Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-25 / 24.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 24. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. MÁRCIUS 25 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Egyszer indultunk feléd pálmaágakkal s te sírtál, — egyszer bíztad magad ránk s Barabbást választottuk, — egyszer akartunk koszorút kötni neked s tövisből kötöttük, — egy arcképedet vettük s az „Ecce homo* arca maradt ránk, egyszer tünt föl, hogy anyád is van s ime, fájdalmas anya lett belőle, — egyszer kértél inni s ecetet nyújtottunk. O ki hitte volna, hogy ez legyen köztünk a sorsod, hogy ilyen legyen utad! Ennél megrendítőbben és szívfacsaróbban aligha festette meg toll a Passió és az emberiség tragédiája közötti viszonyt, mint ahogyan ezt Prohászka Ottokár ihletett tolla tette az evangéliumról elmélkedve. Nemcsak az egyes ember lelke reszket meg a kereszt alatt, hanem az egész emberiség, nemzetek és társadalmak lelkiismerete összerezzen és megvonaglik, amiért a szigorú önitélet szemébevágja az igazat. Az Isten-emberi tények ereje és a kereszt történelme pedig kétezer év után sem vesztett elevenségéből. Ez hát az Isten sorsa az emberek között, ezen a véres, veritékes, kinszenvedéses úton vezet a Megváltó útja ma is, — következőleg ugyanaz az Ítélet, ugyanaz az önvád és ugyanaz az igazságtétel támad az ember lelkében a kereszt alatt ma is. Hiszen úgy volna jó, ha Krisztust, aki az út, az igazság és az élet, nem érnék ezen a földön a Júdáscsókok, árulások és a tagadás ostorcsapásai! De — fájdalom — jönnek a pálmaágasok, a harsogva harsonázok, a tüntetve érvényesülők, — és Krisztus sír. Jönnek a Júdások, akik elindulnak a krisztusi elvekkel és mire a közélet és a politika terére jutnak, cselekedeteik nyomán átok és istentelenség fakad. Jönnek a farizeusok, akik a közérdek és a közjó álarca alatt saját önös érdekeikkel tülekednek és ahelyett, hogy a felebaráti szeretet egyszerű parancsa szerint cselekednének, különféle jelszavakkal operálnak. Ezért kígyóznak körülöttünk a végeláthatatlan kálváriák töviskoszorús szegény emberekkel, fájdalmas anyákkal. Azonban amíg a Júdások kétségbeesnek, a farizeusok mellüket verve elfutnak, — bizonyos, hogy a megkínzott és felfeszített Igazság feltámad és megdicsőül . .. (g) 417.000 P állami támogatással kiépítik az Esztergomba vezető dorogi és dömösi országutakat A vármegyei kisgyűlés ós a törvényhatósági bizottság f. hó 19-én dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt megtartott rendkivüli közgyűlése tárgysorozatának legkiemelkedőbb pontjai a bibornok hercegprímás, dr. Darányi Kálmán miniszterelnök és vitéz Kozma Miklós volt belügyminiszter leiratai voltak, amelyekkel köszönetet mondtak a vármegye közönsége és tisztikara részéről nyilvánított üdvözlésért. A főispán elnöki megnyitó beszédében kegyelettel emlékezett meg dr. Radvánszky György törvényhatósági bizottsági tag elhalálozásáról, aki 1930 óta volt az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága, nak tagja s úgy a vármegye közéletében kifejtett csendes, de komoly és lelkiismeretes munkásságával, mint előkelő társadalmi szereplésével megyeszerte nagy tiszteletet és megbecsülést vivott ki magának. A főispán indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg a közgyűlés. Helyébe az alispán a legtöbb adót fizetők csoportjának póttagjai közül a soron következő Szabó József tatai lakost hívta be. Néhai Gaál Endre tatai ref. leikész helyére a lelkészi állásban utóda Márkus Jenő került, aki először vett részt a közgyűlésen és ezért őt a főispán külön is üdvözölte. Horváth Antal mocsai plébános lemondása folytán Rész Albert ácsi cukorgyári felügyelő került be a törvhat. bizottságba. A közgyűlés nagy figyelme mellett emlékezett meg a főispán az 1936. évi alispáni jelentésről és ezzel kapcsolatban köszönetet mondott az alispánnak ezen mindenre kiterjedő, a vármegye közállapotáról tárgyilagosan tiszta képet nyújtó értékes jelentésért, melyből mindenki megállapíthatja, hogy a mi vármegyénkben mind gazdasági, mind kulturális és szociális (különösen közegészségügyi) téren komoly, céltudatos, nyugodt és becsületes munka folyik, melynek azért jelentkeznek az adott viszonyok között kétségtelenül kielégítő eredményei, mert ebben a munkában együttműködnek az autonóm és állami hatóságok a vármegye társadalmával, még pedig pártpolitikai különbségekre való tekintet nélkül mindenkivel, aki valóban és őszintén a keresztény világszemlélet alapján és a nemzeti eszme szolgálatában áll. Szép szavakkal mondott köszönetet mindazoknak, akiknek harmo nikus együttmunkálkodása ezt a kedvező közállapotot eredményezte és amelynek .tulajdonítható, hogy a mi vármegyénk területén sem a szélsőséges politikai megmozdulásoknak, sem az időnkint felbukkanó alaptalan álhireknek talajuk nincs. Ahol még kielégítésre váró társadalmi szükségletek, u. n. szociális problémák vannak és ezek mindenütt vannak, ott egészen természetes, hogy a szociális problémák rendezésére, a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítésére irányuló törekvések a politikai szervezkedésben, a politikai pártok prógrammjában is több-kevesebb határozottsággal, józansággal, higgadtsággal, mérséklettel és bölcsességgel kifejezésre jutnak. Okos ember ezen meg nem ütközik, mert természetes velejárója a nemzetek életének. Ám ahol a társadalom látja és tudja, mint ahogy nálunk láthatja és tudhatja, hogy az államvezetésre hivatott kormányzat az adott lehetőségek határain belül lépésről-lépésre fokozatosan mindent megtesz a szociális viszonyok javítására, a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítésére, ott a nemzeti társadalom józanságának, nemzetfenntartó erején megtörik a szélsőségekkel való kísérletezés, mert a józan nemzeti közvélemény tisztában van azzal, hogy a szélsőségek csak robbantásra és rombolásra, nem pedig építésre és alkotásra alkalmasak. Viszont azonban — mondja a főispán — tisztában van a józan közvélemény az olyan álhírek célzatával és értékével is, amelyek élénk fantáziával és rikitó színezéssel teljesen egyoldalú beállításban igyekeznek a szélsőségek veszélyeit a közvélemény elá tárni. Ezért nincs talajuk a mi vármegyénk területén sem a szélsőséges kísérletezéseknek, sem a fel-felbukkanó tendenciózus álhireknek. Beszéde végén arra kérte a főispán a törvényhatóságot, hogy tagjai a maguk működési területén kellő felvilágosítással és példaadással hassanak oda, miszerint a mi vármegyénk a jövőben is mentes maradjon minden szélsőséges mozgolódástól és őrizze meg, mint eddig, a jövőben is tiszteletreméltó nyugalmát a defetizmust keltő alaptalan híresztelésekkel szemben. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Frey Vilmos alispán köszönetet mond, a maga és munkatársai nevében a főispán üd vözlő szavaiért és kijelenti, hogy ha a jövőben is élvezni fogja a főispán hathatós támogatását és a törvényhatósági bizottság osztatlan bizalmát, a vármegye közigazgatása a jövőben is megoldja, bár súlyos feladatát. Nagy örömmel és megnyugvással hallotta a közgyűlés a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter vonatkozó leiratának kapcsán, hogy a jövő évi magyarországi eucharisztikus világkongresszus alkalmából a miniszter intézkedett az esztergom— dorogi állami kezelésben lévő útszakasz kifogástalan állapotba helyezéséről ós összesen 417.000 P állami támogatással lehetővé teszi, hogy az esztergom—pilismarót— dömösi törvényhatósági utat a vármegye közönsége állandó és portalan burkolattal láthassa él. A kongresszust előkészítő bizottság nevében dr. gróf Zichy Ernő mondott köszönetet és kérte a munkálatok mielőbbi megkezdését és befejezését. Erre vonatkozólag ár.'Frey Vilmos alispán bejelentette, hogy az utaknak folyó évi október hó köze. péig készen kell lenniök. A vármegye központi választmányában megüresedett helyre vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tábornokot választották meg. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának kezdeményezésére felirat ilag kéri a tvh. bizottság a kormánytól, hogy a főbb útvonalak mellett ingyenes munkásszállókat létesítsen. Megilletődéssel hallgatta a közgyűlés Fekete Rezső vármegyei árvaszéki elnök nyugdíjazás iránti írásbeli kérelmét. A kisgyűlési javaslat elfogadásával, nevezett érdemeinek méltatása mellett, a közgyűlés helyt adott a kérelemnek. Dr. Gróh József fájdalmas jelenségnek tartja, hogy a vármegye több érdemes régi tisztviselője egymás után eltávozott a törvényhatóság szolgálatából, különös vesztesége a köznek Fekete Rezső távozása, akinek minden hivatali ténykedését a törvényekre tett hivatali esküje irányította. Soha nem hagyta cserbe tudása és emlékezőtehetsége. Minden cselekedetét és hivatali ténykedését a törvény fenkölt szelleme, minden eljárását a bölcseség és mérséklet irányította, nála a hivatalos eskü a szó legteljesebb értelmében testtéváit. Meleg szavakkal mondott köszönetet a törvényhatósági bizottság nevében Fekete Rezsőnek hoszszú, buzgó és eredményes működéséért. Minthogy Fekete Rezső közismert szerénységéből kifolyólag a közgyűlésen nem jelent meg és nem reflektálhatott a kisgyűlési javaslatra és dr. Gróh József felszólalására, helyette dr. Frey Vilmos alispán mondott mindezekért köszönetet azzal, hogy dr. Gróh szavaihoz semmit sem kivan hozzáfűzni, mert a vármegye tisztviselői kara más alkalommal fog Fekete Rezsőtől búcsút venni. A kisgyűlés, dr. Gróh József és az alispán javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg Fekete Rezső érdemeit és erről őt jegyzőkönyvi kivonattal értesítette. A 9 pontból álló tárgysorozat letárgyalása után a közgyűlés az elnöklő főispán éltetésével ért véget. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön,