Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-18 / 91.szám

hogy a város tegyen konkrét javaslatot arra vonatkozóan, hogy milyen telket ajánl fel a vitézeknek, mert az eddig szóbajöttet a vitézek nem tartják alkalmasnak. Kiffer János indítványozza még, napirend előtt, hogy a Szent Anna templom közvetlen köz léből helyezzék el a korcsmát. A polgármester megnyugtató felelete után a közgyűlés a tárgysorozatot kezdte tárgyalni. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a polgármester dr. Machovich Gyula halálával megüresedett virilis tagsági helyre dr. Mike Lajost hivta be. A legtöbb"

s

adót fizetők névsorának felülvizsgálásáru hivatott bizottságba Etter Ödönt, dr. Gróh Józsefet és dr." Zwillinger Ferencet választották meg. A közgyűlés ezután az iskolaorvosi szabályrendeleten, a reálgimná ziumi tandíjszabályzaton eszközölt néhány kisebb módosítást, majd tudomásul vette a tiszti főügyész jelentését arra vonatkozóan, hogy a Hungária ellen indított 'árfolyam próbapert a város másodfokon is elvesztette. Glatz Gyula polgármester nem tartja helyesnek a pör továbbvitelét, mert visszalépés esetén valószínűleg tárgyalásra kedvezőbb atmoszféra lesz. Prommer Ferenc is a polgármester álláspontján van, mert a Hungária jóakaratán függ, hogy a kölcsönt hosszabb lejáratúvá alakítsák át, ami nagy érdeke lenne a városnak. Lenkei Emil szerint a várost nem igen lehet elmarasztalni ebben az ügyben, mert a Hungárián múlott, hogy az értékállóság zsinórmértékéül a svájci frankot választotta. Dr. Berényi Róbert és dr. Zwil linger Ferenc a pörnek továbbvitele érdekében szólaltak fel. Nádler István hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben a város érdekét kell szem előtt tartani és igy jó volna előzőleg a Hungáriával érint kezesbe lépni. Még Glatz Gyula, dr. Zwillinger Ferenc, dr. Marcell Árpád, dr. Hamvas Endre szóltak hozzá a vitához, amely csak eszmei jellegű volt, mert konkrét indítványt hiányában határozatot hozni nem lehetett. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a belügyminiszter az 1937. évi háztartási költségvetést kisebb módosításokkal jóváhagyta. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vízdíjakat az 1937. évi költségvetés szerint állítja be s erre vonatkozóan feliratilag kéri a minisztériumot, amely nek az az intenciója, hogy a vizáijakat továbbra is le kell szállítani A belügyminiszter elrendelte, hogy á városnak képzett tűzoltóparancsnokot kell tartania. Ezt a kérdést költségkímélés szempontjából úgy ol dotta meg a képviselőtestület, hogy az állást László István pénzügyi tanácsnokkal töltötte be, akinek arra a szükséges képesítése megvan. Dr. Meszlényi Zoltán lemondása folytán megüresedett bizottsági he lyekre a közgyűlés dr. Hamvas Endrét, dr. Mike Lajost és dr. Gróh Józsefét, míg dr. Brenner Antal lemondásával megüresedett iskolaszéki tagságra dr. Sántha Józsefet választotta meg. Tudomásul szolgált, hogy az ide genforgalmi bizottság Bodor Zoltánnéval fennállott idegenforgalmi, hí vatali szerződést /elbontotta. A képviselőtestület elhatározta, hogy kérni fogja a Fleischmann féle ház megvételére a kisajátítási eljárás elrendelését. Ezzel kapcsolatban vitéz SzívósWaldvogel József az utcanyitást sür gette, mert már nem érdemes várakozni, hogy néhány pengőt spórolni lehessen. A közgyűlés a kisajátított szenttamási házak bontási anyagát a Move-nek adományozta, majd elhatározta, hogy a jövő évi fokozottabb idegenforgalomra való tekintettel hat utcaseprőt alkalmaz és két fogatot állit be. Ezután a kórházi költségvetés, a kórházi létszám felemelése, a Simorkórházi szerződós felmondása szerepelt a tárgysorozaton. (Ezeket a javaslatokat már részletesen ismertet tük.) Vitéz Szívós- Walávogel József a kórházépítéssel kapcsolatban bejelentette, hogy tudomása van arról, hogy az OTI az építkezésekhez a pénzt a különböző nehézségeket támasztva, nem folyósítja. Nem lehet ilyen kérdéseket bürokratikusán kezelni. Glatz Gyula polgármester közölte, hogy az OTI által kért adatokat beszolgáltatta s a kölcsön simább folyósítása érdekében személyesen fog közbenjárni. A kórházi telefonberendezési munkálatokat a képviselőtestület az esztergomi Electra-cégnek ítélte oda, majd elhatározta,,hogy a visegrádi út építésének költségeihez kőanyag, fuvar és henger adásával, mintegy 13.000 pengő értékben hozzájárul. Új utcaneveket kreált a közgyűlés : Zsalazsom és a külhatár egy részének új neve: „Esztergom Szent István város", a Szent István elemi iskola melletti utca új neve: „gróf Klébelsberg-utca", a Hévíz-parkot és és a Ferenc József-utat összekötő út új neve „Fürdő köz". Gérecz Géza közgyám a mult évi inzégmunkákról számolt be. (Részletesen jövő számunkban ismertetjük.) Dr. Zwillinger Ferenc ennél a pontnál hangsúlyozta, hogy az utcákat jobban kell megcsinálni. Nem tudja elképzelni, hogy mi az oka annak, hogy az utak ilyen hamar tönkremennek. Glatz Gyula polgármester közli a kérdésre válaszolva, hogy az ilyen makadámépitésű utakat minden két évben felületileg újra kell kezelni. Nádler István kifogásolja, hogy a Vár-utca néhány hét óta teljesen járhatatlan. Vitéz Dudás László megnyugtató válasza után Erős András hangsúlyozza, hogy a szentgyörgy mezőieket jobban kellene részesíteni az inségmunkákból. Sebők Ferenc szerint az inségmunkákat jobban kellene elosztani, mert vannak olyan iparosok, akik a nyár folyamán nagyon jól keresnek s ennek ellenére is kapnak inségmunkákaí. Erre vonatkozóan konkrét neveket is igér állítása bebizo zonyítására. Gérecz Géza magyarázatul közli, hogy ezen a téren a visszaéléseket megakadályozni majdnem teljes lehetetlenség. A jövőben a szükséges környezettanulmányok elvégzését a franciskánus nővérek végzik, igy sokkal btetosabb lesz a segélyek elosztásában. Vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc között éles ösz szeütközésre kerül ezután sor egy elvi jelentőségű kérdésben. A hatal inas zajban a polgármester csak hosz szú csengetés után tud rendet teremteni. A tárgysorozat utolsó pontjaként árgyalta te a közgyűlés az 1937. ház tartási költségvetést. (A költségvetésre szombati számunkban visszatérünk.) A költségvetés lényegesebb pontjait Prommer Ferenc főszámvevő ismertette. Vitéz Szivós-Waldvogel Józsefei fogadja a költségvetést, mert az sze rinte, alapos, reális munka. Dr. Csárszky István a Stefánia Szövetség szabályrendeletét sürgette. Dr. Brenner Antal megnyugtató .válasza után dr. Zwillinger Ferenc állott fel szódásra. Kifogásolja, hogy drága volt a vízvezeték, helytelen a piacrendezés, nincsenek kellő munkaalkalmak, a gazdák nélkülözik a szakszerű oktatást, pedig erre vonatkozóan a főintéző már tett Ígéretet. A költségvetésben mutatkozó deficitnek szerinte legfőbb oka a városi gazdaság. Elhibázott a gazdálkodás, nem megfelelő a fakitermelés. Ezeknek felülvizsgálására miniszterközi bizottság kiküldését indítványozta. Glatz Gyula polgármester hang-l Mihez kezdjünk? súlyozta, hogy már volt kinn miniszteri bizottság, amely a gazdavezetést felülvizsgálta és rendben találta. A közgyűlés dr. Zwillinger Ferenc indítványát elutasította. A költségvetéshez más hozzászóló nem volt, s igy azt a képviselőtestület egyhangúan elfogadta. A közgyűlés este negyed 8 órakor őrt véget. Esztergom ötven év előtt a nyugodt, kiegyensúlyozott polgári jólét városa volt. Lakói, bármily foglalkozást űztek is, nagyobb gondok, nagyobb nehézségek nélkül biztosítani tudták szorgalmukkal nem túlhajszolt és nem bizonytalan munkalehetőségek között kisvárosi életstandardjukat. Esztergom ma egyike a legszegényebb vidéki városoknak. Ipara alig van, mert a kisiparos munkalehetőségeit nagy mértékben kisajátította országszerte a gyáripar, meg a nagyüzemek, kereskedelme pang szerencsétlen földrajzi helyzete miatt, termelni nem tud szűk határa s a földbirtok elaprózottsága, határoltsága miatt, tisztviselőtársadalma pedig olyan csekély létszámú s olyan szegény, amilyen a tisztviselő örök idők óta volt. De mi nem az a fajta vagyunk, amelyik elhagyja magát s kétségbeesik. Mikor a nagy háború utáni fokozatos gazdasági lecsúszásban észrevettük, hogy exisztenciánk minden vonalon erős pangásra van kárhoztatva, kapkodtunk új megélhetési bázisok után. Először fürdőváros akartunk lenni. Van egy thermálvizes csodabő forrásunk, valóságos árkánum, ideges, gyönge emberek számára, szépen kiépített fürdőteiepünk, van is bőségesen nyári fürdővendégünk, hétvégi kirándulónk, de ebből az egyes polgárnak természetesen nincs oly haszna, hogsy megélhessen. Jut ezen a réven valami bevétel a kereskedő nek, valami a termelőnek s az élelmezési iparnak is, de ebből Esztergom város — mint kimondott fürdőváros — boldogulni nem tud sem ma, sem a közel jövőben. Lehet ez a fürdő egyik számbavehető közgazdasági tényezője valamikor, — ha lesz elég pénzünk annak kívánatos fejlesztésére, — de ahhoz még hosszú évek kellenek s akkor is számolnunk kell még sok gátló lehetőséggel. Próbáltunk iskolaváros lenni, hiszen valamikor a szegényebb családok pénzügyi egyensúlyát 2—3 kosztos diáktól eredő szűkös mellékkereset biztosítani, vagy legalább is differenciálni tudta, de hol vannak ma a kosztosdiákok s hol van ma a diákok, összességétől várható meg osztott jövedelem, melyből jutott az iparosnak, kereskedőnek, termelőnek, sőt közvetlen a háztulajdonosnak is az aprópénz guruló természete folytán, de ma ezt a lehetőséget is érezhetően nélkülözik az erre a kereseti forrásra a múltban ráutalt törpe háztartások. Próbálunk ujabban idegenforgalmi téren is eredményeket elérni, da lát>uk a legutóbbi idegenforgalmi bizottsági ülésen is, hogy az idegenforgalom tervszerű és célirányos megszervezése nem olyan könnyű dolog, mint amilyennek látszik, s hogy ahhoz csak alapos hozzáértéssel lehet hozzányúlni. Az idegenforgalmi hivatalt, — tekintettel a megkezdett kettős szentév várható idegenforgalmára — most fogják átszervezni. Mire komolyan bedolgozza magát ez az átszervezendő hivatal, akkorra talán le is telik a kettős cimű idegenforgalmi év. Hát itt sem vagyunk szerencsések, mondjuk olyan szerencsések, mint pl. Gyöngyös, vagy Kecskemét, vagy Kőszeg, vagy mondjuk .. . Nagymaros. Van egy tréfás kártyatrükk. A zsebemből kártyákat húzok elő s a titokban megnézett kártyára irányítva a bámutó hallgató figyelmét, mondom : kihúztam a zöld felsőt, marad a zöld tizes. Én is azt mondom : kihúztam már a fürdővárost, az iskolavárost, az idegenforgalmat, amitől még legtöbb eredményt lehet gazdasági téren várni s ezek után marad: vagy az ötven év előtt nyugodt polgári jólétet biztosító szőlő- és gyümölcskultúra, vagy a gyártelepítés. De a gyümölcskultúra gyümölcsözővé tételéhez is — persze egy csomó szakirányítás biztosítása mellett — 8—10 évnyi berendezkedési s várakozási idő kell. Gyöngyöst, Kecskemétet, Nagykőröst előrelátó szakemberein kivül persze terepviszonyai s talajadottságai juttatták mai gazdagságához ós jólétéhez, de mi valahogyan erről is mintha lekéstünk volna már. Marad tehát a zsebemben az utolsó kártya, a zöld tizes, a gyártelep ítés, mint a legrövidebb idő alatt a legtöbb kilátást, gazdasági fellendülést, pénzforgalmat, munkát jelentő gazdasági s megélhetési forrás. A gyár munkát nyújt, hangsúlyozzuk : állandó munkát nyújt a munkásnak (a napszámosnak, alkalmiés szakmunkásnak), az iparosnak, a fuvarosnak, a tisztviselőnek, forgalmat biztosit a kereskedőnek, a háztulajdonosnak, a termelőnek, hozza és szétaprózza a pénzt, forgatja a heverő tőkét, foglalkoztatja közvetve a közlekedési vállalatok, bányák, nyersanyagtelepek s más gyárak alkalmazottait, a gyár székhelye s működési területe felé irányítja a gazdasági vérkeringést s a vagyonosodási, kereseti lehetőségeket. A gyár a legbiztosabb jövedelemforrás egy város lakossága számára. Talán fölösleges is erre példákat mondanunk, pedig nem kell értük messze mennünk. Itt van mindjárt a szomszéd város: Vác. Vagy itt van Győr. Kálmán Gusztáv néhai képviselőnk s kereskedelemügyi államtitkár programmbeszédóben füstölgő gyárkómónyeket igért Esztergomnak. Ő mint szakember tudta jól, mit jelent egy városnak a gyártelepités. Erőt, fejlődést, gazdasági megerősödést. Mihaz kezdjünk ? — kérdezem cikkem elején. Ezt majd részletesebben kifejtem e lap következő számában megjelenő cikkemben. Vármegyei gyűlések F.hó 9-én tartották meg a megyei bizottságok havi rendes ülésüket a vármegyeház kistermében dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt, a tagok élénk érdeklődése mellett. A kisgyűlésen vitéz Sziv ós- Waldvogel József napirend előtti felszólalás keretében erélyes intézkedést kér arra vonatkozóan, hogy a nagyobb forgalmú utakon közlekedő autók részéra biztosítsuk a gyors közlekedési lehetőséget. Különös fontossága van ennek a Szent István-óv küszöbén. Szóvá tetfe, hogy nemcsak kor-