Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-19 / 74.szám

Vármegyei kisgyűlés és közigazgatási bizottsági ülés Dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt és a tagok élénk érdeklődése mellett folyó hó 14-én üléseztek fenti bizottságok a vármegyeház kistermében. A kisgyűlés hatvanhárom pontból álló tárgysorozatát vitéz Zsiga János dr., vm. II. főjegyző és dr. Cséfalvay János vm. közigazgatási gyakornok adták elő. A kisgyűlésen a napirend előtt dr. Frey Vilmos alispán részletesen tájékoztatta a gyűlés tagjait a vármegye területén húzódó törvényhatósági ós vicinális közutakon eddig eszközölt és jelenleg folyamatban lévő munkálatokról. Ezen mindenkit érdeklő ügyre lapunk legközelebbi számában külön visszatérünk. A tárgysorozat keretében Gergely András törvényhatósági útbiztos, Bató József szőnyi községi irnok és Keresztes Gyula kecskédi aljegyző nyugdíjazásának kérdésével foglalkozott a kisgyűlés. A nevezett községi alkalmazottakat saját kérelmükre és saját hatáskörében nyugdíjazta, Gergely András nyugdíjazása iránt pedig a törvényhatósági bizottságnak előterjesztést tesz. Különböző városi és községi képviselőtestületi határozatok szerepeltek még a tárgysorozaton, igy Komárom város vágóhídi szabályrendelete és az ezzel kapcsolatos 60.000 pengő kölcsön felvétele, valamint a Gyár-utca rendezése során feleslegessé vált területeknek a korábbi birtokosok tulajdonába leendő visszabocsájtása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok, Komárom ós Esztergom város fogyasztásiadó szabályrendeletének módosítása. Nagy érdeklődés mellett ismertette az előadó a többgyermekes mezőgazdasági alkalmazottak helyzetének javítása tárgyában összegyűjtött statisztikai adatokat. Eszerint a vármegye területén cca háromezer oly gyermek van, aki a legutóbbi törvényhalósági bizottsági közgyűlési javaslat szerint segélyben lesz részesítendő. A statisztikai adatgyűjtés tovább folyik és a részletes ismertetést a legközelebbi törvényhatósági közgyűlési beszámolónkban hozzuk. A vármegyei mezőgazdasági bizottság kezdeményezésére a kisgyűlés javasolja a törvényhatósági bizottságnak, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun, illetve Bács-Bodrog vármegye akciójához csatlakozva feliratilag kérje a marhalevél-átírásokra vonatkozólag jelenleg érvényben lévő azon rendelkezésnek, mely szerint az átírás a vevő kötelessége, oly irányú módosítását, hogy a jövőben az eladó legyen felelős a passzus átírásáért, valamint, hogy az akciós boroknak gyorsabb tempóban való kifőzését akadályozó körülményeket eliminálják oly irányú kormányintézkedéssel, mely szerint a borpárlat céljaira beszerzett borok után járó kincstári adót ne a beszerzéskor, hanem a szesz értékesítésekor fizethessék meg a szeszfőzdék. A kisgyűlési tárgysorozat legnagyobb érdeklődést keltő pontja a tatai és gesztesi járás állategészségügyi szakszolgálatának átszervezésére vonatkozó vármegyei szabályrendelet-tervezet. Vitéz Zsiga János dr. előadó rész letesen ismertette azon okokat, amelyek az átszervezést nemcsak indokolják és kívánatossá teszik, hanem egyúttal a szervezés szükségességét dokumentálják. Az ezidŐszerinti túlnagy körök megoszlanának, ennek kapcsán három új kör keletkeznék és az állatorvosi körök határai pontosan egybeesnének a köz igazgatási járási beosztással. Nevezetesen a tóvárosi körből kiválik Dunaalmás és Neszmély község, amelyek a nagyigmándi járás területén fekszenek és másik két nagyigmándi járási községgel, Mocsával és Szőnnyel szövetkezve, új kört alkotna. A tóvárosi körből kiválik még Környe község, mely a dadi körhöz csatlakozik, viszont a tóvárosi kör rekompenzációként megkapja Tata és Kocs községeket. Kocs ezidőszerint a gesztesi járás területén ala kult nagyigmándi körhöz tartozik, viszont közigazgatásilag a tatai járás területén fekszik. Bókod és Császár községek a túlnyomóan tatai járási községekből alakult dadi körhöz tartoznak ezidőszerint, dacára annak, hogy közigazgatásilag a gesztesi járás területén fekszenek. É két község, Szák és Szend községekkel együtt új kört alkotnak. Hasonlóképpen kettéoszlik a hat községből álló tarjáni kör, még pedig Tarján székhellyel megmarad Tarján, Hóreg, Tardos és Vórtestolna, és Gyermely székhellyel új kör alakul Szomor ós Gyermely községekből. Természetesen ezen tranzakció némi költségemelkedéssel jár, ame lyet a három új körállatorvosi állás szervezése jelent, de eltörpülnek, ha tekintetbe vesszük azon nagy közgazdasági előnyt, amelyet az állategészségügyi szakszolgálat intenzi vebbé tétele a túlnagy körök megosztása, a közgazdaságra és elsősorban az állattenyésztő- és tartó gazdákra nézve jelent, s amely előnyöket a kérdéshez hozzászóló főispán és alispán szépen kidoboritottak. A szabályrendelet a szeptember havi közgyűlés elé kerül. Különböző községi képviselőtestületi határozatok, valamint Esztergom és Komárom megyei városok vásártartási szabályrendeletének módosítása következett ezután, a vásári szabályrendeletekkel kapcsolatban a kisgyűlés 126.650—1932. B. M. szárrú m. kir. kormányrendelet alapján oly rendelkezést vétetett fel, hogy a törvényhatóság első tisztviselője felhatalmazást kap arra, miszerint a hetivásárok alkalmával az első két órában a viszontelárusitókra nézve jelenleg fennálló vásárlási tilalmat a mutatkozó szükséghez képest felfüggeszthesse vagy ismét életbeléptethesse. Jóváhagyásban részesült Baj község képviselőtestületének azon határozata, mellyel az ottani róm. kat. iskola részére községi telket ingyen enged át. Az alispán indítványára lelkese déssel járult hozzá a kisgyűlés ahhoz, hogy a vármegyei vitézek részére Esztergom szabad királyi megyei városban építendő székház céljaira három éven keresztül évi 3000 P-t állit be a költségvetésbe. Komárom ós Esztergom vármegyéknek ezideig nem volt módjukban, hogy kifejezést adjanak a vitézi rend iránti megbecsülésüknek és szeretetüknek, viszont ez az elhatározás követendő példaként dokumentája a vármegye közönségének azon aktív érdeklődését, amellyel a vitézi rend munkáját kiséri és amellyel a vitézek társadalmi tevékenységét a jelenlegi szűk lehetőségek mellett, de mégis hathatósan támogatni óhajtja és fogja. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett. Az alispán aug. havi jelentése beszámolt arról, hogy augusztus 20 án a vármegye fő- és alispánja részt vettek a Budapesten évenkint megtartani szokott Szent Jobb körmenetben, augusztus 29-én pedig az alispán vármegyei küldöttség élén helyezte el Mohácson az épülőfélben lévő fogadalmi templom falába a vármegye alapító levelét. Esztergom városnak kimagasló eseménye volt a főszókesegyház évek előtt megrepedt és most üjra öntött nagyharangjának augusztus 13-án a hercegprímás által történt felszentelése. A közigazgatási bizottság törvényben biztosított jogánál fogva előterjesztést tett a m. kir. földmivelós- és belügyminiszterhez, hogy a tatai és gesztesi járásban az állatorvosi szakszolgálatot ugyanolyképpen szervezze — a fürdő és nyaralóváros a szép nyári napok multával becsukni készül a május óta nyitvatartott kapuszárnyat, melyen át ezóvben is minden tolongás nélkül befért a nyaralóvendégek nem túlságosan nagy tömege. Szomorú tapasztalat, hogy bizony nem voltak ez évben sem túlzsúfoltak a hazai fürdőhelyek, minek oka részben abban is rejlik, hogy a társadalmi osztályok igényeiben kétségtelen eltolódások tünetei jelentkeznek a nyaralás szempontjából is: első helyen áll ismét a külföldi nyaralás vágya és lehetősége, második helyen a hazai drágább, mondjuk: luxusfürdők, meg a Balaton, harmadik helyen a jó öreg Duna. Egészen speciális helyet foglalnak el a gyógyfürdők s a vidéki városok, köztük Esztergom is, hol részben gyógyulást, részben csendet és nyugalmat keres a zajos fürdőhelyektől irtózó nyaralóvendég. Az ilyen helyeknek évről-évre visszatérő törzsvendégei, meg vasárnapi úgynevezett átfutó-vendégei vannak. Ugy hallottam, hogy az idén az átfutó vendégek soraiban egy egész új típus alakult ki: az a vendég, amely tényleg csak átfut, de közben, csak néhány órára is, elfelejt a fürdőhelyen megállni... Ezért volt elég legtöbb helyen a fürdővendégek számára csak a fél kapuszárnyat kinyitni. A hosszabb ideig nyaraló vendégek észrevehető elmaradásának, illetve csökkenésének elsősorban gazdasági okai vannak, itt is elsőhelyen a fizetéscsökkentései, mig az alkalmi vendégek számának apadása az idei szeszélyes s rendszerint vasár napokra eső hűvös időjárásban rejlik. No meg a fokozódó konkurren cia s az ügyesen alkalmazott reklám, amiben mi szegények is vagyunk, meg talán nem is értünk olyan mórtékben, amint az kívánatos volna. — az iskolaváros viszont tárt kapukkal várta és fogadta a tudonnnyszomjas ifjúság egyre szaporodó seregét. Itt fordí'o.t az arány, mert mig a fürdőhelyek száma szaporodik, a fürdővendégek száma a hazai fürdőkön csökken, addig a tudományos kópesitéshez köiött állások számának csökkentésével szemben a diploma felé törő ifjúság száma szaporodik. Elnézem az intézeti egyenruhába öltöztetett diáksereget s az az érzésem, hogy az egyenruhába bujtatott bohókedvű gyermekben valahogy elsikkad, elhalkul, kicserélődik az egyén, a lélekember s csak az egyszerre lépő, vezényszóra mozgó kicsi, primitív gépemberke marad meg. Persze itt sem a ruha teszi az embert, de én mindig féltem, — bár a tömegfegyelem előnyeit nevelés szempontjából nagyrabecsülöm, — a bo hó, a napsugaras, derűs gyermeki íedélyt az uniformis okozta korai elöregedéstől. .. A tiz év előtti célkitűzések közül mindenesetre jobban érvényesült Esztergom iskolavárosi, mint nyaralóvárosi jellege. Iskolái s tanerői minden fokon elsőrangúak, iskolavárosi jó híre országos viszonylatban is elismert s e téren a fjjlődós lehetősége is jobban megvan, mint nyaraát, mint ahogy ezt a fent ismertetett szabályrendelet-tervezet kontemplálja. Majd a havi szakjelentések kerültek sorra, melyekről a helyszűke miatt következő számunkban fogunk bővebben beszámolni. A közigazgatási bizottság plénumának ülése után az adóügyi, gyámsági, fegyelmi és a gazdasági albizottságok üléseztek, amelyeknek ülései délután 2 órakor értek véget. lóvárosi viszonylatban. Ez utóbbiért még sok áldozatot kell hoznunk, jobb lakások, rendezettebb utcák, üdülőparkok, szórakozóhelyek kellenének, mig újabb iskolák létesítéséhez csak egy kis őszinte jóakarat és önzetlen áldozatkészség kell. Láttuk ezt például egyik legutóbbi iskola létesítésénél is ... — a jubiláló város ha nem is lázas, de őszinte jóakarattal és igyekezettel készül a Szent István év megünnepléséhez. Tervek születnek és tervek halnak meg, — a halálozási arányszám ugyan itt kissé kedvezőtlen, — s kezd már kialakulni az ünnepségek végleges programja. Bizottságok üléseznek, helyi szerzők és szakértők fáradoznak a siker érdekében s minden esztergomi polgárban megvan a nagy évforduló jelentőségének tudata s igy bizton remélni lehet, hogy az ünnepségek valóban méltók is lesznek Sz. István városának tiszteletreméltó történelmi múltjához. Figyelemreméltó eseményekről is beszámolt már lapunk: rendezik a Szenttamás-hegyet. Kényelmes szerpentinutakat vágnak agyagos oldalába, kilát óterraszokkal, terméskőtámfalakkal, az előtérbe Sz. István domborművet állítanak stílusos keretbe. Gyönyörű terv, melyért minden jóizlésű polgár őszintén lelkesedik. A hegyoldal primitiv lakói ugyan máskép gondolták el a Szenttamáshegy rendezését: néhány vízlevezető és penésztelenítő csatornával, télen is járhatóbb utakkal, de ez természetesen nem azt jelenti, mintha a mostani rendezés már végleges volna, mert úgy tudjuk, hogy a hegyoldal egészségügyi rendezésére is a közel jövőben sor kerül . . . A mult év július havában „Esztergom szabad királyi megyei városnak a Sz. István jubiieumi óv ünnepségeiben való részvételéről szóló Emlékirat" bőséges programmtervezetét a jószándékú optimizmus szülte, de a bölcs mérséklet ós a lehetőségek józan mérlegelése fogja megvalósítani. Az optimizmus jószániíkunkat, de a kivitel megfontoltságunkat fogja igazolni. Minden elismerésünk a tervezőké, de minden helyeslésünk a tervek megoldóié. Inkább haljanak meg tetszetős tervek, mint hogy késői bánat legyen a szentév ünneprontó utóhangja. — az irigyelt álomváros, „hogy itt áll a büszke, a fejedelmi folyam partján, gyönyörű dómjával, történelmi idők levegőjétől patinás várbástyáival, csendes utcáival, természeti táj szépségeivel s egyéb poétikus felruházottságáva', olyan, mint egy kőbe vésett nagyszerű álomváros", mondotta elragadtatásában a dunai hajó fedélzetén egy világcsavargó, tudós barátunk egyik szép nyári alkonyatkor.. Ráhagytuk, csendesen bólintgattunk kiörő lelkesedéséhez s halkan elméláztunk szavai fölött, hogy ime nekünk világlátott globetrotterek szájából kell hallanunk városunk dicséretót, hogy értékelni tudjuk azt, ami ebből az értékből a mienk. Ráhagytuk, mert meggyőző lelke-