Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-18 / 14.szám

rMIMWJKKE A hadirokkant törvény végrehajtása. A hadirokkant törvény, amelyet 1933-ban letárgyalt a parlament, egy interpelláció kapcsán újból a képviselőház elé került és ott mind törvényről, mind a törvény végrehajtásáról is szó esett. Az interpellációra Rőder Vilmos honvédelmi miniszter válaszolt és válaszában nemcsak a törvén}'' rendelkezéseinek korszerű és az európai nivót több tekintetben meghaladó szociális emelkedettségét emelte ki, hanem elévülhetetlen szavakat mondott arról is, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket egy ilyen magas, nemzeti érdekeket védő törvény végrehajtásánál szem előtt kell tartani. Jól emlékszünk arra, hogy a hadirokkant törvény megalkotását milyen gondos, hosszú, előkészítő munka vezette be. Az előkészítő tárgyalásokon az akkori miniszterelnök határozott kívánságára derekasan kivették részüket a hadirokkant érdekek felkarolásából azok a hadirokkantszervezetek, amelyek a háború sérültjeinek érdekképviseletének tekinthetők. Ennek eredményét a kormány által benyújtott törvényjavaslatban meg is lehetett találni. Adó és illetékkedvezményektől kezdve, amelyeket ez a törvény biztosít, az érdekképviseletek jogos kívánságaként megtalálhatók a további kedvezmények, szociális intézkedések egész sora. A könnyebb munkát jelentő alkalmaztatásoknál, múzeumi, könyvtári, teremőri, stb. alkalmaztatásoknál a hadirokkantak elsőbbsége biztosíttatott. De kimondja a törvény azt is, hogy az állami és törvényhatósági üzemeknél, valamint az állami támogatást élvező iparvállalatoknál milyen mértékben kell hadirokkantakat alkalmazni. Előírják ennek a törvénynek rendelkezései, hogy a hadirokkant köztisztviselő a törvényes korhatáron belül, teljes szolgálati idejének letelte előtt létszámcsökkentés esetében is csupán csak akkor bocsajtható el, ha ezt saját maga kéri. Továbbmenőleg elsőbbséget biztosít a hadirokkantak gyermekei számára iskolában, egyetemi felvételeknél, vasúti kedvezményt ad, megszabja, hogy a kiadott trafikengedélyek és italmérések 50 százalékát hadirokkantak számára kell fenntartani. Hosszan folytathatnánk a felsorolást, ha mindazokat az előnyöket és juttatásokat részletesen kívánnánk ez alkalommal felemlíteni, amelyeket ennek a törvénynek gondos és alapos megalkotása a hadirokkant érdekek védelmére bástyaszerűen épített ki. A honvédelmi miniszter beszédében, amelyben a törvény végrehajtásáról szólott, megállapította azt, hogy ez a törvény egyes vonatkozásaiban felette jár az általános európai nívónak. Kötelességének tartja — mondptta —, hogy ennek a törvénynek a végrehajtásánál addig a határig menjen el, amíg csak a törvény engedi. Szociális törvény végrehajtásánál kormányt a legmesszebbmenő emberiesség kell, hogy vezesse. De — mondotta a miniszter — amikor a hadirokkant érdekeket képviseli, egyben a törvény szigorát is meg kell mutatnia azok felé, akik méltatlanul és illetéktelenül kívánják befúrni magukat a hadirokkantak jogaiba. Meg kell akadályozni azt, hogy a hadirokkantak védett érdekeibe, a nemzet törvénnyel körülbástyázott hálájába olyanok jussanak a hadirokkantság cégére alatt, akik erre nem jogosultak. Ez az elv vezeti a minisztériumot a hadirokkantság kérdésének vizsgálatánál. A legmesszebbmenő emberiesség diktálja, hogy 18—22 évvel a háború után még elfogadjon és tárgyaljon hadirokkantság megállapítását kérelmező beadványokat és a törvény őrének szigora kell, hogy vezesse a minisztert abban, hogy a hadirokkantság felülvizsgálatánál ne mulassza el a köteles gondosságot és ne engedje, hogy a hadirokkantak szenvedéssel és vérrel szerzett jogait olyanok szerezzék meg, akik arra nem jogosultak. Rőder Vilmos parlamenti beszédéből kimagasló két erkölcsi normát: a szociális ember segítő készségét, amely az adott legmesszebb határig elmegy, valamint a nemzet hálájának félő őrzését, nehogy azt eredeti rendeltetéséből kiforgassák, a hadirokkantak a legnagyobb megnyugvással hallják. Dr. Radocsay László főispán előadása Kisbéren „Krisztus és a falu" cimen A Kisbéri Kaszinó nagytermében adott találkozót egymásnak Kisbér és a gesztesi járás valamennyi társadalmi rétegének vezető egyénisége, hogy az összegyűlt nagy érdeklődő közönséggel együtt meghallgassa dr. Radocsay László főispánnak „Krisztus és a falu" cimen hirdetett előadását. A közönség soraiban ott láttuk a gesztesi járás közigazgatási vezetőit, a környék katolikus, református és evangélikus egyházainak vezetői közül sokat. Az előadás megszervezője Szohurek Antal főesperes és Horváth Géza nyug. ezredes voltak, akik fáradhatatlan buzgalommal vállalták a rendezésnek az egész járásra kiterjedő munkáját. Szohurek Antal főesperes üdvözölte dr. Radocsay László főispánt, aki nagy érdeklődés mellett azzal kezdte előadását, hogy Krisztus tanítása szerint a szenvedés nem lehet a földi élet célja, mert Isten megismerése az iránta táplált szeretet és az O szolgálata nem jelenthet szenvedést a keresztény ember számára. Szenvedést csak az emberek okoznak egymásnak. Hogy a falu élete Krisztus útján haladjon, ahhoz mélységes vallásosság kell, mert anélkül nincsen erkölcsös élet, erkölcsi elvek nélkül nincsen egészséges társadalmi élet s a társadalom erkölcsi támaszai nélkül beteg a nemzet és az állam élete. Az emberi szenvedést s ezzel együtt a falu életének ezer baját és problémáját csak úgy lehet enyhíteni és megoldani, ha imádságos lelkülettel, meleg, emberi szeretettel két átfogó gondolatot állítunk a magyar falu eszmevilágába : az egyetemes humanitárius gondolatot, amely a krisztusi eszme s a Szent István-i ideológiát, amely a magyar élet keresztény és nemzeti irányát megszabja. Dr. Radocsay László előadásának általános elméleti kérdéseit gyakorlati útmutatásokkal világította meg, és részletesen tárgyalta a falusi dolgozórétegek számára oly sokat jelentő termelés, értékesítés és fogyasztás problémáit. Hangsúlyozta, hogy a falu életének a krisztusi elvek irányába való terelését főleg azzal érhetjük el, ha a keresztény elvek alapján álló neveléssel, ismeretterjesztő munkával emeljük a vidéki lakosság foglalkozásával kapcsolatos szakismereteket. A kulturnivó emelésének három legfontosabb eszköze : a templom, az iskola és az iskolánkivtili népművelés, de ide tartozik a levente-intézmény is, amely e három tényező mellett a nemzeti és valláserkölcsi nevelés hathatós biztositója. A kultúrházak és a közegészségügyi intézmények Krisztus szellemében való gyümölcsöztetésének lehetőségeit ismertette ezután dr. Radocsay László és mélyen átélt, gondolatokban gazdag előadását ezekkel a szavakkal fejezte be: „Lehet és kell Krisztus szellemében megoldani a falu problémáit." fflacskák pusztítják és verebek üldözik A hasznos éneklőmadarak egyik esztergomi melegszívű barátja felhívta figyelmünket arra a mindinkább elszomorító tapasztalatra, hogy a helyi madárbarátok egyöntetű megfigyelése szerint az idén nálunk is kevesebb az éneklőmadár, mint más években. Ennek oka csak az lehet, hogy az esztergomi határban — ahelyett, hogy védelemben részesülnének — mindinkább rájukszabadítják a macskákat azok, akik a külső területeken, a határban, a szigeten laknak. Megcáfolhatatlan tapasztalat az is, hogy a ragadozó és az éneklőket pusztító nagymadarakoo kivül a szemtelen veréb is hihetetlenül ül dözi a kisebb éneklőmadarakat. Állatvédő egyesületünk évek óta nem működik, sajnos, a legnagyobb fá radsággal sem sikerült életre keiteni, pedig ennek a kérdésnek elhanyagolása kérdésessé fogja tenni gyü möicstermesztésünk sikerét. Sürgősen szabályrendelet volna alkotandó — hangsúlyozta előttünk a nagy madárbarát — a macskatartásnak a határban, szőlőhegyen és szigeten való eltiltása, valamint hatályosabb madárvédelem tárgyában. Felhívta figyelmünket egyik fővárosi napilapnak e kérdéssel foglalkozó közleményére, melyeket valóban közérdekű voltánál fogva, tekintettel az esztergomi viszonyok azonos voltára, rövid kivonatban mi is leközlünk. Néhány esztendővel ezelőtt — olvassuk a cikkben — a veréb még nem volt „probléma". Csak tudósok vitatkoztak, hogy a veréb hasznos-e vagy káros ? — és ezalatt a veréb nemzetség gyönyörűen elszaporodott. Az északamerikai és a kanadai farmerek azon az állásponton voltak, hogy a veréb hasznos, mert fiókáit rovarokkal eteti, drága pénzen nemzetséget alapító verébsereget importáltak Európából. A tudományos döntést elősegítette a verőbség amerikai és kanadai paradicsoma : a tengerentúlon zavartalanul elszaporodó verébsereg a farmerek elsőszámú közellensége lett. A farmersereg tűzzel-vassal folytatja ma már a harcot a -hasznos" verebek ellen. Magyarországon a Madártani Intézet képviseli a kúriát a bűnös verebek ügyében és kimondta az ítéletet : a veréb a fiókáit rovarokkal eteti ós igy hasznot is jelent, de már annyira elszaporodott, hogy semmiféle kíméletet nem érdemel. És megindult a tudományos küzdelem a verebek ritkítására. Valljuk ÖTVENNYOLCADIK EVF. 14 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. FEBRUÁR 18 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.