Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-14 / 4.szám

441 mindennapi tankötelessel kevesebb jár az elemi iskolákba vármegyénkben, mint tavaly Vitéz Szabó István vármegyei kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság f. hó 12 én tartott rendes havi ülésében az 1936—37. tanévi népoktatási adatokat az alábbiakban világította meg, mely egyúttal szomorú képet mutat arról, hogy az egyesitett vármegyében az iskolába járó tanulók létszáma 441-gyei apadt egy év alatt. A népoktatási kerület f. tanévi benépesítés! adatai szerint a kettős vármegye területén 136 elemi népiskola működik 441 tanítóval. A szervezett tanítói állások száma 435, ezek közül 407 rendes, 20 segéd, 7 pedig helyettes tanítóval van betöltve. Ezeken kívül még 7 kisegítő tanító is működik. Végeredményben a mult tanévivel szemben sem emelkedés, sem apadás nincsen. Fizetéskiegészitő államsegélyt 272 tanítói állás élvez. Nemek szerint 262 fórfltanító, 179 pedig a tanítónő. A tanítás alól fel van mentve 2 tanerő és pedig a tatabányai felügyelő-igazgató és egy melléje beosztott tanító. A mult tanévben kimutattatott 454 tanterem, a f. évben oktatási célra rendelkezésre áll: 456. Pilisszentléleken épült 2 új tanterem, szaporulat 3. Az almásfüzitői községi elemi iskola 2 kis tanterméből — a tanu23.665 Amint a fenntiekből látjuk, a mindennapi tanköteles létszám a gesztesi járásban és Esztergom városban mutat némi emelkedést, a többi járásban és Komárom városban ellenben csökkenést, ami legszembe ötlőbb a tatai járásban. , A autóbusz közönség egyhangúan panaszkodik az autóbusz viteldíj emelése ellen" az „Esztergom ós Vidéke" 1937. január 6-án közzétett cikkre van szerencsém az alábbi választ megadni kérve, hogy azt teljes egé szében nagybecsű lapja legközelebb megjelenő számában leközölni szíveskedjék. 1932. áprilisától mint az Esztergomi Közüzemi Rt. jogutóda, 1935től saját iparengedéllyel kizárólagoslók nagy számára való tekintettel — a válaszfal eltávolításával 1 tanterem készült, az apadás 1. — 454 -f- 3 — 1 = 456. Használaton kivül áll tanterem — a tanköteles látszám csökkenése miatt — az alábbi iskoláknál: Nyergesújfalu (áll.) 1, Pilismarót (ref.) 1, Süttő (áll.) 2, Ács (rk.) 1,* Bábolna puszta (áll.) 1, Mocsa (

(ref.) 1, Bánhida (rk.) 2, Dad (ref.) 1, Felsőgalla (rk.) 2, Vértesszőlős (rk.) 1. A mult évben 436 szervezett ta nitói*állás jegyeztetett, a folyó tanévben a változások után maradt 435. Az elmúlt egy év alatt a következő változások történtek: a süttői állami elemi iskolánál betöltetett a harmadik állás, szaporulat 1. Az ácsi rk. szerzetes leányiskolánál a fiúiskolái állás helyett 1 új állás szerveztetett, szaporulat: 1. Megszűnt az ácsi fiúiskolánál 1 állás, a felsőgalla-bányatelepi iskolánál 1 tanítói állás (nyugdíjazás folytán) és a dunaalmási iskolánál 1 állás. 436 + 2 — 3 = 435. A beirt mindennapi tanulólétszám a következőként alakul: 1935-ben volt 23.655 mindennapi tanköteles, ez a szám 1936-ban 23.254-re csökkent, az apadás tehát egy év alatt 441. 23.244 Végeredményben a kettős vármegyében egy tanév alatt 441 gyei csökkent a mindennapi tanköteles tétszám, ami az állástalan tanítók szem pontjából bizony nem a legörvendetesebb körülmény. Látszik, hogy már nálunk is pusztít az egyke. sági joggal gyakorlom az autóbusz ipart Vasútállomás—Prímás tér közötti viszonylatban. 1930-évben a M. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium, mint engedélyező hatóság 26.296— 1930 K. M. XIII. szám alatt 40 fii lérben (vonal) és 30 fillérben (szakasz) állapította meg a viteldijakat a nappal közlekedő vonatokkal kapcsolatban. Ilyen ármegállapítás, illetve kalkuláció alapján kezdettem meg az autóbuszipar gyakorlását. Az illetékes hatóságok konkrétumok figyelembevétele alapján arra a teljesen helytálló megállapításra jutottak, hogy Esztergomban csak egy autóbusz üzem fentartása lehet életképes. 1933-ban a Start-cég tudomására jutott, hogy kettőnk közül az ő iparengedélye nem lesz meghosszabbítva, mert az ország különböző részein több au'óbusz vállalkozása van. Ilyen körülmények között nevezett cég konkurenciális szempontból leszállította a viteldijakat. Ez az árleszállítás minden reális alapot nélkülözött, mert az üzemanyag beszerzése körül nem történt olcsóbbodás, nem csökkentek a közterhek, biztosítás stb. Mindezeknek mérlegelése dacára én is kényszerülve voltam az általuk leszállított árakat magamra nézve is kötelezőnek elismerni, bár tudtam, hogy ezt a megrázkódtatást hosszú évek keserves küzdelme árán fogom kiheverni. Itt kívánatosnak tartom megjegyezni, hogy felállított statisztikám szerint az 1933-ban eszközölt árleszállítás nem eredményezett fokozottabb forgalmat. Az utazó közönség gyalogjáró csoportja a 10 filléres árleszállítás dacára is az Apostolok-lován tette a vasúthoz vezető utat. Beigazoltnak láttam, hogy jelen esetben a sűrű fillér szisztémája nem billenti helyre a mérleget. Az engedélyező hatóság az ügy lelkiismeretes kivizsgálása alapján az áremelést (4 fillér) indokoltnak látta. A BSZKRT hónapokkal ezelőtt 6 fillér viteldíj emelést eszközölt. Tehát megdől a cikk írójának azon állítása, hogy a budapesti autóbusz viteldijak alacsonyabbak az ittenieknél. Egyébként, hogy Debizonyitsam, mi szerint az áraim nem csak hogy nem túlmagassak, hanem abszolút reális keretek között mozognak, van szerencsém több vidéki város hiteles viteldíj táblázatát az alábbiakban ismertetni: Magyaróvár vasútállomás 2 km. 40, Pápa 2.5 km. 40, Tatatóváros 3.5 km. (Start-cég) 50, Eger 3 km. 46, Battonya 2.4 km. 40, Cegléd 1.8 km. 24, Kunszentmiklós 3 km. 40, Kiskunléczháza 3 km. 40, Bátaszék 3 5 km. 50, Kékestető— Mátraháza 4 km. (MÁVAUT) 60, Kőszeg 1 km. (MÁVAUT) 24, Kőszeg 1 km. (MÁVAUT) 40 fillér. Budapesti viszonylatban sajnos javunkra nem eszközölhetünk összehasonlításokat ! Igaza van a cikk írójának, hogy ott egy autóbusz resp. villamosjeggyel úgyszólván az egész város beutazható, ez elméletben igy van, a gyakorlat azonban azt mutatja s ezt a BSZKRT sem téveszti szemelől, hogy az autóbusz a kevésbbé tehetős emberek közlekedési eszköze. Nem utazza be azon a közönség az egész várost, hanem meghatározottt céllal a legrövidebb útvonalak igénybevételével rohan a neki megélhetést jelentő cél felé. Vitán felül egy ilyen átszállójegy, melynek ára nem 32, hanem 36 fillér nagy távolságok lebonyolítására jogosít, ezt az előnyt azonban csak az használhatná ki, aki cél nélkül utazgat. A kenyérkereset, illetve komissió után futó közönség azon veszi észre magát, hogy a birtokában lévő jegy mialatt dolgait elintézte, egyóra leteltével automatikusan érvényte lenné vált. Esztergomban az autóbuszt kizárólag az utazó közönség frekventálja, A vonat járatok oly szerencsétlen összeállításuak, hogy 1—2 vonat kivételével úgy az érkező, mint az induló vonatokhoz egy-egy üres járatot kényszerülnek tenni a kocsik, ami tehát nem 3, hanem 6 km. jelent. A kizárólagossági jog megadása ^nem jelent monopolizálást. A hatóságoknak törvény adta joga más vállalkozó foglalkoztatása, ha a meglévő az engedélyező okiratban vállalt kötelezetságónek nem tenne eleget. Hogy a kizárólagossági jogot nem önkényességre használom fel, mi sem bizonyítja jobban, mint az az elvitázhatatlan törekvésem, hogy a kocsik átépítésével, szebbétételével, kényelmesebb, kellemesebb utazást óhajtok biztosítani kedves közönségemnek. Természetesen egy ilyen kocsi átépítése, új motor beszerelésével súlyos ezrekbe kerül. Ezt az összeget is a viteldíj filléreiből kell összeszedni és amikorra amortizálódnék, úgyszólván tönkre is ment, ócskavas értéket képvisel I A fővárosi vérkeringést sajnos nem ömleszthetjük át a vidéki városkáéba. Speciálisan a fővárosban észlelhető lüktető forgalom teszi lehetővé, hogy az ottani lényegesebben olcsóbb árak mellett is nagyobb hasznot lehet produkálni. A benzin litere 41 fiil. (kartelen kívüli 37 fill.), vidéken 47 fill. Tojás 7 fill., ^vidéken 10—11. Zsir 1.60 P, vidékén 2 P stb. stb. A fővárosi napilapok képes melléklettel 14—30 oldalas terjedelemmel 4, 6, 10 fillérért állnak rendelkezésünkre. Ennek ellenében a 4—6 oldalas vidéki lapok 10, 16 fillérért kerülnek forgalomba. A magyarázatot itt is megkapjuk. A pesti lapok bár lényegesen nagyobb rezsivel dolgoznak, tömeg előállítás, illetve kelendőség foy tán olcsó árak mellett is nagyobb hasznot hajtanak. Az élet folytonosan drágul, megérzi ezt mindenki és szerényebbre fogja életnívóját, ehhez kell alkalmazkodnia az autóbuszüzem tulajdonosának is. Végtelenül fájlalom, hogy a cikk írója nem tudja, hogy én ezt az általa megállapítani vélt igazságot sajnos régen ismerem és ehhez igazodom. Mindezt belátom, de sajnos nem igy az autóbuszaim, mellyek kérlelhetetlenül követelik méreg drága alkatrészeik kicserélését és ha a redukcióra hivatkozva nem teljesítem óhajukat irgalmatlanul sztrájkba lépnek. További hírlapi polémiába bocsátkozni nem áll módomban. Azon reményben zárom soraimat, hogy kedves utazóközönségem megérti legjobb törekvésemet, további szíves pártfogásban részesít. Vagyok szolgálatra készen teljes tisztelettel lécsfalvi Bodor Zoltán autóbuszvállalkozó. Fronthacros közlemények Frontharcosok figyelmébe! Az esztergomi Frontharcos Főcsoport felhívja az Esztergomban lakó összes hadviseltek, vitézek, frontharcosok és hadirokkantak figyelmét arra, hogy folyó hó 16-án a Magyar Király szállóban a bajtársi segélyalap javára műsorral egybekötött táncmulatságot rendez. A műsor keretében bemutatásra kerül Móra Ferenc : „Ének a búzamezőkről" cimű háborús témájú színdarabja, amelyet Budapesten a Nemzeti Színház szerepeltetett műsorán, ahol is 150 szer adták elő. Ezen tény a darab értékes voltát, viszont az esztergomi Frontharcos Főcsoport közismert műkedvelőinek eddigi sikerei az előadás nívóját garantálják. A főcsoport vezetősége felkéri a hadviselteket, hogy az előadás látogatottsága érdekében kellő propagandát fejtsenek ki és személyes megjelenésükkel is tegyenek tanúbizonyságot a bajtársi együttérzés és összetartozás mellett. » * * Az esztergomi Frontharcos Főcsoport január hó 3-án tartotta meg szokásos havi tájékoztató összejövetelét a városház nagytermében Kofler Gyula nyug. m. kir. alezredes elnökMindennapi tanulólétszám részletéévé: 1935/36. tanévben beirvá % 1936/37. tanévben beírva % 12 állami el. isk. 2.862 — 12.1 2.893 — 12'5 -f 31 — 1"1 % em. 10 községi 1.233 — 5-2 1.178 — 51 — 55 — 4-6 „ csök. 70 rkat. a 11.010 — 466 11.008 — 47-3 — 2 — 0017 » n 28 ref. » 2.979 — 126 2.876 — 12-4 — 103 — 35 n n 5 ág. ev. n 327 — 13 324 — 14 — 3 — 09 n n 1 egyes. H 55 — 0*2 34 — O'l — 21 — 617 JÍ n 2 izr. » 41 — 0-2 35 — 01 — 6 — 177 n n 8 társ. i 5.158 — 218 4.906 — 2T1 — 252 — 51 n n 8 társ. 23.665 23.254 Ebből az egyes osztályokra az alábbi létszámok esnek ; 1935/36. tanévben 1936/37. tanévben I. osztályba 4.458 4.406 — 52 — 11 II. „ 4.110 4.183 73 — 1-7 III. 4.378 4.078 300 — 7*3 IV. 4.305 4.262 — 43 — 1v. 3.592 3.591 — 1 — —•— VI. 2.720 2.657 — 63 — 26 VII. „ 56 42 — 14 — 33'3 vra. * 46 35 — 11 — 3 1 23.665 23.254 Némi emelkedés tehát csak a II. osztályokban mutatkozik, a többiben mindenütt csökkenés. Járási létszám alakulás: 1935/36. tanévben 1936/37. tanévben Esztergomi járás 6.677 6.614 Tatai „ 9.672 Gesztesi „ 4.986 Esztergom város 1.575 Komárom „ 755 9.310 5.012 1.598 720 különbözet — 63 — 362 + 26 + 23 — 35 Miért drágult az autóbusz viteldija?