Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-04 / 18.szám

E52TEHOOM fi VIDÉKE 1937 március 4 dóknak mutatkoztak ,egy pár cipőt 3 P 70 fillérért elkészíteni (felső­részért 70 fillért, alsórész megcsiná­Iásáért 3 P-t számítva). A helybeli cipőkereskedőink kész cipőikre még olcsóbb ajánlatot tettek, igy lehetsé­gesnek látszott a 403 pár cipő be­szerzése 5274 P 57 fillérért. A kérdésnek ily módon való meg­oldásában szem előtt tartották, hogy lehetőleg kisiparostól vásároljanak s ne cipőkereskedőtől s ettől is olyan­tól, aki helybeliekkel dolgoztat. Igy azután a megoldás a közetkezőkép alakult: A két helybeli kereskedőnél már korábban megvásárolt anyag 2123 P 35 fillér. A szakosztály keretében pályázó mesterek 139 pár cipőt készítettek 735 P 70 fillérért, 40 pár cipőt az olcsóbb munkabérért dolgozó mes­terek készítettek 148 P-érf. Ez ösz­szesen 179 pár cipő. A még szükséges 224 pár cipőt az alábbiaktól vette a város: Kollár József cipészmestertől 87 párt 885 P 38 f árban, az Unió cipőraktártól 85 párt 841 P 44 fórt. Vettek még 53 pár cipőt 539 P 70 f ért, amelyet a gyermekmenhely ré­szére a helybeli cipószmesterek ké­szítettek, de amely a bőrkereskedők­nél visszamaradt. Igy sikerült a 403 pár cipőt 274 P 57 f túllépéssel be­szerezni. Ami a kérdés másik részét illeti, hogy a cipészek bérét teljes össze­gében lefogták adóhátralékuk fejé­ben, a város vezetősége a 78.572/ VIÍ. —832. számú pénzügyigazgatósági rendeletre hivatkozott, hogy minden­nemű ilyen járandóságot e'sősorban köztartozás fejében kell elszámolni, ezt a vizsgálatok alkalmával szigo rúan ellenőrzik Eddig is csupán a méltányossági szempontok messze­menő figyelembevétele mellett tette meg a varos, hogy hasonló esetben csupán a kifizetendő összeg felét fogta vissza adóhátralék fejében. Most karácsonykor ezt nem volt módjában megtenni s ezért érthetően lepte meg a teljes összeg vissza­tartása az érdekeit iparosokat, noha a város — a hivatalos kijelentés sze­rint — nem járhatott el másként. Ez a karácsonyi cipőosztás hite­les történeta. (m) Tata-Tóvároson alakul meg az első munkatábor) az országban Munkatábori Sok ember lúdbőr­zik ennek a szónak hallatára és azt hiszi, hogy valamilyen szomorú em­lékű internálótábor felújítását vették tervbe Tata-Tóvároson, bár talán az sem ártana, ha némely közveszélyes dologkerülőket csakugyan a szó szi­gorú értelmében vett munkatáborok­ban szoktatnának rendszeres mun­hához. Most azonban nem erről van szó, hanem egy olyan munkatábor léte­sítéséről, amelynek céljai kifejezetten a közérdeket vannak hivatva szol­gálni. A terv szerint ugyanis állásnélküli, diplomás ifjakat toboroznak össze és ezekhez csatlakozhatnának egy-egy község munkanélkülijei, akikkel egye­temben egy egy község közegészség­ügyi, útrendészeti vagy gazdasági természetű közmunkáit végeznék el. Kutak ásása, fúrása, egészségtelen területek helyreállítása, szennyvízcsa­tornák készítése ésegyéb, az egész­séget károsan befolyásoló körűimé nyek kiküszöbölése, amit csakis terv­szerűen, de mindig fizikai munkával lehet megvalósítani. Minden faluban adódnak ilyen ta­tarozást közmunkák, amelyeket azu­tán az illető község hívására a hely­színre kirendelt mozgó munkatábor végezne el az inségakció keretén b> lül. Különösen és elsősorban köz­egészségügyi teendők elvégzése van tervbevéve és ezen a téren — vall­juk meg — faluhelyen igen igen so kat lehet produkálni egy ilyen mun­katábor segítségével, közreműködé­sével és munkájával. Másutt viszont talán gazdasági munka fog akadni, természetesen nem a szorosan vett mezőgazdasági teendőket kell ezalatt érteni, hanem olyanokat, amelyekkel a közlekedési viszonyokat fogják helyreállítani, vagy elemi csapások okozta akadályokat hárítanak el. Igy pl. Vértesszőllősön a szőllők között a lerohanó vizek óriási földomlásokat okoztak, ezek­nek helyreállítás-?, járhatóvátétele szintén a munkatábor feladatkörébe tartoznék. Reviczky István tatai főszolgabíró, a mindenképen egészséges és életre való terv kiviteléhez most fog hozzá és előreláthatólag a legrövidebb id5n belül megalakul az első munkatábor, amely az ő irányítása mellett a tatai járás községeit fogja tervszerűleg ki­tatarozni úgy, amint az a helyi vi­szonyok szerint a közegészségügy kí­vánalmainak m gfeíelőieg szükséges. Feltehető, hogy az egyes közsé­gek Reviczky István főszolgabíró köz­érdekű kezdeményezését azzal a meg értéssel fogják fogadni, melyet az okvetlenül megérdemel, mert a mun­katábor segítségével tervszerűen vó gezhe'nek majd el olyan munkákat, amit az új intézmény nélküi aligha valósithatnának meg. Célravezető-e a pedagógiai próbakiallitás rendezése 1938 előtt ? Az előjelekből következtetve úgy látjuk, hogy az esztergomi 1938-as jubileumi ünnepségeknek lényeges integráns része lesz a pedagógiai kiállítás, amelynek sikeres előkészí­tése érdekében már eddig is folytak tárgyalások. Nem szeretnénk, ha az esztergomi ünnepségek csupán a pedagógiai kiállításra zsugorodnának Össze, de kéíségtelen, hogy a mai körülmények között — ha figye­lembe vesszük a nagy terveknek a sovány Ígéretekhez és szegénysé­günkhöz való viszonyát —, pusztán ez látszik teljes egészében megváló sithatónak. Ennek a pedagógiai ki­állításnak tehát mind belső érteimé­ben, mind pedig külső gazdagságá­ban, érdekességében olyannak kell lennie, hogy méltó lehessen ahhoz a nagy érdeklődéshez, amíly a ju­bileumi ünnepségek alatt a magyar kultúra és civilizáció bölcsője, E?z tergom felé irányul. Ha csak ezt az egyetlen fontom körülményt mórlegeljük is, kérdéses nek kell tekintenünk az úgyneve­zett próbakiallitás megrendezésének szükségességét. Nem bizonyos az, hogy a nagy kiállítás megrendezése előtt még 1937 ben megrendezett ki­állítás okos és célravezető lenne. A nagy kiállítás erőpróbájakén szereplő pedagógiai kiállításnak is csak úgy va:i értelme, ha a rendéi kezesünkre ál ó minden eszköz Jel . használásával, pedagógiai munkássá­gunk teljes beállításával, gyermek kutatási módszereink teljes fegyver­zetében, sőt a városra és megyére kiható népkultúrai és népművészeti tanulmányunk jelentős eredményei­vel mutatkozunk be. Egy ilyen be­mutatkozás létrehozásához pedig nagy szellemi és anyagi áldozatok kellenek, amelyek ilyenmérvű igénybe­vétel mellett kétségtelenül kimerül­nek. A lokális, sablonos jelentőségű iskolai kiállítás rendezésével meg mit érünk el ? A szokványos iskolai kiáílitások módjára összehordott gyermekrajzok, szlöjdmunkák, sok sürgősen elké­szített grafikon és a más időkben készült gyermektanulmányi dolgozat­sotozat aligha szerspelhet az 1938­as kiállítás erőpróbájaként. Véleményünk szerint inkább taka> rékoskodnunk kellene az erőkkel, in kább gyűjteni kellene az anyagi fe­dezeteket (ne gondolja senki, hogy a pedagógiai kiállításhoz pénz nem kell), és inkább az alapos és gon­dos előkészítésre, a jó megszerve zésre és előmunkálatokra kellene a drága időt fordítani, a nagy peda­gógiai kiállítás sikere érdekében, Esztergomhoz, az iskolavároshoz valóban hozzáütik egy szép pedagő-j giai kiállítás. Ehhez azonban faltéi-i lenül szükséges az előkészület ideje\ és módja. U=>yan mennyi időnk van még az 1938<a§ ünnepségekig? Ta­lán egy kerek esztendő, vagy még annyi sincs I Ez as idő egyetlen pe dagógiai kiállítás rendezésére is alig elégséges. Emellett a pádagógui kiál­lításnak külön módszere van, amely az odavaló szakemberek kiválasztása: után kiterjedt munkaköröd megszer-j vezését kívánja — a kiáilitásnak! akár iskolapedagógiai, gyejmekegész-jj ségügyi és pszichoan alitik ai, akár falukutatási és népkultúrai részére gondolunk. Ugy hisszük tehát, hogy a fenlek meggondolására szükségük van mindazoknak, akik a pedagógiai ki­állítás iránt érdeklődnek, de főként azoknak, akik a kiállítás ügyéért már eddig is önzetlenül dolgoztak. Megmutatta! — S az új ma­gyar élet kardjának villanása mun­kába hozott minden kart, szivet agyat. 17 év óta az ő kemény pa­rancsnoki keze vezeti a magyar hajót Scylla és Charybdis között, simán, biztosan. A 17 év alatt sokszor az új háború hire szőri' tolta össze a sziveket s fenyeget most is minduntalan. De ne fél­jünk! A markáns arcú parancs­nok olt lesz velünk a viharban is, utolsó erejével is, az árbocrúdhoz kötözve is, mint egykor a Novara hullámmosta fedélzetén. Nézzünk rá bizón, a hullámzó világtengeren figyeli a láthatárt, mikor ér partot a magyar hajó, melynek ő a biztoskezű kormá­nyosa, hogy ő harsoghassa Lehel­szócsövén : Föld !,.. Föld!. . . a régi, visszatérő, leszakított magyar föld!.. . Datolyaszőlő, (Afus-Ali) a csemegeszőlők királya! Minden igényt kielégitő, kÖz;plr33ü és bő­íermő fajta. Csodás nagy, laza fürtű ás bo­gyó^, kemény húsú, kellemes aromíjú, jól­ta:tható és szállítható. Magas áron értékesít­hető. A jelen kor la;?;értólie>3bb csemegesző­lője. 2) drb. simavessző 8. P, 15 drb. hazai gyökeres 6 P, 10 drb. oltvány Ripírián *i P, 10 drb. Berlanderin 7 P. Kérja tanulságos leírásomat s űrlapomat .más fajokról, gyü­mölcsfaoUványokról ZÖLD IüNÁCZ, Sár­kerasstur. Fejér mígyo. Komoly összeíró ügynököket miad-2u községbsn kerssas. —v. • Isten kardja 17 évvel e.előtt... március else jén... Akkor is langyos volt a szét, duzzadtak a rügyek s az első dar­vak húztak el Fehérvár irányá­ban. De náluk vesztésről sírt a gyer mek, a szív, a költő szája s a levágott tagok véres hörgése kísértette a csonka testet ...de mír magára eszmélt a nemzet. A józan ma­gyar föld lerázta a felelőtlen iz­gatók piros mázát s becsületes, a nemzet javít akaró képviselőket küldött az újjászületés első szer vébe, a jogfolytonosság első hor­dozójába, a nemzetgyűlésre. És e: a gyülekezel, melynél jobban ma­gyar országgyűlés talán nem érezte át a nemzdmentés problémáját, egyhangúlag egy talpig férfi, az otrantói hős, Horthy Miklós ke' zébe telte le a nemzet sorsát. Az ő kezébe adták a füstölgő romok alól kiszedett Isten kardját, hogy megmutassa fényét a köröskörül vigyorgó, koncon marakodó szom­szédoknak. i Podhraszky Károly m. kir. ny. őrnagy meghalt. Városunk társadal­mának egyik legközvetlenebb, igazi úri alakja költözött el hirtelen, szer­dára virradó éjszaka az élők sorá­ból. Halála hírét alig tudtuk elhinni, hiszen tegnap még itt járt közöttünk. Megrendülve állunk Podhraszky Ká­roly ravatalánál, mert benne az az ember hunyta le örökre szemét, akit mindenki, alantosai, felettesei, kör­nyezete csak szeretni, becsülni tu­dott. Esztergomban aránylag nem régóta tartózkodott, mégis ezidő alatt annyira közel tudott mindenkinek szivéhez férkőzni f ahogyan igen ke­vesen. Temetése f. hó 5 én, pénte­ken délután 4 órakor lesz a belvárosi temetőben. A március 7-iki Sik Sándor irodalmi-est nemcsak az esztergo­miakat, hanem a környékbelieket is erősen megmozgatta. A város e nem mindennapi kultureseménya iránt való felfigyelést jellemzi, hogy az egyik nem épen közelfekvő nagy falu ve­zető intelligenciája külön autóbuszon érkezik a magyar katolikus lira fe­jedelme mondanivalóinak, a művészi ének- és zeneszámok meghallgatá­sára, ^fagyon a maga érdekében jár el mindenki, aki idejében gondosko­di-i helyről, mert az utolsó periekre hagyatkozva minden bizonnyá! le fog maradni. Meghívóra a Kat. Kör al­tisztjénél lehet előjegyezni. Tanítói megbízatás. Gárdonyi Aurél ok), tanítót a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Baiatoamáriára segédtanítónak megbízta. A' »K\*€L* í. Az O. 3Zágós Stefá­nia Szövetség központi igazgatósága Riedl Mária körzeti védőnőt Dré­geiypalánkról a helybeli Szövetség­hez beosztott védőnővé áthelyezte. Uj fogalmazó a győri iparka­maránál. A győri' kereskedelmi- és iparkamara nemrég pályázatot hirde­tett egy most rendszeresített fogal­mazói állásra, mdyre 16 pályázat A u.ara fcinöxi taná­csa Róva Béla ügyvédjelölt, tb, vá­rosi aljegyzőt választotta fogalma­zává, ki március 1-én már el is fog­lalta hivatalát. Újjáalakult a kamarakerüieti hitelvédőszerv. A Győri Kereske­delmi és Iparkamara az Országos Hi­telvédő Egylettel karöltve u. n. Ka­marakerületi Hitelvédő Szervezetét tart fenn. Ennek rendeltetése a ka­mara területén előforduló kényszer­egyezségi ügyek lebonyolítása ab­ban az esetben, ha a hitelezők több­sége a kamara területén lakik. Az új kamarai ciklus megindultával a Hitelvédő szerv újjáalakulása is meg­történt. A kamara közösbizottsága legutóbbi ülésében megválasztotta a Hitelvédő Szerv 40 tagú választmá­nyát és 8 tagú végrehajtó bizottsá­gát. A választmány tagjai közé be­választották Brulsy Jenőt, Eggenho­fer Jenőt, Lenkei Emilt ós Töldezsán Istvánt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom