Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-14 / 4.szám

Soron Franciaország A túlságosan elhúzódó spa­nyol belháború nagy veszélye­ket rejt magában Európára nézve. Erősen tévednek, akik azt hiszik, hogy a spanyol ügyet semlegességi egyezmé­nyekkel, alkudozásokkal és pa­píron megfogalmazott tilalmak­kal el lehet szigetelni. A fran­ciaországi események nem ezt bizonyítják. Egy köztársasági államforma ugyanis már a lejtőn van, a forradalom lejtőjén s ezen csú­szik lassan, vagy gyorsabban, de állandóan a teljes anarchi­áig. Franciaország már kétszer lecsúszott idáig, s mindig a királyság visszaállításával sza­badult a teljes pusztulásból. Most ezen az úton van, s ha nem akad ismét egy Napóleonja, aki a vágtató anarchia gyeplőit kezébe ragadja, akkor a spa­nyol tűzvész kiszélesedik Fran­ciaország felé és nem marad más hátra, a megszervezett na­cionalista államok fognak Eu­rópában egészséges rendet te­remteni. Csak a vak nem látja, hogy a szovjet dirigál immár Fran­ciaországban is és a spanyol vörösök megsegítése nemcsak, hogy nyíltan folyik, de olyan mértéket ölt. Franciaország nyilt beavatkozása szinte puccssze­rűen bekövetkezhet abban a pillanatban, amikor a spanyol vörösök hathatós segítését a hatalmak ellenőrzése lehetet­lenné teszi. A szovjet nem en­gedi egykönnyen a megindult lavinát útjában megállítani. És ezt nem látja Európa, nem látja pedig azért, mert a szabadkő­művesség világszerte így kí­vánja, Vörös oldalon tehát minden megtörténik, ami a megindult mérkőzés kimenetelét a javukra billentheti. Mi történik ezzel szemben a keresztény világ­rend védelmezőinek oldalán? Hiszékenység. Hisznek még abban, hogy a vörösökkel lehet érvényes megállapodást kötni. Lehet ugyan, de ezt ők csak akkor és addig tartják be, amíg céljaiknak megfelel. Ezzel szem­ben a mi oldalunkon betartják a megállapodásokat és ezzel hátrányba kerülünk. A keresz­tény közvélemény pedig csak akkor szokott felébredni, mikor már házát és templomait fe­nyegeti a vörös áradat. Szét­forgácsolják erejüket, egyesü­letek, pártok, szervezetek és körök légióját szervezik meg, a polgárok ajtajain a pénzbe­szedők egymásnak adják a ki­lincset, vezér pedig annyi van, hogy csak Szegeden közel 180 fej után igazodnak a kisded csoportok. Ezzel szemben a for­radalmi oldal egyetlen táborban van, egyetlen vezérlet kezéhez gyűjti az anyagi erőket és egyetlen terv, cél, siker érde­kében csoportosítja minden ere­jét ; megdönteni az uralkodó világrendet bármilyen eszkö­zökkel, vérontással, bosszúál­lással, csak a cél: a világfor­radalom és az uralkodó osztály kiirtása el legyen érve. És mi karitásszal, filléres há­zalásokkal akarunk ezeknek gátat vetni, a havi nyolc és tízezer pengős fizetésű urak pedig birtokokat vásárolnak, mikor az ősbirtokosok lába alól kicsúszik a talaj, nyakig vannak adósodva és akik lát­ják a jövedelmek igazságtalan eltolódását. Ilyen következmény­nyel és ilyen vezetőosztállyal könnyen el fog bánni a forra­dalmi agitáció, ha idejekorán észbe nem kap Európa és az igazságtalan vagyoneltolódáso­kat Hitler és Mussolini mintá­jára meg nem szüntetik. Akkor sokkal könnyebben kisöpörhetik a szovjetet Európából. Másképp Spanyolország után Franciaor­szág bolsevizálása bekövetke­zik. B—r. Szép ünnepség keretében iktatták be Víziváros új plébánosát Vasárnap, f. hó 10 én iktatták be a vízivárosi egyházközség új plébá­nosát, dr. Almássy Józsefet. Ponto­san délelőtt 10 órakor kezdődött a beiktatási szertartás. Dr. Mertán Já­nos kerületi alesperes vezette az oltárhoz segédlettel az új plébánost, hogy ünnepélyes hitvallás és eskü­tétel után beiktassa hivatalába. Az esperes szép beszédet intézett a plé­bánoshoz és a hívekhez, majd fel­olvastatta a kinevezési okmányt és dr. Almássy Józsefet Víziváros plé­bánosának jelentette ki, átadva neki a rituálét, az evangéliumos könyvet és a templom kulcsát. Ezután szószékre lépett a plébá­nos és emelkedett hangú, mély gon­dolatokkal telt beszédben szólott hí veihez. Találó hasonlatokban gazdag szentbeszédében kijelentette, hogy egymaga képtelen a nagy felelős­séggel és súlyos terhekkel reá nehe­zedő lelkipásztori hivatásának meg­felelni, szüksége van hívei megértő és szerető támogatására, amit kér is minden egyes hívőjétől, de ígéri egyben, hogy ennek ellenében ő is a legnagyobb megértéssel és szere­tettel dolgozik karöltve híveivel mind­addig, amíg a jó Isten szándéka sze­rint dolgoznia kell új működési te­rületén. Erős a hite, hogy ez sike­rülni fog, mert látja és érzi, hogy itt Esztergomban — Magyarország egyházi fővárosában — minden ka tolikus lélek tisztában van ennek az összefogásnak nagy jelentőségével, különösen ma, amikor az Egyház ellenségei nagy összecsapásra ké­szülnek, hogy az erőpróbát oly szem­melláthatólag ki provokálják. Szentbeszéd után asszisztenciával lépett az oltárhoz az új lelkipásztor és bemuttta első plébánosi szent­miséjét, mely alatt a templomi ve­gyeskar szép latin misét adott elő. A megjelent nagyszámú hivősereg soraiban ott láttuk a hatóságok kép­viselőit és közéletünk számos kiváló­|ságát, valamint a fővárosból nagy számban ideérkezett tisztelőket. A jelen voltak közül sikerül feljegyez­nünk a jelenvoltak közül: a város képviseletében: Glaiz Gyula polgár­mestert és Prommer Ferenc főszám­vevőt ; a kegyúri padban ott láttuk dr. Bartmann Miklós pápai kamarás, hercegprimási titkárt, Orosz Antal főerdőtanácsos, kegyúri képviselőt és Reviczky Elemér főszolgabírót, temp­lomgondnokot, a fenttartott helyeken vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokot, dr. Balogh Albin bencés gimnáziumi igazgatót, Blaskovics Piacid érseki leánygimnáziumi igazgatót, Bartal Alajos érseki tanitóképző-intézeti igazgatót, Horváth Rudolf plébánost, Divéky István vármegyei tiszti fő­ügyészt, Székely Gyula állam rendőr­ségi felügyelőt, dr. Kamenszky Gyula Osztge elnököt, Guttray Gyua Mftr hajóállomás főnököt és dr. Eiter Jenő városi főügyészt, az egyházközség elnökét, a budapest-krisztinavárosi r. k. egyházközség népes küldöttsé­gét Eibl Antal postatakarékpénztári főtanácsos, egyházközségi gondnok, dr. Vladár Antal, Zibrinyi Kálmán és Vernus Antal tanácstagok veze­tésével, a Regnum Marianum kon­gregációjának és cserkészeinek kül­döttségét, akiknek hosszú éveken át vezetője volt az új plébános. A szentmise után az érseki tanító­képző dísztermében egyházközség i diszgyűlés volt, amelyen az említet­teken kívül megjelentek még dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, dr. Brenner Antal polgármester-helyettes, főjegyző, dr. Felber Gyula belvárosi ós Bayler István Szent Anna-templomi plébá­nosok és a különböző testületek kép­viselői. A diszgyülésen elsőnek dr. Eiter Jenő az egyházközség világi elnöke Üdvözölte az új plébánost, majd dr. Felber Gyula az esztergomi plébá­niák és egyházközségek, dr. Brenner Antal a város hatósága, Eibl Anta a krisztinavárosi egyházközség, dr Landraff Ádám a regnumi kongre gáció éa cserkészek. Markotics Irén a Szent Margit és Szent Erzsébet leánykörök, Cserép Lajos a Szent Ignác és Szent Imre ifjúsági körök nevében köszöntötték az új plébá­nost. A helybeli református egyház­község levélben mentette ki magát és tolmácsolta üdvözletét, mivel fontos presbiteri ülés miatt nem képvisel­tethette magát. Dr. Almássy József meghatva mon­dott köszönetet külön-külön minden­kinek a kedves fogadtatásért, amely­lyel hivei és a város fogadták. Biz­tosította hiveit szeretetéről és reméli, hogy eredményes munka indul meg a szeretet és megértés jegyében, amit most már meg akar kezdeni. A fő­városi küldöttségeknek is megkö­szönte a ragaszkodó szeretetet, ő sohasem fogia elfeledni azokat, akik­kel oly hosszú éveken át szeretetben és munkában összeforrott. Az új plébános szép példát muta­tott a szerénységből, amikor elhárí­totta az öt ünneplő bankett megtar­tását. Ehelyett ötven szenttamási szegényt látott vendégül a Szentta­mási Körben s ő is velük ebédelt. A láv pályázatot hirdetett az esztergomi vasnti ven­déglő bérletére Lapunkban már több izben szó­vátettük, hogy az esztergomi vasút­állomásnak nincs vendéglője s hogy ezt a hiányt az utazóközönség jo­gos kényelme szempontjából pótolni kellene a Máv igazgatóságának. Felszólalásunkat úgylátszik meg­fontolás tárgyává tették illetékes he­lyen s most a Máv igazgatósága pá­lyázatot hirdet az esztergomi vasúti állomáson létesítendő pályaudvari vendéglő bérletére. Miután a pályá­zat az esztergomi vendéglősöket is bizonyára érdekli, az alábbiakban szószerint közöljük a pályázati hir­detményt : A m. kir. államvasutak igazgató­sága pályázatot hirdet a vasútállo­máson létesítendő pályaudvari ven­déglő bérletére. A szabályszerű okmány bélyeggel és „Ajánlat a m. kir* Államvasutak Esztergom állomáson vendéglő épí­tésére és bérletére a 23.849—1936. számhoz* felirattal ellátott borítékba zárt lepecsételt ajánlatokat 1937. évi január 30-ának déli 12 órájáig a m. kir. Államvasutak Dudapesti üz­letvezetőségének I. titkársági osztá­lyában (Budapest, Kerepesi-út 3. sz. I. em. 125. ajtó) közvetlenül, vagy posta útján kell benyújtani. Bánatpénz fejében 264, azaz ket­íőszázhatvannégy pengő készpénzt a nevezett üzletvezetőség gyűjtőpénz­táránál 1937. évi január hó 29-én déli 12 órájáig kell letenni. A vendéglő bérletére vonatkozó feltételeket és a vendéglő épületter­vét a fenti Uzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályában (Kere­pesi-út 3. fd. 20. szám alatt) hiva­talos órák alatt meg lehet tekinteni, ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 4 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. JANUÁR 14 Előfizetési ár 1 hóra: 1 oengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom