Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-20 / 66.szám

„Boldogasszony Anyánk" cimű éne­keket adta elő művészi tökéllyel. A szertartás u'án a hercegprímás ünnepi beszédet mondott. — Főegyházmegyénk papsága a hívekkel együtt és Esztergom város közönsége évek óta nehezen várta, hogy régi anyagából feltámadjon és újra megszólaljon ennek a Bazilikának Nagyboldogasszony-harangja, amely­nek sorsa csodálatosan hasonlít a darabokra tépett főegyházmegyénk és hazánk sorsához. — Á jubileumi évben ünnepélyes megszentelés után új életre támadt hazánk egyik legnagyobb harangja. Bízunk benne, hogy amint a múlt­ban, úgy a jövőben is összeforr vele a főegyházmegye és az ország. Újra megszólal, újra elárasztja fenséges bugásával az eget és a földet, újra hirdeti Isten dicsőségét és Mária or­szágának igazát. — Amikor valóságos diadalmenet­ben felkísértük ezt a hatalmas érc­szimbólumot, hogy itt átadjuk fen­séges hivatásának, akkor az az imád ság szálljon az ég felé, hogy hall­gassa meg Isten azokat a könyörgé­seket, amelyeket az anyaszentegy ház az egek Urához intézett. — Szállj tehát a magasba, lebegj ott az ég- és a föld között, Boldog­asszony harangja 1 Szólítsd gyakran az Isten házába a papságot és a hí­veket, hogy eligazítsa őket hitünk­ben 1 Tartsd távol tőlük a kísértések viharait és amint te hatalmas érc­hangoddal behatolsz a fellegekbe, úgy juthasson lelkünk is imádság­gal az égbe. — A harangszentelés órájában kérjük Istent, oltalmazza meg főegy házmegyénket, egyházunkat és ha­Az idei Nagyboldogasszony napi ünnepségeknek egyik legkiemelke­dőbb programmszáma volt a Serédi­park ünnepélyes felavatása. A park évek során keresztül szorgalmas mun­kával készült el s ma már Eszter­gomnak, a nyaralóvárosnak egyik legszebb sétahelye. A parkavatás ünnepélyes aktusa szombaton délután folyt le. A Széchenyi-téren már a kora dél­utáni órákban gyülekeztek a park avatáshoz induló menetben részt­vevő egyesületek, iskolák, az osztrák Jungvolk, a lovasbandérium, a fel­díszített kocsik. Mialatt a menet pattogó indulók hangjaira elindult a Serédi-park felé, azalatt a parkban már gyülekezett az előkelőségek csoportja, élén dr. Radocsay László főispánnal és Glatz Gyula polgármesterrel. Ott láttuk többek között: dr. Meszlényi Zoltán, dr. Csárszky János és dr. Hamvas Endre prelátus-kanonokokat, vitéz báró Ungár Károly alezredest, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsost, dr. Balogh Albin bencés igazgatót, dr. Závody Albin várm. főjegyzőt, dr. Hegedűs Kálmán rendőrkapitányt, Székely Gyula rendőrfelügyelőt stb. Dr. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás megérkezése után meg­kezdődött a parkavató ünnepség. Glatz Gyula polgármester beszélt először, beszédében többek között hálateljes, őszinte tisztelettel üd­vözli a hercegprímást abból az alkalomból, hogy a város ünnepén megjelent, őszinte köszönetet mond a hercegprímásnak azért a nobilis gesztusért, hogy a park területét a virágos Esztergom céljaira átengedte. A polgármester beszédében ezután kifejezte, hogy a magyar katolikus ­ság egységesen áll főpásztora mögött a krisztusi szeretet nevében. Baszéde végén felkérte a hercegprímást, hogy adja meg az engedélyt a park ün­nepélyes megnyitásához. A második szónok dr. Csárszky István prelátus-kanonok, a Stefánia Szövetség helybeli fiókjának az el­zánkat minden anyagi és erkölcsi veszedelemtől. — Te esztergomi nagyharang, új lettél és régi maradtál; — légy biz­tos szimbóluma darabokra szagga­tott főegyházmegyénknek ós hazánk­nak, hogy mind a kettő új életre támadjon régi darabjaiból. Egyház és haza, egyháziak és világiak ösz­szeforrásával ismét az lesz az or­szág, ami régen volt. — Régi és új harang, — fejezte be beszédét a hercegprímás — emel­kedj az ég felé, kapcsold össze a multat a jövővel és hirdesd a bol­dog jövendőt 1 Amen. * * * A gyönyörűen megöntött harang Slezák László, Magyarország arany­koszorús harangöntő mesterének Buda­pest, VI. Petneház-utca 78. sz. alatti harang- és ércöntőde, harangfelsze­relés és haranglábgyárában készült. Slezák László sikerült munkáiért már sok kitüntetésben és elismerésben részesült, igy a pápa a „Pro Eccle­sia et Pontifice" érdemkereszttel tün­tette ki, továbbá az 1900-iki párisi világkiállításon díszoklevelet, az 1921. és 1923. évi vas- és gépipari kiállí­táson aranyérmet, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton m. kir. kor­mánydiszoklevelet, az 1927. évben a budapesti, székesfehérvári, szen­tesi és az 1928. évi szombathelyi kiállításokon nagy aranyérmet, az 1930. évi Nemzetközi Vásáron em­léklapot nyert, az Országos Iparegye­sület pedig nagy ezüstéremmel tün­tette ki. Ezenkívül kitűnő munkáiért számos egyházi elismerő levelet ka­pott. A bazilika nagyharangjának .megöntésével pedig megkoronázta e téren való munkásságát. nöke volt. Beszédéből a következő gondolatokat jegyeztük fel: — Az esztergomi Stefánia is be­kapcsolódott abba az országos ak­cióba, hogy a többgyermekes anyá­kat megjutalmazza nemzetmentő nagy hivatásukért. A fedezetet erre a célra a propaganda bélyeg akció­ból sikerült megteremteni. — Köszönet illeti meg a herceg­prímást, a vármegyét, a várost, hogy ennek a nagyjelentőségű akciónak a segítségére siettek. — Ez az akció a nemzet fiainak számát erősíti. A hazát lehet védeni a csatatéren, de a bókében a leg­fontosabb nemzetvédelmi eszköz a nép egészséges szaporodása. — Az anyák iránt az egész nem­zetnek hálával kell viselkednie, meg­érdemlik, hogy nyilvános elismerés­ben legyen részük. Ezzel még ugyan korántsem tettünk eleget e téren való kötelességeinknek, mert nem nem szabad elfelejteni azt a nagy igazságot, hogy az üres bölcsők a nemzet veszedelmét jelzik. Dr. Csárszky István nagyhatású be­széde után Serédi Jusztinán dr. her­cegprímás válaszolt az üdvözlésekre : Nagy hálával és nagy örömmel jelent meg Esztergom kettős ünne­pén : a dunaparti park felavatásán és a Stefánia Szövetség ünnepélyén. Megköszöni a polgármesternek és a prelátus-kanonoknak hozzá intézett szavait. — Itt a határszélen — folytatta a hercegprímás beszédít — különösen érezzük azt, hogy mily nagy szük­sége van a nemzetnek az összetar­tásra. Ezt a parkot is a közös munka, a közös erőfeszítés hozta létre. — Mikor a m^ga ós utódai ne­vében átadja ezt a parkot a nyilvá­nosságnak, azzal a gondolattal teszi ezt, hogy legyen a park a város közönségének pihenő, üdülő helye a jól végzett munka után, mert fontos annak a nagy mondásnak az igaz­sága, hogy ép testben ép lélek. — Nagy örömmel üdvözli a Ste­fánia Szövetség munkáját. Az a munka, amelyet a Szövetség végez, igazi nemzetfenntartó munka. Ez a munka akkor fog igazán sikerülni, ha mindenki megérti, hogy az élet­igényeket, az életstandardot le kell szállítani a rendelkezésre álló kö­rülményekhez. — Köszönetet mond azoknak, akik a park szépítésén fáradoztak és azoknak, akik a Stefánia Szövet­séget munkájában támogatták. — Beszéde végén a hercegprímás üdvözölte azokat az idegeneket, akik Esztergom vendégei bensőséges, szinte családi ünnepén. A hercegprímás beszéde után Glatz Gyula polgármester kiosztotta a sokgyermekes anyák jutalmait. A jutalmazottak névsora: Okleveles kitüntetést kaptak: Szkal­ka Lajosné, Dudás Béláné, Monostori Józsefné, pénzjutalmat: Sebák Fe­rencné, Bóna Lajosné, Csormenti Józsefné, Horváth Istvánná, Holcz­mann Antainé, Szilágyi Oszkárné, Hurai Józsefné és Holdam/ Sán­dorné. A felemelő ünnepség után gyer­mekszindarab következett, a park­Reggel fél öt órakor ünnepi ha­rangzúgással köszöntött Esztergomra Nagyboldogasszony napja ós már 8 órakor megkezdődött az ereklyés körmeneten résztvevők gyülekezése végig a Kossuth Lajos-utcán. Az előre megállapított és lapunkban már kö2ölt rend szerint három nagy cso­portban gyülekeztek és vonultak a Bazilikába. A 9 óra után induló ha­talmas, festői körmenet élén a gazda­ifjak lovasbandériuma haladt, ame­lyet az osztrák Jungvolk zenekara és csapata követett. Résztvettek a felvonulásban a leventék a levente­zenekarral, az összes helyi taninté­zetek, vallásos és társadalmi egye­sületek, a frontharcosok, turisták, vasutasok, postások, tűzoltók testü­letei, zászlók alatt az egyházköz­ségek és a környék zarándokserege. Imponáló volt a dorogi és tokodi bányászok felvonulása, akik hosszú sorban, két zenekarral testületileg vettek ré=zt Schmidt Sándor bánya­főtanácsossal élükön az Á r pádházi szentek ereklyéit, továbbá Szűz Mária, Szent Imre szobrát és a korona má­sát vivő körmanetben, amely 10 óra­kor érkezett a Bazilikába. A főszékesegyház hatalmas hajó­ját a szorongásig megtöltötte a hi­vők serege, amikor felhangzott az Ecce Sacerdos és dr. Serédi Jusz­tinián bíboros hercegprímás fényes papi segédlettel megkezdte az ün­nepi nagymisét. Evangélium után a szentély lépcsőjéről teljes főpapi díszben szentbeszédet mondott a bíboros főpásztor, amelyben megrázó szózatot intézett a magyar édesanyák­hoz. Beszédének elején az ünnepnap jelentőségéről szólott. Magyarország Nagyasszonya ezen a napon lett iga­zán hazánk édesanyjává, A továb­biakban kifejtette, hogy Boldogassz­szony dicső mennybemenetele az édesanya felmagasztalása is, és hogy ebben a dicsőségben nagy édes­anyai erényeinek jutalmául részesí­tette Isten a Boldogasszonyt. — Míg a Boldogasszony istenanyai szere­pével az egész emberiséget megne­mesítette, mert Krisztus vérét rá­árasztotta, éppúgy a magyar édes­anyák szerepe megnemesíti és alá­támasztja a nemzetet. — Értsétek *meg végre a magyar édesanyák sorsdöntő szerepót a nem­zet életében. Nem a testnevelés túl­zásbavitele vagy a ma már úgysem létező fajtisztaság erőszakolása, ha­em a magyar édesanyák fogják megmenteni a nemzetet, kik Krisztus szent véréhez hű, erkölcsös gyerme­ban felállított szabadtéri színpadon. Az ügyesen előadott, kedves szín­darab főszereplői: Bakos Piri, Szabó Ilonka, Tirner Ancika, Mezei Ilonka, Perneczky Piri, Feigl Boriska, Vár­uay Emmike, Móró Zsuzsika. A műsor után a város meguzson­náztatta a kisgyermekeket és ele­mistákat, uzsonna közben az osztrák Jungvolk zenekara és a Levente Ze­nekar szépen sikerült sétahangver­senyt adott. Ez alkalommal is meg kell emlé­keznünk v. Szívós Waldfogel József ny. tábornokról, aki a gyönyörű park létesítésén legtöbbet fáradozott. Az esti órákban az idén is meg­tartották a bíboros hercegprímás tisz­teletére a hódoló szerenádot a pri­mási palota Serédi-parkra néző bal­konja alatt. Közreműködőit a Turista Dalárda, a Levente és a Jungvolk zenekar szebbnél szebb énekes és zeneszámokkal. A szerenád után szépen sikerült tűzijáték volt az északi bástyán, majd a szines, hangulatos csónak­felvonulás fejezte be a nap esemény­dús programját. keket nevelnek. — Magyar édesanyák I A ti szi­vetekben és kezetekben van a nem­zet jövője I Nagy hivatástokhoz méltó nagy felelősséggel neveljétek gyer­mekeiteket 1 Vessétek meg az erköl­csi élet fundamentumát alázatosság­gal 1 A mai élet hivalkodó kísértéseiről szólva figyelmeztette a főpásztor az édesanyákat, hogy vigyázzanak, mert ami gyermekeik szemét, fülét, fantá­ziáját érdekli, az foglalkoztatja szi­vüket is. — Kérjétek Istent, hogy tökéletes édesanyák lehessetek. A modern gúnyolódó felfogással sőt megvetés­sel szemben meg ne tántorodjatok, hanem gondoljatok a magyar asz­szonyok példaképére, Árpádházi Szent Erzsébetre 1 m — Magyar katolikus édesanyák ! Ügy ünnepeljétek Nagyboldogasz­szonyt, hogy megfogadjátok, nem maradtok olyan házasságban, amely­nek nincs szentségit jellege és nem felbonthatatlan. Csak a szentségi há­zasság tudja hivatását Isten törvénye szerint a haza javára betölteni. Amen. Az ünnepi misét és szentbeszé­det a rádió is közvetítette. A bíboros hercegprímás a mise végén apostoli áldást osztott. umiiiiMOMinionntnii lói sikerült az Osztge knltnszdélatánja Az Országos Szt. Gellért Egye­sület hazafias, vallásos gondolatok­ban és tervekben gazdag ünnepsége s a kapcsolatos díszközgyűlés a tiz év óta megszokott fényes sikerrel járt. K. Kamenszky Gyula dr., az Osztge alapító orsz. elnöke, bevezető be­szédében a nyári Szt. István novo­centennáris előkészítő munkáról rész­letesen beszámolt. Kultuszismerteté­sének vezérfonalául szolgált, hogy az egyesület a Patrona Hungáriáé hódolatrdonbormű vekkel, olajfest­ményekkel, irodalmi alkotásokkal je­lentős helyet foglal el az orsz. re­viziós tevékenységben. Kimutatta to­vábbá, miképen vált általánossá az a meggyőződés, hogy Szt. Gellért irányította Szt. Istvánt a Szűz Má­ria kultuszfejlesztésnél, a felajánlás­nál és az ezeréves alkotmány kiépí­tésénél. Szerves kapcsolatban e megnyitó­val tartotta meg székfoglalóját az egyesületben dr. Divéky Egyed egy­házi tag „Magyarok Nagyasszonya­A Serédi-park avató ünnepsége „Értsétek meg a magyar anya sorsdöntő szerepét a nemzet életében!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom