Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-03 / 78.szám

mozgékonyságú, utánozhatatlan tehetségű fiatal komikus, aki először lépett fel ezúttal prózai szerepben, ebben a darabban túltett operettbeli sikerein. Palóczy László, a színház délceg új amorózója nemesen és odaadóan éli magát szerepébe. Intelligensen, okos mérséklettel és előkelően oldja meg feladatát. Dobos Annié egy bölcs özvegyasszony szerepét játssza remek átérzéssel és szubtilis finomságokkal. A vibrálóan érdekes Harsányt Ilona, a remekül beszélő Baróthy Ha a mai, úgynevezett fiatal generáció kialakulásban lévő jellemes eszmevilágát illetőleg a benne rejlő erőforrásokat akarjuk vizsgálgatni, legelőször is a külső jelenségek között kell megkeresnünk s végigkísérnünk azokat a motívumokat, amelyek kitörölhetetlenül hatottak rá s amelyek a fiatalok lelki fejlődését abba az irányba terelték, amelyben ma is van. A mai fiatalság gyermekkori muzsikája a világháború szörnyű hangszeréről szólt. Gyermekkora [a pusztítások, a forradalmak, a vérzivata rok orgiáján keresztül érlelődött. Lelke a tragédiák tüzében acélozódott vagy ellenkezőleg olvadt meg olyan puhára, hogy vagy visszapattan róla minden, vagy minden hatványozottabb nyomot hagy benne. Azután jött az elesett nemzetnek s a rombadőlt országnak talpraéllitása, ami sok tekintetben sikerült is, de ma már némileg történelmi távlatból állapítjuk meg, hogy ennek a talpraálíitó munkának a mai fiatal generáció annyira mostoha gyermeke volt, hogy csak a különös véletlennek, esetleg a fiatalos, alkalmazkodni tudó energiáknak köszönhető, hogy az elfeledettség, a kitettség sorsa nem nyilatkozott meg valami hevesebb reakcióban. Hozzájárult ehhez még, hogy a békediktátum után a magyarság inlellektuelljeinek száma hatalmas mértékben megnövekedett az elszakított területekről való nagy&rányú kényszerátköltözések miatt. Ezek akiüldözött magyarok Csonkaországunkba érvén, joggal hivatkoztak a vér jogaira és joggal kértek részt maguknak a magyarság amúgyis szűkre szabott kenyeréből. A gondoskodás róluk nagy általánosságban meg is történt, de ezzel járó áldozatokat nem egyenlően viselte a nemzet egyeteme, mint ahogyan igazságos és méltányos lett volna, hanem az áldozatoknak jóformán összes terhét az arra illetékesek a fiatalabb generációk vállaira rakták. Gondoljunk itt csak a következőkre : A nagy diplomás szaporodás miatí a fiatalságnak a különböző állásokban való térfoglalását a legtorzabb, szinte példa nélkül álló intézkedésekkel igyekeztek meggátolni. (Pl. a tanítóknak kényszervárakozási ideje akkor, amikor az iskolákban jó anyagi helyzetben lévő főtisztviselők feleségei tanítanak. Konkrét példákért nem kell messzire menni, van erre példa Esztergomban is.) Célozhatunk különböző szakképesítéseket adó intézményekre, amelyekre sckszor évekig szüneteltették a felvételt a túlzsúfoltság hangozta1 tásával, megakadályozva a pályaválasztást és ezeken a helyeken való elhelyezkedésnek még a lehetőségét is. Vagy itt van, hogy csak még egy példát említsek, az a hihetetlen nagy tanulmányi követelmény, amelyet a fiatalokkal szemben támasztanak (pl. a jogi ós orvosi doktorátus ma már József, a gyönyörűszép, üdetehetségű Kiszely Ilona, a rutinos Kédly Gyula s a férfias megjelenésű Endrődy Miklós méltóan egészítik ki a nagyszerűen csiszolt vigjátékegyüttest. Az ötletes, finom rendezés Hermán Richárd érdeme, aki a legmerészebb jeleneteket is művészi ízléssel szervírozta. Ugy a rendezés, mint Gara Zoltán festői interieurjei nagyban járultak hozzá az újdonság lelkes fogadtatásához. A bemutató közönsége alighanem egy világsiker megszületésénél volt jelen, [szinte csak arra ad képesítést, hogy valaki további képesítéseinek megszerzéséhez neki foghasson. Nagyfontosságú ugyan, hogy minden állást a legkiválóbb képzettségűek foglaljanak el, de hihetetlenül megbosszulja magát az a jelenség, h°gy jóformán minden magasabb képesítés megszerzését az egziszten ciaalapitás előtt követelik meg. (Ebből a szempontból igen korszerű és elismerésreméltó a közigazgatási továbbképzés megszervezése.) A nemzeti talpraállitásban mostoha gyermekként kezelt ifjúságot érték századunk legvégletesebb irányokba eltolódott eszmeáramlatai: a kommunizmus, a faji gondolat szertelenségei, az uniformizalizáció, a teljes szabadság elve stb., stb. Csoda-e, ha a túlérzékeny, mostohagyermeki lelkületű ifjúság nádszálként ingott az eszmei viharban, gondolatai, eszméi nem tudtak leszűrődni és megszülettek az ifjúságnak állandóan változó, legkülönbözőbb, egymással szemben sokszor homlokegyenesen ellenkező típusai, amelyek azonban már általában véve beleélték magukat az új, korlátozott, „nem minden elérhető* helyzetbe. Merész kísérlet, de igyekezem néhány tipus vázolását, úgy, ahogy őket a mindennapi életben megismertem, megjegyezve azt, hogy minden típusnak megvannak a tiszta, szeplőtelen jellemei éppenúgy, mint az ellenkezői is, A típusok felsorolásánál első helyre helyezem a legszerencsésebbeket: az alkalmazkodókat. ők minden nehézség nélkül beletalálták magukat az új korlátozott helyzetbe, saját érdekükben jól meglátták azt, hogyha boldogulni, egzisztenciát alapítani, karriert csinálni akarnak, akkor nincs más helyesebb út, mint szekerük rúdját odakapcsolni az idősebb generációhoz. Hamar belejöttek a „kérlek alázatos tisztelettel", a „nagyméltózíassál kegyelmes uram" stílusba. Ügyeskedésük nem is volt hiábavaló, mert az idősebb generáció az ő fiatalságukat az ő siralmasságukban látja folytatódni s igy az ő kezükbe helyezi, őket tartva a fiatalság krémjének, féltett hatalmának átadásra kényszeritett morzsácskáit. Az álkalmazkodókkal szemben áll az örök ellenzékiek tipusa. Ez a fipus állandóan harcban áll mindennel, még saját magával is. Nem tud belenyugodni körülvonalazott sorsába, epés kritikával kisér mindent s szarkasztikus örömmel nézi, ha valami nem sikerül, még akkor is, ha a valaminek ő volt a kezdenie nyezője. Ellenkezőleg a letargikusok, akiknek szinte már minden mindegy s akiknek összes vágya és álma egy elfoglalandó íróasztalban összponto sul. S ha néha ki-kitör belőlük a zokszó, panaszukra azonnal hangfogót is tesznek, Ezek a havi biztos fix és nyugodt élet ábrándlovagjai, akik minden vágyukat képesek megzabolázni egy szerény jövedelmű, de biztos íróasztalért. Ezek vannak a mai fiatalok között legtöbben s ezék azok, akik igen sokszor képesítésükkel homlokegyenest ellenkező állást is szívesen elfoglalnak, mert a „biztos", a „fix" a legfontosabb. Nagyon érdekes tipus s a mai élet jellemző jelensége, a „törtetők" serege. Csodálatos energiával dolgoznak saját érdekeikért, féktelen ambíciójukat nem is igen tartják titokban, sőt kérkednek vele s mint a pesti zsargon mondja „kitűnően adminisztrálják magukat." Eszközeikben nem igen válogatósak, s hol mint diákvezérek, hol mint egy-egy divatos eszme prófétái tűnnek ki, várva a pillanatot, amelyben szerencsecsillaguk feltűnhet. Utoljára hagytam az „örökké szórakozókat". őket a kor problémái, a magasabb szempontok, a komoly gondolkodás nem igen érdeklik. Elvégeznek valamit s várják a nagybácsit, hogy betegye őket valahová. Nem is érdemes több szót vesztegetni erre a — szerencsére — csak nagyon kis csoportra. Általánosságban azonban mindegyik tipusban megtaláljuk á legjellemzőbb vonásokat: a nagyfokú, igaz, sokszor kényszerű önzetlenséget ; a haladásnak, a tudásnak a vágyát, a kenyér, az állás körül összpontosított gondolkodásmódot, agsok visszafojtott keserűséget, a gyakorlati élet utáni kizárólagos érdeklődést s végül a rugalmas optimizmust. Végigmentünk az idősebb és a fiatalabb generáció jellemzőbb és uralkodóbb gondolkodásbeli kiszögelésein, teljes nagyságában megláthattuk azt a feneketlen mélységet, amely a két generációt egymástól elválasztja s következő közleményünkben megvizsgálhatjuk a hidverési kísérleteket, amelyek az áthidalást, hol sikeresen, hol sikertelenül kísérelték meg. (Folytatjuk.) Sebők Jóssef. iiimiiiiiiittinmiiiim Szép eredményeket hozott a középiskolai úszóverseny Az elmúlt hét csütörtökjén a Szent István Fürdőben intézetközötti úszóverseny volt a bencés-gimnáziumi, a ferencrendi gimnázium és a reáliskola között. A versenyen megjelentek az intézetek igazgatói és a tanulóifjúság igen nagy számban. A szépen sikerült úszóverseny kiemelkedő eredményei voltak: Szabó G. bencésgimnáziumi tanuló bejelentett kerületi rekordjavitó kísérlete 100 m-es hátúszásban, amely sikerrel járt, Az új rekord l'235'i, a régi rekord 2'26" volt. Emellett a kimagasló teljesítmény mellett említésre méltó volt még Kostyál bencés-?.i nnáziumi tanuló hátúszó és a bencésAzelőtt a földrajzi távolságokat leginkább az. jj utazási idő szerint beKapható minden Orior-rádiékereskedönél lllllMttltlIltttlIHIIIHII Egyedárusító: ifj. IUR&GSEK FERENC Esztergom, Rákócziitér gimnáziumi staféta 3x50 m-es staféta eredménye. A részletes eredmények a következők (a versenyző neve mögötti betű intézetének kezdőbetűje): 50 m mellúszás 10—14 évesek részére: 1, Tihanyi B. 442 mp, 2. Szupek B. 46-2 mp, 3. Kozák F. 46'4 mp. 50 m hátúszás 14—16 éveseknek: 1. De Pott F. 378 mp, 2. Farnadi B. 44'8 mp, Tihanyi R. 45 2 mp. 50 m gyorsúszás 10—16 éveseknek : Schweitzer B. 37*4 mp, 2, Jelűnek F. 39 mp, 3. Kovács F. 395 mp. 100 m gyorsúszás 16 éven felülieknek: 1. Reisz F. 1 p 18 mp, 2. L-ppat F. 1 p 29 mp, 3. Rónai F. 1 p 32 mp. 100 m mellúszás 16 éven felülieknek: 1 Rapai B. 1 p 30 mp, 2, Bodnár F. 1 p 43 mp, 3. Belloni F. 1 p 47 mp. 50 m mellúszás 14—16 éveseknek: 1. H*jdu R. 41 mp, 2. Hakkel F. 42-6 mp, Híiszler R. 428 mp. 50 m hátúszás 10—14 éveseknek: 1. Kstyál B. 5i'l mp, 2. Jelűnek F. 1 p 1*8 mp, 3. Szluka F. 1 p 1'9 mp. 100 m hátúszás 16 éven felülieknek: 1. Szabó B. 1 p 23'5 mp (1), 2. Garő B. 1 p 46 mp, 3. Tarnóczi F. 1 p 48 mp. mmmmmmmmmmmmmim$mmmmwmmmmmmmmmm m sárcipők valamint a legdivatosabb szőrmeárúk igen előnyös árban beszerezhetők a jutányos árairól közismert Weisz Mér Posztóárúbázban IMIMimiWIMMWfMHIMU^ Korunk egyik legnagyobb problémája m.