Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-18 / 91.szám

ES2TERG0H «VD£KE Az újság az — Hol vannak az újságok az előadóasztalról, hol vannak a hozzászólásokat, kritikákat, véleményeket, panaszokat és sürgető cikkeket tartalmazó lapok az aktacsomóból ? — kérdezték az előadó iratai felé mutatva az idegenforgalmi bizottság legutóbbi ülésén. — Ha én lennék az idegenforgalmi ügyek előadója, akkor a mult üléstől a mostaniig eltelt idő alatt egész nyalábra való lapot és az ország területén megjelent propaganda iratot gyűjtöttem volna és az idegenforgalomra vonatkozó megpirosceruzázott cikkeket tartalmazó újságok egész garmadája duzzasztaná az előadói aktacsomót,hogy a kritikákra megfelelve és a hozzászólásokat figyelembevéve minél sokoldalúbban és plenárisabban tárgyaltassanak meg az aktuális idegenforgalmi ügyek, amelyek igazán nemcsak hivatalos ügyek, hanem a város minden egyes polgárát, minden érdekeltségét, gazdasági, ipari, kereskedelmi, sőt kulturális életét és képviseletét érdeklő közös ügyek. Ezt mondta a felszólaló bizottsági tag, — ha nem is ugyanezekkal a szavakkal, de pontosan ebben az értelemben. Ez a felszólalás természetesen a gyűlés osztatlan helyeslésével találkozott és ezzel a kérdéssel minden egyes bizottsági tag azonosította magát, sőt elismerte ennek a felszólalásnak helyességét és jogosságát az elnökló polgármester is, akinek a sajtóval és a sajtó munkásságával szemben tanúsított okos lojalitását és a kritikákat is megértő, közérdekű hivatását is elismerő és megbecsülő, gavalléros magatartását eddig is nem egyszer tapasztaltuk. Odaülik azonban ez a kijelentés minden egyes polgár ajkára, aki csak annyira is érdeklődik a város java és a közügyek iránt, amennyire mindennapi gondja és hivatásos munkája engedi. Hol vannak tehát az újságok és lapok az idegenforgalmi aktacsomóból ? Nem akarunk visszafelé vádolni és rekriminálni, mert hiszen ilyesminek a dolog lényegét és az ügy javát illetően nem volna sok haszna és értelme, — de a jövőre nézve ez a felszólalás igenis alkalmat ad arra, hogy az újság közérdekű cikkeinek és kritikai hozzászólásainak hivatalos helyeken való megbecsülésére és számbavételére felhívjuk a figyelmet. Készek vagyunk elismerni még azt is, hogy a hozzászólásokat és kritikákat tartalmazó lapoknak ilyen struccpolitikaszerű elmellőzése nem rosszakaratból történik. Nem is akarunk a felszólalás tényének megállapításával egy szemernyit sem levonni az ügyvivő tisztviselők buzgóságából, jószándékaiból és érdemeiből. Azt hisszük, hogy a kritikát és hozzászólást tűrni nem akaró egyes érdekelt körökben az utóbbi időben támadt olyan szellem és felfogás következménye ez is, amely szerint: irjon az újság amit akar, mi pedig szintén teszünk úgy, amint eddig tettünk, akár tetszik az újságnak és a publikumnak, akár nem. Meg kell állapítanunk, hogy ez a szellem és felfogás, — amelyet nem a józan ész, hanem pusztán egyesek hiúsága és türelmetlensége táplál, — amilyen komolytalan, olyan célszerűtlen és veszedelmes is. Nem bocsátkozunk itt sajtópolitikai fejtegetésekbe, pusztán azt üzenjük azoknak, akiket illet, hogy a közönség, a közületek érdekeit és a közügyeket propagáló sajtó közreműködésére éppen a közérdek szolgálatára rendelt hivataloknak van legnagyobb szükségük. Egyhangúlag fogadták el a városi költségvetést Hétfőn délután a város képviselőtestülete igen negy érdeklődés mellett közgyűlést tartott. A közgyűlést délután fél 5 órakor nyitotta meg Glatz Gyula polgármester. Napirend előtt kegyelettel emlékezett meg dr. Machovich Gyula általános érseki helynök elhunytáról. Érdemekben gazdag pályájáról, városa iránti szeretetéről a közgyűlés jegyzőkönyvben emlékezett meg. örömmel jelentette be a polgármester, hogy XI. Pius pápa dr. Meszlényi Zoltán prelátus-kanonokot c. sinopeí püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezte ki. Kinevezése és felszentelése alkalmából hódoló felirattal üdvözölte a képviselőtestület a város közönsége nevében az új püspököt. Dr. Drahos János érseki helynökké való kinevezéséről emlékezett meg ezután a polgármester, akit kinevezése alkalmából szintén üdvözölt a város képviselőtestülete nevében. A közgyűlés ezután Őszinte köszönetet szavazott meg dr. Radocsay László főispánnak, amiért sikerrel járt közben a leventezenekarnak formaruhával való ellátása érdekében. Bejelentette a polgármester, hogy drt Radocsay László főispán az elmúlt hó folyamán hivatalvizsgálatot tartott és az ügymenettel általánosságban meg volt elégedve. A napirend előtt szólalt még fel dr. Gr óh József. Általános lelkesedéssel fogadott beszédéből az alábbiakat idézzük : — Ebben az évben tölti be Glatz Gyula polgármester közszolgálatának harmincadik és dr. Brenner Antal főjegyző harmincötödik évfordulóját. — Olyan két jubileum ez, amely mellett nem lehet szótlanul elmenni. — A polgármester tizennégy éve esztergomi, ebből hat évet töltött a városnál. — Glatz Gyula akkor került a polgármesteri székbe, amikor a legkülönbözőbb ellentétek a városban legjobban voltak kiélezve. — A polgármesternek az ő nyugodt, higgadt egyéniségével igen rövid idő alatt sikerült az ellentéteket levezetni, aminek nemcsak szubjektív, hanem objektív jelentősége is volt. Ugyanis ezekkel a kinzó ellentétekkel küzdő Esztergomra köszöntött a legválságosabb idő, amely valaha a világot érte. — A válságnak a hét esztendeje ahtt a polgármester abszolút nyugalmával, mindig egyensúlyozottan járó hivatalvezetésével meg tudta őrizni városát a gazdasági katasztrófától. — Személyével kapcsolatban sohasem merülhetett fel semmiféle hátsó gondolat, mindenkinek gondjával szemben megértő volt s ezek voltak azok a tényezők, amivel a város minden egyes polgárának megnyerte a szivét. — A helyzetnek felfelé és lefelé is mindig ura volt. A költségvetés egyensúlyát a legválságosabb időkben is meg tudta őrizni. Ezt a szolgálatét minden józanul gondolkodó esztergomi polgárnak be kell látnia. — Ezekben a munkákban hatékony segítőtársa volt a polgármesternek dr. Brenner Antal főjegyző. — Az ő munkásságának legszebb elismerése az a bizalom, amellyel Esztergom minden rendű és rangú polgára iránta viselkedik. — Dr. Brenner Antal harmincötéves szolgálata alatt a varos leg szorgalmasabb munkása volt. — Életének sohasem volt máS.cMja, mint a város közügyeit szolgálni. — Mindig a legnagyobb buzgalommal látta el szolgálatát, akkor is, amikor a támadások pergőtüzei érték. — Minekünk, esztergomiaknak, mindig az volt a legkárősabb szokásunk, hogy itthon maradt fiainknak megnyirbáltuk magasba törni akaró szárnyait, aminek nagy bűne abból is látszik, hogy egymás után hallunk a nagyvilágba szakadt esztergomi karrierekről. — A város közönségének háláját és köszönetét tolmácsolja az érdemekben gazdag két főtisztviselőnek. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta dr. Gróh József üdvözlő beszédét. Glatz Gyula polgármester válaszolt először az ünnepi beszédre. — Mély hálával köszöni meg dr. Gróh Józsefnek, hogy róluk szinte érdemeiken felül megemlékezett. — Meggyőződése, hogy az elsőfokú tisztviselőnek mindig legelső kötelessége az élet minden nehézségei között előre tekinteni. — Ha pályájára visszatekint és lelkiismeretvizsgálás után lát némi eredményt, ezt csak az Isten kegyének köszöni. — Életében mindig a vallásosság és a hazaszeretet vezette. — Az eredmények, amiket elértek, mindig a közös munkának voltak eredményei. — Megígéri, hogy továbbra is fáradságot és áldozatot nem kímélve fog dolgozni. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után dr. Brenner Antal állott fel szólásra: — Megköszöni az üdvözlést. Tizenkilenc éves volt, amikor a város szolgálatába lépett. Azt, hogy még most egészségesen állhat a közgyűlés előtt, Isten kegyelmének köszöni. — ígéri, hogy minden tudását ős a harmincöt év tapasztalatait továbbra is a város érdekében akarja kamatoztatni. A beszédek elhangzása után Glatz Gyula polgármester Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatónak huszonöt éves szolgálati jubileumáról emlékezett meg és hangsúlyozta a kiváló igazgató érdemekben gazdag munkásságának nagy értékéi. Obermüller Ferenc válaszában megköszönte a polgármester szavait és megemlékezett arról, hogy a városi képviselőtestület mindig megértéssel volt munkája iránt. Ezt a megértést ő fáradhatatlan munkával akarja viszonozni. Mint igazgatónak és tanárnak pedagógiai elvei: a vallásosság, a hazafias munka, a fegyelem, a felelősségérzet, mert az a meggyőződése, hogy csak ezekkel az elvekkel lehet új országot építeni. Az elnöklő polgármester örömmel bejelenti, hogy a kormányzó Schalkház Ferenc főintézőt gazdasági tanácsossá nevezte ki. Dr. Zwillinger Ferenc valamit mondani akar, de a polgármester az ügyrendre hivatkozva, nem adta meg a szót neki. (Hatalmas zaj a teremben.) Dr. Lippay L*jos indítványozza, ÖTVENNYOLCADIK EV1\ 91. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. NOVEMBER 18 Előfizetési ár 1 hóra : 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.