Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-03 / 78.szám

HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Újjáéledt a sajószentpéteri üveg­gyár. — Miskolc új rendőrségi pa lötát és állami építkezéseket kér. — Feketemáivdny bányát fedeztek fel Északborsódban lévő Nagyvisnyó községben. — Élidssy Sándort ne­vezték ki Budapest főkapitányává. — Három év alatt 15 milliót költ a főváros útépítésekre. — Többeser pengős sikkasztást fedeztek fel a MABI-nál. — Ravasz Lászlót an­gol díszdoktorrá avatták. — Tizen­hétezer ember fordul meg egy nap alatt az új fővárosi Horthy-kidon. — Egyenlő jogokat kap a képviselő­házzal a felsőház. — Nem lesz többé tűzijáték Budapesten Szent István napján. — Óriási árvíz pusztít a Mura mentén. — Tizenötmillió be­vételi többlet volt augusztusban az állami közigazgatásban. — Húsz­ezer márkáért vásárolt Budapesten állatokat a belgrádi állatkert. — Fel­függesztették Rákospalota főjegy­zőjét és gazdasági tanácsosát. — Indiai sast lőttek Somogyban. — Kisújszálláson 112 százalékos a pótadó. — Kölcsönt kapnak a ma­gyarországi románok, ha Romániába költözködnek. — Szeged összes pártjai állást foglaltak a szélsőséges izgatások ellen. — Badoglio olasz tábornagy Budapesten tartózkodik. — Szdzöt százalékos a pótadó Kecs­keméten. — Tízezer holdat öntött el a megáradt Rába. — Szeptem­berben 32 fizetésképtelenségi eset fordult elő. — Megkezdődtek a vá­lasztójogi megbeszélések a pártok­ban. — Miskolc tiltakozott a vité­zek mellőzése miatt. — Az OTI nem vállalja a balatoni szállodaépí­tési kölcsönt. — 35000 hold vetés pusztult el aszályban Dévabányán. — Kisújszállás pénztárhelyiségéből 35000 pengőt vittek el a betörők. KÜLFÖLD Mussolinit hárommilió ember hall­gatta Berlinben. — Ujabb tömeges kivégzés történik Oroszországban. — Pál görög trónörökös eljegyezte Fri­derika hannoveri hercegnőt. — Vé­res harcok vannak az indiai felkelő banditák és az angol csapatok kö­zött. — Egyre csökken Oroszor­szág petróleum-termelése. — Hadi­hajógyár épül Romániában. — Hit ler ellátogat Olaszországba. — Bra­ziliában elégetik az idei kávétermés 70 százalékát. — A windsoti her­cegi pár rövidesen visszatér Angliába. — Törökországban alkotmánymó­dosítás készül. — Hadbíróság elé állítják a baloldali politizáló román iskolásgyermekeket. — Tizenötmil­liárd márka a német takarékbetét. — A Népszövetség egyhangúan ál­lást foglalt az embertelen japán légi támadások ellen. — D Annunzio lett az olasz Akadémia elnöke. — Miller fehér orosz tábornokot el­hurcolták a bolsevisták Parisból. — Megölték a galileai angol főbiztost. — Arab terroristák sortűzzel támad­ták meg Názárethben az angol ke­rületi kapitányt és kíséretét. — Alá­írták az angol-francia-olasz földközi tengeri egyezményt. — Feloszlat ták a német hitvalló egyház tanügyi és szociális szervezeteit. — A spa nyol menekülteket nem engedi be Franciaország. — A francia állam átvette a Schneider-Creusot hadiüze­met. — Sztrájkolnak a felvidéki diákok, mert nem hagyják őket imád­kozni az iskolában. — Megdrágul­nak a csehországi német napilapok. — Moszkva október végére lángba akarja borítani Braziliát. — Hitler ezer munkást vendégelt meg, kik a párisi világkiállítás német pavillonját építették. — Parisban rohamosan drágulnak kz elsőrendű közszükség­leti cikkek. let 20 pontban foglalta össze a Sz. István jubileumi év tervsorozatát. Köztük elsőrendű jelentőségű az a terv, hogy a budapesti Tabán Sz. Gellért város nevét vegye fel. Az indokok között első helyet foglalja el az a történeti tény, hogy Szent Gellért a vértanusági halált a Szent Gellért szobor helyén szenvedte el, s hogy az idegenek e hely után mind gyakrabban tudakozódnak és valamennyien csodálkozásukat feje­zik ki azon, hogy e városrészt még mindig nem nevezték el a székes­főváros védőszentjének nevéről. Az előadó művészek alkotásai kö­zül az első helyet foglalják el Kedvessy Klára Szent Gellért ódája, Sz. Vá­mossy Ilona Szent István—Szent Gel­lért színműve, Végh Aranka- haza­fias szavalatai és Erdélyi Gyulának Buzássy Kálmán által előadott „Sz. Gellért szobránál" c. költeménye. E hármas Ünnepség méltó beveze­tését és befejezését képezte a P. Keszely Imre egyházi védőjük által tartott ereklye-hódolat azzal a Szent Gellért ereklyével, melyet a velen­cei pátriárka adományozott az egye sületnek. Áz énekszámok közül kiemeljük Ács Ernőné ezredesné, V. Babits Vilma operaónekesnőket, a városunk­ban is annyira ünnepelt Kricsfalvy Viktorné énekművésznőt, Váraáy Ferenc operaénekest, kit anyja V. Beliczay Ilona, a nagy mise- és dalszerző leánya kísért zongorán. Ez utóbbiak művészi előadását hang­lemezen is meg fogják örökíteni rá­dióbemutatások céljából. Megemlítjük ezalkalommal az egye­sületnek a Szent István jubileumi évvel kapcsolatban hozott azt az el­határozását, hogy Mária-Zellben a Szent István kápolnában lévő em­léktáblájuknál fogadalmat tesznek, mikép Szent Gellért halála évében Szentföldre zarándokolnak vissza­emlékezéssel a történeti tényre, amikor Szent Gellért Szent István kérésére a magyarok közötti apos­tolkodás céljából mondott le szent­földi zarándoklásáról. A nemzeti és keresztény középosztály nagy ünnepi megnyilatkozását készíti elő a Szent István évre az Esztergom és Vidéke Az Eucharisztikus Világkongresz­szus és a Szent István Év önmagá­tól kínálkozó központja a magyar Róma. Esztergom légköre, uralkodó világnézete, a mindennapi élet egy­hangú szürkeségén is átragyogó Ke­reszt mindent megnemesítő miszté­riuma, a vallás- és nemzettörténe­lem élő múltja, a lelki, históriai, to­pográfiai adottság, a Duna hídján átvonuló trianoni országhatár egyen­ként és összesen Esztergomot a ka­tolikus világ nagy ünnepének, az Eu­charisztikus Világkongresszusnak és a nemzeti, de egyúttal kihangsúiyo­zottan katolikus Szent István Év dí­szes programmjának középpontjává avatják. Ülő és feltétlenül szükséges, hogy a készülő hatalmas ünnepségek si­kerének biztosítása és méreteinek méltó keretek közé való kiszélesí­tése érdekében minden vallását, nem­zetét és városát szerető esztergomi sziv megtegyen mindent, hogy ezál­tal a pompásan működő ünnep elő­készítő illetékesek munkáját necsak könnyebbé, de élvezetesebbé is te­gyük. Valahogy egy szívvel, egy lélek­kel kell mindannyiunknak résztven­nünk a sikert növelő munkában, hogy az igazán nagyhorderejű Eu­charisztikus Kongresszust és Szent István évet felejthetetlen méretű esz­tergomi eseménnyé varázsoljuk. La­punk vezéreszméje ez. Nem kimé­lünk sem fáradságot, sem munkát a cél érdekében. Az Eucharisztikus Viügkongresz­szus és Szent István Év szolgálatá­ban a keresztény és nemzeti alapon álló középosztály hatalmas arányú ünnepi vándorgyűlésének, vagy talán helyesebben; parlamentjének gondo­laiát lanszirozzuk. Elképzelésünk az, hogy a világ gazdasági és lelki vál­ságában legtöbbet szenvedő közép­osztálynak módot, alkalmat adjunk a vallási és nemzeti ünnepbe való méltó belekapcsolódására. Alkalmat adjunk ennek a sokat szenvedettre tegnek egy ünnepi és iránytszabó manifesztáíásra, problémáinak közös erővel történő megoldási kísérletére. A keresztény és nemzeti alapon álló magyar középosztály ünnepi megmozdulását úgy képzeljük el, hogy minden nagy és súllyal ren delkező, keresztény és nemzeti ala­pon álló érdekképviseletet: a köz és magántisztviselőit, orvosit, ügy­védit, iró és hírlapíróit, művészit stb. felkeressük, felvetjük előttük a ke­resztény és nemzeti alapon álló esz­tergomi Eucharisztikus Világkong­resszus és Szent István Évi hatal­mas vándorgyűlés, illetőleg parla­ment gondolatát, megkérjük őket, hogy nyilatkozzanak lapunkban eb­ben az ügyben és terjesszék illeté­kes szerveik elé azon kérésünket, hogy mielőbb alakítsák meg a közös, nagy ünnepi, esztergomi vándorgyű­lés, illetőleg parlament előkészítő bi­zottságát, keressenek kapcsolatot egy­mással, hogy azután a legrégibb ma­gyar és keresztény városban, a tria­noni határon méltó keretek között, dinamikus erővel nyilatkozzon meg a keresztény és nemzeti középosz­tály. Ilyen tervvel kerestem fel dr. Ja­vorniczky Jenő miniszteri tanácsost, a tisztviselőügyek nemcsak legala­posabb ismerőjét, de a tisztviselői érdekek egyik legharcosabb vezető­jét ebben a kérdésben. Meleg és őszinte kapcsolatom még fővárosi hírlapírói koromból datálódik a nagy­szerű tisztviselővezérrel. Előadtam jövetelem célját, amit a KANSz ér­demdús vezértitkára nagy megértés­sel fogadott. — Éppen itt van íróasztalomon az esztergomi ünnepi előkészítő bi­zottság meghívója és már készül is a válasz, amely pár nap múlva Esz­tergomban is lesz. A KANSz boldo­gan és örömmel vesz részt teljes sú­lyával az esztergomi ünnepeken. Vá­laszunkban a nagygyűlés megfelelő időpontjának megjelölését kérjük. A Szent István Év legméltóbb ünnep­helye a gyönyörű Esztergom ós ki­válóan alkalmas az impozáns nem­zeti és keresztény ünnepi megnyi­latkozásra. Az Esztergom és Vidéke kérését is boldogan teljesítem, amint időm engedi, a kért keretek között szívesen nyilatkozom részletesen a legaktuálisabb köztisztviselői problé­mákról és az Esztergom és Viáéke elgondolásáról. A rövid interjú után felkerestük a Magánalkalmazottak Nemzeti Szö­vetségét is, ahol az elnökség jelen­lévő tagjával beszéltünk az ügyről s a legnagyobb keresztény és nemzeti alapon álló magántisztviselői alakulat is örömmel foglalkozik tervünkkel és Szűcs József alelnök rövidesen nyi­latkozni fog lapunk hasábjain a fel­vetett kérdésről. Ugy, ahogy a KANSz-ot és a Mágnest, a birák, ügyészek, postá­sok, vasutasok, tanítók, tanárok, jegyzők, számvevőségi és segédhiva­tali tisztviselők érdekképviseleteit, eze­ken kivül a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét, a Nyukoszt ós más tisztviselői érdekképviseletet: a Magántisztviselők Nemzeti Szövetsé­geinek Blokkját stb. keressük fel a legrövidebb időn belül tervünkkel. Ugyanakkor meglátogatjuk az orvosi, ügyvédi, iró és hirlapirói érdekkép­viseletek képviselőit is az Eszter­gom és Vidéke tervével. Reméljük, hogy ünnepi akciónk sikerrel fog járni. Adja a jó Isten, hogy úgy legyen 1 Csekmey H. Lajos Szakíts helyettem! Bókay János áj vígjátékának bemutatója a Belvárosi Színházban. — Fővárosi tudósítónktól — Bókay János, a Megvédtem egy asszonyt sikeres szerzője első mű­vével már bebizonyította, hogy mu­latságos, jószemű, jótollú iró és mes­tere a színpadnak. Ezidei darabja a tavalyinál is érdekesebb, közvetle­nebb, fordulatosabb ós vidámabb. Nem titkolja, hogy elsősorban mu­lattatni akar. A Szakíts helyettem! cselekményében a humor isteni ado­mányának transzparensfényei szik­ráznak. Fergetegesen kergetőző je­lenetei oly burleszk mozgalmasság­ban peregnek, hogy a közönség foly­tonos, harsogó derűjét csak a fel­felzúgó tapsviharok szakítják meg. Jól mulatunk a fiatalemberen, aki barátját kéri fel arra, hogy szakítson helyette a szép asszonnyal, mert to­vább már nem birja a szeszélyeit, „nem hagyja élni, elszívja előle a levegőt." Nevetünk a férj fémjelzett bohózati figuráján, kinevetjük a sza­kításra felkért jóbarátot, amikor ön­maga esik bele a bűbájos asszonyka érzéki hálójába és harsogón kaca­gunk a fejtetőre állított helyzeteken s a percenként sisteregve pukkanó ötletrakétákon. A színház parádés előadásban mu­tatta be a kiváló író zseniális és bra­vúros darabját. Mezey Mária elbűvölő a főszerep­ben. Szuggesztív, kedves, okos, fö­lényes, mulatságos és — igaz. „Bá­jos démona" feledhetetlen. A színját­szás tökéletessége. Rátkay Márton meghatóan nevet­séges. A nagy művész chaplini mély­ségeket elérő meleg humorral em­beri portrét rajzol. Latabár Kálmán, ez a higany­MEGBÍZHATÓ FIÚT JÓ CSALÁDBÓL TANULÓNAK FELVESZÜNK VIRÁG ás SZÁNTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom