Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-07 / 11.szám

1W7. február 7 ESZTERGOM is VIDÉKE iparos nem felejtik el a legnagyobb közadók kirovását, OTI-járulék, inségadók és spkymás^ közterhek viselése, üzletbér és ezeken felül egy csomó „Dubióz" amit nagyon sok esetben^hátrahagynak. Én nem aka rok sajtóvitát rendezni, csak arra kérem az igen tisztelt cikkiró urat, hogy bármikor a szakmánkba vágó ügyről van szó nagyon szívesen sőt készségesen állok mindenkor rendel kezesre és a felhozott indokok után meggyőződhet arról, hogy mindenkor igen is indokolt a* húsárak emelése. A t. cikkiró úr ne nálunk keresse a bajt, hanem a kiindulásban. Mégegyszer is nagyon kérem Szerkesztő urat, hogy nagybecsű lapjában ezen közérdeket szolgáló soraimnak helyet adni és ezt közzé tenni szíveskedjék. Gazdaelőadások a belvárosi és a szentgyörgymezői Olvasókörben Dr. Ernszt Sándor, városunk országgyűlési képviselője felkéré sére dr. Czettler Jenő m. kir. titkos tanácsos, az agrárpolitika nyilvános egyetemi tanára és asszistensei f. hó 10-én szerdán és azt folytatólag minden héten szerdai napon este 7 órai kezdettel mind a belvárosi, mind a szentgyörgymezei Olvasókörben agrárpolitikai előadást tartanak. Az egyes előadások tárgya: 1. A magyar gazda helyzete Tria non után. 2. A magyar szőlő és bortermelés helyzete. 3. A szövetkezeti ügy, különös tekintettel a bor-értékesítésre. 4. A piackutatás jelentősége az árak kialakítására. 5. A szőlőművelés átalakítása. 6. A gyümölcsfák kezelése. 7. A gyümölcsértékesítés, csomagolás, stb. 8. Védekezés a sző lő, a gyümölcs kártevői ellen. Felkérjük a gazdatársadalmat, hogy saját érdekében a fennt jelzett elő adásokon minél nagyobb számban vegyen részt. Az előadások díjtalanok és ugyanabban az órában tartják meg mindkét, körben,"' hogy igy mind a belvárosi, mind a szentgyörgymezői gazd aközönség részt vehessen ez előadásokon. Az elő adások után az előadók szaktanács csal készségesen állnak rendelkezésre. Nyaralótelepünk megvalósulás előtt Az első komoly lépés nyaralótelepünk megvalósítására megtörtónt. Hírt adtunk arról, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával Zwillinger Ferenc indítványára a képviselőtestület elhatározta, hogy a szőlők alatti részen, a város egész hosszúságában, a hegyi utakat összekötő utat hasit ki és épit meg. A határozat végrehajtására most adta ki a polgármester utasítását, amelyet az ügy fontosságára való tekintettel egész terjedelmében közlünk: „Az 1937. évi költségvetési előirányzat tárgyalása alkalmával az ellenőrző bizottság azon életrevaló javaslatot tette, hogy a város felett elterülő dombvidék a téglagyártól a Kórház, a temető és Rozália-kápolna felett egy átlós úttal összeköttessék és ezzel a város ezen legszebb része a sétáló közönség részére hozzáférhetőbb, különösen pedig nyaralók építése céljából alkalmassá tétessék. Az átlós útnak oly magasságban kell lennie, hogy a városból felvezető és kiépíteni tervezett hegyi utakkal megközelíthető legyen. Az útépitési költségek az érdekeltségre lesznek háritandók, épúgy a szükséges területek is az érdekeltségtől lennének előzetes egyezség útján díjtalanul igénybe veendők. Felhívom a mérnöki hivatalt, tegye a kérdést tanulmány tárgyává s ha a terv végrehajtása különös nehézségekbe nem ütközik, mutassa b3 az útnak nyomjelzését, az egyes érdekelt parcellák tulajdonosainak és az általuk rendelkezésre adandó területek feltüntetésével. Az új átlós út a meglévő utak felhasználásával lenne létesíthető a szükséges szabályozásokkal. A terv végrehajtása a város be sej éhez közel fekvő területeket kap csolná bs az egészséges városfejlő désbe s igy a város vezetőségének a kérdés tanulmányozásához és meg oldásához a kívánatos közreműkö dést meg kell adnia," XI. Pios pápa sajátkezű levele a hercegprímáshoz A karácsonyi ünnepek és az évforduló alkalmából dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás hódoló levelet intézett XI. Pius pápához akitől az alábbi sajátkezű levél érke zett a bíboros hercegprímáshoz. A latinnyelvű pápai levél magyar szövegét szószerinf a következőkben adjuk : * Kedvelt Fiunknak, Serédi Jusztinián esztergomi érseknek, a Coelius hegyen épült Szent András és Szent Gergely egyház bíboros papjának, Mi XI. Pius pápa, üdvözletünket és apostoli áldásunkat küldjük. Kedvelt Fiunk I Mindig nagyra becsüljük és szeretjük, ha azok, akik az egyházkormányzat élén állanak, Velünk együtt éreznek és gondolkodnak. Es, hogy ez Neked is fő törekvésedet képezi, azt újra tapasz- j taltuk azon készséges sorokból, me-1 lyeket e karácsonyi szent ünnepek alkalmával Hozzánk intézni szíves voltál. Azért örömmel és^hálás szív vei vettük hő óhajod és kívánságod kifejezését, mellyel nagyon helyesen a lelkek egyetértését és a keresztény igazságon és szabadságon nyugvó bókét kívántad. Viszonzásul Neked és Hazádnak egyrészt minden jót és boldogságot kívánunk, másrészt és legfőkép buzgó imával kérjük Istent, hogy országtokban az Eucharisztia készülő ünneplése diadalmas legyen És hogy ebben az Ég segítsen, an nak zálogául, valamint különös sze retetünk jeléül mind Neked, Kedvelt Fiunk, mind Magyarország egész papságának és hivő népének az Ur ban szeretettel küldjük apostoli ál dásunkat. K§lt Rómában, Szent Péter sírjánál, 1936. december 16 ikán, pápasá gunk 15-ik évében. — XI. Pius PP.

1 Esztergomi farsang Milyen is volt a Kalikó bál ? Elmondhatjuk erre a kérdésre, hogy a Kalikó bálon valóra váltak még a legrózsásabb leányálmok is. Az első pillanattól, az álarcok mögött rejtőző maszkok kilétének kedvesen izgal mas perceitől végig az egész éjsza kán olyan — mondhatnánk béke beli jó hangulat uralkodott, hogy Karnevál herceg bizonyára elégedetten szemlélődött ezen a szép mulatságon. Mert nemcsak jóhangulatú, de rendkívülien szép is volt a Kalikó bál. Mindjárt a belépésnél mosolyra hangolta a résztvevőket a szines zászlócskák és szerpentin-függönyök vidám tarkasága, a mesebeli bohócfigurákkal és álarcokkal dúsan diszí tett falak művészien ízléses képe. Meglátszott a terem díszítésén az a szerető igyekezet, amellyel az öreg Hollók barátaik és vendégeik farsang, ját felejthetetlenné igyekeztek tenni. Ezt a szerető igyekezetet a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker koronázta : a teremdiszités osztatlan tetszést, a mulatság gondtalan vidám ságot, a pénztár szép bevételt aratott. Nem sorolhatjuk fel azt a sok szép jelmezt, amely oly pompásan emelte a bál fényét, de annyit meg kell jegyeznünk, hogy bár valamennyi igen jól sikerült, mégis a leghatásosabbak az előre kiválasztott, kalikó-anyagból készítettek voltak. Annyi kedves ötlet halmozódott össze ezen a téren, hogy csak dicsérnünk lehet a jelmezesek kiváló ízlését. Volt a báli éjszakán sok móka : szerpentindobálás és hólabda-csata, konfetti zápor, amerikai árverés ós szépségverseny, barátságosan meleg bárheiyiség, szóval minden, ami egy bál erkölcsi sikerét hivatott előmozdítani. A Legényegylet műsoros táncestélye. Kedden este tartotta meg a Katolikus Legényegylet hagyományos farsangi táncestélyét saját székházának termében. Az estélyt nagysikerű szinelőadás előzte meg. Előadásra került a „Százhuszas tempó", Budapesten hatalmas sikert aratott vígjáték. A pompás, szellemes, fordu latos darab a Legényegylet remek előadásában is magával ragadta a közönséget, amely sokat és szívesen tapsolt a kiváló szereplőgárdának, élén a kiváló rendezővel, Merényi Gyulával, A szereplők közül külön meg kell dicsérni Szekér Bözsikét, Kuti Mariskát, Szűts Zoltánt, Szűts Bélát, Jurisin Gyulát, Sckrenk Pált. A nagysikerű előadás után az egybegyűlt fiatalság a késő hajnali órákig táncolt a legjobb hangú latban. A Vasutas-bál. Ugyancsak kedden este tartották meg a Fürdő-szálló termeiben a Vasutas bált, amelyen a vasutas társadalom jóformán teljes számban megjelent. A nagysikerű bált ka baré előadás előzte meg. Közreműködött D&ák Lőrinc színtársulata A színészek közismert művészi mun kaját, úgy hisszük, ez alkalommal felesleges külön is méltatni, csak azt sajnáljuk, hogy a darabokat nem egészen megfelelően választották ki. De így sem volt hangulatban, nevetésben, tapsban hiány. Az előadás után a táncot a hagyományos vasúti csárdással nyitották meg, A közönség igen jól mulatott egészen a záróráig. Lapuik a több oldalról felhangzott kívánságnak megfelelően új rovatot nyit „A hét krónikája" címen. Ez a rovat lesz hivatott ezentúl arra, hogy olvasóközönségünket a belföldi és külföldi nevezetesebb eseményekről tájékoztassa távirati stílus oan, de mégis minden lényegesebb mozzanatra kiterjeszkedve, őszintén óhajtjuk, hogy ez a rovat politikai, gazdasági tisztánlátáshoz olvasóinkat még jobban elvezesse és ha ezt a célt elértük, akkor igyekezetünk nem veszett a kárba. * Kozma Miklős belügyminiszter lemondása az elmúlt hétnek két ségtelenül a legnevezetesebb eseegy 2-lámpás rádíóva!?J 22 Próbálja meg most az Orion 22« kétlámpás készüléket, amellyel napközben is helyiadó erősséggel vehetők a tóvoli állomások rövidhullámorv de kiváló a teljesítménye közér>" és hosszuhuiiámon is. EgyeiW áramhoz ORION-22/u jelzéssel univerzális kivitelben is kapható' minden Orion rádiókereskedóné menye volt. Ismeretes az az affair, amely a belügyminiszter és a kisgazdapárt között támadt, ezt azután köcsönös nyilatkozattal likvidálták, de nem végleg, mert nemsokára rá — mint a pesti lapok irják — a miniszter elkedvetlenedve benyújtotta a**~lemondását a kormányzónak. Vele a politikai élet egyik legmarkánsabb egyénisége távozott a miniszteri bársonyszékből. Különösen szociális alkotásai voltak nagy koncepciójúak. A belügyminiszteri tárcát Darányi Kálmán miniszterelnök vette át. A miniszterelnök legutóbbi beszédének nagy visszhangja volt a gazdasági életben. Különösen az iparostársadalom örült a miniszterelnöki expozénak, amely szerint a kormány nem zárkózik el a beruházásoktól és külön beruházási törvényjavaslattal lép a törvényhozás elé. Különösen jelentős volt Darányi Kálmánnak a költségvetéssel kapcsolatos bejelentése A költségvetés nem lesz ugyan deficitmentes, de lényeges javulást mutat a múlthoz képest. Hitler háromórás nagy beszédben ismertette a német bel és külpolitika programját. Különös érdeklődésre farthat számot Hitler hat pontja : 1. Valamennyi nemzet benső szilárdsága, 2. Más nemzetek létfeltételeinek kölcsönös tiszteletbentartása, 3. A Népszövetség átalakítása fejlődőképes szervezetté, 4. Teljes egyenjogúság, 5. A fegyverkezés kérdésének egyetemes keretben való kezelése, 6. A felelőtlen nemzetközi kútmérgezők és a közvélemény meghamisitóinak megsemmisítése. Delbos francia külügyminiszter válaszolt Hitlernek. Nem kételkedik azoknak a szavaknak az őszinteségében, amelyek a Rajnán túl elhangzottak. Német és Franciaország közötti vitának nincs semilyen alapja. A szabadalmazott friss tejszínnel gyártott TEJSZÍNSZAPPAN , kitűnő hatású kai* metikum. Az arcbőr! nemcsak tisztítja, hanem föl is frissíti; megakadályozza ráncosodását* finomítja és fiatalítja. A gyeraek béréssk palásánál néfiilezlelles LIZ tejszinszappan örvényesen védett ára 1937. február 1-től : óriás P —"96 nagy — — — — P —'64 közép — — — — P —'44 pjóbadoboz — — P —'22