Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-19 / 74.szám

sedéséből kiéreztük igazságát s ott gunk beszélni — még magunk kö a hajó fedélzetén, abban az ünne­pélyes pillanatban megfogadtuk, hogy földrengés és felhőszakadás után is csak elismerő és dicsérő hangon fő­zött is — Esztergomról: a fürdő­városról, az iskolavárosról, a jubi­láló városról s az irigyelt nagyszerű álomvárosról... Horváth Zoltánné lett a városi pénztárellenőr Csütörtökön délelőtt a város kép­viselőtestülete Glatz Gyula polgár­mester elnöklete alatt részleges tiszt­újító közgyűlésre jött össze. Feltűnő volt, hogy erre a gyűlésre, jóllehet a tisztújító közgyűlések szok­tak a legnépesebbek lenni, aránylag olyan kevesen jöttek el. Annál né pesebb volt a karzat közönsége, amelyben már a későbbi tanitóvá­lasztás iránt érdeklődők is helyet fog­laltak. Tíz óra után néhány perccel nyitotta meg a polgármester a közgyűlést és a Magyar Hiszekegy elmondása után indítványozta, hogy dr. Frey Vilmos alispánt, aki a tisztújító közgyűlé­seken szokás szerint elnökölni szokott, küldöttség hivja meg a köz­gyűlési terembe. A meghívó küldöttség elnöke dr. Fehér Gyula, tagjai pedig : vitéz Ma­tus Gyula, dr. Marczell Árpád, Kiffer Ferenc voltak. A terembe lépő alispánt a köz­gyűlés tagjai lelkes éljenzéssel fo­gadták. Glatz Gyula polgármester néhány szóval a város közönségének az alispán iránt érzett szeretetét és ra gaszkodását fejezte ki. Dr. Frey Vilmos üdvözölte a kép­viselőket, megköszönte a polgármes­ternek hozzá intézett szavait és meg­alakította a kijelölő választmányt. A kijelölő választmány tagjai let­tek : Etter Ödön, dr. Drahos János, SZÍVÓS- Waldvogel József, Kiffer Fe­renc. A kijelölő választmány Ülése alatt dr. Zwillinger Ferenc a titkos vá lasztáshoz szükséges aláírásokat gyűj­tötte össze. A kijelölő választmány ülése után az alispán enunciálta a jelölés ered­ményét. A pénztárellenőri állásra beérke­zett összesen 8 pályázat, ezek kö­zül kettőt nem lehetett elfogadni. A többi hat jelölésének sorrendje a következő volt: Horváth Zoltánné, Szemző Vilmos, Bánji Károly, Ko­vács Géza, Németh István, Némethy Jenő. Ezután az elnöklő alispán a be­terjesztett kérelemnek megfelelően elrendelte a titkos szavazást. A szavazatszedő bizottság elnöke vitéz Szivós-Waldvog$l József, tagjai pedig dr. Berényi Róbert és Nádler István voltak. A szavazatok összeszámlálása után az elnök bejelentette az eredményt. Leadtak összesen 43 szavazatot, ebből 32 Horváth Zoltánnéra, 7 Szemző Vilmosra, 4 pedig Bánfi Károlyra esett. A szavazásnak megfelelően dr. Frey Vilmos alispán Horváth Zol­tánnét, megválasztott pénztárellen­őrnek jelentette ki. Horváth Zoltánné ezután letette a hivatali esküt és ezzel a tisztújító közgyűlés véget is ért. A tisztújító közgyűlés után rend­kívüli közgyűlés volt, amelynek egyetlen tárgyában a képviselőtes­tület úgy határozott, hogy a vár­megye alispánjának azon határoza­tát, amelyben Schmidt Sándor bá­nyaigazgató esztergomi telekrészét Dorog községhez csatolja, megfeleb­bezi. A közgyűlés végén a képviselők általános helyeslése közben dr. Dra­hos János azt indítványozza, hogy tekintettel a jövő évi Szent István évre, Zsalazsomot Szent István vá­rosrésznek nevezze el a város. Glatz Gyula polgármester köszö­nettel fogadta az indítványt és be­jelentette, hogy a város vezetősége erre vonatkozó javaslatát legsürgő­sebben elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti. Dr. Zwillinger Ferenc ezzel kap­csolatban hangsúlyozta a törvényha­tósági jog megszerzésének fontossá­gát. A SréskedQ Megválasztották az új tanítókat A városi közgyűlés után tartotta meg az iskolaszék tanitóválasztő gyűlését a Városház nagytermében. A gyűlésen Borz Lajos tanügyi segédtitkár elnökölt a vezető kir. tanfelügyelő helyett. Elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelent iskolaszéki tagokat és ki­jelentette, hogy minden törekvése oda fog irányulni, hogy a tanító­választás töivényeden történjék meg. Az iskolaszéki tagok névsorának felolvasása után megállapítja a ha­tározatképességet és a pályázók mi­nősítését ismertette, majd pedig be­jelenti, hogy a pályázók közül Vécs Ottó kérvényét nem szerelte fel a szükséges okmányokkal, de már rgy­szer Esztergomban megválasztották, igy nincs akadálya annak, hogy pá­lyázatát tekintetbe vegyék. — Okvetlenül meg fogjuk válasz­tani — szólt közbe Hermann L^jos. — A pályázók között — folytatja az ismertetést a kir. tanfelügyelő — nyugdíjas is van. Idevonatkozóan a miniszteri rendelet azt mondja, hogyha nyugdíjast választanak meg tanítói állasra, akkor annak meg­választását a közigazgatási bizottság saját hatáskörében semmisítse meg Igy ezt a pályázatot a szavazásnál nem lehet tekintetbe venni. Közli továbbá Borz Lajos elnök, hogy a törvényben biztosított jelö­lési jogával nem kivan élni, hanem rábízza a választást az iskolaszék pártatlanságára, de hangsúlyozza azt is, hogy nagy érdek, hogy a ki­választottak állásnélküliek legyenek. Elnöki megnyitójának befejezéséül kéri, hogy a három meghir­detett állásra a választást külön bonyolítsák le. Az iskolaszék ezt az indítványt nem fogadja el, hanem amellett dönt, hogy mind a három jelöltre egyszerre szavazzanak. A szavazás eredménye a követ­kező volt: Leadtak összesen 36 szavazatot (mindegyik szavazócédulán 3 névvel). Ebből Brenner Máriára 33, Vicze Bélára 14, Szalva Lászlóra 11, Szo­koly Sándorra 11, Csincsura Kál­mánra 10, Fekete Tiborra 8, Szöl­gyémi Gáborra 7, Erős Istvánra 5, Darvas Erzsébetre 3, Bérezés La­josra 3, Kertész Ionára 2, Érdi Sándorra 1, Dudás Bélára 1 esett. A szavazás eredményének meg­felelően az elnök Brenner Máriát és Vicze Bélát megválasztott tanítóknak jelenti ki és elrendeli, hogy Szalva László és Szokoly Sándor között pótválasztás legyen, mert mindketten egyformán 11 szavazatot kaptak. A pótválasztásnál leadtak 34 sza­vazatot, ebből I7-et Szalva László, 15 öt pedig Szokoly Sándor kapott, 1 szavazócédula üres volt. Tehát a harmadik tanítói állásra azt nézi, hogy megéri-e... Hallgassa és nézze meg az ORION rádiókat. Könnyen megállapíthatja az ár és az érték viszo­nyát. ORION rádiót fog vásárolni. • KAPHATÓ az iskolaszék Szalva Lászlót válasz­totta meg. A tanitóválasztások után az iskola­szék rendes gyűlést tartott. A tárgysorozat során tudomásul vette, hogy a tanfelügyelő az új iskolaszéket üdvözölte és működé­sére Isten áldását kérte. Bejelentette dr. Brenner Antal iskolaszéki előadó, hogy a vallás­és közoktatásügyi miniszter a vár­megyei közigazgatási bizottságnak a leánygazdasági ismétlőiskola szak­óráinak ellátása ügyében hozott ha­tározatát jóváhagyta. Ugyancsak bejelentette az előadó, hogy a miniszíer Burány Ferenc igazgatótanitót nyugdíjazta. fízalkalom nal az iskolaszék a távozó igazgató-tanítónak sok évi lel kes, önzetlen pedagógiai munkássá­gáért őszinte köszönetét nyilvánította, majd padig a Szent István elemi­iskola és a zsalazsoni iskolák igaz­gatói teendőinek elvégzésével Urbán Vilmost bízta meg. Ezután sor került az 1937—38. tanévi osztálybeosztások letárgyalá­sára. A gazdasági ismétlőiskola tanító­jául, hosszas vita után — amelyben résztvettek Hajnali Kálmán, dr. Brenner Antal ós dr. Lzpold Antal — Fóliák Gyulát osztották be. Bejelentette az előadó, hogy a szaléziak által a zsalazsomi iskola részére átengedett termeket a város rendbehozatta és a szükséges tan­szerekkel felszerelte. A tanítás kü lönben már helyettesekkel rendesen folyt. Az új iskola építése ügyében az államsegélyért a város kérvényét felterjesztette az illetékes helyre. Az ügy kedvező fogadtatásra talált és igy minden remény megvan arra nézve, hogy az iskolaépítés sikerülni fog. Ezekután ünnepélyes aksus kere­tében adta át az elnöklő polgármes­ter Lindtnerné-Pach Jolán, Bognár János, Burány Ferenc és Márkus Ferenc ig.-tanítóknak a Magyar Ifjú­sági Vöröskereszt Egyesület központi végrehajtó bizottsága által a több éven át kifejtett buzgó és eredmé­nyes munkásság jutalmazására ado­mányozott ezüst érmeket és okleve­leket. 1 A lelkesen ünnepelt tanítók nevé­ben Márkus Ferenc köszönte mag a kitüntetést. Ezek után az iskolaszék beosz­totta az újonnan megválasztott ta­nítókat. Az előadói javaslat az volt, hogy Brenner Mária és Vicze Béla Zsala­zsonban, Szalva László Ssentgyörgy­mezőn tanítsanak. Vitéz Szívós-Waldvogel József [ezt helytelenítette és azt indítványozta, hogy a nős Vicze maradjon bent Esztergomban. Dr. Etter Jenő szólt hozzá még 9 kérdéshez ellenkező értelemben, az iskolaszék végül is vitéz Szivós­Waldvogel József javaslatát fo­gadta el. Obermüller Ferenc reáliskolai igaz­gató kifogásolta azt a tervezgetést, hogy az elemiben egyes osztályokat összevonjanak. Ezzel kapcsolatban Borz Lajos a következőket mondotta: — Áldatlan állapot volt eddig, hogy a felekezeti iskolák és a városi iskolák jóformán egymás elől halász­ták el a növendékeket. Most erre többé nem lesz lehetőség, mert a miniszter­nek egy olyan rendelete jelent meg, amely kimondja, hogy abban a vá­rosban, ahol több iskola van, min­denki a kerületéhez tartozót köteles választani. A helyettes tanfélügyelő szavait az iskolaszék általános helyesléssel vette tudomásul. Az iskolaszék ülése néhány folyó ügy letárgyalása után déli három­negyedegy órakor ért véget., nmiiiitiiiHiminiiiiii Esztergomból a világhír felé Talán különösen hangzik, hogy valaki Esztergomból indul el világhír felé, de a mai idők rohanó forgata­gában sok minden megtörténik s igy eshetett meg az is, hogy egy hajdani kis gimnazista küzdelmes és hosszú harc után befordulhatott arra az útra, amely a világhír felé vezet a XX. század gigászi hatalmának, a mozi­filmnek védőszárnyai alatt. Zerinváry Andor nem más, mint a Honvédtiszti Üdülő hajdan oly nagy tiszteletben állott parancsnokának néhai Zvarinyi Endre tábornok-orvos­nak Bandi fia, aki hat évig volt az esztergomi bencés gimnázium növen­déke s akinek első szárnypróbálga­tásai is a gimnázium dísztermi zon­gorájához fűződnek, ahol az intézeti ünnepélyeken adta elő saját szerze­ményű zenedarabjait. Később, mint a Ludovika Akadémia növendéke ka­tonai tanulmányaival párhuzamosan zeneakadémiai tanulmányokat is vég­zett magánúton és törhetetlen kitar­tással elérte azt, hogy szerzeményeit a hazai és itt képviselt külföldi hang­lemez vállalatok lemezre vették s

Next

/
Oldalképek
Tartalom