Esztergom és Vidéke, 1937
1937-03-04 / 18.szám
ESZTERGOHJ/IDCKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 18. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. MÁRCIUS 4 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Igazságos közteherviselés Minden szociális adópolitikának az a célja, hogy az országban a közteherviselés igazságos legyen, vagyis, hogy a közterhek méltányosan legyenek megosztva az adófizető polgárok között. Már a régi Wekerle-féle adóreform ezt a célt kivánta szolgálni. Módokat keresett a teherviselőképesség megállapítására és ennek igazságosan megállapított mértékéhez kivánta arányosítani az adóterheket. Tudjuk, hogy ennek a törvénynek azért nem lehetett az életben gyökeret vernie, és rendszerré formálódnia, mert közben a há ború és a forradalmak, majd pedig a békeszerződés olyan kényszerintézkedéseket szültek, hogy az államoknak, Magyarországnak épúgy, mint a külföldnek le kellett térni az egyéni adóztatás rendszeréről és rideg szorzószámok alkalmazásával többé kevésbé illuzoriussá tenni még a progresszivitást is. Ennek eredménye lett azután az, hogy adóztatásunk rendszere valóságos antiszociális kilengéseknek nyitott tág teret, az adófizető polgárság pedig állandóan panaszkodott a közterheknek méltánytalan elosztása miatt. Darányi Kálmán miniszterelnök kormánya már bemutatkozáskor olyan adópolitikát igért, amely egyrészt a mai törvények keretében állítja helyre a közteherviselés egyensúlyát, másrészt pedig megalapozza a máris készülő nagy és szociális irányú adóreformot. A kormány tehát egyrészt folytatta azt a szociális munkát, melyet már az előző kormány az adóz tatás területén elkezdett, más részt pedig új intézkedésekkel fokozatosan igyekszik helyreállítani a közteherviselés egyensúlyát. Láttuk ezt máris a kis emberek házadójának törlésénél és még számos olyan elhatározásnál, amelyek ugyancsak a kisemberek közterhet csökkentették. A képviselőház legutóbbi interpellációs napján Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter egy konkrét kérdésben adott válaszában az egész Ház osztatlan lelkesedésétől kisérve nemcsak a kormány követendő szociális adópolitikájátlilletően adott megnyugtató feleletet, hanem rámutatott azokra az egészséges alapelvekre is, amelyekre a kormány az új adóztatás rendszerét építeni kívánja. Röviden és tömören kifejezve, az a kormány célja, hogy a progreszszivitás elvének teljes érvényesülést szerezzen és a gyengébbeknek roskadozó vállairól elhárítsa a közterhek méltányosan . megállapított részét azokra, akik a közterhet minden nehézség nélkül elbírják és akik eddig a közteherviselésből nem vették ki úgy a részüket, mint ahogyan ezt a méltányosság és igazságosság megkövetelte. Azt mondotta a pénzügyminiszter, hogy fokozott gondot kivan fordítani a nagy ingóvagyonok és jövedelmek megadóztatására és amennyire emelni tudja a valóban teherbíró alanyok kvótáját, annyira akar enyhíteni a látható és megfogható szerény ingatlanból, vagy fix jövedelemből élő kisemberek terhén. Ez az elv a legerősebb, a legszilárdabb és valósággal megdönthetetlen fundamentum az adóreform számára. Az az adóztatási rendszer, amely ezen az alapelven épül fel, sohasem találkozhatik a józan közvélemény kedvezőtlen kritikájával. Mert ez az alapelv jelenti azt, hogy a közteherviselés valóban igazságos, tehát hogy a közterhek a valóságos teherviselőképességnek megfelelően vannak az adóköteles állampolgárok között elosztva. A magyar nép soha sem akart a méltányos teherviseléstől menekülni. Azt, amit adómorálnak nevez a közélet nyelvezete, a magyar adófizetőrétegek mindenkor tiszteletben tartották. Viszont mindenkor jogos volt az a kívánság, hogy a progresszió elvei az egész vonalon érvényesüljenek. A pénzügyminiszternek fent ismertetett kijelentései ezért találkoztak a parlamenten belül is, azon kivül is a legteljesebb megelégedéssel és osztatlan tetszéssel. Aki Istenben hinni és majdan üdvözölni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái'' c. könyvecskét. Kapható a Ferencrendiek templomának sekrestyéjében és könyvkereskedésekben. Ára 50 fiill. Megkezdődtek a jubileu Az 1938-as jubileumi év előkészületeinek kapcsán a mult héten került sor a sportelőkészületek megbe szélesére. A helybeli iskolák, cserkész , levente és sportegyesületeinek vezetősége gyűlt egybe dr. Dar vas Géza elnöklete alatt s megalakította a jubileumi év sportbizottságát. A tanácskozás során szóba kerültak a jövő év lehető sporteseményei s ennek kapcsán nagyszabású programm körvonalai bontakozódtak ki. Az egyes ágak előkészítését külön albizottságokra bízták. Nagyjelentőségű mozzanat az a körülmény, hogy dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató támogatása lehetővé teszi egy kerületi középiskolai tornaverseny megrendezését. Ezen nemcsak a tankerület középiskolái vesznek majd részt, hanem meghívják rá más városok — Székesfehérvár, Veszprém, Pécs — tanulóifjúságát is. Az úszóversenyeket, valamint a lövészversenyeket és a futballmérkőzéseket a helybeli MOVE fogja megrendezni. Érintkezésbe lép a MUSZszal, hogy az országos úszóversenyeknek legalább egy számát itt bonyolítsa le s ezt díjazza a Szent István-dijjal. Fejlett úszósportunk több értékes számot ígér s a bizottság nagy közönség eljövetelére számit. A céllövő versenyek és fulballmérkőzések megrendezése végett a MOVÉ vezetősége idejekorán érintkezésbe lép az érdekelt egyesületekkel. A leventeversenyek megrendezésére ni év sportelőkészülete a bizottság a helybeli leventevezetőséget kéri fel. A sporteseményekbe a cserkészek is belekapcsolódnak. Városunk nemcsak a X. Cserkészkerület csapataira számít, hanem szélesebb körből, hazánk távolabbi vidékeinek csapatait is be akarja vonni ebbe a megmozdulásba. Evégből érintkezésbe lépett a X. Cserkészkerülettel és az Országos Cserkészszövetséggel. Ennek kapcsán közös táborozás, vízi' és szárazföldi bemutatók, cserkésznap, zarándoklás, felvonulás megrendezésére gondolnak. A regatta-sport is kiveszi részét az ünnepségekből, nagyobbszabású, országos méretű verseny lebonyolításával. Ugyanígy egy autócsillagtúra megrendezése végett felveszi a szorosabb kapcsolatot a rendezőbizottság az ATC-bal. Az elemi iskolák is szerepelni fognak, még pedig a helybeliek és környékbeliek egyaránt s előreláthatóan nemcsak tornamutatványok, hanem szavalókórus, ének, játék formájában is bemutatják tudásukat. Impozáns lesz a fáklyásstaféta, amely Rómából hozza a lángot Esztergomba s innen a Bazilikából staféta viszi szét — szent szimbólumként — Csonka-Hazánk egyes püspöki székhelyeire. A tervet az A. C. országos rendezőbizottsága már elfogadta, s ez a mozzanat Fportteljesitmény tekintetében is kimagasló eseménye az 1938-as év esztergomi eseményeinek. Hol vásárolta a város a karácsonykor kiosztott cipőket? A város vezetősége, mint a múltban, úgy ezévben is nagyobb menynyiségű cipőt osztott szét karácsony előtt az arra rászorulók között. Ezzel kapcsolatban a helybeli cipésziparosság köréből olyan hangok hallatszottak, amelyek sérelmezve említették fel egyrészt azt, hogy a város a szétosztásra kerülő cipőket nem a helybeli iparosokkal készíttette, vagy legalább is nem a kellő arányban, hanem egyenesen a cipőgyárak lerakataitól vette s ezzel a helybeli iparosság s kereskedelem és maga a város károsodott, mivel a cipőgyárak lerakatai nem a helybeli kereskedőktől szerzik be a nyersanyagot, nem itteniekkel készíttetik, sőt befizetett adójuk is lényegesen kisebb, mint aránylagosan a helybeli cipészeké. Másként pedig azt emlegették fájdalmasan az esztergomi cipészek, hogy a munkájú Vért járó dijat a város teljes egészében lefogta hátralékos adójuk fejében. Kérdéssel fordultunk ebben az ügyben a város vezetőségéhez és felvilágosítást kértünk a fentiekre. A kapott válasz tisztázta a kér dést. — Tavaly az 1935—36. évi inségenyhitő tevékenység keretében 246 fiú- és leánykaruhát, további 260 pár fiú- és leánykacipőt osztott ki a város vezetősége a szegénysorsú iskolásgyermekek között, 6270 P 82 fillér értékben. Ezévben az inségbizottság úgy határozott, hogy az iskolásgyermekeknek csak cipősegélyt ad s erre 5000 P felhasználását engedélyezte. A gondos mérlegelés 521 pár cipő kiosztását találta szükf égésnek. Ez a mult évi nyersanyag s készítési árak mellett 7500 pengőbe került volna, ennyi pénz azonban nem állt rendelkezésre, ezért egyrészt a beszerzési árat kellett csökkenteni, másrészt pedig a kiosztandó cipők számát. Ismételt utánjárás és megbeszélés után 403ban állapították meg azok számát, akiknél okvetlenül szükséges volt a segélyezés. A beszerzési ár csökkentése végett az inségügyi előadó még a bőrárak emelkedése előtt lekötött 180 pár cipő elkészítéséhez szükséges anyagot a helybeli kereskedőknél s ezzel mintegy 20 %-os megtakarítást ért el. A cipész szakosztály tagjai egy pár elkészítéséért 5 P 30 fillért (felsőrészért 80 fillért, elkészítésért 4 P 50 fillért) kértek ezt pedig a város vezetősége sok állotta, már csak azért is, mivel igy nem tudta volna a szükséges mennyiséget beszerezni. Mig e tárgyalások folytak, a helybeli cipészek közül többsn hajlan B
