Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-18 / 14.szám

rMIMWJKKE A hadirokkant törvény végrehajtása. A hadirokkant törvény, ame­lyet 1933-ban letárgyalt a par­lament, egy interpelláció kap­csán újból a képviselőház elé került és ott mind törvényről, mind a törvény végrehajtásáról is szó esett. Az interpellációra Rőder Vilmos honvédelmi mi­niszter válaszolt és válaszában nemcsak a törvén}'' rendelke­zéseinek korszerű és az euró­pai nivót több tekintetben meg­haladó szociális emelkedettsé­gét emelte ki, hanem elévülhe­tetlen szavakat mondott arról is, hogy melyek azok a szem­pontok, amelyeket egy ilyen ma­gas, nemzeti érdekeket védő törvény végrehajtásánál szem előtt kell tartani. Jól emlékszünk arra, hogy a hadirokkant törvény megal­kotását milyen gondos, hosszú, előkészítő munka vezette be. Az előkészítő tárgyalásokon az akkori miniszterelnök határo­zott kívánságára derekasan ki­vették részüket a hadirokkant érdekek felkarolásából azok a hadirokkantszervezetek, ame­lyek a háború sérültjeinek ér­dekképviseletének tekinthetők. Ennek eredményét a kormány által benyújtott törvényjavas­latban meg is lehetett találni. Adó és illetékkedvezményektől kezdve, amelyeket ez a törvény biztosít, az érdekképviseletek jogos kívánságaként megtalál­hatók a további kedvezmények, szociális intézkedések egész sora. A könnyebb munkát jelen­tő alkalmaztatásoknál, múze­umi, könyvtári, teremőri, stb. alkalmaztatásoknál a hadirok­kantak elsőbbsége biztosítta­tott. De kimondja a törvény azt is, hogy az állami és tör­vényhatósági üzemeknél, vala­mint az állami támogatást él­vező iparvállalatoknál milyen mértékben kell hadirokkanta­kat alkalmazni. Előírják ennek a törvénynek rendelkezései, hogy a hadirokkant köztisztvi­selő a törvényes korhatáron belül, teljes szolgálati idejének letelte előtt létszámcsökkentés esetében is csupán csak akkor bocsajtható el, ha ezt saját maga kéri. Továbbmenőleg el­sőbbséget biztosít a hadirok­kantak gyermekei számára is­kolában, egyetemi felvételeknél, vasúti kedvezményt ad, meg­szabja, hogy a kiadott trafik­engedélyek és italmérések 50 százalékát hadirokkantak szá­mára kell fenntartani. Hosszan folytathatnánk a felsorolást, ha mindazokat az előnyöket és juttatásokat részletesen kíván­nánk ez alkalommal felemlí­teni, amelyeket ennek a tör­vénynek gondos és alapos meg­alkotása a hadirokkant érde­kek védelmére bástyaszerűen épített ki. A honvédelmi miniszter be­szédében, amelyben a törvény végrehajtásáról szólott, megál­lapította azt, hogy ez a tör­vény egyes vonatkozásaiban felette jár az általános európai nívónak. Kötelességének tartja — mondptta —, hogy ennek a törvénynek a végrehajtásá­nál addig a határig menjen el, amíg csak a törvény engedi. Szociális törvény végrehajtásá­nál kormányt a legmesszebb­menő emberiesség kell, hogy vezesse. De — mondotta a miniszter — amikor a hadi­rokkant érdekeket képviseli, egyben a törvény szigorát is meg kell mutatnia azok felé, akik méltatlanul és illetéktele­nül kívánják befúrni magukat a hadirokkantak jogaiba. Meg kell akadályozni azt, hogy a hadirokkantak védett érdekeibe, a nemzet törvénnyel körülbás­tyázott hálájába olyanok jus­sanak a hadirokkantság cégére alatt, akik erre nem jogosul­tak. Ez az elv vezeti a minisz­tériumot a hadirokkantság kér­désének vizsgálatánál. A leg­messzebbmenő emberiesség dik­tálja, hogy 18—22 évvel a háború után még elfogadjon és tárgyaljon hadirokkantság meg­állapítását kérelmező beadvá­nyokat és a törvény őrének szigora kell, hogy vezesse a minisztert abban, hogy a ha­dirokkantság felülvizsgálatánál ne mulassza el a köteles gon­dosságot és ne engedje, hogy a hadirokkantak szenvedéssel és vérrel szerzett jogait olya­nok szerezzék meg, akik arra nem jogosultak. Rőder Vilmos parlamenti be­szédéből kimagasló két erkölcsi normát: a szociális ember se­gítő készségét, amely az adott legmesszebb határig elmegy, va­lamint a nemzet hálájának félő őrzését, nehogy azt eredeti rendeltetéséből kiforgassák, a hadirokkantak a legnagyobb megnyugvással hallják. Dr. Radocsay László főispán előadása Kisbéren „Krisztus és a falu" cimen A Kisbéri Kaszinó nagytermében adott találkozót egymásnak Kisbér és a gesztesi járás valamennyi tár­sadalmi rétegének vezető egyénisége, hogy az összegyűlt nagy érdeklődő közönséggel együtt meghallgassa dr. Radocsay László főispánnak „Krisz­tus és a falu" cimen hirdetett elő­adását. A közönség soraiban ott lát­tuk a gesztesi járás közigazgatási vezetőit, a környék katolikus, refor­mátus és evangélikus egyházainak vezetői közül sokat. Az előadás meg­szervezője Szohurek Antal főesperes és Horváth Géza nyug. ezredes voltak, akik fáradhatatlan buzgalom­mal vállalták a rendezésnek az egész járásra kiterjedő munkáját. Szohurek Antal főesperes üdvö­zölte dr. Radocsay László főispánt, aki nagy érdeklődés mellett azzal kezdte előadását, hogy Krisztus ta­nítása szerint a szenvedés nem le­het a földi élet célja, mert Isten meg­ismerése az iránta táplált szeretet és az O szolgálata nem jelenthet szenvedést a keresztény ember számá­ra. Szenvedést csak az emberek okoz­nak egymásnak. Hogy a falu élete Krisztus útján haladjon, ahhoz mély­séges vallásosság kell, mert anélkül nincsen erkölcsös élet, erkölcsi el­vek nélkül nincsen egészséges tár­sadalmi élet s a társadalom erkölcsi támaszai nélkül beteg a nemzet és az állam élete. Az emberi szenve­dést s ezzel együtt a falu életének ezer baját és problémáját csak úgy lehet enyhíteni és megoldani, ha imádságos lelkülettel, meleg, emberi szeretettel két átfogó gondolatot állí­tunk a magyar falu eszmevilágába : az egyetemes humanitárius gondo­latot, amely a krisztusi eszme s a Szent István-i ideológiát, amely a magyar élet keresztény és nemzeti irányát megszabja. Dr. Radocsay László előadásának általános elméleti kérdéseit gyakor­lati útmutatásokkal világította meg, és részletesen tárgyalta a falusi dol­gozórétegek számára oly sokat je­lentő termelés, értékesítés és fogyasz­tás problémáit. Hangsúlyozta, hogy a falu életének a krisztusi elvek irá­nyába való terelését főleg azzal ér­hetjük el, ha a keresztény elvek alapján álló neveléssel, ismeretter­jesztő munkával emeljük a vidéki lakosság foglalkozásával kapcsolatos szakismereteket. A kulturnivó emelé­sének három legfontosabb eszköze : a templom, az iskola és az iskolán­kivtili népművelés, de ide tartozik a levente-intézmény is, amely e három tényező mellett a nemzeti és vallás­erkölcsi nevelés hathatós biztositója. A kultúrházak és a közegészség­ügyi intézmények Krisztus szellemé­ben való gyümölcsöztetésének lehe­tőségeit ismertette ezután dr. Rado­csay László és mélyen átélt, gondo­latokban gazdag előadását ezekkel a szavakkal fejezte be: „Lehet és kell Krisztus szellemében megoldani a falu problémáit." fflacskák pusztítják és verebek üldözik A hasznos éneklőmadarak egyik esztergomi melegszívű barátja fel­hívta figyelmünket arra a mindinkább elszomorító tapasztalatra, hogy a helyi madárbarátok egyöntetű meg­figyelése szerint az idén nálunk is kevesebb az éneklőmadár, mint más években. Ennek oka csak az lehet, hogy az esztergomi határban — ahelyett, hogy védelemben részesül­nének — mindinkább rájukszabadít­ják a macskákat azok, akik a külső területeken, a határban, a szigeten laknak. Megcáfolhatatlan tapasztalat az is, hogy a ragadozó és az éneklőket pusztító nagymadarakoo kivül a szemtelen veréb is hihetetlenül ül dözi a kisebb éneklőmadarakat. Állatvédő egyesületünk évek óta nem működik, sajnos, a legnagyobb fá radsággal sem sikerült életre keiteni, pedig ennek a kérdésnek elhanya­golása kérdésessé fogja tenni gyü möicstermesztésünk sikerét. Sürgősen szabályrendelet volna alkotandó — hangsúlyozta előttünk a nagy madárbarát — a macska­tartásnak a határban, szőlőhegyen és szigeten való eltiltása, valamint ha­tályosabb madárvédelem tárgyában. Felhívta figyelmünket egyik fővárosi napilapnak e kérdéssel foglalkozó közleményére, melyeket valóban köz­érdekű voltánál fogva, tekintettel az esztergomi viszonyok azonos voltára, rövid kivonatban mi is leközlünk. Néhány esztendővel ezelőtt — ol­vassuk a cikkben — a veréb még nem volt „probléma". Csak tudósok vitatkoztak, hogy a veréb hasznos-e vagy káros ? — és ezalatt a veréb nemzetség gyönyörűen elszaporo­dott. Az északamerikai és a kanadai farmerek azon az állásponton vol­tak, hogy a veréb hasznos, mert fiókáit rovarokkal eteti, drága pénzen nemzetséget alapító verébsereget im­portáltak Európából. A tudományos döntést elősegítette a verőbség ame­rikai és kanadai paradicsoma : a ten­gerentúlon zavartalanul elszaporodó verébsereg a farmerek elsőszámú közellensége lett. A farmersereg tűz­zel-vassal folytatja ma már a har­cot a -hasznos" verebek ellen. Magyarországon a Madártani Inté­zet képviseli a kúriát a bűnös vere­bek ügyében és kimondta az ítéle­tet : a veréb a fiókáit rovarokkal eteti ós igy hasznot is jelent, de már annyira elszaporodott, hogy semmi­féle kíméletet nem érdemel. És megindult a tudományos küz­delem a verebek ritkítására. Valljuk ÖTVENNYOLCADIK EVF. 14 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. FEBRUÁR 18 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom