többek megjelenését kéri és várja a Kongregáció. „A három sárkány" az Izr. Hit­község műkedvelői előadásán. Mult szombaton mutatta be az Esz­tergomi Izr. Hitközség Kulturalosz­tályának műkedvelői gárdája Hu­nyady Sándor nagysikerű színjáté­kát „A három sárkányt". A pompás előadást telt ház élvezte végig sokat és szivesén tapsolva a kitűnő sze­replőgárdának. A Sárkányok trióját Bauer Imrén é, dr. László György né és Steinerienőné alakították fordu­latosán, ügyesen, mozgalmasan. Anna szerepében dr. Kardos Miklósné nyújtott igen szines, bájos alakítást. De jók voltak a többi női szereplők is élükön Jetiinek Liliivei. A férfiak közül a főszerepeket Bauer Imre és dr. László György játszották, alakí­tásuk, mint mindig, most is a leg­magasabb értékű műkedvelői szin­vonalat jelentette. A többi fórfisze­replő közül vezetőszerepeket Haffner Kálmán és Scheiber Ervin alakították igen ügyesen. Külön meg kell em­lékezni végül a remek díszletekről, amelyek stílusban, ízlésben egyaránt kiválóan sikerültek. Az előadást, ma vasárnap d. u. 4 órakor megismé­telik. Új tőrvényszéki szakértők. A budapesti kir. Törvényszék elnöke Gaal Lajos oki. építészmérnököt és Mattyók Aladár oki. mérnököt tör­vényszéki hites szakértőkké nevezte ki. Népművelés Süttőn. Süttő köz­ség népművelési előadásai értékben és látogatottságban erősen fellendül­tek. Az előadásokat Klincsek Béla h. igazgató-tanitó vezeti nagy lelki­ismeretességgel. Kicsindy Kálmán ny. iskolaigazgató legutóbb a szárazság elleni védekezésről tartott ismeretter­jesztést. Pozsonyi Sándor tanitó a népies irodalomból ismertetett. Megalakult a gazdaszövetség Szentgyörgymezőn. Értesítjük a gazdatársadalmat, hogy a „Falu" Magyar Gazda és Földmives Szö­vetség Esztergom-Szentgyörgymező Fiókszövetsége megalakult ós alaku­lását jóváhagyták. Felhívjuk a gaz­datársadalmat, hogy ezen egyesület mindenben a gazdák édekeit védi, igy a tagok sorába minél hamarabb j4\ ki haját helyesen ápolja, mindig örömét leli benne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom