Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-02 / 35.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 35. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. MÁJUS 2 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. IL Rákóczi Ferenc II. Rákóczi Ferenc, a magyar nemzeti élet legnagyobb alakja szobrát leplezik le ma Budapesten. Amit ember a legelkápráztatóbb földi javakból kívánhat, az mind tulajdona volt. Gazdagságban felülmúlta Európa leghatalmasabb fejedelmeit és uralkodó családjait. Már fiatal gyermekkorában érintette lelkét az elhivatottság szelleme. Mig mostoha apja, Tököly Imre a törökkel szövetkezve harcolt a bécsi udvar ellen, azalatt Munkács várában édesanyjától, Zrínyi Ilonától megtanulta a hősi önfeláldozás és szabadság utáni vágy, de a kötelességteljesítés és a magyar gondolat iránti hűség legmagasztosabb érzületeit. Hiába való volt későbbi időkben minden törekvés, ami a neveléssel óhajtotta kiirtani Rákóczi Ferena magyar szellemét, neki küldetésszerüen ki kellett bontania a kuruc zászlókat. Az események s a közkivánalom valósággal sodorták Rákóczi Ferencet a nemzeti felkelés megszervezésére. Attól a naptól kezdve, hogy Buda várában sikerült kiűzni a törököt s megindulhattak a nagy katonai vállalkozások az elfoglalt magyar területek visszafoglalására, Magyarország másfél évszázados török uralom pusztításai után egy szenvedett egy nem kisebb mértékben megiázó és pusztító korszakot. Ez volt az az idő, amikor Bées úgyszólván teljesen szabad kezet érzett az elgyengült magyar erőkkel szemben, olyan jogok elkonfiskálására, amelyek ezer esztendős magyar alkotmányból fakadtak. Az elkeseredés határtalan volt. Azok, akiknek lelkét még a szabadságvágy és a magyar nemzeti gondolathoz való ragaszkods érzülete töltötte el, tűrhetetlennek találták a magyarság lealázó sorsát. Hozzájárult még ehhez az a szörnyű szegénység, amiben az ország vergődött. Valőbn csak a nemzet élére kellett állnia valakinek, hoSy felgyulladjon a lelkesedés lángja. Ekkor érkezett haza lengyelországi birtokairól II. Rákóczi Ferenc, akit már kuruc zászlók alá tömörült seregek fogadtkk, s napról-napra nőtt és sokasodott a kuruc hadsereg. Esztendőkön át folyt a vér kurufiok és labancok, kurucok és németek között s már-már minden jel azt mutatta, hogy XIV. Lajos francia királlyal kötött barátság meghozza a magyar nemzeti álmok valóra váltását, amikor Rákóczi Ferencnek arrakellett ráébrednie, hogy nem bizhat ez a nemzet senki ígéretében, barátságában, szerződésében, csak egyedül a saját erejében. Ez az erő ekkor már fogyatkozóban volt. A kurucok kezében a hosszú testvérharcban elfáradt a fegyver. Jött a majthényi sík, s a Nagyságos Fejedelemnek menekülnie kellett. Előbb Lengyelorszégban, majd Danzingban, utánna a Nap király udvarában röltötte a száműzetés idejét s végül Rodostóban fejezte be hontalan életét Megrendítő tragédiája egy elveihez hűen ragaszkodó embernek az, amit Rákóczi Ferenc élete mutat. Meg kellett érnie, hogy saját nemzete, országgyűlése hazaárulónak *héiyegezte, s évszázadokon át nevét sem volt szabad említeni ott ahonnan a nemzet ügyeit intézték, Mégis a nemzet legnagyobb férfiai között említjük nevét s ha a namzeti érzés és a magyar gondolat ébrentartásáról beszélünk, valóban Rákóczi Ferencet kell a legnagyobb magyarnak tartanunk. Csak a legmélyebb vallásos érzéssel eltelt kebel, amelyben a szivet nemzeti érzésfűti át, tudhatott megbékélést nyerni abban, hogy elveszítette egész birtokállományát, feleéégét, elidegenítették tőle gyermekeit s megfosztották hnától örökre. A késői unokák még ma is lángolnak és sírva fakadnak Rákóczi nevének említésere s nem csupán emlékét őrizzük, hanem szellemét hirdetjük, amikor az Országház törvényhozó csarnoka Jkapuja elé odaállítjuk lovasszobrát, hogy hirdesse, míg magyar él: „Pro Deo et libertate." A „Komáromi Normát" tárgyalta hétfőn a vármegyei gazdasági bizottság Tokodon A tokodi községházán tartotta meg a bizottság folyó év április hó 26 án tavaszi rendes közgyűlését gróf Esterházy Móric elnöklete alatt. A gyűlésen megjelent dr. Frey Vilmos alispán is, valamint a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara kédviseletében Milie Géza főtitkár, továbbá dr. Meszlényi Zoltán prelátuskanonok, a bizottság alelnöke, Schalkház Ferenc főintéző, Kosztics Milán országgyűlési képviselő, dr. Vizkelety Sándor komáromi városi tanácsnok és a bizottság számos tagja. A gazdag tárgysorozatot Jeziersky Mihály vármegyei m. kir. gazdasági főfelügyelő és vitéz dr. Zsiga János vármegyei aljegyző ismertették. A legnagyobb érdeklődést a többgyermekes mezőgazdasági külső cselédek stb. megsegítésére irányuló javaslat keltette. Közel háromórás eszmecsere után az u. n. komáromi normára és Bodai Imre önálló in. ditványára vonatkozólag a bizottság alábbiakban szegezte le álláspontját: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék mezőgazdasági bizottsága elvileg helyesli, sőt magyar nemzeti szempontból elengedhetetlennek és elodázhatatlannak tartja a sok gyermekes mezőgazdasági (külső) cselédek és ezekkel egy elbírálás alá tartozó egyéb szegő dményesek, különösen pedig a mezőgazdasági munka sok (földmives-napszámosok) anyagi helyzetének megjavítását. Statisztikai adatok hiánya s a mezőgazdasági termelés rentabilitása terén észlelt és várható változások miatt ez idő szerint a segítés módozataira és mérvére nézve konkrét javaslatot tenni nem tud. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy a vármegye alispánja intézkedett statisztikai adat beszerzése iránt arra vonatkozólag, hogy milyenek ez idő szerint a vármegye területén szokásos illetmények (cselédjárandóság és napszámbér) s hogy hány cselédnek, illetve munkásnak van ez idő szerint kettőnél több 12 éven aluli gyermeke. őrömmel állapította meg a bizottság, hogy a vármegye területén fekvő egyes gazdaságok már a fenti akció megindulása, a komáromi gyűlés előtt is oly járandóságot adtak munkásaiknak, mely az ú. n. komáromi normát eléri, sőt meghaladja, konkrét intézkedéseket tettek fentiek érdekében, más gazdaságok pedig a komáromi norma és sajtópropaganda hatása alatt már is jelentősen javították fenti kategóriákba tartozó alkalmazottaik helyzetét. A bizottság kéri a törvényhatósági bizottságot, hogy felirati jogával élve, a m. kir. kormányt fenti kérdésnek az adott helyzethez és lehetőségekhez mért legméltányosabb országos rendezésére kérje fel, vagy kórjen felhatalmazást arra, miszerint a vármegye közönsége fenti kérdést a vármegye területére kiterjedő hatáskörrel szabályrendeletileg rendezze. Addig is, mig ez szabályrende'etileg rendeződnék, célszerű lenne felhívni a vármegyei gazdaközönség figyelmét arra, miszerint önkéntes elhatározásuk alapján és tehetségükhöz, valamint a kívánalmakhoz mérten javítsanak fenti kategóriákba tartozó alkalmazottaik jövedelmi viszonyain. Ezen elhatározásuknál mint minimumot tekintsék a komáromi normát. A különadó fokozatos enyhítését, esetleg eltörlését indítványozza a bizottság, a lisztforgalmi adóváltság csökkentése vagy eltörlése terén azonban az az álláspontja, hogy ez nem mezőgazdasági érdek, tehát ennek szorgalmazására nem tartja magát illetékesnek. Bodai Imre indítványára a kamara útján feliratilag kéri a bizottság, hogy a robbanóanyag-árusitás rayonirozása folytán bekövetkezett drágulást és célszerűtlen területi beosztást hatálytalanítsa. A telefonbeszélgetés terén pedig hasson oda a kamara, hogy a vidéki körzeteket a helyi beszélgetés szempontjából bővítsék ki, a reggeli, ez idő szerint 7—8-ig tartó kedvezményes beszélgetési időt 9 óráig hosszabbítsák meg és ezen reggeli és estéli (8—9 közötti) telefonszolgálatot mindenkor pontosan tartsák be. Bodai indítványára a kamara útján azt kéri a bizottság, hogy a mezőgazdasági szegődményesek baleset-biztosítási bejelentési terminusait a szegődményesek költözködési idejének megváltoztatásával kapcsolatban módosítsák, illetve a vonatkozó törvénnyel hozzák összhangba. A tárgysorozat letárgyalása után a közgyűlés délután 1 órakor ért véget. labilenmi szentmise a Szent Anna templomban A Szent Anna plébániához tartozó „Szent Anna" és „Boldogasszony" egyházközségek templomának (Kerektemplom) 100 éves jubileuma alkalmával rendezendő ünnepség sorrendje : Folyó hó 3-án, 4-ón ós 5-ón este fél 8 órai kezdettel a májusi utániakkal kapcsolatban sorozatos szentbeszéd lesz, melyet hétfőn : P. Horváth Péter o. f. m. házfőnök, kedden: dr. Lippay Lajos hittudományi főiskolai tanár, szerdán: dr. Hamvas Endre prelátus kanonok, hercegprimasi irodaigazgató tartja. Aidozócsütörtökön : reggel fél 8 és fél 9 órakor csendes szentmise, majd 10 órakor dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás főpapi misét és szent beszédet mond. A szent mise alatt a hittudományi főiskola énekkara fog közreműködni Béres István teológiai tanár vezetésével. Énekek : Buchner: Ecce sacerdos. Bárdos: Második mise. Griesbacher: Ascendit (offertorium). Gregorián korális váltakozó részek Himnusz. A főpapi szentbeszédet és egyházi zenét a rádió is közvetíti. Bérmaruhákra leányok részére legszebb selymek, fiúk részére szövetek legolcsóbban nagy választókban Illés Sándor divatárúüzletében*