Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-23 / 41.szám

2 1987 május 23 A szegény — az elszegényedett nép igen könnyen hajlik balfelé, de ha becsületes, tiszta munkája révén csak némileg is elviselhető életkö­rülmények közé tud jutni, ha nem lesznek cipő, ruhanélküli éhes gyer­mekei — jöhet ezer és ezer kommu­nista agitátor — nem érhet el mást, mint azt, hogy véres fejjel menekül­het — ha tud. Segíteni! Segíteni. De hogyan? Miből — milyen mó­don, hisz ide sok millió pengő kell ? 1 Adni kell onnan a pénzt Minisz­ter Űr, ahol van. Abból a rezervoir­ból kell kivenni, amelynek eddig ki­vezető csapja nem volt. Évente egyszázmillió pengőt tesz ki az az összeg, amit a magántiszt­viselőktől úgy vonnak el, hogy ab­ból az államhoz nem jut egy fillér sem. Ez a pénz nem kerül a pénz­keringésbe — az államnak nem fi­zetik be, nem gyarapítják az állam jövedelmét vagy pénzkészletét, hanem ellenkezőleg megkárosítják a kereseti jövedelmi s külön adóknak száz­millió pengő után járó ilyen néven nevezett adója elvonásával. Az úgynevezett köztisztviselőktől elvont fizetéscsökkentési összeg megmarad az államnak — helyes ez vagy helytelen, ezt most nem taglalom. Miért ne álljon rendelkezésre — a megsegítésre az a százmillió pengő ? Miért heverjen ez az állami költség­vetés egy tizenketted részét kitevő összeg gyümölcsözetlenül ? Gyárak, bányák, malmok, gazdasági üzeraek,|szövetkezetek, részvénytársa­ságok, biztosító intézetek, bankok, takarékpénztárak, száz és száz üzem, Az JEsztergom-vidéki Régészeti és £örtiéne^ ^kösdhétfőn délután fél 6 órai kezdet­tel tartotta meg rendes közgyűlését meghívott előkelő vendégek, köztük dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Török Mihály és dr. Szokolay Antal prelátus-kanono kok, dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató, számos érdeklődő és a tagok lelkes érdeklődése mellett a bencésgimnázium dísztermében. Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, elnök megnyitó beszédében utalt ar­ra, hogy az elmúlt évben elmaradt ugyan a társulat közgyűlése, amely azonban nem jelenti a működés csökkenését. Ellenkezőleg : a törté­nelmi és Régészeti Társulat az el­múlt évben rendkivül felfokozott és értékes munkásságot fejtett ki és mind szellemében, mind pedig gya­korlati működésében méltó maradt Knauz Nándor, Némethy Lajos, Vil­lányi Szaniszló, Pór Antal, Dedek­Crescens Lajos és a többi eszter­gomi jeles régész és történész emlé­kéhez. Elég a múzeum átszervezé­sének és átrendezésének nagy mun­kájára gondolnunk, amelyet dr. Ba­logh Albin, a múzeum tudós igaz gatója végzett. Sinka Ferenc Pál társulati igaz­gató olvasta fel ezután beszámoló­ját a társulat aktuális ügyeiről. Rész­letesen ismertette a 1934-es közgyű lési határozat következményeit, amely szerint az Esztergom-vidéki Régé­szeti és Történelmi Társulat régiség­gyűjteményét az Esztergomi Főszé kesegyházi Keresztény Múzeumnak engedte át. Az átadás főoka az, hogy az új múzeumi törvény sze­rint csak olyan múzeumnak van létjogosultsága, amelynek tulajdono­sa kellő anyagi erővel rendelkezik a gyűjtemény alkalmas elhelyezésére, fejlesztésére és fenntartására. Mivel a társulat ezeknek a követelmények­ahol csak egy tisztviselő is van al­kalmazva — mind — elvont már évek óta sok sok milliót tisztvise­lőitől. Ezt kell törvényes erővel beszál­littatni s felhasználni a megsegítésre — az ország talpraállítására, a gazdasági élet egészséges fellendí­tésére. Kegyelmes ür! Ezt a hatalmas összeget ki kell adni a népnek hosszúlejáratú köl­csönként egyszázalékos kamatra. Kapjon a tisztviselő — kereskedő, kisiparos, földműves 15—20 évre havonta visszafizetendő olyan köl­csönt, amely nemcsak kiemeli a mai nyomorúságos helyzetből, ha­nem megfelelő tőkét is fog gyűjteni magának, illetve szegény hazánknak, s olyan gazdasági fellendülés lesz, amelyre azután elmondhatjuk, hogy jó világ virradt a magyarra. Az egyszázalékos kamat a köl­csön adminisztrálása körüli személyi és tárgyi kiadásoknak a fedezésére szolgálna. Ingyen pénz — ne húz­zon belőle senki kamathasznot. Ne gondolja senki, hogy kivihe­tetlen a dolog — ennél egyszerűbb s célravezetőbb módot elképzelni sem lehet. Még egy mondanivalóm lenne. Az esetleg felállítandó — meg­szervezendő, ezt a pénzt kezelő hi­vatal vezetője nehogy megint valami kiszolgált öreg államtitkár vagy eh­hez hasonló magasrangú nyugdíjas legyen. Van a magyar föld hátán, Istennek hála, elég fiatal, tapasztalt kiváló szakember. Segítsünk mindenkin l Gruman Ldsttló nyéknek megfelelni nem tud, a törvényhatóságnak, vagy a város­nak kellett volna átadni a muzeu­mot. Esztergom város anyagi hely­zete nem engedte meg az átvételt. A vármegyei törvényhatóság pedig azért nem veheti át, mert Komárom megyének más a gyűjtési területe és már Ali a révkomáromi múzeum­épület, Esztergom megye központjá­ban már van egy országos nevű mú­zeum, a Keresztény Múzeum. Lég­célszerűbb volt tehát a gyűjteményt további gondozás és fejlesztés vé­gett tulajdonjogilag a hercegprímás előzetes hozzájárulása mellett a Ke­resztény Múzeumnak átadni. Ehhez a közgyűlés megnyugvás­sal járult hozzá és dr. Lepold Antal elnök indítványára elhatározta, hogy dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímásnak az átadásánál tanúsított jóakaratáért és áldozatkészségéért fel­iratban mond köszönetet a társulat. Hogy a múzeum ügye mily elő nyösen oldódott meg a fenti módon, mutatja az a tény, hogy a régiség gyűjtemény azóta óriási fejlődésen ment át és állománya dr. Lepold Antal és dr. Balogh Albin ügy buz­gósága és áldozatkészsége folytán jelentékenyen meggyarapodott. A mu­zeumot a Bibliotheca hatalmas, 32 méteres termében dr. Balogh Albin — akinek munkásságát a közgyűlés külön is megköszönte — teljesen átszervezte és b3rendezte. Csaknem készen várja a művelt közönség ér­deklődését a múzeum, amely nagy­szerű berendezésével és gazdagsá gával méltó helyet foglal el az or­szág múzeumai között. A közel jö vőben ünnepélyei megnyitása is megtörténik. Elhatározta a közgyűlés, hogy a társulat a Szent István jubileumi év­ből is kiveszi részét és Szent István király emlékét diszgyűléssel fogja megünnepelni, folyóiratát, az Esz­tergom Évlapjait pedig kettős terje­delemben fogja kiadni. Kegyelettel emlékezett meg a je­lentés az elhunyt tagokról: Brenner Ferencről, Keményffy Kálmán Dá­nielről, ,dr. Reviczky Gáborról, Tűri Béláról és Vargha Gézáról. A megüresedett számvizsgálói tiszt­ségre vitéz Zsámbéky Pált, új vá­lasztmányi tagul pedig dr. Felber Gyulát választotta meg a közgyűlés. A tárgysorozat következő pontjaként dr. Balogh Albin ismertette történeti alapossággal és hűséggel a múzeum viszontagságos történetét az alapi tástói kezdve a mostani átadásig, amely fordulópontot jelent a múzeum életében. Müller Gyula pénztárosi jelentése után a közgyűlés véget ért, mely után dr. Lepold Antal kezdette meg érdekes ós tanulságos, vetítettképes előadását a várhegyi ásatásokról. Miért ástak, hogyan ástak és mit találtak? Ezekre a kérdésekre felelt meg mindvégig feszült érdeklődós mellett dr. Lepold Antal előadásá­ban, amelynek során feltárult az Ár­pádkori esztergomi királyi vár dicső­sége, művészete, a reneszánszkori függőkertes palota pompája, Vitéz érsek fényes kora, aki annyira luxu­riózus volt, hogy még a várpalota külső falait is festményekkel borit tattá. Azután a török idők, a német pusztítás, amelyekblő csodával ha táros módon megmaradtak a most felszínre került immár európai hirű műemlékek. Még szerencse, hogy földdel temették be a várpalota ter meit, mert az össze nem lőtt fest­ményeket, faragásokat a föld meg­őrizte, konzerválta. A szabadon feltétlenül elpusztult volna minden/ Szent István születési helyével kap­csolatosan megindító törtónetkét tud­tunk meg. Köztudomású ugyanis, hogy az a kápolna, ahol az első szent király született, pár méterrel tovább feküdt a mai Szent István kápolnától, amely Szent István szü­letési helyét jelzi. Az eredetit a mos­tani bazilika építése előtt lebontották. A bontási munkálatok során éjjel jelentették Barkóczy prímásnak, hogy a féltve őrzött épületet le kell bon­tani. Az érsek sirva fakadt erre és Esztergom egyik legcsendesebben, de annál eredményesebben dolgozó egyesülete, a Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület elérkezett fenn állásának ötéves évfordulójához. öt év viszonylag nem nagy idő, ha magát csak az időt nézzük, de rögtön meghatványozódi ha arra a sok küzdelemre, sok nehézségre, sok küzdelemre, sok nemtörődömségre gondolunk, amelyekkel a mai nehéz életben az egyesületeknek minden vonatkozásban meg kell birkózniuk. Az Esztergomi Movero a magyar motornélkülí repülés embriokorában állt be a magyar aviatika szolgála­tába és küzdött fáradságot nem ki raélve, elhivatottságának tudatában a létért, a fennmaradásért oly ered ménnyel, hogy nemcsak fennmarad­hatott, hanem Magyarország első repülőegyesületei közé küzdötte fel magát, példát statuálva arra vonat­kozóan, hogy az önzetlen munkás­ság előbb utóbb, de okvetlenül meg­termi a maga gyümö'cseit. Az egyesület ötéves fennállását ünnepelve elérkezett ahhoz az idő­ponthoz, hogy a céltudatos fejlődés szűknek találta az eddigi korlátokat és nagyobb terjeszkedési kört kí­ván, hogy nemzetmentő koncepciói minél több magyarnak lehessenek sajátjai. A fejlődést, a szélesebb bázisokra való helyezkedést az egyesület egy új fogalommal jelölte meg: Pilis­csak hosszas töprengés után enge dett végre az építész kívánságának. Rendkivül nagy munkába és ál­dozatba kerültek a feltárás eddigi eredményei és dr. Lepold Antal utalt arra, hogy a nehezebb részek mű­vészettörténetének tanulmányozásá­nál, megállapításánál, megmentésé­nél és a külföld első szaktekintélyei által is megcsodált konzerválásánál sokszor éjjel-nappal dolgozott mun­katársaival. A belső, művészi munka ismer­tetése mellett dr. Lepold Antal meg­emlékezett az ásatás és feltárás külső fizikai munkálatairól is. A várfalak mellől és a betemetett termekből ed­dig 20.000 köbméter földet takarí­tottak el és 35.000 pengőt költöttek ezekre a munkálatokra. Előadása végén lelkes, hálás taps­sal ünnepelte a hallgatóság a vár­hegyi ásatások illusztris előadóját. Gyönyörű nyaralótelep épül Dobogóké egyik legszebb részén Glock Imréné budapesti lakos ké­relmet nyújtott be a pomázi főszol­gabírói hivatalba, hogy a Dobogó­kőn elterülő, közel másfél holdnyi területén, 8 egyemeletes ikervillát építhessen. A tervezett építkezés a Dobogókő egyik legszebb fennsíkjának parkíro­zott részén, közvetlenül az új műút közelében nyerne megoldást. Az épít­kezéssel kapcsolatban megoldódna Dobogókő legnagyobb és legnehe­zebb problémája is, a vízzel való el­látás kérdése. A tervek szerint ugya­nis a villákat közművekkel, villany­os vízvezetékkel látják el, úgyhogy a lakások a legkényesebb igényeket is kielégítő, teljes komfortos lakások lesznek. Értesülésünk szerint az ópitésrend­őri bejárást dr. Zboray főszolgabíró vezetésével a közeljövőben megtart­ják. Reméljük, hogy az építkezés ki­vitelezésének különösebb akadálya nem lesz és hogy azzal a Pilishegy­vidék legszebb kirándulóhelyén fej­lődés és kultúra indul meg. hegyvidéki Aero Club. Ez az új egyesületi gyűjtőfoga­lom mutatja meg az egyesület új tevékenységi körét, melynek főfel­adata lesz, hogy a Pilis-hegyvidék minél intenzivebben, minél erőtelje­sebben kapcsolódjék be a motor­nélküli aviatika nemzetmentő szol­gálatába. Az új egyesületnek központja to­vábbra is Esztergom marad. Az esz­tergomi egyesület különben is rend­kívüli módon megizmosodott azóta, mióta újpesti és rómaifürdői alosz­tályai megalakultak. Az Esztergomi Movero június 6-tól 13-ig tartó repülőhetében tehát ket­tős momentumot szándékozik meg­ünnepelni, egyik az egyesület fenn­állásának ötéves jubileuma, a má­sik pedig a Pilishegyvidéki Aero Club megalakítása. Az ünnepség legkiemelkedőbb moz­zanata az egy hétig tartó motornél­külí repülőgép- és légoltalmi kiállí­tás lesz, amelyet június 6-án nyit­nak meg és 13-án zárnak be. Ez a kiállítás lesz hivatott arra, hogy a nagyközönségnek közvetlen közelről mutassa meg a motornél­küli repülés alapjait, nélkülözhetet­len kellékeit. A kiállítás anyagának másik része elvezeti a nézőt a magyar motor­nélküli aviatika jelenlegi világába és bemutatja ennek a nemzetmentő, gyönyörű, modern sportnak a fel­A régiséggyűjtemény szép fejlődésnek indult a Keresztény Múzeum kebelében Az Esztergomi MOVERO nagyhete

Next

/
Oldalképek
Tartalom