Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-23 / 41.szám

2 1987 május 23 A szegény — az elszegényedett nép igen könnyen hajlik balfelé, de ha becsületes, tiszta munkája révén csak némileg is elviselhető életkörülmények közé tud jutni, ha nem lesznek cipő, ruhanélküli éhes gyermekei — jöhet ezer és ezer kommunista agitátor — nem érhet el mást, mint azt, hogy véres fejjel menekülhet — ha tud. Segíteni! Segíteni. De hogyan? Miből — milyen módon, hisz ide sok millió pengő kell ? 1 Adni kell onnan a pénzt Miniszter Űr, ahol van. Abból a rezervoirból kell kivenni, amelynek eddig kivezető csapja nem volt. Évente egyszázmillió pengőt tesz ki az az összeg, amit a magántisztviselőktől úgy vonnak el, hogy abból az államhoz nem jut egy fillér sem. Ez a pénz nem kerül a pénzkeringésbe — az államnak nem fizetik be, nem gyarapítják az állam jövedelmét vagy pénzkészletét, hanem ellenkezőleg megkárosítják a kereseti jövedelmi s külön adóknak százmillió pengő után járó ilyen néven nevezett adója elvonásával. Az úgynevezett köztisztviselőktől elvont fizetéscsökkentési összeg megmarad az államnak — helyes ez vagy helytelen, ezt most nem taglalom. Miért ne álljon rendelkezésre — a megsegítésre az a százmillió pengő ? Miért heverjen ez az állami költségvetés egy tizenketted részét kitevő összeg gyümölcsözetlenül ? Gyárak, bányák, malmok, gazdasági üzeraek,|szövetkezetek, részvénytársaságok, biztosító intézetek, bankok, takarékpénztárak, száz és száz üzem, Az JEsztergom-vidéki Régészeti és £örtiéne^ ^kösdhétfőn délután fél 6 órai kezdettel tartotta meg rendes közgyűlését meghívott előkelő vendégek, köztük dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Török Mihály és dr. Szokolay Antal prelátus-kanono kok, dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató, számos érdeklődő és a tagok lelkes érdeklődése mellett a bencésgimnázium dísztermében. Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, elnök megnyitó beszédében utalt arra, hogy az elmúlt évben elmaradt ugyan a társulat közgyűlése, amely azonban nem jelenti a működés csökkenését. Ellenkezőleg : a történelmi és Régészeti Társulat az elmúlt évben rendkivül felfokozott és értékes munkásságot fejtett ki és mind szellemében, mind pedig gyakorlati működésében méltó maradt Knauz Nándor, Némethy Lajos, Villányi Szaniszló, Pór Antal, DedekCrescens Lajos és a többi esztergomi jeles régész és történész emlékéhez. Elég a múzeum átszervezésének és átrendezésének nagy munkájára gondolnunk, amelyet dr. Balogh Albin, a múzeum tudós igaz gatója végzett. Sinka Ferenc Pál társulati igazgató olvasta fel ezután beszámolóját a társulat aktuális ügyeiről. Részletesen ismertette a 1934-es közgyű lési határozat következményeit, amely szerint az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat régiséggyűjteményét az Esztergomi Főszé kesegyházi Keresztény Múzeumnak engedte át. Az átadás főoka az, hogy az új múzeumi törvény szerint csak olyan múzeumnak van létjogosultsága, amelynek tulajdonosa kellő anyagi erővel rendelkezik a gyűjtemény alkalmas elhelyezésére, fejlesztésére és fenntartására. Mivel a társulat ezeknek a követelményekahol csak egy tisztviselő is van alkalmazva — mind — elvont már évek óta sok sok milliót tisztviselőitől. Ezt kell törvényes erővel beszállittatni s felhasználni a megsegítésre — az ország talpraállítására, a gazdasági élet egészséges fellendítésére. Kegyelmes ür! Ezt a hatalmas összeget ki kell adni a népnek hosszúlejáratú kölcsönként egyszázalékos kamatra. Kapjon a tisztviselő — kereskedő, kisiparos, földműves 15—20 évre havonta visszafizetendő olyan kölcsönt, amely nemcsak kiemeli a mai nyomorúságos helyzetből, hanem megfelelő tőkét is fog gyűjteni magának, illetve szegény hazánknak, s olyan gazdasági fellendülés lesz, amelyre azután elmondhatjuk, hogy jó világ virradt a magyarra. Az egyszázalékos kamat a kölcsön adminisztrálása körüli személyi és tárgyi kiadásoknak a fedezésére szolgálna. Ingyen pénz — ne húzzon belőle senki kamathasznot. Ne gondolja senki, hogy kivihetetlen a dolog — ennél egyszerűbb s célravezetőbb módot elképzelni sem lehet. Még egy mondanivalóm lenne. Az esetleg felállítandó — megszervezendő, ezt a pénzt kezelő hivatal vezetője nehogy megint valami kiszolgált öreg államtitkár vagy ehhez hasonló magasrangú nyugdíjas legyen. Van a magyar föld hátán, Istennek hála, elég fiatal, tapasztalt kiváló szakember. Segítsünk mindenkin l Gruman Ldsttló nyéknek megfelelni nem tud, a törvényhatóságnak, vagy a városnak kellett volna átadni a muzeumot. Esztergom város anyagi helyzete nem engedte meg az átvételt. A vármegyei törvényhatóság pedig azért nem veheti át, mert Komárom megyének más a gyűjtési területe és már Ali a révkomáromi múzeumépület, Esztergom megye központjában már van egy országos nevű múzeum, a Keresztény Múzeum. Légcélszerűbb volt tehát a gyűjteményt további gondozás és fejlesztés végett tulajdonjogilag a hercegprímás előzetes hozzájárulása mellett a Keresztény Múzeumnak átadni. Ehhez a közgyűlés megnyugvással járult hozzá és dr. Lepold Antal elnök indítványára elhatározta, hogy dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak az átadásánál tanúsított jóakaratáért és áldozatkészségéért feliratban mond köszönetet a társulat. Hogy a múzeum ügye mily elő nyösen oldódott meg a fenti módon, mutatja az a tény, hogy a régiség gyűjtemény azóta óriási fejlődésen ment át és állománya dr. Lepold Antal és dr. Balogh Albin ügy buzgósága és áldozatkészsége folytán jelentékenyen meggyarapodott. A muzeumot a Bibliotheca hatalmas, 32 méteres termében dr. Balogh Albin — akinek munkásságát a közgyűlés külön is megköszönte — teljesen átszervezte és b3rendezte. Csaknem készen várja a művelt közönség érdeklődését a múzeum, amely nagyszerű berendezésével és gazdagsá gával méltó helyet foglal el az ország múzeumai között. A közel jö vőben ünnepélyei megnyitása is megtörténik. Elhatározta a közgyűlés, hogy a társulat a Szent István jubileumi évből is kiveszi részét és Szent István király emlékét diszgyűléssel fogja megünnepelni, folyóiratát, az Esztergom Évlapjait pedig kettős terjedelemben fogja kiadni. Kegyelettel emlékezett meg a jelentés az elhunyt tagokról: Brenner Ferencről, Keményffy Kálmán Dánielről, ,dr. Reviczky Gáborról, Tűri Béláról és Vargha Gézáról. A megüresedett számvizsgálói tisztségre vitéz Zsámbéky Pált, új választmányi tagul pedig dr. Felber Gyulát választotta meg a közgyűlés. A tárgysorozat következő pontjaként dr. Balogh Albin ismertette történeti alapossággal és hűséggel a múzeum viszontagságos történetét az alapi tástói kezdve a mostani átadásig, amely fordulópontot jelent a múzeum életében. Müller Gyula pénztárosi jelentése után a közgyűlés véget ért, mely után dr. Lepold Antal kezdette meg érdekes ós tanulságos, vetítettképes előadását a várhegyi ásatásokról. Miért ástak, hogyan ástak és mit találtak? Ezekre a kérdésekre felelt meg mindvégig feszült érdeklődós mellett dr. Lepold Antal előadásában, amelynek során feltárult az Árpádkori esztergomi királyi vár dicsősége, művészete, a reneszánszkori függőkertes palota pompája, Vitéz érsek fényes kora, aki annyira luxuriózus volt, hogy még a várpalota külső falait is festményekkel borit tattá. Azután a török idők, a német pusztítás, amelyekblő csodával ha táros módon megmaradtak a most felszínre került immár európai hirű műemlékek. Még szerencse, hogy földdel temették be a várpalota ter meit, mert az össze nem lőtt festményeket, faragásokat a föld megőrizte, konzerválta. A szabadon feltétlenül elpusztult volna minden/ Szent István születési helyével kapcsolatosan megindító törtónetkét tudtunk meg. Köztudomású ugyanis, hogy az a kápolna, ahol az első szent király született, pár méterrel tovább feküdt a mai Szent István kápolnától, amely Szent István születési helyét jelzi. Az eredetit a mostani bazilika építése előtt lebontották. A bontási munkálatok során éjjel jelentették Barkóczy prímásnak, hogy a féltve őrzött épületet le kell bontani. Az érsek sirva fakadt erre és Esztergom egyik legcsendesebben, de annál eredményesebben dolgozó egyesülete, a Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület elérkezett fenn állásának ötéves évfordulójához. öt év viszonylag nem nagy idő, ha magát csak az időt nézzük, de rögtön meghatványozódi ha arra a sok küzdelemre, sok nehézségre, sok küzdelemre, sok nemtörődömségre gondolunk, amelyekkel a mai nehéz életben az egyesületeknek minden vonatkozásban meg kell birkózniuk. Az Esztergomi Movero a magyar motornélkülí repülés embriokorában állt be a magyar aviatika szolgálatába és küzdött fáradságot nem ki raélve, elhivatottságának tudatában a létért, a fennmaradásért oly ered ménnyel, hogy nemcsak fennmaradhatott, hanem Magyarország első repülőegyesületei közé küzdötte fel magát, példát statuálva arra vonatkozóan, hogy az önzetlen munkásság előbb utóbb, de okvetlenül megtermi a maga gyümö'cseit. Az egyesület ötéves fennállását ünnepelve elérkezett ahhoz az időponthoz, hogy a céltudatos fejlődés szűknek találta az eddigi korlátokat és nagyobb terjeszkedési kört kíván, hogy nemzetmentő koncepciói minél több magyarnak lehessenek sajátjai. A fejlődést, a szélesebb bázisokra való helyezkedést az egyesület egy új fogalommal jelölte meg: Piliscsak hosszas töprengés után enge dett végre az építész kívánságának. Rendkivül nagy munkába és áldozatba kerültek a feltárás eddigi eredményei és dr. Lepold Antal utalt arra, hogy a nehezebb részek művészettörténetének tanulmányozásánál, megállapításánál, megmentésénél és a külföld első szaktekintélyei által is megcsodált konzerválásánál sokszor éjjel-nappal dolgozott munkatársaival. A belső, művészi munka ismertetése mellett dr. Lepold Antal megemlékezett az ásatás és feltárás külső fizikai munkálatairól is. A várfalak mellől és a betemetett termekből eddig 20.000 köbméter földet takarítottak el és 35.000 pengőt költöttek ezekre a munkálatokra. Előadása végén lelkes, hálás tapssal ünnepelte a hallgatóság a várhegyi ásatások illusztris előadóját. Gyönyörű nyaralótelep épül Dobogóké egyik legszebb részén Glock Imréné budapesti lakos kérelmet nyújtott be a pomázi főszolgabírói hivatalba, hogy a Dobogókőn elterülő, közel másfél holdnyi területén, 8 egyemeletes ikervillát építhessen. A tervezett építkezés a Dobogókő egyik legszebb fennsíkjának parkírozott részén, közvetlenül az új műút közelében nyerne megoldást. Az építkezéssel kapcsolatban megoldódna Dobogókő legnagyobb és legnehezebb problémája is, a vízzel való ellátás kérdése. A tervek szerint ugyanis a villákat közművekkel, villanyos vízvezetékkel látják el, úgyhogy a lakások a legkényesebb igényeket is kielégítő, teljes komfortos lakások lesznek. Értesülésünk szerint az ópitésrendőri bejárást dr. Zboray főszolgabíró vezetésével a közeljövőben megtartják. Reméljük, hogy az építkezés kivitelezésének különösebb akadálya nem lesz és hogy azzal a Pilishegyvidék legszebb kirándulóhelyén fejlődés és kultúra indul meg. hegyvidéki Aero Club. Ez az új egyesületi gyűjtőfogalom mutatja meg az egyesület új tevékenységi körét, melynek főfeladata lesz, hogy a Pilis-hegyvidék minél intenzivebben, minél erőteljesebben kapcsolódjék be a motornélküli aviatika nemzetmentő szolgálatába. Az új egyesületnek központja továbbra is Esztergom marad. Az esztergomi egyesület különben is rendkívüli módon megizmosodott azóta, mióta újpesti és rómaifürdői alosztályai megalakultak. Az Esztergomi Movero június 6-tól 13-ig tartó repülőhetében tehát kettős momentumot szándékozik megünnepelni, egyik az egyesület fennállásának ötéves jubileuma, a másik pedig a Pilishegyvidéki Aero Club megalakítása. Az ünnepség legkiemelkedőbb mozzanata az egy hétig tartó motornélkülí repülőgép- és légoltalmi kiállítás lesz, amelyet június 6-án nyitnak meg és 13-án zárnak be. Ez a kiállítás lesz hivatott arra, hogy a nagyközönségnek közvetlen közelről mutassa meg a motornélküli repülés alapjait, nélkülözhetetlen kellékeit. A kiállítás anyagának másik része elvezeti a nézőt a magyar motornélküli aviatika jelenlegi világába és bemutatja ennek a nemzetmentő, gyönyörű, modern sportnak a felA régiséggyűjtemény szép fejlődésnek indult a Keresztény Múzeum kebelében Az Esztergomi MOVERO nagyhete