Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-11 / 12.szám

videsen szintén elkészül, úgyhogy a két oltárt még ebben a hónapban felállítják, őszre elkészül mind a hat oltár s október végén Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fogja felszentelni. Frontharcos összejövetel Az esztergomi Frontharcos Főcsoport február 7-én, vasárnap délelőtt a városháza nagytermében tartotta meg rendes havi összejövetelét Koffler Gyula ny. alezredes, a helybeli főcsoport elnöke vezetése alatt, melyen a tagok szép számmal jelen tek meg. Vitéz dr. Zsiga János vezetőtiszt hatásos megnyitó beszéde után Bauer Imre főtitkár ismertette a javaslatot, amelyhez dr. Brenner Antal városi őjegyző, a főcsoport alelnöke, Erős Jstván és Erős András szentgyörgy. mezei kisgazdák és több más frontharcos is hozzászólt. A vita lezárása után elhatározta a gyűlés, hogy felkéri a város országgyűlési képviselőjét, a város polgármesterét és az alispán utján a törvényhatósági bizottságot, hogy a törvényhozói testületben, illetve felirati joguknál fogva a kormánynál szorgalmazzák a frontharcos törvény mielőbbi létrejöttét. Az esztergomi főcsoport vezetősége ez alkalommal is kéri a főcsoport tagjait, de azon túlmenőleg az összes esztergomi hadviselteket, hogy saját jól felfogott érdekükben legyenek a legmesszebb menő módon segítségére a főcsoport vezetőségének a frontharcos törvény szorgalmazáséra irányuló közérdekű tevékenységében. Különösen fontos, hogy akkor, mikor a tervezetet tárgyalni fogják, a hadviseltek a legnagyobb egyetértést mutassák és a tervezet iránt I kellő érdeklődést tanúsítsanak. A rendőrségi létszám emelését kéri a város a belügyminisztertől Köztudomású dolog, hogy városunkban kicsiny a rendőrségi létszám és ez a szolgálat ellátásában úgyszólván elháríthatatlan nehézségeket okoz. Többször volt ezért szó a rendőrségi létszám emeléséről!; több bizottságban tárgyaltak már^róla, sőt a városi közgyűlésen is szóba került. Minden alkalommal egyhangúan sürgették a létszám felemelésének kieszközlését. A város vezetősége most legutóbb alaposan megindokolt és terjedelmes beadványban fordult magához a belügyminiszterhez és kérte a rendőrségi létszámnak a szükségesre való felemelését. A polgármesteri felterjesztés a következőket mondja: „Kétségtelen, hogy városunk itt közvetlen szomszédságban a csehszlovákiai Párkánnyal, a közbiztonság és közrend eszközeinek hiányossága következtében majdnem védtelenül ki van szolgáltatva annak, hogy a tulsófólről a nem kívánatos törekvéseknek eszméi és eszközei könynyebben beszivároghassanak. Itt közvetlen a határon, a súlyos gazdasági viszonyok és a szegénység miatt kellő ellenőrzés hiányában fokozottabb a lehetőség, hogy a különben becsületesen küzdő népben a A mult hét péntekjén az idegenforgalmi bizottság gyűlést tartott, amelyen letárgyalta az 1936. évről szóló jelentéseket, továbbá az 1937— 38. évre tett és teendő intézkedéseket. Az ülés igen nagy terjedelmű anyagot ölelt fel, úgyhogy annak részletesebb taglalását későbbi számainkra halasztjuk, jelenleg csak a gyűlésről magáról adunk beszámolót. Az ülésen dr. Brenner Antal 'elnökölt, aki elnöki megnyitójában ki fejtette, hogy az idegenforgalomra Esztergomnak igen nagy súlyt kell helyezni, mert ez az a lehetőség, amely a város vérkeringését j felfris sitheti. Az 1936. évről szóló jelentés beszámolt arról, hogy az idegenforga lomban örvendetes jelenség mutatkozik annak ellenére, hogy a gaz dasági helyzet nem emelkedik. Az elmúlt évben főleg a középiskolák bekapcsolása sikerült nagyobb mértékben, amit bizonyít az, hogy 134 intézettel 6200 középiskolás látogatta meg Esztergomot. Az iskolákon kívül is nagyszámú idegen járt városunkban, sokan voltak külföldről is. Az állandóan jtt nyaralók száma is beszivárgó helytelen eszmék talajt találjanak. Vannak városrészeink, ahol rendőrőrszemek nincsenek és őrjáratok is csak olyan ritkán fordulnak meg, hogy a legelemibb közbiztonságot megbízhatóan nem szolgálhatják. A város belterülete közel 5 kilométer hosszúságú s igy kétségtelen, hogy megnyugtató rendőr őrszolgálat csakis megfelelő számú közeggel teljesíthető. Szentgyörgymező városrészt a Várhegy választja el a belvárostól és ezen városrész lakossága az, amely kellő belső felügyelet nélkül a csehszlovákiai Párkánnyal a legóberebb határőri szolgálat mellett is a Dun«n át könnyen közlekedheíik az éj leple alatt. A lakosság megnyugtatására, a fokozottabb közbiztonság és rend fenntartásáért, valamint a nem kívánatos üzelmek szabad terjeszkedésének csakis megfelelő intézkedésekkel lehet gátat vetni s ehhez az őrszemélyzet számának megfelelő szaporítására van szükség.* A város felterjesztése már elment a belügyminiszterhez, reméljük hogy rövid időn belül teljes sikerrel fog az elintézése is megtörténni. emelkedett. Javasolja a jelentés, hogy a középiskolás idegenforgalmat még jobban karolják fel és az Idegenforgalmi Hivatalnak részesedését 33 °/o-ról emeljék fel 50 % ra. Ezután propaganda-kérdések szerepeltek az ülés tárgysorozatán. A bi zoitság köszönetet szavazott meg dr. Balogh Albinnak, mert diapozitivképsorozathoz rendkívül értékes propagandádéin előadást készített. Az üdülőhely-szabályrendelet ügyét a bizottság szűkebbkörű bizottság elé teszi át, elfogadja ellenben az 1936. évi augusztus 15 i ünnepségekről szóló számadásokat. Bejelenti az előadó, hogy a Fürdő Szálló régi bérlőjének bérlete megszűnik, kívánatos volna a múltban előforduló hibákra való tekintettel a Takarékpénztárt Rt.-ot fekérni arra, hogy az új szerződésbe iktasson be egy olyan pontot, amely szerint a bérlő az idegenforgalmi érdekéket szem előtt tartja. A bizottság ezzel szemben dr. Zw 11 Unger Ferenc javaslatát fogadja el, amely szerint a szerződés a Taka rékpénztárnak magánügye, tehát rá kell bízni a szerződés feltételeinek — amelyek egészen bizonyosan jók lesznek — megállapítását. Propaganda-célú levelezőlapok ós levélboritékok ügyéről tanácskozik ezután a bizottság, majd az Idegenforgalmi Hivatal átszervezésére tért át. Ebben az ügyben azonban nem tudott érdemleges döntést hozni, mert az átszervezéshez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre. Dr. Zwillinger Ferenc indítványozta, hogy a Hivatal a szezonban vasárnap délután is tartson szolgálatot, továbbá, hogy a bizottság ránduljon ki Vácra és tanulmányozza ott az idegenforgalmi ügyek intézését. Dr. Brenner Antal a bécsi autóbusznak Esztergomba való behozatalával kapcsolatban bejelenti, hogy a nemrég múltban a Máv. igazgatóságánál aenetrend-értekezlet volt, ahol a város ezt a kívánságát feltárta. Egyenlőre három nehézséget kell kiküszöbölni, nevezetesen az utakat kell megjavítani, a Hév. és a Start érdkeltségekkel kell megállapodni. A párkányi hidon való átkelés meghosszabbítása tekintetéoen a bizottság elhatározza, hogy a kérdést újra napirendre tűzi és szorgalmazza. Bejelenti az előadó, hogy a bérletbe megszerzett primási zöldséges kert egy részét idegenforgalmi célokra használják fel. Ezzel kapcsolatban volna az új hid megépítésének kérdése. A ferencrendiek is hajlandók volnának ezt a kérdést anyagilag is támogatni, sajnos azonban a helyre nézve nem lehet közös plattformot találni. Dr. Marczell Árpád szól a kérdéshez, szerinte a sporttér és a park számára ez a telek kicsinynek mutatkozik. Pedig a szegényebb néprétegek számára a letelepedésre alkalmas nyilvános városi park elsőrendű fontosságú kérdés. A felvilágosítás szerint heverő parkra alkalmas lenne a nagyhid melletti terület, amelyről már különböző tervek is vannak. Az előadó indítványozza, hogy a a feketehegyi és szalmahidi menedékház létesítésével a M. T. E. esztergomi osztályát bizza meg a bizottság. Az építéshez követ a város adományozza. A diákszálló ügye került ezután szóba, erre vonatkozóan a város érintkezésben van a Kat. Legényegylet és a Belvárosi Olvasókör vezetőségével. Sörös Ede megemlíti, hogy az internátusokból a városnak nincs meg a kellő haszna, mert a látogatónapokon a diákokat szüleikkel nem engedik vendéglőben étkezni. Valamilyen formában meg kellene oldani ezeket a kérdéseket, mert hiszen más városok példája is mutatja, hogy van erre a megoldásra mód. Dr. Meszlényi Zoltán a nyári egyetemmel kapcsolatban felvilágosítja a bizottságot, hogy a nyári egyetem hallgatóinak elhelyezéséből az elszállásoló intézetnek semmi haszna sincs, olyan alacsonyak az elszállá solási árak. Arra vonatkozóan, hogy az internátusok szülőknek is adnak ellátást, konkrét bizonyítékot kér. Dr. Marczell Árpád hangsúlyozta, hogy az egész problémát a szülőkre kellene bízni. A diákszálló csak kellő propaganda és olcsó árak mellett lehetséges. A szállodaépítésre vonatkozóan a bizottság megállapítja, hogy új szállodára Esztergomnak nagy szüksége volna, de ennek felépítéséről csak megfelelő olcsó kölcsön rendelkezésre állása után lehet beszélni. A hegyi utakat a város a kilátásba helyezett államkölcsönökből fogja rendezni. Szóba került egy dunai halászcsárda építésének ügye is. A húsárúdrágasággal kapcsolatban nagy megnyugvást keltett az a bejelentés, hogyha a húsárak még tovább fognak emelkedni, akkor a város felállítja a hatósági hentes) üzemet. Fodor Tóth János indítványozza, hogy az esztergomi bornak propagálása céljából állítsanak fel a fontosabb idegenforgalmi napokon borkóstoló-sátrakat. Az ülés utolsó szónoka dr. Marczell Árpád, aki a vendéglátás megfelelő voltának nagy fontosságát hangsúlyozza. Ebből a szempontból kívánatos volna a hatóságnak megfelelő formában való ellenőrzése. Dr. Brenner Antal válaszában kifejti, hogy ezt a kérdést legjobban a Vendéglátók Országos Egyesülete oldotta meg, ahol a tagok házukra plakettet kapnak és szigorú ellenőrzés alatt állanak. Serédi hercegprímás Corvin-láncot kapott A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Serédi Jusztinián bibornok, esztergomi érseknek, Magyarország hercegprímásának az egyházjogtudomány terén kifejtett kimagasló érdemekben gazdag munkásságáért a magyar Corvin-láncot adományozta, melyet Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap nyújtott át a hercegprímásnak a budai palotában. A Corvin-lánc és a Corvin-koszorú a legmagasabb magyar tudományos irodalmi és művészeti kitüntetés, amelyett az 1930. évi október 11-én kelt legfelsőbb elhatározás létesített. A Corvin-lánc és Corvin-koszorú tulajdonosaiból álló testület, alapszabályai értelmében, valamely tagsági hely megüresedése esetén titkos szavazás után maga tesz javaslatot a kitüntetés adományozására. Az alapszabályok értelmében a Corvin-lánc és Corvin-koszorú tulajdonosai számszerűleg meg vannak határozva : a Corvin-láncnak 12, a Corvin-koszorúnak pedig 60 tulajdonosa lehet. A Corvin-lánc tulajdonosainak sorában gróf Klebelsberg Kunó ós Berzeviczy Albert elhunytával megüresedett két helyet töltötték most be Serédi Jusztinián hercegprímással és Károlyi Árpáddal, úgyhogy a Corvinlánc tulajdonosainak névsora a következőképpen alakult: Dohnányi Ernő, Herceg Ferenc, Hóman Bálint, Hubay Jenő, Karlovszky Bertalan, Károlyi Árpád, báró Korányi Sándor, Ravasz László, Serédi Jusztinián hercegprímás, gróf Teleki Pál, báró Wlassics Gyula és Zala György. Megtörtént a középiskolák tanulmányi felügyelőinek kinevezése Ismeretes Hóman Bálint kultuszminiszternek azon rendelkezése, hogy az iskolai oktatás eredményesebbé tétele végett az egyes iskolatípusok különböző tárgyainak tanítását szakfelügyelőkkel ellenőrizteti és igy keresi az esetleg szükséges segítés és fejlesztés módját. Az elemi iskolák tanulmányi felügyelőit már régebben megbizták a teendők ellátásával és az iskolákat is kijelölték számukra. Most a mult napokban jelent meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete, amely közli a tanulmányi ellenőrzéssel megbízott középiskolai tanárok névsorát. A pestvidéki tankerület középiskoláinak tanulmányi felügyeletével Esztergomból hat tanár nyert megbízatást, még pedig a gimnázium és a reáliskola tanárai közül háromhárom : Dr. Balogh Albin a történelem, Oberműller Ferenc a filozófia, dr. Az idegenforgalmi bizottság letárgyalta az aktuális idegenforgalmi kérdéseket