Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-03 / 78.szám

HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Újjáéledt a sajószentpéteri üveggyár. — Miskolc új rendőrségi pa lötát és állami építkezéseket kér. — Feketemáivdny bányát fedeztek fel Északborsódban lévő Nagyvisnyó községben. — Élidssy Sándort nevezték ki Budapest főkapitányává. — Három év alatt 15 milliót költ a főváros útépítésekre. — Többeser pengős sikkasztást fedeztek fel a MABI-nál. — Ravasz Lászlót angol díszdoktorrá avatták. — Tizenhétezer ember fordul meg egy nap alatt az új fővárosi Horthy-kidon. — Egyenlő jogokat kap a képviselőházzal a felsőház. — Nem lesz többé tűzijáték Budapesten Szent István napján. — Óriási árvíz pusztít a Mura mentén. — Tizenötmillió bevételi többlet volt augusztusban az állami közigazgatásban. — Húszezer márkáért vásárolt Budapesten állatokat a belgrádi állatkert. — Felfüggesztették Rákospalota főjegyzőjét és gazdasági tanácsosát. — Indiai sast lőttek Somogyban. — Kisújszálláson 112 százalékos a pótadó. — Kölcsönt kapnak a magyarországi románok, ha Romániába költözködnek. — Szeged összes pártjai állást foglaltak a szélsőséges izgatások ellen. — Badoglio olasz tábornagy Budapesten tartózkodik. — Szdzöt százalékos a pótadó Kecskeméten. — Tízezer holdat öntött el a megáradt Rába. — Szeptemberben 32 fizetésképtelenségi eset fordult elő. — Megkezdődtek a választójogi megbeszélések a pártokban. — Miskolc tiltakozott a vitézek mellőzése miatt. — Az OTI nem vállalja a balatoni szállodaépítési kölcsönt. — 35000 hold vetés pusztult el aszályban Dévabányán. — Kisújszállás pénztárhelyiségéből 35000 pengőt vittek el a betörők. KÜLFÖLD Mussolinit hárommilió ember hallgatta Berlinben. — Ujabb tömeges kivégzés történik Oroszországban. — Pál görög trónörökös eljegyezte Friderika hannoveri hercegnőt. — Véres harcok vannak az indiai felkelő banditák és az angol csapatok között. — Egyre csökken Oroszország petróleum-termelése. — Hadihajógyár épül Romániában. — Hit ler ellátogat Olaszországba. — Braziliában elégetik az idei kávétermés 70 százalékát. — A windsoti hercegi pár rövidesen visszatér Angliába. — Törökországban alkotmánymódosítás készül. — Hadbíróság elé állítják a baloldali politizáló román iskolásgyermekeket. — Tizenötmilliárd márka a német takarékbetét. — A Népszövetség egyhangúan állást foglalt az embertelen japán légi támadások ellen. — D Annunzio lett az olasz Akadémia elnöke. — Miller fehér orosz tábornokot elhurcolták a bolsevisták Parisból. — Megölték a galileai angol főbiztost. — Arab terroristák sortűzzel támadták meg Názárethben az angol kerületi kapitányt és kíséretét. — Aláírták az angol-francia-olasz földközi tengeri egyezményt. — Feloszlat ták a német hitvalló egyház tanügyi és szociális szervezeteit. — A spa nyol menekülteket nem engedi be Franciaország. — A francia állam átvette a Schneider-Creusot hadiüzemet. — Sztrájkolnak a felvidéki diákok, mert nem hagyják őket imádkozni az iskolában. — Megdrágulnak a csehországi német napilapok. — Moszkva október végére lángba akarja borítani Braziliát. — Hitler ezer munkást vendégelt meg, kik a párisi világkiállítás német pavillonját építették. — Parisban rohamosan drágulnak kz elsőrendű közszükségleti cikkek. let 20 pontban foglalta össze a Sz. István jubileumi év tervsorozatát. Köztük elsőrendű jelentőségű az a terv, hogy a budapesti Tabán Sz. Gellért város nevét vegye fel. Az indokok között első helyet foglalja el az a történeti tény, hogy Szent Gellért a vértanusági halált a Szent Gellért szobor helyén szenvedte el, s hogy az idegenek e hely után mind gyakrabban tudakozódnak és valamennyien csodálkozásukat fejezik ki azon, hogy e városrészt még mindig nem nevezték el a székesfőváros védőszentjének nevéről. Az előadó művészek alkotásai közül az első helyet foglalják el Kedvessy Klára Szent Gellért ódája, Sz. Vámossy Ilona Szent István—Szent Gellért színműve, Végh Aranka- hazafias szavalatai és Erdélyi Gyulának Buzássy Kálmán által előadott „Sz. Gellért szobránál" c. költeménye. E hármas Ünnepség méltó bevezetését és befejezését képezte a P. Keszely Imre egyházi védőjük által tartott ereklye-hódolat azzal a Szent Gellért ereklyével, melyet a velencei pátriárka adományozott az egye sületnek. Áz énekszámok közül kiemeljük Ács Ernőné ezredesné, V. Babits Vilma operaónekesnőket, a városunkban is annyira ünnepelt Kricsfalvy Viktorné énekművésznőt, Váraáy Ferenc operaénekest, kit anyja V. Beliczay Ilona, a nagy mise- és dalszerző leánya kísért zongorán. Ez utóbbiak művészi előadását hanglemezen is meg fogják örökíteni rádióbemutatások céljából. Megemlítjük ezalkalommal az egyesületnek a Szent István jubileumi évvel kapcsolatban hozott azt az elhatározását, hogy Mária-Zellben a Szent István kápolnában lévő emléktáblájuknál fogadalmat tesznek, mikép Szent Gellért halála évében Szentföldre zarándokolnak visszaemlékezéssel a történeti tényre, amikor Szent Gellért Szent István kérésére a magyarok közötti apostolkodás céljából mondott le szentföldi zarándoklásáról. A nemzeti és keresztény középosztály nagy ünnepi megnyilatkozását készíti elő a Szent István évre az Esztergom és Vidéke Az Eucharisztikus Világkongreszszus és a Szent István Év önmagától kínálkozó központja a magyar Róma. Esztergom légköre, uralkodó világnézete, a mindennapi élet egyhangú szürkeségén is átragyogó Kereszt mindent megnemesítő misztériuma, a vallás- és nemzettörténelem élő múltja, a lelki, históriai, topográfiai adottság, a Duna hídján átvonuló trianoni országhatár egyenként és összesen Esztergomot a katolikus világ nagy ünnepének, az Eucharisztikus Világkongresszusnak és a nemzeti, de egyúttal kihangsúiyozottan katolikus Szent István Év díszes programmjának középpontjává avatják. Ülő és feltétlenül szükséges, hogy a készülő hatalmas ünnepségek sikerének biztosítása és méreteinek méltó keretek közé való kiszélesítése érdekében minden vallását, nemzetét és városát szerető esztergomi sziv megtegyen mindent, hogy ezáltal a pompásan működő ünnep előkészítő illetékesek munkáját necsak könnyebbé, de élvezetesebbé is tegyük. Valahogy egy szívvel, egy lélekkel kell mindannyiunknak résztvennünk a sikert növelő munkában, hogy az igazán nagyhorderejű Eucharisztikus Kongresszust és Szent István évet felejthetetlen méretű esztergomi eseménnyé varázsoljuk. Lapunk vezéreszméje ez. Nem kimélünk sem fáradságot, sem munkát a cél érdekében. Az Eucharisztikus Viügkongreszszus és Szent István Év szolgálatában a keresztény és nemzeti alapon álló középosztály hatalmas arányú ünnepi vándorgyűlésének, vagy talán helyesebben; parlamentjének gondolaiát lanszirozzuk. Elképzelésünk az, hogy a világ gazdasági és lelki válságában legtöbbet szenvedő középosztálynak módot, alkalmat adjunk a vallási és nemzeti ünnepbe való méltó belekapcsolódására. Alkalmat adjunk ennek a sokat szenvedettre tegnek egy ünnepi és iránytszabó manifesztáíásra, problémáinak közös erővel történő megoldási kísérletére. A keresztény és nemzeti alapon álló magyar középosztály ünnepi megmozdulását úgy képzeljük el, hogy minden nagy és súllyal ren delkező, keresztény és nemzeti alapon álló érdekképviseletet: a köz és magántisztviselőit, orvosit, ügyvédit, iró és hírlapíróit, művészit stb. felkeressük, felvetjük előttük a keresztény és nemzeti alapon álló esztergomi Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István Évi hatalmas vándorgyűlés, illetőleg parlament gondolatát, megkérjük őket, hogy nyilatkozzanak lapunkban ebben az ügyben és terjesszék illetékes szerveik elé azon kérésünket, hogy mielőbb alakítsák meg a közös, nagy ünnepi, esztergomi vándorgyűlés, illetőleg parlament előkészítő bizottságát, keressenek kapcsolatot egymással, hogy azután a legrégibb magyar és keresztény városban, a trianoni határon méltó keretek között, dinamikus erővel nyilatkozzon meg a keresztény és nemzeti középosztály. Ilyen tervvel kerestem fel dr. Javorniczky Jenő miniszteri tanácsost, a tisztviselőügyek nemcsak legalaposabb ismerőjét, de a tisztviselői érdekek egyik legharcosabb vezetőjét ebben a kérdésben. Meleg és őszinte kapcsolatom még fővárosi hírlapírói koromból datálódik a nagyszerű tisztviselővezérrel. Előadtam jövetelem célját, amit a KANSz érdemdús vezértitkára nagy megértéssel fogadott. — Éppen itt van íróasztalomon az esztergomi ünnepi előkészítő bizottság meghívója és már készül is a válasz, amely pár nap múlva Esztergomban is lesz. A KANSz boldogan és örömmel vesz részt teljes súlyával az esztergomi ünnepeken. Válaszunkban a nagygyűlés megfelelő időpontjának megjelölését kérjük. A Szent István Év legméltóbb ünnephelye a gyönyörű Esztergom ós kiválóan alkalmas az impozáns nemzeti és keresztény ünnepi megnyilatkozásra. Az Esztergom és Vidéke kérését is boldogan teljesítem, amint időm engedi, a kért keretek között szívesen nyilatkozom részletesen a legaktuálisabb köztisztviselői problémákról és az Esztergom és Viáéke elgondolásáról. A rövid interjú után felkerestük a Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetségét is, ahol az elnökség jelenlévő tagjával beszéltünk az ügyről s a legnagyobb keresztény és nemzeti alapon álló magántisztviselői alakulat is örömmel foglalkozik tervünkkel és Szűcs József alelnök rövidesen nyilatkozni fog lapunk hasábjain a felvetett kérdésről. Ugy, ahogy a KANSz-ot és a Mágnest, a birák, ügyészek, postások, vasutasok, tanítók, tanárok, jegyzők, számvevőségi és segédhivatali tisztviselők érdekképviseleteit, ezeken kivül a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét, a Nyukoszt ós más tisztviselői érdekképviseletet: a Magántisztviselők Nemzeti Szövetségeinek Blokkját stb. keressük fel a legrövidebb időn belül tervünkkel. Ugyanakkor meglátogatjuk az orvosi, ügyvédi, iró és hirlapirói érdekképviseletek képviselőit is az Esztergom és Vidéke tervével. Reméljük, hogy ünnepi akciónk sikerrel fog járni. Adja a jó Isten, hogy úgy legyen 1 Csekmey H. Lajos Szakíts helyettem! Bókay János áj vígjátékának bemutatója a Belvárosi Színházban. — Fővárosi tudósítónktól — Bókay János, a Megvédtem egy asszonyt sikeres szerzője első művével már bebizonyította, hogy mulatságos, jószemű, jótollú iró és mestere a színpadnak. Ezidei darabja a tavalyinál is érdekesebb, közvetlenebb, fordulatosabb ós vidámabb. Nem titkolja, hogy elsősorban mulattatni akar. A Szakíts helyettem! cselekményében a humor isteni adományának transzparensfényei szikráznak. Fergetegesen kergetőző jelenetei oly burleszk mozgalmasságban peregnek, hogy a közönség folytonos, harsogó derűjét csak a felfelzúgó tapsviharok szakítják meg. Jól mulatunk a fiatalemberen, aki barátját kéri fel arra, hogy szakítson helyette a szép asszonnyal, mert tovább már nem birja a szeszélyeit, „nem hagyja élni, elszívja előle a levegőt." Nevetünk a férj fémjelzett bohózati figuráján, kinevetjük a szakításra felkért jóbarátot, amikor önmaga esik bele a bűbájos asszonyka érzéki hálójába és harsogón kacagunk a fejtetőre állított helyzeteken s a percenként sisteregve pukkanó ötletrakétákon. A színház parádés előadásban mutatta be a kiváló író zseniális és bravúros darabját. Mezey Mária elbűvölő a főszerepben. Szuggesztív, kedves, okos, fölényes, mulatságos és — igaz. „Bájos démona" feledhetetlen. A színjátszás tökéletessége. Rátkay Márton meghatóan nevetséges. A nagy művész chaplini mélységeket elérő meleg humorral emberi portrét rajzol. Latabár Kálmán, ez a higanyMEGBÍZHATÓ FIÚT JÓ CSALÁDBÓL TANULÓNAK FELVESZÜNK VIRÁG ás SZÁNTÓ