Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-02 / 69.szám

Szenttamás-hegynek rendezés utáni alakulása pontosan érzékelhető. A Rózsa-utca folytatásában indul ki majd a hegyre felvezető szerpentinül (a Pusztai-, Kertész- és Reznicsek-féle házak irányában). Kényelmes lépcsők, enyhe emelkedések, kiképzett pihenő terraszok teszik majd a szerpentinútat a praktikusságán kivül széppé, barátságossá és kellemes sétahellyé. A szerpentinút körülbelül a Fürdő Szálló homlokzatával szemben a hegybe vágott nagyobb terraszba torkollik. A terraszt a hegy felé hatalmas kőtámfal zárja le. Erre a támfalra helyezik el a Szent István emlékét megörökitő impozáns reliefet. (A relief méretei: hosszúságban 4 m., szélességben 3 m.) A relief a nagy magyar államalapító királynak életéből vett jelenetet fog ábrázolni. Elkészítését az állam a legkiválóbb művészekre bizza. A szerpentinút a terraszról tovább folytatódik a hegy teteje felé. A hegytetejét sétahellyé képezik ki, raja padokat helyeznek el. Természetesen a röviden vázolt terv óriási földmunkát igényel. Az egész hegyképződmóny maga is bizonytalan alakulat, amelyen az omlások, leszakadások veszélye mindig kisértett. Ezeket a veszélyeket most azután kiküszöbölik, a meglévő nagy gödröket betömik, a szükséges helyekre masszív támfalakat építenek, a behordott friss földet fenyötelepitéssel fogják megkötni. A fenyőíelepitések egyébként a praktikusság mellett esztétikai célt is fognak szolgálni és az egész Szenttamás-hegynek remek szép külsőt kölcsönöznek. A nagyszabású földmunkák elvégzését erősen megkönnyiti az a köülmény, hogy a szükséges földt ömegeket a várbeli ásatásoknál kiermelik s igy csak az odaszálíitásra esz gond. A Szenttamás-hegy rendezési munkálataihoz hozzátartozik még a Rózsa-utca kikövezése is, ami szintén egy szégyenfoltot fog eltüntetni városunkból. Az új Szenttamás-hegyre kocsival ezután csak a hegy hátulsó részén lehet feljutni, ez az elgondolás teljesen helyes akár a praktikusság, akár az esztétika követelményeit nézzük is. Dr. Brenner Antal előadásában felemlíti azt is, hogy a hegynek a Ferenc József-útról való legtökéletesebb rendezése megkívánja a Wiplinger-féle ház felének kisajátítását is, a költségek azonban, sajnos, korlátozottak, igy a megvalósulásra egyelőre nem lehet gondolni. A munkálatok a Székely-féle háznál indulnak meg a sziklába vájandó lépcsővel és innét haladnak tovább felfelé, legpontosabban elkészített tervek szerint. A munkálatok elkészítésére az állam a miniszterelnökség révén 65.000 P-t bocsájtott a város rendelkezésére. (Ebben azonban benne van a Ferenc József-út Fürdő-szállótól egészen a Primás palotáig terjedő úthálózatának kiépítése is.) A relief költségeiről a m. kir. miniszterelnökség külön gondoskodik, íme, röviden igy fest a Szenttamáshegy rendezésének az elgondolása. Méltó terv arra, hogy hirdesse a késő utódoknak azt, hogy Esztergom város nagy szülötte, az államalakító szent király emlékét halálának kilencszázéves évfordulója alkalmából méltóképpen megünnepelte. Cikkünk végén röviden csak anynyit kívánunk megjegyezni, hogy az egész város közönsége őszintén hálás mindazoknak, akik a nagy terv létrejöttét elősegítették és lehetővé tették azt, hogy a városfejlesztésnek egyik legkényesebb és legnehezebb pontja, az ősi város múltjához méltóan, megoldódjék. Esztergomban élő görögkeletiekhez! Megjelent a vasárnapi záróra új rendelettervezete A vasárnapi munkaszünet országos rendezése ügyében a kereskedelmi minszter által elkészített új rendelettervezetet már megküldötték az érdekképviseleteknek. A tervezet szerint a fűszerüzletek továbbra is reggel 7-től 8-ig nyitva tarthatók. A pékfiókok, tejcsarnokfiókok, gyümölcsárusok vasárnap reggel 6 tói 9 óráig tarthatóak nyitva. A mészáros- és hentesüzletek vasárnapi zárvatartását írja elő a rendelettervezet. Lényeges újítást tartalmaz a rendelet a cukorkásboltok számára. Nevezetesen kimondja, hogy vasárnap reggel 7 órától este 6 óráig tarthatnak csak nyitva és ugyanilyen rendelkezés vonatkozik a kizárólag fagy 1 alt árusításával vonatkozó üzletekre is. Azokban a városokban vagy községekben, amelyekben a nyilt árusítási üzleteket fenntartó, vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érdekelt kereskedők kétharmadrésze egész éven át, vagy az évnek bizonyos szakában a teljes munkaszünet, vagy a megállapított időtartamnál rövidebb nyitvatartási időtartamot kivan, az elsőfokú iparhatóság az érdekelt kereskedők kétharmada kívánságának megfelelően teljes munkaszünetet, illetőleg a kérelmezett rövidebb nyitvatartási időtartamot köteles elrendelni. A túlnyomóan élelmiszereket árusító üzletekben a vasárnap engedélyezett ólelmiszerárusitás csak abban az esetben korlátozható, ha ahhoz a város képviselőtestülete is hozzájárul. Az értelmiségi munkanélküliek összeírása Mint ismeretes, az 1936. szeptember 26-án tartott minisztertanács elrendelte az elhelyezkedett és munka nélküli diplomások és érettségizettek országos statisztikai összeírását. A statisztikai adatgyűjtés megtörtént és ennek alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte az értelmiségi munkanélküliek állandó nyilván tartását. A nyilvántartás pontossága megkívánja, hogy mindazokat, akik álláshoz jutottak, a nyilvántartásból töröljék, mert máskülönben a még elhelyezkedésre szorulókról tiszta ké pet nem lehet alkotni. A belügyminiszter most a városhoz érkezett leiratában arra hívja fel a pol gármestert, hogy az 1936. július 1-től 1937. június 30-ig a vezetése alatt álló hatóságokaál, hivatalnál, intézetnél stb. első alkalmazásba bejutott főiskolai végzettséggel birokról és érettségizettekről kimutatást küldjön az értelmiségi munkanélküli ügyek miniszteri biztosához. A jövőre vonatkozóan pedig úgy intézkedik leiratában a miniszter, hogy az újonnan alkalmazottak adatait tartalmazó kimutatásokat az első alkalmazást követő 30 napon belül fel kell terjeszteni a miniszteri biztoshoz. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére. Tárogató szeretnék lenni a bérceken, kint az elrabolt széleken, vagy furulya a rónákon, hogy sorsunk, a keserves magyar sors fájdalmas édesbús dallamával világgá sírjam hánytvetettsógünket. Mi, magyar keletiek, akiknek ősei akár a messze keletről, vagy Ázsia steppéjéről, akár a Volga mellől, vagy a honfoglaló nagy ősökkel jöttek, a hozzánk magyarosodott gens fidelissimával, akik tettekkel bizonyították be, hogy szivükben ós lelkükben magyarrá lettek — tudjuk igazán, mily nehéz magyarnak lenni. Tudjuk, mint bárki más. Honfiúi fájdalom szorítja szivünk, ha elszakasztott véreinkre gondolunk, ha látnunk kell, hogy édes hazánkban hány és hány helyen a keleti magyar gyermek — a magyar jövő — idegen nyelven kell, hogy hitét megismerni tanulja. Mi magyarok vagyunk és azt szeretnénk, hogy minden keleti hithű magyarja a világnak, a határokon innen és túl, templomában magyarul, édes anyanyelvén dicsérhesse a Magyarok Istenét. Mi, akik büszke önérzettel vallhatjuk, hogy a Szent Koronát Ikonosztazunk képei díszítik, hogy a koronázó palástot a veszprémvölgyi zárdában szorgos keleti Bazilissa kezek hímezték, talán Isten magasabb rendelése folytán, hogy Magyarországunkért folytatott küzdelmünkben emlékeztessen, ha elelfáradtunk s bátorítson. Mi senki jogainak megcsorbítását nem kívánjuk, de itt Esztergomban is, mint annyi más városában hazánknak, kibontjuk a keletieknek a magyarság zászlaját, megtépett országunk ezen fenséges csonkján. Évente, vizkereszti ünnepünk fenséges szertartása közben sírva fogunk a magyar Dunára bocsátott keresztünkkel üzenni elszakított testvéreink nek, odaátra. Naponkint fogunk szent liturgiánkban esdő könyörgéssel az Űr elé járulni a magyar feltámadásért. Ezt akarjuk, ezt szeretnénk itt e szomorú, de felségesen szép végvárán csonkahazánknak. Magyar keleti egyházközséget a keletieknek. Ezért fordultunk a keletiekhez és ezért kérjük őket, hogy az egyházközség megalapítása céljából e lap szerkesztőségében kitett iveken jelelen tkezzenek. Keleti magyarok, gyermekei e megtépett hazának, az Alföld rónáin, a Duna partjain, fent a kárpáti és erdélyi bérceken, gyertek 1 Jöjjetek ti nagy magyar ősök és segítsetek közöttünk élő, lebegő lelketekkel, hogy úgy legyen l Mindnyájan magyar keresztények szeressük egymást. Mert nemde egy a mi Istenünk, egy a mi Krisztusunk, egy a Szentháromság és egy a mi hazánk ? És egy a mi kötelességünk ezzel szemben. ígérjük, nem leszünk hálátlanok a minket segítőknek és hiszünk a nagy magyar feltámadásban. Peregrinus, Vármegyénk népművelése az 1936-38. tanévben Az a hatalmas népművelési tevékenység, amelyet a Vármegyei Népművelési Bizottság az elmúlt tanév elején megszervezett, majdnem százszázalékban lezajlott és igen értékes nevelői ós oktatói eredményeket hozott a gyakorlatban is. A népművelési programm, amely foglalkozik az ember lelki és erkölcsi világával, történelmi és nemzeti irodalmi képekkel, a szülőfölddel és honismerettel, az egészségüggyel és a gazdasági ismeretek gyarapításával, a jellemneveléssel, a kedély ápolással, a művészettel és mindenkori időszerű és alkalmi kérdésekkel, ma már annyira belevésődött a vármegye lakosságának lelkihangulatába, hogy igen sok községben az őszi napok beálltával maga a lakosság kéri a népművelési ismeretterjesztő előadások és különféle tanfolyamok megkezdését. A mai nehéz és szociális ingerültseggei telített levegőben az iskolánkivüli népművelésnek feladata a lelki és erkölcsi világ irányítása, a vallásos és hazafias nevelés, az egészségügyi ismeretek és gazdasági ismeretek elméleti és gyakorlati terjesztése és azért érdekes megfigyelni az alább közölt számszerű adatokat egyrészt a különféle ágazatok szempontjából, másodsorban az egységeknek évrőlévre való emelkedését illetőleg, ami annak a jele, hogy az iskolánkívüli népművelés tevékenysége és a közönség bekapcsolódása folyton erősbödik, harmadsorban nem értéktelen megfigyelni az előadók statisztikáját sem foglalkozási ágak szerint. Az összefoglaló eredmény számszerűsége: népművelési és közműveltségi előadás volt 1318, műsoros délután és est 499, műkedvelői előadás 339, népművelési hangverseny 43, gyermekek részére mesédólutánok 1483, tanulmányi kirándulás 11, közös és tanulmányi rádióelőadás 130, oktatófilmes előadás 368, községi szavalóversenyek 12, analfabéta tanfolyami óra 1144, alapismereteket terjesztő tanfolyami óra 166, népművelési és közműveltségi tanfolyami óra 130, művészeti és kedélyképző tanfolyami óra 244, férfi jellemkSpző tanfolyam 24, gyak. főző, háztartási és otthongondozási tanfolyami óra 1830, női egészségügyi tanfolyam 18, gazdasági gyakorlati és elméleti tanfolyam 138, háziipari gyakorlati tanfolyam 800, leventék számára ismeretterjesztő előadás 465, felnőttek részére elbeszélő és irodalomismertető est 1060, magyar nótaest 429. Mindezt összegezve az egységek száma 10.651 az elmúlt tanévi 9.300 egységgel szemben. (Pl. egy egész esti vagy délutáni műsor csak egy egységnek számit.) Ezen megfizethetetlen nemzetnevelő munkában résztvett 680 előadó, akik foglalkozásra így oszlanak meg: 108 lelkész, 205 tanító, 98 tanítónő és óvónő, 23 tanár, 4 tanárnő, 39 jegyző, 90 emberorvos, 43 állalorvos, 3 ügyvéd, 5 mérnök, 15 közig, tisztvislő, 2 földbirtokos, 8 gazdatiszt és 39 egyébb foglalkozású. A Vármegyei Népművelési Bizottság az elmúlt tanévben a népművelés fejlesztése érdekében népművelési előadóképző tanfolyamra kiküldött 3 tanítónőt és 1 tanítót. A Vármegyei Népművelési Bizottság hatáskörébe tartozik a tarkányi cigányiskola, amely az elmúlt tanévben már második tanéven át működött igen szép erkölcsi sikerrel. Az 1937—38. tanévi népművelési tervezet összeállítása most van folyamatban és szeptember hó első napjaiban kerül a nyilvánosság elé. Használt boroshordókat legmagasabb áron veszek Borászati pince Csarnok-u.4.