Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-06 / 2.szám

hatóságokkal karöltve dolgozik s minden törekvése az, hogy az igazi szegények megfelelő segítségben részesülhessenek. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy legyen lelkiismeretesen elkészített szegénykataszter s a szükséges környezettanulmány is esetről-esetre lelkiismeretesen végeztessék. A szegény-kataszter Esztergomban már évek óta megvan. Ujabb jelentkező csak akkor kap segítséget, ha az Egyesület az illető anyagi hely zetéről megfelelő adatokat kapott a környezettanulmány útján. Ily körülmények mellett az adakozók nyugodtak lehetnek, hogy minden fillér, melyet az egyesületnek juttatnak, az igazi szegények megsegítésére lesz felhasználva. Az Egyesület munkáját a hatóság is ellenőrzi. Az egyesületi alapszabály úgy rendelkezik, hogy a kiadások és bevételek tételeit a városi számvevőség minden év végén vizs gálja felül s csak ezen vizsgálat után terjesztessék elő az elszámolás az évi közgyűlés elé. Az újévvel szaporodik a Szegénygondozó kötelezettsége, mert a koldulás eltiltása folytán ujabb egyénekről (szegényekről) kell az Egyesületnek gondoskodnia. Esztergom közönsége eddig is bőségesen segítette az Egyesületet munkájában, amit itt a nyilvánosság előtt őszinte hálával el is ismerek, de mivel szélesebb a munkakör, az Egyesület bevételének is gyarapodnia kell. Ezért a szegények pártfogójának, a páduai Sz. Antalnak nevében kérem Esztergom nemesszivű lakosságát, támogassa Egyesületünket a jövőben is. Jöjjön minden tehetős polgár segítségünkre, ragadják meg az alkalmat a felebaráti szeretet gyakorlására, hogy így az igazi szegények, ha szűkösen is, de megkaphassák a mindennapi kenyeret, amelyért — sokszor reményvesztetten imádkoznak. Mikor az év alkonyán hálás szívvel megköszönöm Egyesületünk minden jóakarójának támogatását, újból ismételem: „Adjatok azt, mit Isten adott." P. Virdgh Raymund A Szegénygondozó Igazgatója. Újjáalakították a bizottságokat a vármegyénél December hó 23-án a vármegyei kisgyűlés d. e. 9 órakor a vármegyeház nagytermében rendkívüli ülést tartolt, mely után 10 órakor tartotta meg a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlését. Mindkét ülésen dr. Radocsay László főispán elnökölt. A kisgyűlés 41 pontból álló tárgysorozat keretében a törvényhatósági útalapnál megtakarításokból és többlet-bevételekből előállott készpénzfe leslegek mikénti felhasználásának és a vármegyei nyugdijszabályrendelet módosításának kérdésével is foglalkozott és előterjesztést tett a törvényhatósági bizottságnak egy vármegyei aljegyzői állás szervezése érdekében. A közgyűlésen dr. Raeocsay László főispán megnyitójában megemlékezett v. Gömbös Gyula miniszterelnök haláláról és indítványára emlékét jegyökönyvben örökítették meg, majd pedig egy perces néma felállással áldoztak Gömbös emlékének. Ezután örömmett emlékezett meg a főispán a kormányzó és neje római ós bécsi újáról, továbbá arról, hogy XI. Pius pápa hozzájárult ahhoz, hogy a 34 ik Eucharisztikus Világkongresszus 1938 ban Budapesten tartassék meg. Megemlítette még a főispán, hogy a kormányzó dr. Thaly Zsigmond államtitkárt a m. kir. titkos tanácsosi méltóság adományozásával kitüntette, majd ke gyélettel emlékezett meg dr. Reviczky Gábor várm. főjegyző váratlan elhunytáról. A törvényhat. bizottság a nagy tetszéssel, illetve mélységes részvéttel fogadott elnöki bejelentéseket egyhangúlag tudomásul veszi ós a javaslatokat hasonlóképen elfogadta. A főispán a gyűlés megnyitása után szavazást rendelt el, melynek értelmében az alábbi bizottságokat választották meg: az igazoló választmányba: Csanády László, dr. Gróh József, dr. Mike Lajos, dr. Garzuly József, dr. Felber Gyula, Paár Lajos, Péntek Pál éó dr. Tomanőczy József; a kijelölő bizottságba: dr. Lepold Antal és Szőko Lajos rendes és Konkoly-Thege Miklós póttagul; a Thaly Ferenc emlékbizottságba: gróf Eszterházy Móric, vitéz SzivósWaldvogel József és Lőke Károly; a közigazgatási bizottságba: gróf Eszterházy Móric, Ghyczy Elemér, Lőke Károly, dr. Schmidt Sándor és gróf Degenfeld-Schomburg Ottó; A halálozás, vagy lemondás folytán megüresedett helyekre a központi választmányba : Drahos János dr. és Jakab Ferenc; a borellenőrző bizottságba : Stieber László és dr. Vizkelety Sándor; a lótenyésztési bizottság elnökéül: Mihályi Endre. A közgyűlés elhatározta egy vár megyei aljegyzői állás szervezését, Fekete Rezső vármegyei árvaszáki elnök részére a II. személyi pótlékot szavazta meg és felhatalmazta dr. Csévfalvy János tb. szolgabírót a rendőri ügyek vitelével. Nagy érdeklődést keltett a gyümölcsfákra kártékony állatsk és növények elleni köteles védekezésről szóló, valamint a faiskolákra és fásításra vonatkozó szabályrendeletek módosítása, amelyeknek kisgyűlósi javaslatait vitéz dr. Zsiga János vm. aljegyző részletesen ismertette. A közgyűlés Henzer István és társai indítványa kapcsán felir a m. kir. kormányhoz, hogy az OTI ós a MABI a vidéken beszedett és állandó betétként kezelt pénzeiket azon vidéki körzetek hitelintézeteinél kezeltessék, amely körzetek a befizetéseket eszközük. Végül megállapította a közgyűlés a vármegyei közúti alap 1937. évi költségvetését, mely szerint a pótadó 14%, a kézinapszám megváltási ára 2 P, az igáé 5 P lesz. A gyűlés végén dr. Drahos János prelátus-kanonok boldog karácsonyi ünnepeket és újévet kívánt a főispánnak és az alispán vezetése alatt alló várm. tisztikarnak, kiknek ne vében az elnöklő főispán mondott szép szavakkal köszönetet. Szegények karácsonya Szentgyörgymezőn A gyűlés a főispán éltetésével déli harangszókor ért véget. A szentgyörgymezői rk. Egyház község és az Olvasókör az idén is szép példáját mutatta a keresztény felebaráti szeretetnek, amikor decem ber 23-án dé'előti az Olvasókör helyiségében az arra reászorult szegények között kiosztotta szeretetadományait. Kiosztásra került liszt, zsír, burgonya, dió, fa stb., ami részben természetbeni, részben pedig pénzbeli adományokból gyűit egybe az Egyházközség és a köri választmányi íagok nagyrészének és egyes jószívű emberek adakozásából. Az adomány tekintélyes részét termászelesen az a 100 pengős adomány telte ki, amelyet az A. C. részéről Schmidt Sándor dr., az A. C. karitatív szakosztályának elnöke juttatott az Egyházközség vezetőségéhez, de nem maradt mögötte a nemes adakozók adománya sem. Igy Szentgyörgy mezőn — mint minden évben — ezidén is igen tekintélyes mennyiségű élelmiszert osztottak ki a szegények között. A kiosztást az Egyházközség és a köri választmány tagjaiból alakult bizottság végezte. Kiosztásra került; 19 pár cipő, 10 rend ruha, 25 pár harisnya 681 kg. burgonya, 211 kg. liszt, 80 kg. kenyér, 50 kg. fa, 50 kg. bab, 22 kg. cukor, 27 kg. zsír, 7 kg. husnemű. A szegények hálás szívvel köszönték meg és boldogan vitték haza a szeretetadományokat, melyekkel a jószívű emberek lehetővé tették, hogy nekik is legyen kellemes karácsonyi ünnepük. Néhány hozzászólás a város 1937. évi költségvetéséhez Esztergom város képviselőtestülete — mint azt lapunk másik cikkében közöljük — a most elmúlt év utolsóelőtti napján, december 30-án tartott közgyűlésén tárgyalta a város polgármestere által | előterjesztett, Esztergom városnak az 1937. évre szóló költségvetési előirányzatát. Ez a költségvetés 55 nagy nyomatott oldal terjedelmével kétségtelenül minden városi háztartási évben a legtöbb figyelmet s érdeklődést érdemlő akta abban a papirrengetegben, melyet a város adminisztrációja évenkint a közigazgatás egyázerűsitett ügykezelésének menetében kitermel. Ez a költségvetés a város háztartásának a tükre, a város sáfárkodásának a mérlege. Alapos, lelkiismeretss előkészítés, részletezően pontos és apró'ékos kidolgozás, különböző bizottságok felülvizsgálata, simítása s megítélése után kerül a város különböző szakértőkből és érdekeltekből álló 70 tagú képviselőtestülete elé. Itt a közgyűlésen aztán minden képviselő a neki már napokkal előbb megküldött költségvetés fölött szabadon gyakorolhat kritikát. Aggályoskodhatik, kifogásolhat, érdeklődhet, boncolgathat, kérdezne', dicsérhet és kérhet felvilágosítást s mindenre rögtön pontos, kimerítő, szakszerű tájékyztatást kap a város vezetői részéről. Van is ilyenkor bőven felszólalás, számonkérés, indítvány s ezekre felvilágosítás, információ és megnyugtatás, azután rendszerint egyhangúlag elfogadják a nagy gonddal, lelkiismeretes pontossággal és szakszerűséggel összeállított költségvetést s mindenki nyugodtan megállapítja, hogy városunk vezetői és felelős számadói legjobb szándékkal s odaadó, lelkiismeretes, fáradhatatlan kötelességtudással végzik felelősségteljes munkájukat. A város adófizető polgárai rendszerint a helyiiapok útján értesülnek ennek a fontos és jelentős gyűlésnek a lefolyásáról. A minap lefolyt közgyűlésről ezúttal is lapunk más h-lyén találhatnak olvasóink tudósítást. A gyűlés este 5 órától 8 óráig tartott s azon sok felszólalás, figyelemreméltó megjegyzés hangzott el. De mi az a három órai idő ilyen nagyfontosságú tárgyalásra, mikor napokra terjedő anyagot is szolgáltatna egy ilyen sokoldalú érdeket érintő s felölelő munka? Be — mondottuk —, erre igazán nincs szükség. Előkészítik azt különböző bizottsági tárgyalások s a közgyűlésen is éppen eleget lehet beszélni három órányi időn át. S hogy mindennek ellenére mi mégis felkértünk néhány városi képviselőt arra, hogy mondaná el lapunkban még azt az észrveteleit, amire esetleg odafönn már nem jutott idő, tettük azért, hogy módot nyújtsunk a város közönségének annak megállapítására, hogy megbízottaik, a város képviselői, milyen intenzív érdeklődést tanúsítanak a város minden rendű rangú ügye, közigazgatásának minden ágazata, ügymenetének, vagyonkezelésének minden mozzanata iránt. Felkértük ezúttal a különböző órdekcsopotok — az iparosok, kereskedők, gazdálkodók, háztulajdonosok, pénzügyi érdekeltségek — képviselőit, mondanák el röviden itt a nagy nyilvánosság — az olvasóközönség — előtt is a városi költségvetésre vonatkozó, a közgyűlésen talán elmaradt észrevételeiket megbízóik, az adófizető polgárság számára. A képviselő urak szíves készséggel az alábbiakban nyilatkoztak lapunk számára. Dr. Berényi Róbert ügyvéd, ki még csak rövid ideje tagja a képviselőtestületnek, de mindig meleg érdeklődést tanúsít a város közügyei iránt, felkérésünkre az alábbiakat mondotta : „Az 1937. évi költségvetés? Elismerésreméltó, szép, nagy munka. Sőt, talán éppen az a baja, hogy olyan nagyon szép ! Nemcsak külső formájában, hanem belső tartalmában isi A kiadások igen megszaporodtak, a bevételek azonban ugyanabban az arányban nem fognak emelkedni és mégis — az 1937. évi költségvetés szerint — „mindössze" 93 % a pótadó. Az embernek az egyik pesti újság nemrégiben nagyon divatos rejtvénye jut eszébe: 1B Keresd a kulcsot!" Igen, hol is van ennek a rejtélynek a kulcsa? Nem is kell sokat keresni, könnyen hozzáférhető helyen és hamar megtalálható: a költségvetéshez mellékelt külön polgármesteri expozé formájában. Azt mondja ez az expozé, hogy rendőrségi hozzájárulás címén például a tavalyi 30.000 P helyett az idén csak 20.000 P-t állítunk be a kiadási oldalon, mert kértük annak leszállítását, ezt — szóbelileg — meg is ígérték, de még nem kaptuk meg az erre vonatkozó határozatot írásban. Azután az iskolaügyi kölcsön szokásos évi tőke- és kamattörlesztését sem állítottuk be a kiadások közé, mert . . . kérelmeztük ennek folyó évi elengedését, azonban még ez a kérvény sincs elintézve. Viszont azonban forgalmi és fényűzési adóból származó bevételünket a tavalyi 36.200 P helyett 50.000 P-ben irányozzuk elő, mert ígéretet kaptunk ezen bevételnek felemelésére stb. stb. Hát édes Istenem, mit csináljunk? Mindenki úgy segit magán, ahogy tud. Szegény ember vízzel főz és szegény város ígéretekkel táplálkozik. A vita során történt felszólalásomban le is szegeztem, hogy én bizony optimisztikusnak találom a város jövő évi költségvetését. Mindenesetre igen dicsérendő a jószándék, mely a költségvetés készítőit — kizárólag a város polgársága érdekében — vezette, hogy mennél alacsonyabbra „drukkoljáu: le" a pótadót. Éppen ezért megérdemlik ők is, de mi is, az adófizetők, —• és Isten adja is 1 —, hogy ne érjen minket a költségvetés körül semmiféle csalódás. r