Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-23 / 41.szám

1987. május 23 • I1XBRQQH ll VIDHKB tartóztathataílan úttörését. Ugyanez a rész fogja illusztrálni az Eszter­gomi Movero helyzetét a magyar aviatikában és ismerteti azokat az eredményeket, amelyek országszerte megbecsülést és hírnevet hoztak Esz­tergom városának. A kiállítás harmadik részének, a légoltalmi bemutatónak fontosságát ma már alig kell jellemeznünk a nagykösönség előtt, mert hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy a légoltalmi ismereték bírása a pol­gárság részéről a nemzeti jövő biz­tosításának egyik súlyos alapvető feltétele. A kiállítás körül csoportosulnak a repülőhót többi eseményei, amelyek közül most, mivel lesz alkalmunk vele még bővebben is foglalkoznunk, csak néhányat emiitünk fel: a Szittya nagyteljesítményű motornólküti re pülőgép felavatása, ünnepi közgyű lés, Rotter Lajos előadása, repülő­bemutató, garden-party stb. Az Esztergomi Movero repülő nagy hete egész Esztergom városnak ünnepe lesz. Ünnepeljük a férfias, önzetlen munkát, amely nemcsak a városnak hozott elismerést, hanem becsületesen dolgozott a magyar jövő sokszor még ugaron fekvő ta­laján. őszintén kívánjuk, hogy ez a nagyhét segítse elő az egyesület cél­kitűzéseit a magyar aviatika szol­gálatában. A Stefánia Szövetség hangversenye. A Stefánia Szövetség helybeli szer vezete szombaton este a Fürdő szálló színháztermében hangversenyt ren­dezett. A nagy művészi élményt je­lentő hangversenyen városunk nota­bilitásai közül igen sokan vettek részt. A hangverseny zenei része előtt dr. Csárszky István prelátus-kanonok, a Szövetség elnöke mondott mély gondolatokban gazdag beszédet. Meg­köszönte László ffy Margit zongora­művésznőnek nagyértékű közremű­ködését és felhívta a megjelent kö­zönség figyelmét a hangversennyel kapcsolatban megrendezett búzavi­rág- és propaganda-bélyeg akcióra. A jótékonycélú akció jövedelme a sokgyermekes helybeli anyák jutal­mazását szolgálja. Dr. Csárszky István megnyitója után került sor az est művészi ré­szére. A hangverseny közreműködője Lászlóffy Margit zongoraművésznő volt. Az ő művészete nem ismeret­len az esztergomi közönség előtt, bársonyos billentése, érzelmi világa­nak sokszínűsége, ragyogó techni kaja a magyar zongoraművészek leg­elsői közé emelik. Igy igazán két­szeresen hálásak lehttünk neki, hogy eljőve Esztergomba művészetének kincseit olyan bőkezűen osztogatta. Műsora során Chopin : Brillanté Variationen, Stefániay : Tavaszi etűd, Mendelssohn Liszt: Nászinduló és tündértánc szerepeltek. Az egyes számok után felzúgó tapsviharra a művésznő még néhány remek ráadással toldotta meg mű­sorát. Hangversenye igazi művészi él­mény volt és lelki kincsekben gazda godva távozott az előkelő közönség. Minden ünneprontás nélkül va­gyunk kénytelenek csodálkozásunkat kifejezni, hogy ezen a hangversenyen sokakat nem láttunk ott, akiket pe­dig szerettünk volna. A művészi él­mény kulturális élvezet, kötelesség meghallgatni mindenkinek, a Stefá­niát törekvéseiben támogatni pedig elsőrendű honpolgári feladat. Ezt mindenkinek be kell látni és szem előtt kell tartani, mert ha egy nem­zetmentő feladatra nemes lelkű em­berek vállalkoznak, akkor az ő pél­dájukat mindenkinek tehetsége sze­rint követnie kell. A vidéki városok felter­jesztése a vidéki ipar érdekében Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter kezdeményezésére a kormány intézkedéseket akar tenni a vidék iparosodásának előmozdítása érdeké­ben. Ecélból az iparügyi miniszter megkereste a Magyar Városok Or­szágos Szövetségét s felhívta, közölje a kormánnyal azokat az okokat amelyek eddig meggátolták az ipar decentralizálódását. A városok szö­vetsége a vidéki városok polgármes­tereit kérte fel, hogy dolgozzanak ki tervet az ügyben s küldjék azt meg a szövetségnek. A polgármesterek már megtették fölterjesztéseiket a városok szövet­ségéhez. Az adatok szerint a fővá­ros azért van előnyösebb helyzetben a vidéki iparral szemben, mert na­gyobb a felvevőképessége, jó a köz­lekedése, ami a legtöbb vidéki vá­rosnál hiányzik. A vidéki iparosság nehezen jut hitelhez, az ipartelepek nem kapnak állami támogatást. A társulati adóra kivetett pótadó olyan magas terhet jelent, amit a vállala­tok nem tudnak elviselni. A vidéki vállatatoknak a főváros­ból kell a nyersanyagot beszerezni, mert a vidék nagyrésze nem rendel­kezik nyersanyaggal. A városok szük­ségesnek mondják a nyersanyagter­melés nagymérvű kiterjesztését. Panaszolják a vátosok az új mi­nimális munkabérrendszert, amely csak kevés különbséget tesz a bu­dapesti és vidéki munkabérek között. Kevés vidéken a szakmunkás is. A polgármesterektől beérkezett adato­kat a városok szövetsége 13 pont­ban összegezte s megküldötte az iparügyi miniszternek. Cserkészjátékok a Táborban A magyar cserkészszövetség má­jus 15 és 17 között Esztergom-Tá­bor környékén rendezte meg ezóvi országos cserkészjátékát. Az előző évektől eltérően a cél az volt, hogy a vidéken önállóan rendezett cserkészjátékok alaki szem­pontból és módszer tekintetében is közös nevezőre jussanak. Pünkösdvasárnap a résztvevők az alaki kiképzést és a különböző ok­tatási módszereket sajátították el, majd éjszakai hadjátékon vettek részt. \ támadók fényszórók árnyékában oldották meg a feladatot és tökéle­tesen megközelítették a védőket a lefúvás idejére. Pünkösdhétfőn Ismét hadijátékot rendeztek, utána pedig diszmenetben vonultak el a fővárosi és vidéki cser­készkerületek válogatott őrsvezetői a játék vezetőség és az előkelőségek előtt. A játékot és a tábort megtekin­tették : Teleki Pál gróf, vitéz Kiss Kálmán tábornok, Papp Antal or­szágos elnök, vitéz Szegned Béla, az első cserkészkerület elnöke, vitéz Farkas Ferenc, a cserkész nemzet­védelmi főbizottság elnöke, Éry Emil, Ulbrich Hugó, vitéz Faragó Éde országos vezetőtiszt és a vidéki cser­készkerületek képviselői. A hadijá­tékot vitéz Solymossy Ulászló irá­nyította. -1 Robotember Tnornctotta, <v Robotné, a feletégem üzeni az asszonynépnelfa Szívleljék meg mindazok. Kik mosóteknő mellé lépnek. Hogy a ruha megfürödjőn Hófehéren omló habban, tegyen kéznél minden házban A Flóra terpentinszappan^ A ruhája gyönyörű lesz, A munka is jobban megyén. Jegyezzék meg hát a jelszót*. Okos legyen, Flórát vegyOBÉ Az olasz király Esztergomban Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom festésére. Szombaton reggel Esztergom ut­cái szokatlan ünnepi képet mutattak. A Kossuth Lajos utcán, a Ferenc József-úton, Vár-úton egész a Bazili­káig diszegyenruhás rendőrök sora­koztak fel, leállították az úttesten a forgalmat ós méltóságteljes nyuga­lommal vártak. Percek alatt elterjedt a hír a vá­rosban, hogy Magyarország felséges vendége, Viktor Emánuel olasz ki­rály és etiópiai császár meglátogatja Esztergomot, megtekinti a Bazilikát, az ásatásokat és a primási palotát. Néhány perccel fólnyolc után gör­dültek elő az esztergomi notabilitá­sokat az ásatásokhoz vivő autók. Az első kocsiban dr. Radocsay László főispán ós dr. Frey Vilmos alispán foglaltak helyet, a második kocsiban Glatz Gyula polgármester feleségével érkezett. Makay László alezredes szintén autóval robogott fel a Bazilikához. Néhány perccel később dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ér­kezett Esthy Miklós kamarás és ud­vari papjainak kiséretében. Pontosan nyolc órakor robogott be a kormányzóság nagy nyitott szürke kocsija, amelyben helyet fog­lalt Viktor Emánuel olasz király ós etiópiai császár szárnysegédeinek ki­séretében. Dr. Serédi Jusztinián hercegprímás teljes díszben, olasz rendjelekkel fel­ékítve a Bazilika oszlopcsarnokában fogadta Magyarország felséges ven­dégét. Kiséretóben voltak a főkápta­lan tagjai teljes kanonoki díszben, a főispán, az alispán, a polgármes­ter, az állomásparancsnok ós dr. Krecsányi Kálmán rendőrtanácsos. Viktor Emánuel kiszállott a ko­csiból és a hercegprímás szenteltvíz­hintőt, majd pedig feszületet nyújtott át neki, amit az olasz király megcsókolt. Ezután a herceprimás olasz be­széddel üdvözölte Viktor Emánuel olasz királyt ós etiópiai császárt, majd bemutatta a felséges úrnak a káptalan tagjait testületileg, dr. Ra­docsay László főispánt dr. Frey Vil­mos alispánt, Glatz Gyula polgár­mestert és Makay László alezredes állomásparancsnokot. A felséges vendég ezután bement a Bazilikába, a hercegprímás kalau­zolásával megtekintette a főszékes­egyház összes mű értékeit. Néhány percet a Bakács kápolnában is töltött. A Bazilikából a kincstárba men tek át. A műkincsek megtekintése után a kanonoki tanácstermen, a sekrestyén keresztül az ásatásokhoz ment át a felséges vendég kísére­tével. Az olasz király nagy tetszéssel nézte végig az ásatások gyönyörű freskóit, épületrészeit. A látogatás végén az előkelősé­gek felmentek a Fehér torony] ter­raszszerűen kiképzett tetejére. Itt dr. Serédi Jusztinián herceg­prímás Párkány felé fordulva meg­mutatta a felséges úrnak a trianoni határt. Ezen a helyen különösen so­káig időzött az olasz király, végig­siklott tekintete a Dunán, a Gara­mon, Párkány községen, közben nagy figyelemmel hallgatta a her­cegprímás magyarázó szavait. Ezért az egy képért különösen is hálásak vagyunk az olasz királynak, azért a képért, amely eléje tárult amint tekintete az ezeréves ősi ma­gyar várról végigjárta a trianoni békediktátum határait, majd beírta nevét az átnyújtott vendégkönyvbe. Az ásatások után a felséges ven­dég rövid időre a hercegprimási pa­lotába hajttatott, majd a város polgá­rainak, a Tanítóképző, a Tanítónőkép­ző, az elemi iskolák zászlócskákkal in­tegető, lelkesen éljenző növendékeinek csoportjai köpött elhagyta városunkat. Esztergomnak igazi ünnepe volt ez a nap, amikor falai között kö­szönthette az olasz királyt és etió­pisi császárt. Igaz hálával és hódo­lattal köszönjük ezt a látogatást, amelynek büszke örömű emlékei még sokáig ott fognak élni szivünkben. A HÉT KRÓNIKÁJA A a olasz király és császár buda­pesti látogatása az egész magyarság­ságnak őrümünnepe. Megnyilvánult abban a spontán hatalmas lelkese­désben, amellyel Magyarország az olasz királyt mindenütt, ahol csak megjelenik, ünnepli. A felséges ven­dégek szerdán érkeztek Budapestre. A keleti pályaudvarra való gyönyörű fogadtatás után ötös fogaton vonul­tak fel a várba, ahol megérkezésük után megtekintették a magyar nép­viseletek felvonulását. Ugyanaznap az olasz király megkoszorúzta a Hősök Emlékművét és meglátogatta az olasz katonák sirját. Este ünnep i díszebéd volt a kormányzónál. A másodnapi programban szerepelt a fényes katonai diszszemle. Az ün­nepségekről nemcsak a magyar és olasz sajtó, hanem jóformán a világ összes újságjai is beszámoltak. Kánya Kálmán külügyminisz­ter képviselte Magyarországot VI. György angol király megkoronázá­sán. A külügyminiszternek a koro­názás alkalmával módja volt az an­gol politikusokkal megbeszéléseket folytatni, amelyekből örvendetesen derült ki az a tény, hogy Magyar­ország jóakaróinak száma növekszik. A költségvetés tárgyalása során a parlament már az egyes tárcák budgeját tárgyalja. A miniszterek

Next

/
Oldalképek
Tartalom