Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-20 / 66.szám

nak vezető helye a szentek kultu­szában." címmel. A magasszárnya­lású beszéd kivonatának jegyző­könyvi megörökitését határozta el az egyesület. Ezután Schubert „Ave Maria"-ját adta elő zongorán az alapitó elnök neje. Kitűnő játékával magával ra­gadta a közönséget. Dr. Okolicsányi László, a Magyar Lengyel Egyesület elnöke élénk ér­deklődéssel kisért alkalmi beszédet olvasott fel Szt. István anyjáról, Sa­rolta fejedelemasszonyról. Korfestő, megjelenítő és meggyőző erővel elénk varázsolta a pogányság és a keresz­ténység küzdelmét. Ennek hatása alatt az elnök fel­kérte Sz. Vámossy Ilona írónőt, hogy a „Szt. István" színművét egy új jelenet beszövésével egészítené ki, mely a „Szt. Gellért", „Szt. István Felajánlás és Intelmek"-en kivül az Okolicsányi-fóle korrajzra is kiter­jeszkedne. Az irodalmat kedvelő közönség körében mindig szívesen látott köl­tőnő a „Szt. István" c. színművének prológusát adta elő az előkelősé­gekből álló közönség élénk terszés­nyilvánitása mellett. Az orsz. elnök indítványára az egyesület a költőnő ódáját és több költeményét a dísz­albumba felvette. Hasonló elismerésben részesült ifj. Balázs János költő, ki az „Élet és kalál himnusza" c. verseskötetéből Lassan-lassan elcsöndesedik a vá­ros. Az ablakok elsötétednek, az ut­cák kihalnak és az egyre sűrűsödő éjszakából megdöbbentő erővel raj­zolódik ki az érseki város történel­mi kontúrja. Esztergom ... Az éjszakában nyitott ablak mel­lett ülök, szemem előtt káprázik a Bazilika fönséges épületkomplexuma, amely nemcsak építészeti műremek, de mélyértelmű szimbólum, a tova­szökkent első évezred princípiuma és a reánk köszöntött második év­ezred egyre fejlődő, terebélyesedő, izmosodó életének irányt mutató, irányt szabó legmagasabbrendű ethi­kai záloga. A Bazilika keresztje meg­nyugtat, fölemel, nemesít, a Duna hídja, az azon átvonuló országha­tár, — milyen lelketlen kontraszt 1 — lázba forrasztja szivemet, meg­alázza lelkemet, lealjasítja életünket, íme a kereszt és a trikolór ember­formáló erejének, életalakító hatásá­nak, világnézetalkotásának nagy szerű együttműködése, amely az őszintén vallásos lélekben őszintén hazafias szivet dobogtat... A vallás és a nemzeti élet párhu­zamos útvonalára a küszöbön álló legnagyobb nemzeti, de egyúttal egy­házi ünnep: Szent István napja ve­títi fényszórós sugarát. Ezen napon örömtüzek gyúlnak országszerte, nép­ünnepélyeken vigad a csillogó met­ropolis, a város, a község, a falu népe, de meggyúlnak a földiszitett oltárokon a gyertyák, fölvonul a hí­vők nemzetikokárdás serege, meg­szólal a templomi zene és énekkar s fölcsendül az ősi dal: „Hol vagy István király I" Igen : hol vagy István király ? Ha Esztergom történelmi levegő­jétől terhes éjszakában tollam he­gyével fölnyitnám a háztetőket és reszkető kezemmel kiemelném belő­lük a bennük dobogó emberi sziye­ket, megtalálnám István királyt, az örök alattvalók és örök tisztelők szive dobbanásában. A szentistváni eszme, a szentist­váni gondolatkör örökfényű szimbo olvasott fel néhány költeményt, amelynek mindegyike mély hatást keltett a közönség körében. Közkí­vánatra előadta még az „Esztergom és Vidéke" vasárnapi vezető cikke alatt megjelent „Vigaszkérés a dómtól" c. megragadó költeményét. A következő számban Ács Ernőné, alezredesné Marchesi „Ave Mária" ­jávai, dr. Kacsóh Pongrácz „Rákóczi megtérésé"-vei és több hazafias dal eléneklésével olyan viharos elisme­rést váltott ki, hogy az egyesület fel­kérte a szept. 26-án Budapesten megtartandó ünnepségeken való köz­reműködésre. Egyúttal megválasz­tandó tagjainak sorába jelölte. Müller Antalné Eitler József dal­szerzeményeinek előadásával a nála megszokott sikert aratta. Sok elis­rést érdemeinek még : Bezemek Kató, Búzás Kálmán, és Vince Magda. Az ünnepélyen számos előkelőség megjelent. Többek között: Erba­Odescalchi Amália hercegnő, Papp­Váry Endre altábornagy, Krause Lajos tábornok neje, Engelbach Ala­jos ezredes neje, Acs Ernő alezre­des neje, dr. Baráth Jenő egyetemi tanár neje, Mézemé Miskey Ida és Bartal Alajos tanitóképzőintézeti igaz gató. Az ünnepély után a jelenvoltak bensőségesen ünnepelték K. Kamen­szky Gyula alapitó orsz. elnököt és nejét házasságuk huszadik évfordu­lója alkalmából. luma a kereszt. Éneikül nincs szent­istváni eszme és szentistváni gondo­latkör, de nincs István király kul­tusz sem. Nemzeti életünk megszer­vezője a kereszt tövében alkotta meg évezredes művét, a kereszt fényé­ben növekedert világhatalommá Szent István nemzete, a kereszt vigasztalta nemzetünket a szomorú időkben, a kereszt segített átvészelni a dús vé­szeket. A súlyos történelmi évezred alatt és az azután következő időkbea a kereszt velünk együtt temetett esz­meköröket, eszmevilágokat, politikai, filozófliai „világnézeteket", amelyek vad viharral tombolták körül a szent­istváni világnézetet. Voltak történel­mi pillanatok, amikor a kishitűek azt hitték, győzött a gonoszság, de fel­hőbe borult látókörükre rövidesen napfónyözön áradt és a keresztény­nemzeti világnézet számára ásott sirba azok zuhantak, akik abba a szentistváni világnézetet szerették volna zárni. Igy volt... Ezért is ünnepeljük augusztus huszadikát. .. Ezt is je­lenti Szent István napja. De az idei Szent István napja ér­telmében kiszélesedik, hiszen az Eucharisztikus Világkongresszus kü­szöbén állunk. Az Eucharisztikus Világkongresszus reánk irányítja az egész világ figyelmét. A szentistváni eszme hűséges csatlósaira magasz­tos feladat vár. Az Eucharisztikus Világkongresszus rendezésével pár huzamosan induljon ki Esztergom­ból egy nagystílű világi ünnepség is, amely minden vonatkozásban legyen máltó az egyházi rész nívójához. Mutassa be például Esztergom az Eucharisztikus Világkongresszus ven­dégeinek a magyar eucharisztikus vi­lág művészetót — a művészet min­den ágában, — egy hatalmas, jól megszervezett kiállítás keretében. De ne feledkezzünk meg egy nagysza­bású szabadtéri előadásról sem, ami­re olyan sok gyönyörű és megfelelő hely van Esztergomban, amelyen — leghelyesebb voina pályadíj kitűzé­sével — a magyar eucharisztikus vi lág írója éppen Szent István dús élettörténetét vetíti a nézősereg elé, a magyar eucharisztikus világ ko­moly szinművészí értékein keresztül. A magyar eucharisztikus világ tudo mányos büszkeségei pedig előadások keretében emelnék az Esztergomi Eucharisztikus ünnepi Hét színvonalát. A politikai élet pedig a legkomo­lyabb családvédelmi törvény életbe­léptetésével koronázza meg a szent­istváni élet legszebb állomását : az Eucharisztikus Világkongresszus évét. Íme, gondolatmorzsák, amelyekkel érdemes volna komolyan foglalkozni. Hoffmann Lajos iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiii Úszóverseny Esztergomban Mint már mult számunkban is je­leztük, az Esztergomi Move úszó­szakosztálya /. hó 20 1 án, Szent Ist­ván napján délután félhat órai kez­detlel úszóversenyt rendez a Szent István Strandfürdő ötvenméteres medencéjében. Az úszóversenyen részt vesznek városunk úszóin kivül Kispest, Ceg­Városunkban több mint egy hó­napig tartózkodó Jungvolk csapatai kedden délután vettek búcsút Esz­tergomtól nyilvános sportünnepség és tábortűz keretében. Az osztrák fiúkat Esztergom egész közönsége szivébe zárta, megszeret­tük katonás, nagyszerű felvonulásai­kat, kiváló zenekarukat, min­denkivel szemben való udvarias fellépésüket. Búcsúbemutatójuk a bencósgimná­zium sporttelepén volt igen nagy­számú közönség jelenlétében. Az ötórára hirdetett kezdés kissé elhú­zódott, mert ezen a napon érkezett a bécsi hajóval az osztrák Jungvolk bécsi vezére fiainak meglátogatá­sára. A Führer elé egy díszszázad me­netelt ki zenével. A fogadásról való visszaérkezés után megkezdődött az ünnepség, egymás után peregtek le a programmszüű gyakorlatok ; sza­badgyakorlatok, könnyű atlétikai ver­senyek, az egész különleges érdekes­A vidéki kereskedelmi testületek évenként az ország más-más jelentős városában tartják meg országos érte­kezletüket, amelyen a kereskedelem életbevágó problémái kerülnek tár­gyalásra és ameiyen a vidék keres­kedelme leszögezi a maga önálló szempontjait. Az idén az OMKE Deb­recen, Nagykanizsa, Miskolc, Szom­bathely és Szeged után Szolnokra hívta egybe a Vidéki Kereskedelmi Testületek VI. Országos Értekezletét. Ebből az alkalomból dr. Lévay Gyula, Szolnok város polgármestere az itt következő meleghangú írással fordult a vidék kereskedelméhez: A magyar kereskedő társadalom parlamentáris testületét képező orszá­gos értekezlet nekünk kedves elha­tározásával Szolnokot tisztelte meg azzal, hogy ezéyi kongresszusának színhelyéül kiválasztotta. Megtisztel­tetés ez az elhatározás városunkra nemcsak azon súlynál e és tekintélynél fogva, amit a magyar kereskedők or­szágos értekezlete s általáoan a kereske dő társadalom hazánk organizmusában képvisel, hanem azon emelkedett és léd, Szolnok, Dorog, Tokod és Pilis­vörösvár versenyzői. Igy tehát ez az úszóverseny tu­lajdonképpen revánsmérkőzés lesz úszóink múltkori szolnoki ós ceglédi győzelme után. Az úszóversenyt vízipóló villám­torna fejezi be Cegléd, Kispest, Esz­tergom csapatai közötti. Ezt a villám­tornát múltkor Cegléd nyerte, remél­jük, hogy a hazai pálya előnyei és a közönség lelkesitése győzelemre fogja serkenteni csapatunkat. A versenyszámok a következők lesznek: 50 m-es gyermek gyors-, 50 m es gyermek mell-, 50 m-es gyer­mek hát-, 100 m-es ifjúsági gyors-, 100 m-es ifjúsági hát-, 100 m-es szenior gyors-, 100 m-es szenior hát­úszás, 5x50 m-es gyorsstaféta, 3x50 m-es vegyesstafóta. A verseny keretében hölgyszámok is kerülnek lebonyolításra a követ­kező sorrendben : 100 m-es gyors-, 100 m-es hát-, 100 m-es mellúszás. A rendkívüli érdekessógűnek ígér­kező versenyre felhívjuk a közönség figyelmét, jelenjünk meg a verse­nyen minél nagyobb számban és mutassuk meg, hogy Esztergom régi lelkesedéssel figyeli úszóink országos hirű munkáját. Belépődijak 60—24 fillérig. Iségű gyázvédelmi gyakorlatok (en­I nek keretében bemutattak egy gáz­álarcos megközelítést is), talajtorna, humoros versenyek. A tornagyakorlatok bemutatói kö­zött a zenekar adott hangversenyt. Szép tiszta fúvásuk, Összeszokott­ságuk most is igen nagy sikert aratott. Az esti órákban igen szépen sike­rült tábortűz volt, amelynek kereté­ben kiosztották az esztergomi tábo­rozás emlékérmeit. Az egész ünnepséget a Belvárosi Olvasókörben rendezett ünnepi va­csora fejezte be. Az osztrák ifjak Esztergomból Budapestre utaztak, ahol résztvesz­nek a Szent István ünnepségeken. Távozásukkal egy üde színfolttal lett szegényebb Esztergom, reméljük, hogy egy-két óv múlva újra itt fog nak táborozni és tovább fogják erő­síteni azokat a baráti szálakat, ame­lyek a magyarságot és az osztráko­kat összekapcsolják. építő munka miatt is, amelyet az országos értekezlet végezni szokott. Ez az elhatározás ezenkívül felisme­rése annak is, hogy Szolnok város kereskedelme és kereskedői osztálya teljes mértékben érett és alkalmas arra, hogy ilyen nagyszabású és az egész kereskedelmi életet szabályozó összejövetelnek méltó rendezője ós keretje legyen. És valóban ez a város sok meg­értéssel és szives érzéssel látja ven­dégül falai között a kereskedelmi élet faktorait. Szolnokot ugyanis lakói­nak rátermettségén és szorgalmán, — mint fundamentumon — a keres­kedelem varázsolta rövid idő alatt várossá. Ennek a ténynek beisme­rése teszi viszont fogékonnyá e vá­ros fiait, a kereskedelem bajai, kívá­nalmai iránt, amelyeket a magáéi­nak is érez és megértőkké a vágyak és ideálok számára, melyeknek meg­valósításához módot és lehetőséget találni — épen az értekezlet feladata lesz. A keretet tehát, — amit Szolnok a kereskedők kongresszusa részére Szent István napja és az Eucharisztikus Világkongre Rendezzük meg a Világkongresszus idejében az esztergomi eucharisztikus ünnepi hetet 1 Az osztrák Jungvolk tagjainak búcsúzása városunktól A szolnoki polgármester köszöntése az ország kereskedőihez

Next

/
Oldalképek
Tartalom