Esztergom és Vidéke, 1937
1937-08-20 / 66.szám
Hol vagy István király ? Téged magyar kivan! Országszerte ez a régi magyar imádság száll ma az egek felé. Hódolva, dicsérve, keresve a mi Szent Istvánunkat, az első magyart, aki az ő halhatatlan magvetésével, rendületlen akaratával hitet, birodalmat, koronát szerzett nemzetének. Nemcsak magának szerezte, az bizonyos, hanem a nemzetének, az utókornak is. És ha ezt akarta az első szent magyar, tekintsünk körül, hogy mindebből a vérzivataros évszázadokon át mi maradt meg, mielőtt hódolhatunk emlékének és mi az, amit átörökítenünk oly kötelesség, mely nélkül sohasem üdvözülhetünk. A testéből egy drága ereklye, egy ököl; a műveiből a hit és a szent korona. Ezek harcoltak minden vésszel, amit elmúlásnak, halálnak szánt nem az Idő, hanem az Ember. A hit és a szent korona éltette, védte és hevítette nagyszerű erényekre, fényes áldozatokra a késő nemzedékeket is és ez oltja belénk, ez nemesíti meg bennünk ma is a rög szeretetét. Megszerezni, egymásba íűzni, hazát, házat és tanyát emelni ez éltető erőknek, ebben volt nagy, hervadhatatlan, ebben volt dicső Szent István, aki tudta, átérezte, hogy ezekben rejlik az az isteni szikra, mely irányt szabva, szerző, teremtő lendületbe hozza a lelkeket, levezeti a gyűlölséget s magában hordja a jutalmat, a büntetést. Ő tisztán látta, hogy ezek nélkül lehetünk ugyan nagyok, gazdagok, lehet kultúránk, művészetünk, de nem lesz emberi életünk, nem leszünk magyarok, a régi ősök maradéka. Oh hány nagy és véres sírt ástak azóta ezeknek az igazaknak és velük együtt a magyarnak ? Muhi, Mohács, hogy a kisebbeket ne is említsük. De mi lett mindezekből ? Egy fájdalmas mult, egy kifogyhatatlanul erős és gazdag televény, mely Szent István lelkének erejével újra megszülte, kitermelte és felnevelte ugyanazt a magyart, ugyanazt a gyarló szivet, mely ma is itt él, küzd, elbukik, felkel és újra remél abban a legújabb sirban, melyre szemfedőnek a trianoni rongyot borították. Ha valaha, úgy ma van a „Hol vagy István király"-nak talán a legigazibb ideje. Ma van a legnagyobb szükség a Szent Jobb körülhordozására, amikor magunkra bámulva látnunk kell, hogy az emberi lelkek mozgása hogyan ragad, taszít, miként sodor, dob mindnyájunkat mind mélyebbre és mélyebbre, a nincstelenségbe, a posványba. Amikor e széttépett országban, Szent István birodalmában már nem is hazafiak, emberek, hanem marakodó kigyók, az önzés, a kapzsiság és a széthúzás eleven ördögei járnak, gúnyolódnak, kinevetve és hidegre állítva mindazt, ami szent, amit a nagy király alkotott, kitűzött, ami felemelhetné sziveinket mind magasabbra, fel egészen a csillagokig. Amikor nem szégyellik a lelkiismeret tisztaságát a porba, sárba lökni, csakhogy a hatalmi tülekedésben minél többet és többet facsarjanak ki abból az ágyútöltelékből, amely a szentistváni ideálok szellemében, ajkán „Istenért, királyért és hazáért!" éppen az ő életüket, álmukat védte . .. Csoda-e, ha imádkozás közben ökölbe rándul a kéz! Hol vagy István király ? Jöjj ! Dobbantsd meg sziveink, pezsdítsd fel vérünk és vezess új életre, megújhodásra! Esztergom nagy ünnepe „Újjáéledt esztergomi nagyharang, légy biztos szimbóluma darabjaiból feltámadó hazánknak í" Régen tapasztalt osztatlan lelkesedéssel és a város apraját, nagyját magával ragadó őszinte örömmel fogadta Esztergom közönsége a régiből újjáöntött bazilikái Nagyboldogasszony-harangot, amely f. hó 13-án, pénteken délután 4 órakor ért a város határába. Itt az esztergom-tábori Szentháromság szobornál Bayler István plébános fogadta a Segítő Boldogasszony Egyházközség híveivel és a Szalézi Intézet papságával. A megérkezéskor néhány lelkes aszszony, névszerinti Mojzes M ; rtonné, Tóth Lajosné ós özv. Tóth Mihályné virággal, erdei lombokkal szépen feldíszítette az autón; szállított 76 mázsás gyönyörű harangot, majd gazdaifjaink lovasbandériumával élén továbbindult a menet, amely 5 órakor érkezett a Szent Anna templomnál felállított diadaltlapuhoz. Itt a körmeretet vezető dr. Lepold Antal prelátus-kanonokkal együtt a különféle hatóságok, testületek képviselői és a város közönségének sűrű, nagy tömegei várakoztak. A város ható sága képviseletében László István A Bazilika újraöntÖtt Nagyboldogasszony-herangja Készült Slezák Lászlónál Budapest. tanácsnok mondott szép üdvözlő szavakat, amelyekben előbb hálát adott Istennek, hogy Esztergom népe megérhette régi nagyharangjának feléledését és megérkezését, majd a város köszönetét és háláját fejezte ki a biboros hercegprímásnak, akinek gondoskodása és áldozatkészsége ezt lehetővé tette, végül a harangot, mint a magyar feltámadás jelét köszöntötte. A fogadás után harangzúgás közben — úgy mint a hercegprímás esti beszédjében mondotta — valóságos diadalmenetben kisérték a harangot a Bazilikához a város fellobogózott útvonalain keresztül. A felvonulás sorrendjét a lovasbandérium nyitotta meg és résztvettek a menetben az osztrák Jungvolk ifjai zenekarukkal, iskolák, szivgárdák, cserkészek, bányászok zenekarral, vasutasok, vitézek, frontharcosok, kongregációk, 01áregylet, Credo, szerzetesek, majd a szaléziánusok kis klérusa. A harang előtt a papság haladt, utána pedig az egyházközségek hivei következtek. A Bazilikánál a harangszentelés színhelyén az első sorokban előkelő közönség foglalt helyet dr. Radocsay László főispánnal, Glatz Gyula polgármesterrel, vi;éz báró Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnokkal, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsossal, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsossal, dr. Závody Albin vm. főjegyzővel, dr. Hegedűs Ká'mán rendőrkapitánnyal és más hivatali, egyesületi vezetőkkel az élén. Hat óra átén pár perccel a főszékesegyház előtii téren volt a harang, le az au óról való leszerelése és elgaziíása, amelyet maga az aranykoszorús harangöntőmester : Slezák Lász!ó irányíioU, hosszabb időt vett igénybe. A szentelés szartartása, meyet dr. Serédi Jusztinián biboros nercegprimás végzett fényes papi segédletté}, este 7 ó a után még tartott. A narangszentelés ünnepi hangulatát nagyban emelte a Turista Dalárdx szereplése, amely Hajnali Kálmán karnagy vezetésével Beethoven : „Isten dicsősége" és Révfy: ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 66 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztén? politikai és társadalmi iai PÉNTEK, 1937. AUGUSZTUS 20 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.
