Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-07 / 11.szám

munka a városfejlesztési bizottság feladata, őszintén kívánom, hogy munkássága olyan eredményes és értékes legyen, mint amilyen nagy szüksége van városunknak a segít­ségre. Dr. Matcuell Árpád, A bencésgimnázinm cserkészeinek táborozási beszámolója Kedden délután a bencésgimná­zium dísztermét zsúfolásig megtöl­tötte az előkelő közönség, hogy je­len legyen a 14. sz. Holló cserkész­csapat hagyományos tábori beszá­molóján . A nagyszabású beszámolót a cser­készinduló eléneklése után dr. Mons­berger Ulrik parancsnok nyitotta meg. Beszédében kifejtette, hogy a mai magyar ifjúság már sokkal erő­teljesebb, sokkal kiválóbb, mint a régmúlt időkben volt. Ebben nem Február másodika, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja nagy ünnepe volt a Szent Anna templom híveinek, Esztergom külső városrésze katolikus népének ... E napon iktatták be önálló plébániává előléptetett eddigi lelkészségük első plébánosát: Bayler Istvánt, aki közel két óv óta mű ködött, mint helyi lelkész Számord Ignác örökében és ez idő alatt buzgó lelkipásztori működésével híveinek bizalmát és szeretetét a legteljesebb mértékben megnyerte. Érthstő tehát az a nagy öröm, amely plébánossá törtónt kinevezésével városunk leg­újabb plébániájának és egyházköz­ségének híveit érte. Az eddigi lelkészség tudvalévőleg folyó évi január hó elsejétől a fő pásztori rendelkezés értelmében — a belvárosi kegyúri plébánia kebeléből, mint annak külső területe, kihasítva — plébániává alakult. Az új plébánia pasztorációs területe Árok-utca, Hő­sök-tere, Mária Terézia utca túlsó oldaitól kezdve egészen Dorog köz­ség határáig terjed. Tehát magában foglalja a vasút felé eső részeket: Tabánt és Ripáriát a közöttük elterülő városrésszel (talán így lehetne ne vezni: Szent Anna-város), továbbá Esztergom-tábort, Kenyérmezőt és Zsalazsont. Ez utóbbi három ma még az új plébániának külső területei, de az idők folyamán elérhetik a lélek­szám oly arányban való növekedé­sét, hogy unokáink, dédunokáink tanúi lehetnek egyszer oly fenséges aktusnak, mint mi voltunk Gyertya szentelő Boldogasszony ünnepén a Szent Anna-templomdan. Nagy idő telt el azóta is, mig Esztergomnak ez a külső területe odáig fejlődött, annyira beépült és benépesült, hogy a hivek intenzi­vebb lelkigondozása a Szent Anna­templom felépítését, majd annak plébániává fejlesztését sürgette. Régi óhaj, régi jámbor kívánság volt ez a plébánia. Már boldogemlékű Simor János bercegprimás foglalkozott ez­zel a gondolattal, amely most meg­valósult. A zsúfolásig megtelt templomban pontosan d. e. 9 órakor kezdődött a szertartás. Jeszenszky Kálmán pre­látus-kanonok vezette oltárhoz asz­szisztenciával az új plébánost, hogy az ünnepélyes eskütétel után hiva­talába beiktassa, A Szentlélek segít­ségül hívása után a szertartást végző prelátus felment az oltárhoz annak evangéliumi oldaláról magas szárnya­lású beszédben szólott a hívekhez és kis érdeme van a cserkészet felbe­csülhetetlen értékű nevelő hatásá­nak. A magyar cserkész eszménye a krisztusi szellem, ebben a szel­lemben dolgozik a szebb magyar jövő kiépítésén. A nagyhatású megnyitó beszéd után vetített képes előadásban szá­molt be a lovasberényí táborról Jándi Artúr VIII. o. t., a bécsi mozgótá­borról pedig Márkus Pál VIII. o. t. Mindkét előadás ügyes keresztmet­szet volt a tábori életről, annak ro­mantikájáról, minden szépségéről. Az előadások után bemutatták Tö­rök Rezső kis egyfelvonásosát, az „Analfabéta tanfolyamot". A szelle­mes vígjátékon a közönség sokat mulatót és sokat tapsolt az ügyes szereplőknek. Nagyon szellemes volt „A csiga" cimű operett-paródia. A főszerepeket Szecsányi A. VII. o. t. és Kocsicska A. VI. o. t. alakították ügyesen és mozgalmasan. Az operettet zongo­rán Riedl László VIII. o. t. kisérte alkalmazkodóan, ügyes technikával. A műsor befejező száma hangu­latos szép tábortűz volt. az új plébánoshoz. A szentbeszédbő 1 az alábbi szemelvényeket közöljük: — Ennek a templomnak eddig két nagy ünnepe volt — kezdte beszé­dét a prelátus. — Az első, amikor száz évvel ezelőtt e templomot fel­szentelték. A második a mai nap, amikor a templom első plébánosát ünnepélyesen beikta'juk ... Az Anya­szentegyháznak különös gondját ké­pezte mindig hívei lelki szükségletei nek kielégítése. Száz év előtt ez a része a városnak még csak „város­széle* volt. Itt-ott állt egy-egy ház a szántóföldek között. Lakói a bel­városi plébánia templomtól kissé tá­vol estek és nem mindig tudtak ele­get tenni vallási kötelmeiknek. El­elmaradoztak a vasár- és ünnepnapi szentmiséről . . . 1828-ban, az akkori primás (Rudnay) nemes elhatározá sából tették le ennek a templomnak alapkövét. A nagy főpásztor, aki a templom építését elhatározta és építését fejedelmi bőkezűséggel siet­tette, ennek befejezését 1831 szep­tember 17-én bekövetkezett halála miatt nem érhette meg, de annak további építéséről gondoskodott és hagyatékának egy része is az épi tési költségek biztosítását szolgálta. A római Pantheon mintájára épült e templom a nagy főpap óhaja szerint s 1837-ben szentelték fel Isten di­csőségére s a lelkek épülésére ... — Száz év nagy idő a nemzetek életében is, nem egy egyházközség életében. A hivők száma annyira meg­növekedett, hogy azok lelki gondo­zása óriási gondot rótt a kegyúri plébánia lelkipász óraira. A mostani buzgó kegyúri plébános nem egy ízben panaszkodott nekem kiterjedt lelkipásztori teendőinek ellátása kö­rüli nehézségekről . . . Már Simor János hercegprímás lelkében meg­fordult a gondolat, hogy ezen a te­rületen plébániát állítson fel. De ez a terv sokáig csak terv maradt . . . Kegyelmes főpásztorunk, Serédi Jusz­tinián bíboros hercegprímás valósí­totta meg ezt a tervet és a templom fennállásának századik évfordulóját tekintette erre legalkalmasabb idő­pontnak. Előléptette e templomot plébániatemplommá. Igy megszűnt a templom kisegítő jeliege, ezentúl kiszolgáliatják itt a szentségeket: a keresztség s a házasság szentségét is . . . Uj, intenzív hitélet indul meg majd itt. . . — Az új plébánost, akinek sze­mélyében találta meg a Főpásztor mindazokat az erényeket, melyek a hivők lelki vezetéséhez szükségesek s a legalkalmasabb embert, főtiszte­lendő Bayler Istvánt, azt hiszem nem kell külön bemutatnom a híveknek. Két éve él itt, működik mint lelkész és fáradozik az Ur szolgálatában. Hivei szeretik őt. S amikor Őemi­nenciája templomukat a plébánia­jelleggel felmagasztalta s annak lelki­pásztorává őt nevezte ki, a hivek hálás szeretettel fogadják ezen in­tézkedését. Ezután Farkas György káplán fel­olvasta a főpásztori kinevezési ok­mányt s az új plébános letette a hitvallást, mely után a prelátus át­adta hivatalának jelvényeit: az evan­géliumos könyvet és templom kulcsait. Emlékébe idézte néhai Palkovics Vik­tor gútai esperes plébánost, aki mel­lett kezdte papi működését, hogy annak nyomdokain haladjon. Ez az út ne legyen támolygó. Első plébá­nosa e templomnak, felelőssé teszik az utódok is. Dolgozzék híveivel, szeretettől Isten országának felépíté­sében. Ezután az új plébános lépett a szó­székre. Először szólította híveinek hallgatóságát. Az ünnepélyes pillanat ihletettségétől sugallt, lelkes beszédé­vel a lelkek mélyéig hatolt. Alap­gondolata s egyben programmja a „hit, munka és igazság" volt, erre építette fel gyönyörű allokúcióját. Szentbeszédének bevezetője utáni részét kivonatosan alább közöljük: — Szükség van ma az erős hit­életre. Szükség van a Krisztusi vilá­gosságra 1 Ma, amikor a sötétség nagyobb, mint valaha. Soha annyi tánc, zene és tivornya nem volt mint napjainkban, de mélységes sötétség, méylséges csend van a lelkek biro­dalmában. Alusznak a lelkek, meg­alvadt, csonttá fagyott lelkek. Kezem­ben a szentelt gyertya és én felke­resem az alvó lelkeket, hogy feléb­resszem, megnyerjem és ne veszít­sem el őket. — A hit — mondotta többek kö­zött — ne legyen senkinek vasár­napi ruhája. Nem kellenek álarcos katolikusok . A munka felemelő. De ne csak a társadalomban fogjunk össze és szeressük a munkát, ha­nem a hitélet terén buzgólkodó mun­kát is szeressük. Az erényes élet, mértékletesség és az igazság szere­tete hasson át gyermeket ós öreget egyaránt . . . Szent Tamás mondá­sát idézem u „Mindenkinek megadni amihez joga van." Beszédében az új plébániát a meg­nyíló új villanytelephez hasonlította, amelyből egy gombnyomásra szét­Lapunk legutóbbi számában szó­vátetiük a közönségnek az indoko­latlanul s folytonosan emelkedő hús­árakra vonatkozó panaszát. Erre a felszólalásunkra most az esztergomi húsipari szakosztály elnökétől, Csák váry Mihálytól a következő „magya­rázatot" kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Űr 1 Nagybecsű lapjuk f. évi január hó 31-iki számában közzétett cik­kükre engedje meg, hogy tájékoz­tatólag válaszolhassak. Az emiitett cikk azt állítja, hogy sem a vásárló közönség, sem pedig a hatóság nem tűrheti tovább a sok esetben indokolatlan húsdrágaságot. Az igaz, hogy drága a hús, zsirféle, de nem áll az az állítás, hogy nem indokolt a hús drágasága. Tulajdon­képpen az igen tisztelt cikkíró ur­na* talán sejtelme sem lehet a je­lenlegi magas élőárakról, nem hogy tudná azokat. Hogy ezen általános drágaság tűr­hetetlen a vásárló közönségre nézve, ez való igaz, de hogy megnyugtas­árad messzire a villamos erő és'fény­Igy áradjon szét a hit ereje| és az isteni kegyelem világossága is e temp­lomból az egyházközség minden zu­gába és világítsa, melegítse be annak minden zugát. Szentbeszéd után megtartotta az új plébános a gyertyaszentelést, majd ünnepélyes szent misét celebrált, melynek végén a hivek a pápai himnuszt énekelték. Tizenegy órakor a Szent Anna­zárdába vonultak át a hivek a temp­lomból, a megjelent előkelőségekkel s annak egyik termében üdvözölték az új plébánost. Az ünneplők sorai­ban ott láttuk a főkáptalan, a megye, a város, a plébániák, a helyőrség tisztikarának képviselőit, a közép­iskolák igazgatóit, a szerzetesren­dek, egyházközségek küldötteit, az államrendőrség, Máv. tisztikarát stb. Jeszenszky Kálmán prelátus indít­ványára dr. Sántha József tanácsos vezetésével küldöttség hivta meg az plébánost, akit megérkezésekor kitörő lelkesedéssel fogadtak. Elsőnek dr. Brenner Antal főjegyző a város ne­vében, majd dr. Felber Gyula a társ­egyházközségek és plébániák, Csere József a tábori egyházközség, Pfalcz Tivadarné a Jézus Szive Szövetség, Kusmerik J.-nó a Szent Anna Tár­sulat, P. Horváth Péter a Szent Antal Egylet, Homor Imre a Tanult Férfiak Kongregációja, Horváth S. a Vasutasok Koszorú egylete, Kifier Ferenc a Belvárosi Olvasókör nevé­ben mondtak üdvözlést. Trexler Er­zsike az anna-zárdai iskolások ne­vében köszöntötte két kis társával az intézet igazgatóját és szép csok­rot nyújtott át kedves szavak kisé retSben. Márkus Ferenc ig. tanitó a helybeli tantestület nevében szólott. Nógrádmegyéből is jött küldött dr. Vásárhelyi tanácsos személyében, aki a balassagyarmatiak és ludányiak üdvözleteit és jókívánságait tol­mácsolta, s a maga nevében is kö­szöntötte volt feledhetetlen munka­társát. Az üdvözlésekre Bayler Ist­ván meghatottan felelt és köszönte meg egyenkint mindenkinek a jól­eső szavakat és lelkes beszédben ígérte azt a munkát, amit reá a lel­kipásztori feladat ró és ehhez kérte hivei támogatását. A szép ünnepélyt a Hymnus fe­jezte be, mely után örömteljes lélek­kel oszlottak szét a felejthetetlen ese­mény résztvevői. Az új plébános munkájára Isten áldását kérjük. Kisérje őt munkájá­ban hiveineK szeretete mely e na­pon oly impozáns módon megnyi­I (átkozott. sam a t. cikkíró urat, — sajnos, h°gy igy kell nyilatkoznom, — de éppen aktuális a jelenlegi magas élő áliatárakra való tekintettel a hús­árak további emelése. Az az állítása a t. cikkíró úrnak, hogy más városokban olcsóbb árak vannak, ez valótlan, mert drágább. Csak esetleg különböző alföldi vá­rosokban és falvakban lehet némi eltérés, de ezen eltérés nekünk in­dokolt, mert nekünk onnan kell hoz­nunk az élőállatokat, ami mindjárt 10—12 filléres költség többletet je­lent kilogramonként. Ezenkívül mi esztergomi húsiparosok elsőrendű árúval dolgozunk, ami az esztergomi vásárló közönség igényeit 100 °/o-ig mindenkor kielégítik. Ezenfelül azt sem szabad elfelejteni, hogy nincs a világon még egy szakma, ami ilyen nagy megadóztatás alatt áll, mint ez és ez az amit az igen tisztelt cikkíró úr talán nem is tud. A vétel után, illetve a vásárolt összeg után előre, az állat levágása előtt 6 és fél %-os forgalmiadó, cca 5 %-os fogyasz­tási adót és mert hentes-mészáros A Szent Anna-templom első plébánosának ünnepélyes beiktatása A hűsárak további emelkedése várható ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom