Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-11 / 12.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 12. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkinf kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. FEBRUÁR 11 Előfizetési ár l hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Államférfiúi nyugalom A belügyi tárcát át fogom venni és bízom abban, hogy nem lesz nehéz feladatom azt ellátni, jelentette ki Darányi Kálmán miniszterelnök Kozma Miklós belügyminiszter lemondása alkalmával a sajtó megjelent képviselőinek. Kijelentéséhez magyarázatot is fűzött. Bízik ebben — ez talán a miniszterelnök nyilatkozatának legjellemzőbb része, — mert közigazgatási embernek tartja magát, olyannak, aki a közigazgatásból jött, sok időt töltött abban a hét törvényhatóságban, amelynek gondja, baja felett aggódni és őrködnie kellett. Éz a munka számára már igazán nem új. A miniszterelnök nyilatkozatának ezt a részét érdemes az elrohanó napi események áradatából kikapni és felemelni. A magyar politika múltjában találunk megragadó eseményeket, izgalmas napokat, fordulatot jelentő esztendőket, sokszor dagadt fajtánk politikai akarata történelmi áradásokká egy óra, egy nap lelkesedésében. Azonban még többször tapasztaltuk, hogy a politika izgalmas és n

em egyszer mesterségesen túlfűtött fordulatain milyen sok hiábavaló energiapocsékolást takaríthatott volna meg a szenzációk lázas színein és elfogultságain túltekintő hűvös államférfiúi figyelem, amely nem a pillanatnyi helyzet forrásában olvad fel, hanem a mezítelen valóság tennivalóit emeli a figyelő szemek elé. Darányi Kálmán nyilatkozataiból ez az annyira kivánt államíérfiúi nyugalom árad. Nyugalom, amely mögül ez olvasható ki: ismerem a tennivalókat, tudom, mit kell tenni. Hozzávaló erővel végre fogom hajtani a szükséges és hiánypótló cselekvéseket. A cselekvést pedig nem a lelkesedés fokmérője, hanem a nyugalom adta megfontolás egyszerű és tiszta parancsai fogják előírni. Csak ezzel a nyugalommal lehetett hozzányúlni ahhoz a kérdéshez, amely ezzel a nyilatkozatával végre pontot tesz egy hosszú sajtópolémia végére. Hetekig tartó vita íolyt a szélsőségek kérdéséről, olyan hangon mely nem engedte, hogy a szélsőségekről ne a szenvedély, hanem a nyugalom hangján tárgyaljon közéletünk. A miniszterelnök, amikor erről szólott, mintha gyökerében fogta volna meg a kérdést. Nem merült el a sajtópolémia olyan csábító és csillogó közhelyeket igérő fordulataiban, hanem egyszerűen és élesen megvonta azt a vonalat, amelyet a szélsőségek elleni harcban ismerni kell. Nem a napi politikus elfogultságával, hanem a törvény hatóereje felett őrködő államférfi hangján mondotta: „feltétlen különbséget kell tenni, és a kommunistákat, mint az állami rend felforgatóit kell tekinteni. Ha azonban más oldalról történnék a törvénnyel szembehelyezkedő kísérlet, éppen úgy tudni fogjuk kötelességünket." Elég a beszédből! — csattan fel itt is, ott is, mind több helyen a mi politikai korszakunk legáltalánosabb és legtürelmetlenebb kívánsága. Darányi Kálmán nyilatkozatainak ereje ebben a kívánságban gyökerezik. Darányi Kálmán nyilatkozatai kevés szóval, de sok cselekedettel szolgálják az igényeket. A belügyi tárca a nemzet mindennapi teendőinek tárcája, a hétköznapi rend és a mindennapi kenyérrel együtt kivánt társadalmi béke kormánykereke. Ez a kormánykerék az államférfiúi nyugalom és megfontoltság biztos kezében van. Az ország közvéleménye pedig megérzi s átveszi a kormánykereket tartó kéz erős, kisugárzó nyugalmát. A hercegprímás szózata a kommunizmus és a hitetlenség ellen Dr. Serédi Jusztin ián bíboros-her cegprimás a nagyböjt küszöbén szózatot intéz híveihez, amelyet február 14-én minden templom szószékéről felolvasnak. Pásztorlevelében utal azokra az üldözésekre, amelyeket ma az Égy háznak a kommunizmus részéről tapasztalnia kell. A kommunizmus elméleti megalapítója a történelmi anyagelvűséget tette tanításának alaptételévé, amely szerint csak anyag és anyagerő van. A kommunisták már. a gyakorlatban törekszenek az istenhit kiirtására. Eleinte azt hirdették, hogy a vallás magánügy, nem nyúlnak hozzá^q

^^'b^á

T

rls'Te

légetett f

émp lomok, a gyilkosságok sorozata, a kommunista iskolákban folyó vallásellenes oktatás, a hivatalos támogatással működő istentelen propaganda és ezer hasonló jel bizonyítja, hogy a kommunizmusban a vallás nem békében tűrt magánügy, hanem sáliam gyűlölet központja. A bíboros-hercegprímás hangsúlyozza, hogy fel kell vérteznünk magunkat a kommunizmus által terjesztett hitetlenség és erkölcstelenség mételyével szemben. Ha igaz a Szent irás mondása — és az bizonyosan igaz —, akkor esztelenek uralmát kívánják azok, akik a kommunizmus korszaka után áhítoznak. A továbbiakban a hercegprímás kifejti, hogy a magyar ember a hitetlenséget mindig megvetette, mert mögötte gonoszságot sejtett. Az istentelenség növeli az emberi gőgöt, kiöli belőle a felelősség tudatát és szabadjára engedi a szenvedélyeket ós aljas ösztönöket. Isten eszméjéhez minden nép mindenkor ragaszkodott, mert ösztönösen érezte, hogy Isten nélkül a gonoszság tengere elönti a világot és kegyetlen zsarnok gyanánt fognak nyakán ülni azok, akik őt önzetlenül és lelkiismeretesen kormányozni tartoznának. A kommunizmust úgy szokták feltüntetni, mint a szegényeknek, az élet számkivetettjeinak és a munkásoknak barátját. A valóságban azonban a szegények vesztesége a legnagyobb a kommunizmus által sokat igért paradicsomban. Lelkiismereti szabadság helyett a testnek szabadsága, az Ösztönök féktelensége van, mely utóbbi állati emberré alacsonyítja a teremtés koronáját. A legnagyobb érték, melyet Krisztus nekünk adott, az emberi méltóság tudata és ezt semmisíti meg a kommunizmus, mikor tagadja a halhatatlan kiket és ezzel az embert az állatok sorába aljasitja. Nem emberszeretet, vagy munkássors javításának vágya lelkesíti a kommunizmus vezéreit, mert ez esetben nsm siettek volna ledönteni a szegények barátjának, a munkásKrisztusnak szobrait és nem dühöngtek volna Spanyolországban legkegyetlenebbül éppen azon szerzetesek és szerzetesnők ellen, kik a szegény munkások gyermekeit és árváit nevelték, vagy betegeit ápolták. A kommunizmus harca nem gazdasági, hanem világnézeti harc. Azért vigyázzunk ós legyünk résen, nehogy a hitetlenség és a vele járó erkölcstelenség nálunk is megfertőzze a lelkeket. Több hit, több igazság, több szeretet a legjobb ellenszere a kommunizmusnak! — fejezi be a hercegprímás böjti körlevelét. Aki Istenben hinni és majdan üdvözölni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái" c. könyvecskét. Kapható a Ferencre ndiek templomának sekrestyéjében és minden könyvkereskedésben. Ára 50 fillér. Gyárakat a vidékre Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter többizben kijelentette már, hogy a munkaközvetítést meg akarja reformálni. Értesülésünk szerint az állami munkaközvetítő hivatalt a miniszter ki akarja bővíteni és az az elgondolása, hogy az uj munkaközvetítő hivatalba belevonja a munkásságnak munkaközveíitési osztályait, illetve a szakszervezetek és a főnökegyesületek bevonásával olyan intézményt akar felállítani, amely nemcsak a budapesti munkaközvetítést látná el, hanem amelynek az egész országra kiterjedne hatásköre. A készülő törvényjavaslatnak nagy szociális jelentőséget tulajdonítanak annál is inkább, mert ezzel a munkaközvetítéssel a miniszter meg akarja szüntetni azt a nagy ellentétet, amely a vidéki városok és a főváros munkabérei között mutatkozik. Az az elgondolás vezeti a minisztert, hogy ne csak Budapesten helyezkedjék el minden ipartelep, hanem vidéken is létesüljenek gyárak. Ennek a mezőgazdaság fogyasztása szempontjából is fontos jelentősége lenne. Hogy a terv megvalósulhasson, a vidéken létesülő gyárak tarifakedvezményben részesülnek s hogy a munkaközvetítés hatályosabban megvalósítható legyen, a minimális munkabérek megállapítását is úgy akarják keresztül vinni, hogy az a vidéki gyárakban d.lgozó munkásságnál is érvényesüljön olyan mértékben, araint ezt az egyes vidékek megélhetési viszonyai megadják. Elkészült a pannonhalmi Sz. István emlék első oltára Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapát, a közelgő Szent István év alkalmából elhatározta, hogy méltó emléket emel Szent Mór bencés apátnak, a későbbi pécsi püspöknek mult évi, valamint Szent István első magyar királynak jövő esztendei 900 éves jubileuma alkalmából. A főapt már korábban megbízást adott Zászlós István szobrászművésznek, a budapesti bencésgimnázium rajztanárának, hat oltárterv elkészítésére, amely oltárok relief képei Sz. István, Sz. Imre és az árpádkori királyok, valamint a főapátság történetében szereplő szentek életéből való jeleneteket örökítik meg. Ezeket a reliefes oltárokat az úgynevezett Gyilok-folyosó 800 éves falaiba mélyítik. Zászlós szobrászművész eddig két oltár domborművét mintázta meg, ezek közül az egyik kikerült az öntődéből s már meg is érkezett Pannonhalmára. Az első oltár-relief azt a jelenetet örökíti meg, amikor Sz. Gellért Krisztus parancsaira oktatja Sz. Imre herceget A bronz reliefet csiszolt haraszti mészkőből faragott oltár fogja övezni s ebből az anyagból készül a többi öt oltár is. A hat oltárból álló emlékcsoport második reliefje, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Sz. Adalbert megáldja Pannonhalma alapkövét, rö-