Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-25 / 24.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 24. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. MÁRCIUS 25 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Egyszer indultunk feléd pálmaágakkal s te sírtál, — egyszer bíztad magad ránk s Barabbást választottuk, — egy­szer akartunk koszorút kötni neked s tövisből kötöttük, — egy arcképedet vettük s az „Ecce homo* arca maradt ránk, egyszer tünt föl, hogy anyád is van s ime, fájdalmas anya lett belőle, — egyszer kértél inni s ecetet nyújtottunk. O ki hitte volna, hogy ez legyen köztünk a sorsod, hogy ilyen legyen utad! Ennél megrendítőbben és szív­facsaróbban aligha festette meg toll a Passió és az emberiség tragédiája közötti viszonyt, mint ahogyan ezt Prohászka Ottokár ihletett tolla tette az evangé­liumról elmélkedve. Nemcsak az egyes ember lelke reszket meg a kereszt alatt, hanem az egész emberiség, nemzetek és társadalmak lelkiismerete össze­rezzen és megvonaglik, amiért a szigorú önitélet szemébevágja az igazat. Az Isten-emberi tények ereje és a kereszt történelme pedig kétezer év után sem vesztett elevenségéből. Ez hát az Isten sorsa az emberek között, ezen a véres, veritékes, kinszenvedé­ses úton vezet a Megváltó útja ma is, — következőleg ugyan­az az Ítélet, ugyanaz az önvád és ugyanaz az igazságtétel tá­mad az ember lelkében a ke­reszt alatt ma is. Hiszen úgy volna jó, ha Krisztust, aki az út, az igaz­ság és az élet, nem érnék ezen a földön a Júdáscsókok, árulá­sok és a tagadás ostorcsapá­sai! De — fájdalom — jön­nek a pálmaágasok, a harsog­va harsonázok, a tüntetve ér­vényesülők, — és Krisztus sír. Jönnek a Júdások, akik elin­dulnak a krisztusi elvekkel és mire a közélet és a politika terére jutnak, cselekedeteik nyo­mán átok és istentelenség fa­kad. Jönnek a farizeusok, akik a közérdek és a közjó álarca alatt saját önös érdekeikkel tü­lekednek és ahelyett, hogy a felebaráti szeretet egyszerű pa­rancsa szerint cselekednének, különféle jelszavakkal operál­nak. Ezért kígyóznak körülöttünk a végeláthatatlan kálváriák tö­viskoszorús szegény emberek­kel, fájdalmas anyákkal. Azon­ban amíg a Júdások kétségbe­esnek, a farizeusok mellüket verve elfutnak, — bizonyos, hogy a megkínzott és felfeszí­tett Igazság feltámad és meg­dicsőül . .. (g) 417.000 P állami támogatással kiépítik az Esz­tergomba vezető dorogi és dömösi országutakat A vármegyei kisgyűlés ós a tör­vényhatósági bizottság f. hó 19-én dr. Radocsay László főispán elnök­lete alatt megtartott rendkivüli köz­gyűlése tárgysorozatának legkiemel­kedőbb pontjai a bibornok herceg­prímás, dr. Darányi Kálmán minisz­terelnök és vitéz Kozma Miklós volt belügyminiszter leiratai voltak, ame­lyekkel köszönetet mondtak a vár­megye közönsége és tisztikara részé­ről nyilvánított üdvözlésért. A főispán elnöki megnyitó beszé­dében kegyelettel emlékezett meg dr. Radvánszky György törvényha­tósági bizottsági tag elhalálozásáról, aki 1930 óta volt az egyesített vár­megyék törvényhatósági bizottsága, nak tagja s úgy a vármegye köz­életében kifejtett csendes, de komoly és lelkiismeretes munkásságával, mint előkelő társadalmi szereplésével me­gyeszerte nagy tiszteletet és meg­becsülést vivott ki magának. A fő­ispán indítványára emlékét jegyző­könyvileg örökítette meg a közgyű­lés. Helyébe az alispán a legtöbb adót fizetők csoportjának póttagjai közül a soron következő Szabó Jó­zsef tatai lakost hívta be. Néhai Gaál Endre tatai ref. leikész helyére a lelkészi állásban utóda Márkus Jenő került, aki először vett részt a közgyűlésen és ezért őt a főispán külön is üdvözölte. Horváth Antal mocsai plébános lemondása folytán Rész Albert ácsi cukorgyári felügyelő került be a törvhat. bizottságba. A közgyűlés nagy figyelme mel­lett emlékezett meg a főispán az 1936. évi alispáni jelentésről és ezzel kapcsolatban köszönetet mondott az alispánnak ezen mindenre kiterjedő, a vármegye közállapotáról tárgyila­gosan tiszta képet nyújtó értékes je­lentésért, melyből mindenki megálla­píthatja, hogy a mi vármegyénkben mind gazdasági, mind kulturális és szociális (különösen közegészségügyi) téren komoly, céltudatos, nyugodt és becsületes munka folyik, mely­nek azért jelentkeznek az adott vi­szonyok között kétségtelenül kielé­gítő eredményei, mert ebben a mun­kában együttműködnek az autonóm és állami hatóságok a vármegye tár­sadalmával, még pedig pártpolitikai különbségekre való tekintet nélkül mindenkivel, aki valóban és őszin­tén a keresztény világszemlélet alap­ján és a nemzeti eszme szolgálatában áll. Szép szavakkal mondott köszö­netet mindazoknak, akiknek harmo nikus együttmunkálkodása ezt a kedvező közállapotot eredményezte és amelynek .tulajdonítható, hogy a mi vármegyénk területén sem a szélsőséges politikai megmozdulások­nak, sem az időnkint felbukkanó alaptalan álhireknek talajuk nincs. Ahol még kielégítésre váró társa­dalmi szükségletek, u. n. szociális problémák vannak és ezek minde­nütt vannak, ott egészen természe­tes, hogy a szociális problémák ren­dezésére, a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítésére irányuló törekvések a politikai szervezkedés­ben, a politikai pártok prógrammjá­ban is több-kevesebb határozottság­gal, józansággal, higgadtsággal, mér­séklettel és bölcsességgel kifejezésre jutnak. Okos ember ezen meg nem ütközik, mert természetes velejárója a nemzetek életének. Ám ahol a tár­sadalom látja és tudja, mint ahogy nálunk láthatja és tudhatja, hogy az államvezetésre hivatott kormányzat az adott lehetőségek határain belül lépésről-lépésre fokozatosan mindent megtesz a szociális viszonyok javí­tására, a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítésére, ott a nemzeti társadalom józanságának, nemzetfenntartó erején megtörik a szélsőségekkel való kísérletezés, mert a józan nemzeti közvélemény tisztá­ban van azzal, hogy a szélsőségek csak robbantásra és rombolásra, nem pedig építésre és alkotásra al­kalmasak. Viszont azonban — mondja a fő­ispán — tisztában van a józan köz­vélemény az olyan álhírek célzatá­val és értékével is, amelyek élénk fantáziával és rikitó színezéssel tel­jesen egyoldalú beállításban igyekez­nek a szélsőségek veszélyeit a köz­vélemény elá tárni. Ezért nincs ta­lajuk a mi vármegyénk területén sem a szélsőséges kísérletezéseknek, sem a fel-felbukkanó tendenciózus álhireknek. Beszéde végén arra kérte a főis­pán a törvényhatóságot, hogy tagjai a maguk működési területén kellő felvilágosítással és példaadással has­sanak oda, miszerint a mi várme­gyénk a jövőben is mentes marad­jon minden szélsőséges mozgolódás­tól és őrizze meg, mint eddig, a jö­vőben is tiszteletreméltó nyugalmát a defetizmust keltő alaptalan híresz­telésekkel szemben. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Frey Vilmos al­ispán köszönetet mond, a maga és munkatársai nevében a főispán üd vözlő szavaiért és kijelenti, hogy ha a jövőben is élvezni fogja a főispán hathatós támogatását és a törvény­hatósági bizottság osztatlan bizal­mát, a vármegye közigazgatása a jövőben is megoldja, bár súlyos fel­adatát. Nagy örömmel és megnyugvással hallotta a közgyűlés a kereskede­lem és közlekedésügyi miniszter vo­natkozó leiratának kapcsán, hogy a jövő évi magyarországi eucharisz­tikus világkongresszus alkalmából a miniszter intézkedett az esztergom— dorogi állami kezelésben lévő út­szakasz kifogástalan állapotba helye­zéséről ós összesen 417.000 P ál­lami támogatással lehetővé teszi, hogy az esztergom—pilismarót— dömösi törvényhatósági utat a vár­megye közönsége állandó és porta­lan burkolattal láthassa él. A kongresszust előkészítő bizott­ság nevében dr. gróf Zichy Ernő mondott köszönetet és kérte a mun­kálatok mielőbbi megkezdését és be­fejezését. Erre vonatkozólag ár.'Frey Vilmos alispán bejelentette, hogy az utaknak folyó évi október hó köze. péig készen kell lenniök. A vármegye központi választmá­nyában megüresedett helyre vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tá­bornokot választották meg. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának kezdeményezésére fel­irat ilag kéri a tvh. bizottság a kor­mánytól, hogy a főbb útvonalak mellett ingyenes munkásszállókat lé­tesítsen. Megilletődéssel hallgatta a köz­gyűlés Fekete Rezső vármegyei árva­széki elnök nyugdíjazás iránti írás­beli kérelmét. A kisgyűlési javaslat elfogadásával, nevezett érdemeinek méltatása mellett, a közgyűlés helyt adott a kérelemnek. Dr. Gróh József fájdalmas jelen­ségnek tartja, hogy a vármegye több érdemes régi tisztviselője egymás után eltávozott a törvényhatóság szolgálatából, különös vesztesége a köznek Fekete Rezső távozása, aki­nek minden hivatali ténykedését a törvényekre tett hivatali esküje irá­nyította. Soha nem hagyta cserbe tudása és emlékezőtehetsége. Min­den cselekedetét és hivatali tényke­dését a törvény fenkölt szelleme, minden eljárását a bölcseség és mér­séklet irányította, nála a hivatalos eskü a szó legteljesebb értelmében testtéváit. Meleg szavakkal mondott köszönetet a törvényhatósági bizott­ság nevében Fekete Rezsőnek hosz­szú, buzgó és eredményes műkö­déséért. Minthogy Fekete Rezső közismert szerénységéből kifolyólag a közgyű­lésen nem jelent meg és nem ref­lektálhatott a kisgyűlési javaslatra és dr. Gróh József felszólalására, he­lyette dr. Frey Vilmos alispán mon­dott mindezekért köszönetet azzal, hogy dr. Gróh szavaihoz semmit sem kivan hozzáfűzni, mert a vár­megye tisztviselői kara más alkalom­mal fog Fekete Rezsőtől búcsút venni. A kisgyűlés, dr. Gróh József és az alispán javaslatára a közgyűlés jegy­zőkönyvileg örökítette meg Fekete Rezső érdemeit és erről őt jegyző­könyvi kivonattal értesítette. A 9 pontból álló tárgysorozat le­tárgyalása után a közgyűlés az el­nöklő főispán éltetésével ért véget. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön,

Next

/
Oldalképek
Tartalom