Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-18 / 14.szám

be: a tudományos küzdelem mindig csődöt mondott, mert a veréb sokkal „okosabb", mint az ember. Az egyik verébellenség például ravasz verébirtó-szerkezetet létesített. A téli madáretetőt csapdává alakította át, amellyel egy télen 1500-nál több verebet sikerült elfognia. De csak ott, ahol a csapda gyűjtőládáját zárt helyiségben ürítették ki. Ahol szabadbán szedték ki a foglyulesett verebeket, ott a verébcsapdát mindjárt nyugalomba is helyezhették, mert árra ugyan egyetlenegy veréb többé nem szállt. A verebek végignézték társaik elfogatását és elpusztítását, nyomban kiismerték a csapdát és tájára sem mentek I * * * A hivatalos madarásztudomány szószerinti álláspontja ma ez a verébkérdésben : — A verebek halálraitélését szük séges volna hivatalosan is kimondani. Lövöldözéssel, mérgezéssel, csapdával, a tojások, főleg a fiókák elszedésével kell irtani a verebet. A hivatalos madárvédelem azon az állásponton van, hogy a hasznos madarak fokozottabb védelme érdekében együttesen kell majd elintézni a veréb- és macskaproblémát úgy, hogy be kell vezetni a kóbor macskák halálát jelentő macskaadót és el kell rendelni a verebek kötelező irtását. A macskát a legtöbb ember szereti, pedig megállapította a tudomány, hogy a macska hordozza és terjeszti a tuberkulózis, a skarlát és a difteritisz bacillusait. A macska még mindig nem annyira háziállat, mint hiszik, mert a legjobb csemegének a madarat tartja és elképzelhetetlen károkat okoz a gyenge, első repüléseit próbálgató fiókakban. A macska ellen a mindenben leghama rabb döntő Amerika emelt elsőnek vádat ós a „The problem of the wagrant cat" címen tartott előadássorozatok után Csikágóban megala kult az „anticatus" liga és céljául kitűzte a világ összes macskáinak kiirtását l * * * Nálunk, Magyarországon, ilyen mozgalmat megindítani hálátlan feladat volna, mert á magyar ember állatkedvelő, még a káros állatot is kedveli. A magyar vadászati törvény csak a lakóházaktól távol kóborló macska pusztitását engedi meg és háziállatnak minősítve nem vette be a macskát a kártevők sorába, amelyeket — mint a görény, nyest — bárki elpusztíthat a házak közelében is. A veréb- és macskaellenes harc magyarországi vezetői szerint ezen problémán csak a macskaadóval lehet segíteni. Az adózott macska nyakán ugyanis ott lesz a kóbor macskától megkülönböztető nyakörv, az adózott macskaalanyt nem bántja a vadász. Még azt kell megmondani, hogy a macskaadónak nem örülnek majd az egerek. Ugyanis az egérnek nem a macska a legnagyobb ellensége, hanem az ember. Az emberi tudomány megállapította, hogy a macska csak mellékesen egerészik, erre a tudomány kitalálta a különböző egérirtó szereket, amelyek ellen a tömegben is „buta" egértársadalom nem tud okosan védekezni. Tavasszal új egyenruhát kapnak rendőreink Megírtuk már egyszer, hogy a rendőrség részére új egyenruha bevezetését vették tervbe. Ebben az ügyben most küldte szét leiratát a belügyminiszter a rendőrkapitányságokhoz, amelynek értelmében a rendőrség tisztviselői karának és őrszemélyzetének záros határidőn belül meg kell adni a szükséges méreteket az új egyenruhára vonatkozóan. Az új egyenruha a tiszteknél palaszürke lesz, a köpeny pedig sötétebb szürke. Az altiszti és legénységi egyenruha a tisztekétől eltérő árnyalatú szürke szinű lesz. Közli még a leirat, hogy a kapott méretek alapján még márciusban kiadják az új egyenruha elkészítéséhez szükséges szövetanyagot és azt a tavasz folyamán már meg is kapják a kapitányságok. Az új egyenruha beszerzése alól mentesülnek azok a rendőrségi állomány béliek, akik 1937 őszéig nyugdíjba vonulnak. Amikor én — irja James Shevela —, kit mi még dági polgár korában Shevela Jánosnak ismertünk, — ide Detroitba (Michigan állam) 1910 ben az Óhazából kijöttem, a város lakosainak száma még csak 400 ezer volt, ma azonban ez a szám már közel jár a kétmillióhoz. Ez a város a világ legnagyobb autógyártó városa. Ami a munkásviszonyokat illeti, azok hála a jó Istennek 1934 óta erősen javulnak, mind az építkezésben, mind egyéb iparban. Az élelmiszerek ugyan emelkednek s drágábbak most, de viszont a kereseti viszonyok jóval nagyobbak. Egy napszámos keres óránkint 65—75 centet, kőmives, ács, mázoló, szerelő 125—175 centet óránkint. Közeledik a tavasz s akkor már megfelelő munkást, napszámost nem lehet kapni. Különösen sok most az építkezés Detroitban. A munkásnép mindenfelől csoportokban nyomul ide. Zöldségnemű egész télen át bőven van, úgymint zöldpaprika, zöldbab, ugorka, kertisaláta, fejeskáposzta, A kenyér ára 7—8 cent, a liszt ára is olcsó. — Az Esztergom és Vi déke olvasóinak boldog újévet kivá nok, Isten velük I Megnyugtatjuk a levélírót, hogy idehaza is javul már a helyzet. Detroitban élő magyar honfitársunk szíves üdvözlését lapunk olva sói nevében a szerkesztőség ezúttal midőn megköszöni, azt meleg ma gyar szívvel viszonozza is s Ott az Óceánon túl élő honfitársunknak minden jót kívánva, kérjük őt, hogy ápolja a maga s az ott élő magya rok szivében a magyar hazájuk iránti kitartó hűséget ós szeretetet. szállodában ugyanazon tárgysorozattal ujabb közgyűlés fog megtartatni, mely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. Azok a tagok, akik 2 évi tagdíjjal hátralékban vannak, sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem bírnak. Megtalálták a Pálos-rend ősi barlangkolostorát a Pilisi-hegyekben Sashegyi Stefán Sándor budapesti lakos a mult héten megjelent a pesti vármegyeházán és kérte, hogy mint amatőr régésznek, nyújtson Pestvármegye segítséget ahhoz, hogy a pi lisi hegyekben, Pilisszentkereszt mel lett ásatásokat végezhessen. Megemlítette, hogy kutatásokat végzett a Pilishegyvidéken, amely telve van még eddig fel nem fedezett történelmi emlékekkel. Kutatásainak eddigi eredménveiből következtethető, hogy a Pálos-rend történetével foglalkozó egyháztörténelmi adatok több pontjai tévesek. Ezt azzal bizonyítja, hogy a Lamhegy déli oldalán hatalmas, emberi kéz által alkotott földalatti folyosókra bukkant. Állítja, hogy a földalatti folyosórendszer a Pálos-rend első barlangkolostora, feltehető, hogy a rend megalapítójának, Boldog Özsébnek a sírja is itt van. Dr. Balázs Vilmos, Pestvármegye II. főjegyzője azonnal érintkezésbe lépett a Nemzeti Múzeum régészeti osztályával, hol dr. Gallus Sándor múzeumi segédőr kijelentette, hogy Sashegyi Stefán Sándor adatai teljesen plauzibilisek. A muzemőr kijelentette, hogy Sas hegyi Stefán Sándor igen alapos, helyszínrajzzal ellátott, terjedelmes tanulmányt nyújtott be a múzeum régészeti osztályához. Levéltári kutatásokat is végzett a helyszíni ásatásokon kívül, adatai meglepőek és alkalmasak arra, hogy a jelenkori barlangban végzendő kutatások értékes anyaggal szolgálhatnak a történelem számára. Nem lehetetlen, hogy Boldog Özséb apát sir ját is megtalálják. Sashegyi a Magyar Nemzeti Múzeumnak értékes szolgálatot tett. Egyébként igen érdekesek a régész őstehetség megállapításai, amelyek ha legkisebb beigazolást is nyernek, bő tápot adnak az egyháztörténelmi irodalomnak, amely a Palosrend történelmének feldolgozásához ujabb irányt fog adni. A Nemzeti Múzeum ásatási munkálatait Gallus Sándor dr. fogja vezetni. iitiiMiiimntitiiitiiini Egy kivándorolt magyar levele Amerikából lapunkhoz Egy kivándorolt magyar levélé' hozta ma lapunk szerkesztőségébe a posta Amerikából s miután a levé! több érdekes közlést tartalmaz ez ottani állapotokról s mivel lapunk ? olvasóinak is szíves üdvözletét küldi ottani honfitársunk, leveléből néhány érdekesebb részletet az alábbiakban közlünk. Vasárnap tartja meg az ipartestület közgyűlését Esztergom szab. kir. megyei vá ros Ipartestülete, mint már röviden jeleztük, f. hó 21 én, vasárnap d. e 10 órakor tartja közgyűlését a Ma gyar Király nagytermében. A tárgysorozat a következő: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kijelölése. 2. Jegyzői jelentés az 1936. év ügyforgalomról és az elöljáróság mű ködéséről. 3. Számvizsgálóbízottság jelentése az 1936. évi zárszámadás bemuta tása és a pénztáros részére a fel mentvóny megadása. ;4. Vagyonleltár bemutatása és megállapítása. 5. Az 1937. évi költségvetés be mutatása és megállapítása. 6. Az alapszabályok értelmében 1 elnök, 1 pénztáros, 28 elöljáróság rendes és 8 elöljárósági póttag, 4 számvizsgáló bizottsági tag megvá lasztása 3 évre azzal, hogy a 28 elöljárósági tag és póttag közül felerész egy év múlva sorsolás útján kilép, 1 alelnök megválasztása 1 évre, 3 elöljárósági póttag megválasz tása 2 évre. 7. Az ipartestületi szék elnökének alelnökének, 5 rendes és 5 póttag jának megválasztása 3 évre. 8. Az iparostanoncvizsgáló bizottságok elnökeinek, alelnökeinek és tagjainak megválasztása 3 évre. 9. A Csizmadiák Temetkezési Egy létének az Ipartestület részére való átvétele. 10. Bejelentett indítványok. A közgyűlésen azonban csak azon indítványok tárgyalhatók, melyek bár mely tag aláírásával a közgyűló: előtt 3 nappal beadattak az elnök séghez. Figyelmeztetnek az Ipartestület tag jai, hogyha a február 21-én tartandó Közgyűlés az alapszabályok szerint nem lenne határozatképes, úgy az alapszabályok 6. § a értelmében 1937. február 28-án, vasárnap d. e. 10 órakor ugyancsak a Magyar Király Érdekes adatok a posta 1935. évi működéséről A m. kir. postának az 1935. évi működéséről szóló jelentést a napokban tette közzé a m. kir. posta vezérigazgatóság, melyből a közönséget érdeklő részéről az alábbiak at közöljük : Az 1935. évben Magyarországon egy lakosra átlag 49 darab levélpostai küldeményt, 11 csomagot, l'l postautalványt, 21 csekkbefizetést, 0'3 táviratot adott fel és 0"5 távolsági beszélgetést folytatott. Egy lakos a postának egy óv alatt átlag 9"8 P bevételt nyújtott az említett szolgáltatásokért. A posta forgalma az előző évvel szemben általában emelkedést mutat. Igy az ajánlott leveleknél 1*53 %, a postautalványok darabszámánál 4'38 %, összegénél 8*24 %-al nagyobb, a csekkbefizetések összege pedig 589°/o-al több, mint az előző évben. Magyarországnak az 1935. évben 97.977 távbeszélő állomása volt, tehát 8*87 %-al több és 352.907 rádióelőfizetője, tehát 3 76 °/t-al több, mint az előző, 1934-ik esztendőben. Érdekes fejlődést mutat a légipostával továbbított küldemények forgalma. Az erről készített grafikon szerint a forgalom 1922 tői 1928-ig alig változó, enyhe hullámokban ábrázolható, az 1929. évtől kezdve oly rohamosan emelkedik, hogy az 1935. évben a forgalom ábrája már majdnem a merőlegest mutatja. Számszerint a feladás 300.000 darab volt. Legtöbb légipostai küldeményt Nagybritanniába, 27.768 darabot és legkevesebbet Iránba, 25 darabot adtak fel. Legtöbb közönséges levelet Ausztriába, 3.329.378 darabot, és legkevesebbet Vatikánváros államba 494 darabot adtak fel a külföldi forgalomban. A radíóengedélyesek foglalkozás szerint a következőképpen oszlanak meg: őstermelő 5"4%, bányász l'O %, iparos 20-3 %, kereskedő 15*2 %, közlekedési vállalati alkalmazott 7*3 %, közalkalmazott 22"9 %, katona 3 3%, napszámos 30%, nyugdíjas 127%, egyéb foglalkozású 6*1%. Legtöbb helyen tehát a közalkalmazottaknál van rádió s legkevesebb helyen a bányászoknál. A posta az 1935. év folyamán 9 ajánlott levél, 226 csomag és 21 egyéb küldemény után fizetett kártérítést. Mindazokban az esetekben, amikor a küldeményt sem a címzett nem kapja meg, sem pedig a feladó nem kapja vissza, vagy pedig a csomag postai kezelés közben megsérül, kártérítést fizet a posta. Jellemző tehát a szolgálat biztonságára, hogy egy millió csomag közül 26 darab vesz el, illetőleg sérül meg annyira, hogy kártériteni kell, egy millió ajánlott levél közül 4.4 és egy millió értéklevél közül 4.1 darab veszett el az 1935. év folyamán. A postaszolgálatot 20.049 tisztviselő és altiszt látta el. A póstaszemélyzet 65%-a nős, illetőleg férjes, 29.5 %-a nőtlen, vagy hajadon, 3.7 %-a özvegy és 1.6 %-a elvalt, továbbá 70.1 %-a férfi és 29.9 %-a nő. A m. kir. posta bélyegmúzeumának 11.553 magyar és 63.944 külföldi, összesen tehát 75.497 darab bélyege van kiállítva. Ebből európai 21.613, ázsiai 10 608, afrikai 13.556, ausztráliai 3.128, amerikai 15.039 darab. Ezt a múzeumot az 1935. évben 597 látogató kereste fel.